Az ún. időmérleg-felvételek célja, hogy a népesség időfelhasználásáról, életviteléről összehasonlítható, társadalmi-demográfiai jellemzők mentén differenciált képet nyújtson. Az időmérleg-felvételek fő eszköze az időmérlegnapló. Az időmérlegnapló lehet nyitott (a felvett tevékenységek száma változó a megkérdezett közlését követve), vagy zárt rendszerű (azonos – ötperces, tízperces vagy negyedórás – időtartam szerint rögzített tevékenységek). Az időmérleg megfigyelési egysége egy személy egy napi időfelhasználása, azaz egy embernap. A megfigyelések számát az adatfelvételi naplók száma adja.
A magyarországi felvételeknek fő vonásaiban (tevékenységjegyzék,) meg kell felelnie az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által koordinált európai időmérleg-felvétel adatigényének is.
Az Eurostat által koordinált felvételek többségében a háztartás valamennyi tagjáról azonos napra vonatkozó adatfelvételt hajtanak végre önkitöltéses módszerrel. Magyarországon azonban az időmérleg adatfelvételek során háztartásonként egy kijelölt személy előre meghatározott napjainak teljes napi időfelhasználásáról készült időmérlegnapló. A legutóbbi adatfelvétel időmérlegnaplóját a válaszadók interneten keresztül önállóan vagy kérdezőbiztos közreműködésével telefonon, vagy személyesen tölthették ki. A kódolási folyamat során a válaszadók saját szavaikkal részletezett tevékenységleírásait számkódoknak feleltették meg.
Magyarországon a lakosság időfelhasználásának vizsgálatára a hatvanas évek elejétől megközelítően tíz- tizenötéves gyakorisággal kerül sor. Az időfelhasználási adatok mellett az egyes felvételek más témára vonatkozóan is információt szolgáltatnak, így például: utazási szokások, olvasási szokások. Az adatfelvételek reprezentatívak az adatfelvételre kijelölt sokaságra, illetve egyéb jellemzőkre (hónapok és a hét napjai) egyaránt.
Az adatgyűjtés módszertana az elmúlt évek alatt kismértékben módosult, pl. a minta életkori határa folyamatosan bővült (a vizsgált alapsokaságok az egyes adatfelvételi években: 1963: 18–60 éves nem tanuló; 1976/1977: 15–69 éves, 1986/1987: 15–79 éves, 1999/2000: 15–84 éves, 2009/2010 és 2024/2025: 10–84 éves népesség). A 2024/2025. évi adatfelvétel esetében a minta tagjai negyedévente (nem naptári negyedév, hanem egymást követő 13 hetes időszak) kerültek felkérésre időmérleg napló kitöltésére. A negyedévente körülbelül kilencezer fős minta fele ún. keresztmetszeti minta, akik csak egy alkalommal kerültek napló kitöltésének a felkérésére, tehát ezek a válaszadók csak egy naplót tölthettek ki. A minta másik fele az ún. panelminta, akik minden negyedévben azonosak voltak és akár négy naplót is kitölthettek (egyet-egyet minden negyedévben).
A 2009/2010 előtti – egész évre kiterjedő – adatgyűjtésekben 2024/2025 évihez képest részben hasonló módon a válaszadók a teljes év során négy naplót tölthettek ki. 2009/2010-ben egy személytől a teljes év során csak egy hétköznapi és egy hétvégi napról készült időmérlegnaplót vettek fel (a számításokhoz az elsőként felvett időmérlegnapló került felhasználásra). A rögzíthető napi tevékenységek jegyzéke az egyes felvételekben változott tükrözve a társadalmi-gazdasági-politikai életben végbement változásokat. A kódolt tevékenységek száma az egyes felvételekben: 1963: 25; 1976/77: 99; 1986/87: 480; 1999/2000: 508; 2009/2010: 548; 2024/2025: 355 elemi tevékenység.
Az időmérlegnapló időrendi sorrendben tartalmazza a nap 24 órás keretében végzett valamennyi tevékenységet. A magyar időmérleg-felvétel egyik fontos sajátossága, hogy nyitott időintervallumokkal dolgozik, a válaszadók tetszőlegesen adhatják meg tevékenységeik hosszát, nem kell azokat kötött 5, 10 vagy 15 perces idősávokba besorolni (zárt rendszerű napló).
