5. ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
Tartalom: életkörülmények, jóllét, szegénység, háztartási jövedelmek, háztartások fogyasztása.
Vonatkozási kör: magyarországi magánháztartások és magánháztartásokban élő személyek.
Fogalmak:
Háztartás: olyan személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – közös jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik.
Jövedelem: Háztartások személyi és háztartási szintű, önbevalláson alapuló jövedelme.
Főbb csoportok:
- Munkajövedelem (alkalmazotti jövedelem, vállalkozási jövedelem)
- Társadalmi jövedelem (gyermekneveléssel kapcsolatos családtámogatások, nyugdíj- s nyugdíjszerű ellátások, munkanélküli ellátások, egyéb segélyek, támogatások)
- Egyéb jövedelem (vagyonból származó jövedelem, háztartások közötti transzferek)
Egy főre jutó jövedelem: Az összjövedelem osztva a teljes népességgel.
Jövedelmi decilisek: a népesség egy főre jutó éves nettó jövedelme alapján sorba rendezett tizedei. 2024-től a népesség ekvivalens jövedelme alapján sorba rendezett tizedei.
Jövedelmi ötödök: a népesség egy főre jutó éves nettó jövedelme alapján sorba rendezett ötödei. 2024-től a népesség ekvivalens jövedelme alapján sorba rendezett ötödei.
Referenciaszemély: a háztartás tagjai közül a legmagasabb jövedelemmel rendelkező személy.
Szegénységi küszöb: a szegénységi küszöb az ekvivalens mediánjövedelem 60%-a.
Relatív jövedelmi szegénységi arány: a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya.
Szegénységi rés: A szegénységi küszöb alatt élők mediánjövedelme hány menyivel marad el az országos szegénységi küszöbtől a küszöb százalékában kifejezve.
Medián ekvivalens jövedelem:
- Ekvivalens jövedelem számítása:
- A háztartás összes rendelkezésre álló jövedelmét elosztják az ún. ekvivalencia-skálával, amely figyelembe veszi a háztartás létszámát és összetételét (pl. felnőttek, gyerekek).
- Az EU-ban az OECD2 ekvivalencia-skálát használják:
– az első felnőtt = 1,
– minden további felnőtt = 0,5,
– minden gyermek (<14 év) = 0,3.
- Medián meghatározása:
- A teljes népességre kiszámított ekvivalens jövedelmeket sorba rendezik.
- A medián ekvivalens jövedelem az a középső érték, amelynél a népesség fele kevesebbel, fele többel rendelkezik.
Ez a mutató szolgál alapul a szegénységi küszöb (általában a medián ekvivalens jövedelem 60%-a) meghatározásához.
Súlyos anyagi és szociális depriváció: azon személyekre vonatkozik a súlyos anyagi és szociális depriváció, akikre a felsorolt 13 tételből legalább hét jellemző.
1. | Évi egyhetes üdülés hiánya |
Háztartási szint |
2. | Váratlan kiadások fedezetének hiánya |
3. | Kétnaponta történő húsételfogyasztás hiánya |
4. | Hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék |
5. | Lakás megfelelő fűtésének hiánya |
6. | Anyagi okból nincs személygépkocsija |
7. | Elhasználódott bútorok lecserélésének hiánya |
8. | Elhasználódott ruhák lecserélésének hiánya |
Személyi szint |
9. | Nem rendelkezik két pár cipővel, amelyből az egyik minden évszakban használható |
10. | Nem tudja havonta egyszer vendégül látni rokonait, barátait, vagy elmenni velük vendéglátóhelyre |
11. | Nem tud rendszeresen részt venni fizetős szabadidős programokon |
12. | Nem tud hetente egy kisebb összeget magára költeni |
13. | Nem rendelkezik az otthonában interneteléréssel |
Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya: azon személyek aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korú (18 és 64 év közötti) tagok az előző évben teljes munkapotenciáljuk kevesebb mint 20%-át töltötték munkával.
Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya: azon személyek aránya a teljes népességben, akik vagy a relatív jövedelmi szegénység vagy a súlyos anyagi és szociális depriváció vagy a nagyon alacsony munkaintenzitás közül legalább egyben érintettek.
Roma nemzetiség: Azokat a 16 éves és annál idősebbeket tekintjük romának, akik két vonatkozó kérdés közül bármelyikben romának vallották magukat. Az ennél fiatalabbakra vonatkozóan becsléssel élünk. Azokat a 15 éveseket és annál fiatalabbakat tekintjük romának, akik esetében a háztartásban a 16 éves és idősebbek körében a roma nemzetiségűnek magukat valló többségben vannak.
