Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

10. IDŐFELHASZNÁLÁS, IDŐMÉRLEG

Az ún. időmérleg-felvételek célja, hogy a népesség időfelhasználásáról, életkörülményeiről, életviteléről összehasonlítható, társadalmi-demográfiai jellemzők mentén differenciált képet nyújtson. Az időmérleg-felvételek fő eszköze az időmérlegnapló. Az időmérlegnapló lehet nyitott (a felvett tevékenységek száma változó a megkérdezett közlését követve), vagy zárt rendszerű (azonos – tízperces vagy negyedórás – időtartam szerint rögzített tevékenységek). Az időmérleg megfigyelési egysége egy személy egy napi időfelhasználása, azaz egy embernap. A megfigyelések számát az adatfelvételi naplók száma adja.

A magyarországi felvételeknek fő vonásaiban (tevékenységjegyzék, életkörülmény-mutatók) meg kell felelnie az Eurostat által koordinált európai időmérleg-felvétel adatigényének is. Az Eurostat által koordinált felvételek többségében a háztartás valamennyi tagjáról azonos napra vonatkozó adatfelvételt hajtanak végre önkitöltéses módszerrel. Magyarországon azonban az időmérleg adatfelvételek során háztartásonként egy kijelölt személy előre meghatározott napjainak teljes napi időfelhasználásáról készült időmérlegnapló. Ezt az adatfelvételi időmérlegnaplót a kijelölt napot követő napon kérdezőbiztos töltötte ki (ezt nevezzük ún. tegnapinterjúnak). Az összeírók a hagyományos, papír alapú adatfelvételi naplókba rögzítették a válaszadók saját szavaikkal részletezett tevékenységeit. A kódolási folyamat során ezeket a saját szövegezésű tevékenység-leírásokat számkódoknak feleltették meg.

Magyarországon a lakosság időfelhasználásának vizsgálatára a hatvanas évek elejétől megközelítően tízéves gyakorisággal kerül sor. Az időfelhasználási adatok mellett az egyes felvételek más témára vonatkozóan is információt szolgáltatnak, így például: utazási szokások, háztartások gazdálkodása, olvasási szokások. Az adatfelvételek reprezentatívak az adatfelvételre kijelölt sokaságra, illetve egyéb jellemzőkre (az évszakok, a hónapok és a hét napjai) egyaránt.

Az adatgyűjtés módszertana az elmúlt évek alatt kismértékben módosult, pl. a minta életkori határa folyamatosan bővült (a vizsgált alapsokaságok az egyes adatfelvételi években: 1963: 18–60 éves nem tanuló; 1976/1977: 15–69 éves, 1986/1987: 15–79 éves, 1999/2000: 15–84 éves, 2009/2010: 10–84 éves népesség). Az 2009/2010. évi adatfelvétel a korábbi felvételektől eltért a felvett időmérlegnaplók számára vonatkozóan: amíg a 2009/2010. előtti – egész évre kiterjedő – adatgyűjtések során egy személy évszakonként egy (a teljes év során tehát négy) időmérlegnaplót töltött ki, addig 2009/2010-ben egy személytől a teljes év során csak egy hétköznapi és egy hétvégi napról készült időmérlegnaplót vettek fel (a számításokhoz az elsőként felvett időmérlegnapló került felhasználásra). A mintába került személyek száma így közel hasonló a négy egész évre kiterjedő felvételben, azonban az elemzési egységet jelentő adatfelvételi időmérlegnaplók száma 2009/2010-ben lényegesen kevesebb a korábbi adatgyűjtésekhez képest. A rögzíthető napi tevékenységek jegyzéke az egyes felvételekben változott tükrözve a társadalmi-gazdasági-politikai életben végbement változásokat. A kódolt tevékenységek száma az egyes felvételekben: 1963: 25; 1976/77: 99; 1986/87: 480; 1999/2000: 508; 2009/2010: 548 elemi tevékenység.

Az időmérlegnapló időrendi sorrendben tartalmazza a nap 24 órás keretében végzett valamennyi tevékenységet. A magyar időmérleg-felvétel egyik fontos sajátossága, hogy nyitott időintervallumokkal dolgozik, a válaszadók tetszőlegesen adhatják meg tevékenységeik hosszát, nem kell azokat kötött 5 vagy 10 perces idősávokba besorolni (zárt rendszerű napló).