Az adatfelvételi napló előlapján a vizsgált nap jellemző adatai szerepelnek. Az időfelhasználás értelmezéséhez szükséges adatok külön kérdőíveken kerülnek gyűjtésre a vizsgált személyről és háztartásáról. Az adatgyűjtés így kiegészül a megkérdezett személy iskolázottsági, foglalkoztatási, egészségi állapottal kapcsolatos adataival, illetve a háztartás jellemző információival. A felvétel tehát egy háztartási kérdőívből, egy személyi kérdőívből és az ahhoz tartozó adatfelvételi naplóból és a napló utáni (ellenőrző jellegű kérdéseket tartalmazó) kérdőívből áll.
Az adatfelvételi napló egy sora a nap egy tevékenységét jelenti, amelyben a tevékenység megnevezése mellett a következők szerepelnek:
– tevékenységek kezdő és befejező időpontja;
– kinek a számára végezte az adott tevékenységet;
– jövedelem szerző céllal végezte-e a tevékenységet;
– a tevékenység helyszíne, illetve, ha közlekedett, a közlekedés módja;
– a tevékenység közben használt-e okoseszközt (számítógép, laptop, okostelefon, tablet, okosóra, vagy bármilyen egyéb okoseszköz);
– a jelenlévő személy(ek);
– egyidejűleg végzett (további) tevékenység(ek) megnevezése.
A magyar adatfelvételi időmérlegnapló abban a tekintetben eltérő az európai standardoktól, hogy azt is rögzíti, hogy egy-egy tevékenységet kinek a számára végeztek (például saját háztartás számára vagy jövedelem szerző céllal végezték-e).
Napi átlagos időfelhasználás: A teljes népesség (vagy népességcsoport) valamennyi vizsgált tevékenységére számított napi átlagos időráfordítás percekben, amelyek egy napra (24 órára) számított összege 1440 perc.
A tevékenységet végzők aránya átlagos napon: Átlagos napon az egyes tevékenységeket végzők átlagos százalékos aránya, amely a tevékenység végzésének gyakoriságát fejezi ki. Nagyságát két tényező határozza meg: adott tevékenység a népesség milyen széles körében fordul elő és az érintettek milyen rendszerességgel végzik azt. A (csaknem) mindenki által, naponta végzett tevékenységek (pl. alvás, étkezés) átlagos napi gyakorisága 100% körüli. Az egyes adatok egymástól függetlenek, sem oszlopon, sem soron belül nem összegezhetők. Ezt a mutatót alkalmazzuk akkor is, amikor egy adott tevékenység végzésének napon belüli változását (a tevékenység napi ritmusát) vizsgáljuk a nap egymást követő óráiban.
A tevékenységet végzők időráfordítása átlagos napon: Az egyes tevékenységet átlagos napon (ténylegesen) végzők átlagos időráfordítása percekben. A cellák adatai függetlenek egymástól, számítási műveletek sem oszlopon, sem soron belül nem végezhetők velük.
Átlagos nap: Átlagos nap az adatfelvételi időszakban azonos súllyal képviselt napok átlaga.
Tevékenység-osztályozás: Az időfelhasználás szerkezetét vizsgáló adatfeldolgozásokban használt tevékenység-osztályozási rendszer az elemi tevékenységek és az azokból funkciók és jellegük szerint képzett, különböző szintű csoportosítások: kategóriák, csoportok és blokkok.
Magánháztartásban élők: Magánháztartásban élő az a személy, aki magánszemélyek által lakott háztartásban él. Nem tartoznak ide az intézetben (laktanya, büntetés-végrehajtási intézet, fogyatékosok/pszichiátriai betegek/szenvedélybetegek otthona) élők.
Az időmérleg mintavételi egysége: Az időmérleg mintavételi egysége az a személy, akit szociodemográfiai (nem, kor stb.) és saját háztartásának jellemzői (pl. a háztartás nagysága) alapján jelölnek ki.
Az időmérleg-felvétel idő-mintája: Az időmérleg-felvételek egy meghatározott időtartamra vonatkozó időfelhasználást reprezentálnak. Az időtartamot a felvételre kijelölt első és utolsó nap határolja be. A 2024/2025 Időmérleg-felvétel éves felvétel, időtartama a 2024.04.08 és 2025.04.07 közötti időszakot foglalja magában.