Központi Statisztikai Hivatal

A kutatói akkreditáció – az igényelt adat-hozzáférési csatornákra (a kutatószobai hozzáférésre, a távoli hozzáférésre, a távoli végrehajtásra, illetve az anonimizált mikroadat-kiadásra) vonatkozó adatkérés fogadását követően – a KSH által végzett olyan vizsgálat, melynek során elbírálja a kutatók személyének, illetve – amennyiben van – a kutatással foglalkozó intézményi hátterének előre meghatározott, nyilvánosan közzétett szempontok szerinti megfelelését.

A kutatói akkreditáció célja és hatálya

A statisztikai adatokhoz való hozzáférés, a statisztikai adatok tudományos célú kutatása, valamint a tudományos haladást elősegítő felhasználása érdekében a KSH hat adat-hozzáférési csatornája közül négy csatorna kizárólag tudományos célból nyitott kutatók részére.

Ezek a következők:

• kutatószobai hozzáférés
• távoli hozzáférés
• távoli végrehajtás
• anonimizált mikroadat-kiadás

A kutatói akkreditáció célja e négy adat-hozzáférési csatornán érkező adatkérési igények tudományos céljának vizsgálata.

A KSH egyedi kérésre összeállítandó táblázatos adatait bárki igényelheti a KSH-tól, illetve nyilvános mikroadatfájlait a KSH honlapról bárki letöltheti. Ezen két adat-hozzáférési csatornán érkező adatkérések esetén a KSH kutatói akkreditációt nem végez.

A kutatói akkreditáció részei

A kutatói akkreditáció keretében a KSH egyrészt az adatkérő kutatót, illetve – amennyiben van – kutatással foglalkozó intézményi hátterét, másrészt pedig a kutatás tudományos célját vizsgálja. A kutatói akkreditációs vizsgálat alapjául az adatkérő által benyújtott igénybejelentő adatlapok, illetve az azokkal egy időben benyújtandó egyéb dokumentumok szolgálnak. Szükség szerint a kutatói akkreditációs vizsgálat keretében további egyeztetésekre is sor kerülhet az adatkérő és a KSH között. Ebben az esetben a KSH felveszi a kapcsolatot az adatkérővel.

A kutatói akkreditáció gyakorisága

A KSH a kutatói akkreditációs vizsgálatot az adatkérések befogadását követően minden, a kutatói akkreditációban érintett adat-hozzáférési csatornán érkező adatkérési igény esetén teljeskörűen elvégzi. Ennek megfelelően az adatkérőknek minden esetben teljes egészében kitöltött igénybejelentő adatlapokat kell megküldeniük a KSH részére.

A kutatói akkreditáció szempontrendszere

Céljával összhangban a kutatói akkreditációs vizsgálat az alábbi két fő részből és a hozzá tartozó alábbi szempontok vizsgálatából épül fel:

1. Kutató és – amennyiben van – kutatással foglakozó intézményi hátterének vizsgálata
   • Kutató személyével kapcsolatban a KSH az alábbiakat vizsgálja:
     • kutatói életpálya;
     • kutatással foglalkozó intézményi háttérrel rendelkező kutatás esetén a kutató és a kutatással foglalkozó intézmény között fennálló jogviszony;
     • az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 évben a kutató eleget tett-e a kutatásból származó eredményt tartalmazó publikáció KSH részére történő megküldésére irányuló kötelezettségének;
     • az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 év során a kutató megsértette-e a KSH-val kötött adatkiadási szerződésben rögzített feltételeket;
     • az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 év során a kutató megsértette-e a KSH biztonságos környezetbeli szabályait.
   • Kutatással foglalkozó intézményi háttérrel kapcsolatban a KSH az alábbiakat vizsgálja:
     • az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 év során az intézmény megsértette-e a KSH-val kötött adatkiadási szerződésben rögzített feltételeket;
     • az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 év során az intézmény bármely kutatója megsértette-e a KSH biztonságos környezetbeli szabályait;
     • biztonságos környezetben történő hozzáférés esetén az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 év során végzett kutatások alapján létrejött eredményeken alapuló publikációkról, művekről, tanulmányokról szóló példány megküldésre került-e a KSH részére;
     • az intézmény jogállása;
     • az intézmény főtevékenysége és egyéb tevékenysége;
     • az intézmény szervezeti tagozódása;
     • a kutatási tevékenység szerepe az intézmény működésében (amennyiben az intézmény a kutatási tevékenységet nem főtevékenységként végzi);
     • az intézménynek a kutatási területen az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 évben elért főbb eredményei;
     • az intézmény kutatási eredményeinek nyilvánosságra hozatali eljárásrendje;
     • az intézmény (és kiemelten a kutatási tevékenység) finanszírozásának forrása;
     • anonimizált mikroadat-kiadás esetén az intézmény informatikai biztonsági és fizikai adatbiztonsági működési szabályai.
2. Tudományos cél vizsgálata
   • a megadott tudományos cél közérdeket, a tudományos haladást segíti-e;
     A tudományos kutatás eredményeként előálló ismeretnek a gazdaság, a társadalom, a környezet egészének céljait és nem egyes adatkérők kereskedelmi vagy haszonszerzési céljait kell szolgálnia. Az adathozzáférés eredményeként az adatkérőnek vagy más személynek a megszerzett ismeretek alapján egyoldalú versenyelőnye nem származhat.
   • a tervezett kutatási eredmények nyilvánosságra hozatali rendje;
     Tudományos kutatás keretében csak olyan kutatási igények fogadhatók be, melyek eredménye nyilvánosan, bárki számára hozzáférhető.
   • annak indoklása, hogy az adott kutatási projekt biztonságos környezetbeli hozzáférésre kért adatok, illetve anonimizált mikroadat-kiadás nélkül miért nem teljesíthető.

Kapcsolat

Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5-7.

Telefon: (+36-1) 345-6789

Lépjen velünk kapcsolatba!