Az adatfelvételi napló előlapján a vizsgált nap jellemző adatai szerepelnek. Az időfelhasználás értelmezéséhez szükséges adatok külön kérdőíveken kerülnek gyűjtésre a vizsgált személyről és háztartásáról. Az adatgyűjtés így kiegészül a megkérdezett személy iskolázottsági, foglalkoztatási, egészségi állapottal kapcsolatos adataival, illetve a háztartás jellemző információival. A felvétel tehát egy háztartási kérdőívből, egy személyi kérdőívből és az ahhoz tartozó adatfelvételi naplóból áll.

Az adatfelvételi napló egy sora a nap egy tevékenységét jelenti, amelyben a tevékenység megnevezése mellett a következők szerepelnek:

A magyar adatfelvételi időmérlegnapló abban a tekintetben eltérő az európai standardoktól, hogy azt is rögzíti, hogy egy-egy tevékenységet kinek a számára végeztek (például saját háztartás számára vagy pénzért végzett munka volt-e). Magyar sajátosság továbbá az is, hogy a tevékenység résztvevői és jelenlévői megkülönböztetésre kerülnek.

 

Fogalmak:

Napi átlagos időfelhasználás: A teljes népesség (vagy népességcsoport) valamennyi vizsgált tevékenységére számított napi átlagos időráfordítás percekben, amelyek egy napra (24 órára) számított összege 1440 perc.

A tevékenységet végzők aránya átlagos napon: Átlagos napon az egyes tevékenységeket végzők átlagos százalékos aránya, amely a tevékenység végzésének gyakoriságát fejezi ki. Nagyságát két tényező határozza meg: adott tevékenység a népesség milyen széles körében fordul elő és az érintettek milyen rendszerességgel végzik azt. A (csaknem) mindenki által, naponta végzett tevékenységek (pl. alvás, étkezés) átlagos napi gyakorisága 100% körüli. Az egyes adatok egymástól függetlenek, sem oszlopon, sem soron belül nem összegezhetők. Ezt a mutatót alkalmazzuk akkor is, amikor egy adott tevékenység végzésének napon belüli változását (a tevékenység napi ritmusát) vizsgáljuk a nap egymást követő óráiban.

A tevékenységet végzők időráfordítása átlagos napon: Az egyes tevékenységet átlagos napon (ténylegesen) végzők átlagos időráfordítása percekben. A cellák adatai függetlenek egymástól, számítási műveletek sem oszlopon, sem soron belül nem végezhetők velük.

Átlagos nap: Átlagos nap az adatfelvételi időszakban azonos súllyal képviselt napok átlaga.

Tevékenység-osztályozás: Az időfelhasználás szerkezetét vizsgáló adatfeldolgozásokban használt tevékenység-osztályozási rendszer az elemi tevékenységek és az azokból funkciók és jellegük szerint képzett, különböző szintű csoportosítások: kategóriák, csoportok és blokkok.

Magánháztartásban élők: Magánháztartásban élő az a személy, aki magánszemélyek által lakott háztartásban él. Nem tartoznak ide az intézetben (laktanya, büntetés-végrehajtási intézet, fogyatékosok/pszichiátriai betegek/szenvedélybetegek otthona) élők.

Az időmérleg mintavételi egysége: Az időmérleg mintavételi egysége az a személy, akit szociodemográfiai (nem, kor stb.) és saját háztartásának jellemzői (pl. a háztartás nagysága) alapján jelölnek ki.

Az időmérleg-felvétel idő-mintája: Az időmérleg-felvételek egy meghatározott időtartamra vonatkozó időfelhasználást reprezentálnak. Az időtartamot a felvételre kijelölt első és utolsó nap határolja be. Az időtartam lehet egy év, egy vagy két negyedév, egy vagy két hónap, akár egy vagy két hét is. Éves időmérleg esetén a felvétel lehet folyamatos, vagy megszakított (pl. évszakonként egy vagy két hónap). A minta nagyságától és a felvétel időtartamától függően a napok kijelölése kétfélképpen történhet:

 

További információk a módszertanról itt olvashatók:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás