A GÉS 2001/4. számának tartalma

A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására.

1.) A gazdaság fejlődése és egyensúlyi helyzete a kilencvenes évtizedben

A szerző a magyar gazdaságnak a kilencvenes években elért növekedését és egyensúlyi helyzetét vizsgálja a bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó hazai jövedelem (GDI) valamint a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mutatók alakulásának értékelésével. A magyar gazdaság fejlettségi szintjét az egy lakosra jutó GDP alapján hasonlítja az OECD-országokéhoz, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokéhoz. Majd a növekedés és a külső egyensúly alakulását elemzi.
A magyar gazdaság teljesítménye 2000-ban hasonló mértékű volt, mint a nyolcvanas évek végén, de a gazdasági potenciál minőségében és struktúrájában bekövetkezett változások rendkívül nagyok. Átalakult a gazdaság szerkezete, megváltozott az egyensúlyi állapota, korszerűbbé váltak a termelés technikai feltételei, javult a termelékenység és a versenyképesség. Ezzel együtt a magyar gazdaság GDP-vel mérthető teljesítménye számottevően távolabb került a fejlett országokétól.

2.) A külföldi tőke szerepe Magyarországon

A szerző cikkében bemutatja a külföldi tőke jellegzetességeit a magyar gazdaságban, a kilencvenes években. Majd részletesen elemzi a külföldi érdekeltségű vállalkozások szerepét a nemzetgazdaságban a hozzáadott érték, az értékesítés nettó árbevétele, a beruházás, a foglalkoztatás és a jövedelmezőségi mutatók alapján. Vizsgálja a külföldi érdekeltségű vállalatok külkereskedelmi termékforgalmát, valamint a tőkebefektetések alakulását a befektető országok szerint és a külföldi befektetések megvalósulási helye szerint.
A magyar vállalati vagyon közel 40%-a külföldi befektetők tulajdonában van. A hozzáadott érték mintegy fele, a beruházások 57%-a külföldi tőke közreműködésével valósult meg. A vizsgált időszakban az import 76%-át, a kivitel 80%-át külföldi tőkével működő vállalkozások bonyolították le.

3.) A humántőke-befektetések költségei a magyar nemzetgazdaságban

A szerző cikkében hosszú történelmi folyamat eredményeként ábrázolja az emberi tevékenységek és a humántőke-beruházás közötti viszonyt. Teljesen új megközelítésben ábrázolja a humántőkét, és magyarázatot keres arra a fontos ellentmondásra, amely a befektetések, valamint a kiadások megtérülése között mutatkozik. A szerző új eljárást javasol a humántőke befektetéseinek megállapítására, amely gyakorlati lehetőséget ad a termelékenység vizsgálatára. Több tisztázást igénylő kérdésre keres választ, így feltehetően hasznosan járul hozzá a társadalom új feladatainak megoldásához.

4.) Környezeti jelzőszámok

A szerző cikkében bemutatja, hogyan növekszik az érdekeltség a fenntartható fejlődésben, a környezeti fenyegetések mérséklésében, és ez indokolja azt a figyelmet, amely az egyes országokban a környezeti kérdések kezelésére irányul.
A cikk ismerteti a fontosabb környezeti jelzőszámokat, és figyelmet fordít a környezeti terhelés változásainak számszerűsítésére, a környezet állapotának meghatározására. A környezeti jelzőszámok mértékrendszert alkotnak a jelenségek azonosítására, ezek révén rangsorolhatók a fontos környezeti tényezők.

5.) Az 1998. évi nagy ÁKM összeállításának tapasztalatai

A szerző cikkében a termékáramlási rendszer (commodity flow) bevezetésével foglalkozik. Áttekintést ad az 1998. évről elkészített részletes ÁKM összeállításával összefüggő főbb munkafolyamatokról, adatforrásokról, illetve az ezekkel kapcsolatban jelentkező nehézségekről. A cikkben nyomon követhetők a termékáramlási rendszer működésének és előnyeinek ismertetése mellett a megvalósítás konkrét problémái és azok megoldási módjai.