Az adatelőállítás módszertana
- Az adatok forrása
- Az adatgyűjtés a személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 számú rendelete, valamint az ahhoz kapcsolódó 2020/258-as számú felhatalmazáson alapuló rendelet alapján kerül végrehajtásra.
- 2021 előtt közös mintán zajlott az EU-SILC (korábban HKÉF) felvétel és a HKF fogyasztási felvétel.
- A SILC adatfelvétel egy mintavételes adatgyűjtés, amelyben lakcímek és az ott élő háztartások kerülnek kiválasztásra. A SILC adatfelvétel mintája többlépcsős, rétegzett, valószínűségi minta. A nagyobb, ún. önreprezentáló településeken az elsődleges mintavételi egységek a lakások/címek. A kisebb települések esetében viszont az első mintavételi lépcsőt a település kiválasztása jelenti. A mintába kijelölt címek száma 2021-től évente mintegy 16 ezer. Az adatfelvétel lebonyolítása tárgyévet követő év első felében valósul meg. A válaszadás önkéntes.
- Az adatfeldolgozási eljárások kialakítása elsősorban a fő komplex indikátor, az AROPE mutató előállításának optimalizálását célozza.
Az EU-SILC felvétel megvalósulási adatai, 2015–2024 referencia években
|
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
Kijelölt háztartások száma | 9 576 | 9 842 | 9 103 | 8 923 | 8 327 | 12 705 | 15 894 | 15 933 | 16 032 | 16 188 |
Válaszoló háztartások száma | 8 003 | 8 142 | 7 524 | 6 911 | 6 530 | 7 804 | 7 991 | 8 548 | 8 943 | 8 346 |
Válaszoló személyek száma | 18 809 | 18 591 | 17 239 | 15 141 | 14 363 | 17 132 | 17 100 | 18 448 | 19 316 | 17 741 |
- Az adatok feldolgozása
- A beérkezett adatok előre meghatározott szempont szerint ellenőrzésre kerülnek
- Jövedelemtípusok besorolásának ellenőrzése
- Munkajövedelmek
- Szociális transzferek
- Egyéb jövedelmek
- Logikai és tartalmi konzisztenciaellenőrzések
- Demográfiai konzisztencia
- Foglalkoztatási státusz és jövedelmek összhangja
- Transzferjövedelmek és jogosultsági státusz
- Jövedelemadatok korrekciója, imputálása
- Extrém értékek azonosítása, kezelése
- Alkalmazotti jövedelmek imputálása
– Az elemi szintű keresetadatokhoz (NAV járulékbevallás, MÁK) történő személyi szintű, természetes azonosítókon (név, születési idő, lakcím) alapuló direkt összekapcsolással pótoljuk és javítjuk az adatokat.
– Az adminisztratív kapcsolat hiányában, a fennmaradó hiányok FEOR’08 4 jegy szerinti foglalkozási csoportokra számított átlagjövedelmek alapján történik a pótlás.
- Öregségi nyugdíjak imputálása
– Adminisztratív adatkapcsolás
2024-ben alkalmaztuk első ízben az elemi szintű nyugdíjadatokhoz (MÁK)történő személyi szintű direkt összekapcsolást természetes azonosítók alapján (név, születési idő, lakcím).
– Az adminisztratív kapcsolat hiányában, illetve a 2024 előtti évekre demográfia jellemzők szerinti (nemek, korcsoportok, vármegyék) rétegátlagok kerültek felhasználásra
- Az Eurostat által meghatározott változók megképzése
- Súlyozás
Az alábbi 2 sarokszám-halmazhoz igazítjuk a SILC-mintát, illetve annak rotációs csoportjait: Az első a demográfiai blokk: A sarokszámok régiónként tartalmazzák a 0–14 éves, 15–29 éves, 30–59 éves és legalább 60 éves nők és férfiak létszámát (8 x 8 sarokszám). A második (az előzőnél kevésbé hangsúlyos) blokk a gazdasági aktivitási/iskolázottsági sarokszámoké: 3 településtípus (Budapest, megyei jogú város, egyéb település) szerint bontva a következőket szerepeltetjük: Az alkalmazottak, vállalkozók, gyermekellátásban részesülők, nyugdíjasok, munkanélküliek, 7 éven aluliak, tanulók létszáma, valamint a foglalkoztatottak 3 iskolai végzettségi kategória szerint bontva. Ezen kívül szerepeltetjük a háztartások, az egy személyes háztartások, a 0,1,2 vagy legalább 3 gyermekes háztartások számát is. Az "egyebekkel" együtt ez összesen 3 x 17 sarokszám.
- Minőségi ellenőrzések, makrovalidáció
- A jövedelmi adatok belső konzisztenciájának ellenőrzése
- Egyeztetés a makroszintű aggregátumokkal
- Jövedelmek összegző ellenőrzése
- Eurostat által meghatározott állományok előállítása
- Eurostat validálási folyamat
- Kimeneti adattáblák generálása
A közölt abszolút számok kerekítése elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel.
Időszerűség, revízió
A tárgyévre vonatkozó adatok a tárgyévet követő év októberében kerülnek publikálásra előzetes adatként. A végleges adatok közzétételére az Eurostat validálást követően tárgyévet követő második év 1 negyedévében kerül sor (rutinrevízió). A közzétett adatok előzetes jellegét az adatpublikációkban jelezzük. Több év adatát átfogó nagyrevízióra jellemzően 10 évenként kerül sor a népszámlálást követően (ld. időbeli összehasonlíthatóság).
Időbeli összehasonlíthatóság
- 2025 szeptemberében zárult az EU-SILC adatállományok revíziója a 2018–2023. vonatkozási évekre vonatkozóan. A revízió elsődleges célja az adatállományok újrasúlyozása volt, a 2022. évi népszámlálás eredményei alapján visszavezetett sarokszámok felhasználásával: Emellett fontos szempontot jelentett a módszertani eljárások továbbfejlesztése, különös tekintettel a jövedelmi adatok bruttósítási/nettósítási, imputálási és javítási eljárásának finomhangolására. E fejlesztések elsősorban a jövedelemeloszlásban korábban megfigyelhető torlódások megszűntetését, a szegénységi rés túlzott volatilitásának mérséklését, valamint a bruttó és nettó jövedelmek közötti korábbi inkonzisztenciák kiküszöbölését célozták. A felülvizsgálat eredményeként a szegénységgel kapcsolatos mutatók pontossága és az adatok belső koherenciája számottevően javult. --> A 2018 tárgyévi és az azt megelőző adatok csak korlátozottan hasonlíthatók össze a 2019 tárgyévtől közölt adatokkal.
- 2018-as vonatkozási évtől kezdődően a Stadat-táblákban a jövedelmi adatok bontásainál a nettó jövedelmet publikáljuk.
- A 2022-ben megvalósult, 2021-es jövedelmi referenciaévre vonatkozó adatfelvétel alapvető módszertani változásai:
- Megszűnt a részletes, háztartási fogyasztási napló kitöltésével megvalósuló fogyasztási adatfelvétel (HKF). Az adatokat COICOP-főcsoport szinten aggregáltuk. Az adatok forrása a háztartások fogyasztásának mérését szolgáló Életkörülmény Adatfelvétel. A 2021-re vonatkozó fogyasztási adatok felvétele 2022 januárjában visszamenőleges kikérdezéssel valósult meg.
- Az EU2030-cél életbe lépésekor az Európai Unió Szociális Védelmi Bizottsága jóváhagyta a szegénység mérésének alapját képező szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettség (AROPE) mutató egyes komponenseinek módosítását. Ennek keretében az anyagi depriváció, valamint a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatójának számítása átalakult, a jövedelmi szegénységi ráta változatlan hagyása mellett. Bevezették az anyagi és szociális depriváció mutatót, amely 13 tételt vizsgál a korábbi 7 helyett, továbbá a munkaintenzitás mutatója esetében a korábbi 59 éves korhatárt 64 évre emelték. A táblázatokban már az új módszertan alapján számolt szegénységi mutatókat közöljük, a számítást visszavezetve 2015-ig. (EU2030 cél)
- Túlzsúfoltsági mutató számítása:
2018-tól a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel áttért a korábban alkalmazott magyar gyakorlat szerinti szobaszám-meghatározásról az EU-SILC adatgyűjtés módszertana szerinti lakóhelyiség-meghatározásra. Ez utóbbi módszertan szerint lakóhelyiségnek tekintjük a konyhákat is, amennyiben azok területe meghaladja a 4 négyzetmétert, és étkezésre is használják őket. A zsúfoltságra vonatkozó indikátor számításánál 2018-tól e lakóhelyiség-meghatározás szolgál alapul. 2018 előtti adatok nem összehasonlíthatók.
- A 2006–2017 közötti adatok a 2011. évi népszámláláson, az 1998–2005 közöttiek a 2001. évi népszámláláson, az 1992–1997 közöttiek pedig az 1990. évi népszámláláson alapulnak. Az új sarokszámrendszerek hatására 2018-ban, 2006-ban és 1998-ban idősortörés található az idősorokban.
Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el: