Kábeltelevíziós szolgáltató: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál nyilvántartásba vett szolgáltató.
Műsor: adott szerkesztő által összeállított, a műsorszolgáltató által adott néven szolgáltatott, meghatározott frekvenciasávon, illetve csatornán vehető tartalmak.
Műsorcsomag: a kábeltelevíziós szolgáltatás értékesítési egysége, amelyért a szolgáltató díjat számít fel.
Kábeltelevíziós hálózat: rádió- és televízióműsorok jeleinek elosztására szolgáló kábeles távközlőhálózat, a telekhatáron belüli rendszerrel együtt. A hálózat hossza: a törzshálózat, a vonalhálózat és a házhálózat vonalhosszának összege.
Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás: olyan lakás, amelyben egy vagy több működő kábeltelevíziós hálózati végpont van, függetlenül attól, hogy a lakás tulajdonosa vagy bérlője a hálózat előfizetője-e.
Kábeltelevízió előfizető: akiknek a tárgyév végén a szolgáltatóval érvényes előfizetői szerződése van.
Mobil-előfizetés: az aktív SIM-kártyák száma.Aktív SIM-kártya:valamely előfizatői szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan hatályos szerződés van érvényben az időszak végén.
Feltöltőkártyás mobil-előfizetés: a szolgáltatás összes díját az előfizető a feltöltési lehetőségek igénybevétele esetén előre fizeti, s a szolgáltatást ezen összeg keretéig veheti igénybe.
Távbeszélő-fővonal / Bekapcsolt fővonalak: előfizetői szerződés alapján a ténylegesen üzemben lévő és az átmenetileg szünetelő egyéni és közületi (üzleti, intézményi) fővonalak, továbbá a bárki által igénybe vehető nyilvános állomások, valamint a távközlési szolgálat üzemi fővonalainak összessége. Tartalmazza az ISDN-csatornák számát is.
Ezer lakosra jutó vonalak száma: az adott földrajzi területen üzemben lévő hagyományos fővonalak és ISDN-csatornák együttes számát viszonyítjuk a lakosság számához.
Egyéni fővonalak: egyéni előfizető az a természetes személy, aki úgy nyilatkozott, hogy gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül veszi igénybe az előfizetői szolgáltatást. Egyéni belépési és előfizetési díjat fizető előfizető használatában lévő fővonal.
Üzleti fővonalak: üzleti előfizető a gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, az egyesület, a köztestület, illetőleg az alapítvány. Üzleti, intézményi előfizetői használatban lévő, távbeszélő központba kapcsolt fővonal.
Nyilvános fővonalak: közterületen, középületben, postahivatalban, illetőleg a közönség számára nyitva álló kereskedelmi üzlethelyiségben üzemelő, bárki számára, az ellenérték – segélyhívások kivételével – kártyával és érmével történő megfizetése esetén igénybe vehető nyilvános telefonállomáshoz rendelt fővonal (a kiszolgált hívószámok mennyisége).
Egyéb fővonalak: a bevételt nem hozó fővonalak.
ISDN-vonal: (Integrated Service Digital Network) egy olyan telekommunikációs szolgáltatás, amely a hálózatokat digitális vonalon, termináladapter segítségével köti össze. Az ISDN gyorsabb kapcsolatot biztosít, és használata gazdaságosabb lehet, amennyiben helyi hívással elérhető.
Vezetékes telefonhívás: a távbeszélő-állomásról kezdeményezett sikeres hívás.
Helyi hívás: egy adott település közigazgatási határain belül (települések bel- és külterületein) előfizetői hozzáférési pontok között létrejött távbeszélő forgalom. Helyi hívásnak számít, amit helyi tarifával lehet hívni.
Belföldi hívás: minden olyan hívás, amelyet belföldön kezdeményeztek, és belföldön végződik. Azok a szolgáltató előfizetői által kezdeményezett hívások, amelyekben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez belföldi előtétet kell tárcsázni. Továbbá ide tartozik a körzetszám nélkül hívható, egy primer körzeten belüli különböző, helyi hálózatok távbeszélő-állomásainak egymás között lebonyolított forgalma.
Nemzetközi hívás: olyan hívás, amelyben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez nemzetközi előtétet kell tárcsázni. A szolgáltatók nemzetközi központjai által külföldre továbbított, belföldi eredetű hívás. A belföldről kezdeményezett külföldi hívás tartalmazza a mobilhálózatba irányuló beszélgetéseket is.
Távközlés nettó árbevétele: a 61-es TESZOR kód alatt szereplő szolgáltatásokból származó nettó árbevétel.
Mobilhálózat adatforgalma: a hang- és mobilinternet-szolgáltatást biztosító SIM-kártyákon keresztüli adatforgalom.
A vezetékes távközlésre vonatkozó adatok kis mértében (1% alatt) eltérnek egymástól, mert különböző adatgyűjtésből származnak (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1639 Távközlési és műsorszórási teljesítmények, Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1707 A távközlési tevékenység évközi adatai).
Modem: digitális jeleket analóg módon – telefonhálózatokon való átvitelhez – át- és visszaalakító hardver eszköz (Modulátor/Demodulátor).
Számítógépeket a soros porton telefonvonal segítségével összekötő vagy a számítógépbe bővítő kártyaként beszerelt berendezés.
ISDN-hálózati hozzáférési szolgáltatás (Integrated Services Digital Network): az ISDN-hálózat és a szolgáltatást igénybe vevő kölcsönkapcsolatának biztosítása. Az ISDN-alapsebességű és primer sebességű szolgáltatás során a szolgáltató a forgalom céljaira 2, illetve 24, vagy 30, strukturált vagy nem strukturált 64 kbit/sec átviteli sebességű, ISDN-protokoll szerint működő átviteli csatornát, jelzéscsatornát, valamint a hálózathoz való csatlakozáshoz, szolgáltatás-hozzáférési pontként, hálózatvégződő egységet biztosít.
xDSL (Digital Subscriber Line – Digitális előfizetői vonal): A DSL olyan technológia, amely nagy sebességű digitális kommunikációt tesz lehetővé normál rézvezetékes telefonvonalon keresztül. A DSL betűszó előtt feltüntetett "x" jelzi, hogy tartalmazza az összes DSL típusú csatlakozási lehetőségeket (pl. ADSL, SDSL, RADSL, HDSL, IDSL stb.).
ADSL: az "asymmetric digital subscriber line" (aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) kifejezésből alkotott betűszó. Normál sodrott érpáras rézvezetékes telefonvonalon keresztül nagy sebességű digitális kommunikációt lehetővé tevő technológia és berendezés. Képjelek átvitelére is alkalmas. A bemeneti (a felhasználó felé haladó) vonal sebessége akár 9 megabit/szekundum (9 Mb/s), a kimeneti vonal sebessége akár 800 kilobit/szekundum (800 kb /s) is lehet. Más néven: aszimmetrikus digitális előfizetői vonal.
SDSL: a "symmetric digital subscriber line" (szimmetrikus digitális előfizetői vonal) kifejezésből alkotott betűszó. Rézvezetéken keresztül, mindkét irányban akár 384 kb/s sebességű adatátviteli sebességet biztosító digitális telekommunikációs technológia.
RADSL: a "rate-adaptive asymmetric digital subscriber line" (sebességhez alkalmazkodó aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) kifejezésből alkotott betűszó. Az ADSL (aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) rugalmas, hangsebességű változata, mely képes a jel minőségét és az átvitel útvonalhosszát alapul vevő átviteli sebességhez (sávszélességhez) igazodni. Ahogyan a jel minősége javul vagy romlik az átvitel útvonalának használata közben, az átviteli sebesség ennek megfelelően állítódik be.
HDSL: a "high-data-rate digital subscriber line" (nagysebességű digitális előfizetői vonal) kifejezésből alkotott betűszó. Digitális adatátviteli protokoll, mely a szabványos réz telekommunikációs vonalakra, nem pedig az optikai szálas vonalakra vonatkozik.
IDSL: az "internet digital subsriber line" (internet digitális előfizetői vonal) kifejezésből alkotott betűszó. Nagy sebességű digitális kommunikációs szolgáltatás, mely 1,1 Mb/s sebességű internet-hozzáférést biztosít szabványos telefonvonalakon keresztül. Az IDSL hibrid ISDN-t és digitális előfizetői vonalat használ.
VSAT (very small aperture terminal): vegyes csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatás, amelynek során a szolgáltató, a felhasználó előfizetők adatait – adatátviteli csomagkapcsoló központokkal és az azokat összekötő áramkörökkel létesített hálózaton – digitális jelekből álló adatcsomagokban továbbítja.
Kábelnet: olyan szélessávú internet elérési technológia, amely CATV alapú, ma már jellemzően HFC (Hibrid Fiber Coax) infrastruktúrán működik. A kábeltelevíziós hálózathoz illesztett modem alkalmas digitális jelek indítására és fogadására a kábeltelevíziós hálózaton belül. A kábelmodemes előfizetések száma tartalmazza a LAN hálózaton nyújtott előfizetéseket is.
Optikai internet: FTTH aktív Ethernet: fényvezetőre (optikára) és aktív Ethernet architektúrára építő FTTH (Fiber To The Home) elérés, a központban és az előfizetői hurokban Ethernet kapcsolóval. FTTH P2P Ethernet: fényvezetőre (optikára) és P2P (Point-to-Point, végponttól végpontig) Ethernetre építő FTTH elérés, a központban Ethernet kapcsolóval, az előfizetői hurokban optikai kötéssel. TTH PON (pl. GPON): fényvezetőre (optikára) építő PON FTTH elérés.GPON esetében PON OLT-tal (Optical Light Terminal – fényvezetős végberendezés) és optikai elosztóval (1: 32–64).
Bérelt vonali szolgáltatás: olyan távközlési szolgáltatás, amelyet a szolgáltató nyújt a felhasználó által kívánt hozzáférési pontok összekötésével meghatározott, rögzített időtartamra, a felhasználó által kívánt tulajdonságú, a felhasználó kizárólagos használatára átengedett áramkörökön vagy virtuális áramkörszakaszokon távközlési vagy más tevékenység céljából. Az áramkörszakaszok lehetnek nyomvonalas távközlési összeköttetések, földi rádiótávközlő csatornák, műholdas rádió-összeköttetések és ezek tetszőleges kombinációi.
A lokális hálózat (LAN) számítógépek közötti kommunikációs hálózat, amelynek kiterjedése egy épületen belülre, illetve szorosan egymás mellett elhelyezkedő épületekre korlátozott, lehetővé teszi a felhasználók rérészére az adatok cseréjét, nyomtatók megosztását, a központi, számítógép mindenki számára történő elérhetőségét, stb.
A vezetéknélküli lokális hálózat (WLAN) egy vagy több számítógépet összekötő kommunikációs hálózat, amely nem hagyományos vezetéken keresztül valósul meg. A számítógépek közti kommunikáció rádióhullámok segítségével történik, ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik mint a hagyományos LAN.
A Mobilinternet szolgáltatás olyan nyilvánosan elérhető szolgáltatás, melynek igénybevételével e szolgáltatás nagy térben mozgó bármely előfizetője – a szolgáltató rádiótávközlő hálózatának végpontjához csatlakoztatott berendezésével – Internet Protokollon a nyilvános internet hálózattal kommunikálni képes. Tehát a mobilszolgáltatók által biztosított internet-szolgáltatást nevezzük mobilinternet szolgáltatásnak. A hazai szolgáltatók jelenlegi gyakorlatában a következő hozzáférési technológiákkal történik mobil internet szolgáltatása:
A nagytávolságú hálózat (WAN) földrajzilag szétszórt széles kiterjedésű telekommunikációs hálózat.
Az intranet egy szervezet belső kommunikációs hálózata, amely internet protokollt használ a szervezeten belüli kommunikáció megvalósítására.
Az extranet az intranet biztonságos kibővítése, amely lehetővé teszi a vállalkozás partnereinek hozzáférését a szervezet intranet-hálozatához.
Az internet az összekapcsolt számítógépek világméretű, nyilvános hálózata, amelyen az adatok továbbítása internet protokoll (IP) segítségével történik).
A szélessávú internet kapcsolat olyan kapcsolattípus, amely a következő szélessávú kapcsolatokat foglalja magába: xDSL (ADSL, SDSL stb.), kábeltévé hálózat (kábeltévé modem).
A weboldal egy a világhálón elhelyezkedő, web címmel azonosított terület. Egyéni témakörű web-fájlok gyűjteménye, amelyek magukba foglalják a honlapnak nevezett nyitó fájlt. Az ott lévő információk specifikus nyelven (HTML, XML, Java stb.) íródtak, amelyeket web-böngészők jelenítenek meg.
Az interneten keresztüli értékesítés és beszerzés olyan tranzakciók, amelyek internet protokoll alapú hálózatokon valósulnak meg. A termékek és szolgáltatások megrendelése interneten keresztül történik, de az ellenérték térítése, illetve a termékek szállítása és/vagy a szolgáltatások nyújtása on-line vagy hagyományos úton valósulnak meg. Nem tartoznak ide a telefonon, faxon és hagyományos e-mailen keresztül érkezett megrendelések.
Analóg előfizetői csomag: hagyományos tv-vevőkészülékek számára analóg jelátvitel útján történő műsorszolgáltatás.
Digitális előfizetői csomag: digitális átviteli közegen digitális jelfolyam fogadására képes tv-készülékek, illetve hagyományos tv-készülékekhez csatlakozó Set-Top-Box egységek számára nyújtott műsorszolgáltatás.
Vezetékes jelátviteli hálózat: kábeltelevíziós hálózatokon (KTV), valamint Internet Protokolon keresztüli (IPTV) műsorterjesztés előfizetői szolgáltatás. Forrás: NMHH.
IPTV (Internet Protocol Television) átvitelére alkalmas hálózat: olyan digitális tv szolgáltatás, melyet IP (Internet Protokoll) használatának segítségével nyújtanak. Forrás: NMHH.
Kábeltévé hálózat (HFC): a kábeltelevízió hálózatok olyan vezetékes infrastruktúrát jelentenek, amelyek alkalmasak rádió és televízió műsorjelek elosztására az előfizetők számára. Forrás: NMHH.
Sugárzott jelátviteli hálózat: AM-Micro jelátviteli technológiát, műholdas (SAT) jelátviteli technológiát, DVB-T jelátviteli technológiát (digitális földfelszíni műsorszórás), DVB-H jelátviteli technológiát használó előfizetések száma (digitális földfelszíni műsorszórás mobilkészülékekre).
Honlap: Önálló, nemzetközi domaincímmel rendelkező információs lelőhely bemutatkozó oldala. A világhálón tartalmilag ma a honlap alatt egy olyan névjegyszerű főoldalt értünk, ami mögött több weboldal húzódhat meg, utalásokkal, további címláncokkal, olykor terjedelmes multimédiás adatbázissal, sok információval. Utóbbi esetben inkább webhelyről, web-site-ról beszélünk; néha a honlap csak egy kirakat, "kapu" (portál), amely ún., ugrópontokat tartalmaz árukra vagy szolgáltatásokra.
Honlapon elérhető szolgáltatások: a vállalkozások vagy közigazgatási szervek által a saját weboldalukon keresztül a látogatók/vásárlók részére nyújtott különböző szolgáltatások. Ilyen például: termék- és szolgáltatásinformációk, on-line megrendelés vagy helyfoglalás, szobafoglalás, ügyfelek részére a termék igény szerinti alakításának, testreszabásának lehetősége, a megrendelések online követhetősége, személyre szóló tartalom gyakori illetve visszatérő ügyfelek részére, linkek és kapcsolatok a vállalkozás közösségi média profiljaihoz.
e-közigazgatás: A közigazgatási hatóságok önkormányzati közigazgatási és államigazgatási tevékenységeket látnak el. Ilyenek pl. az adózással, vámügyintézéssel, cégbejegyzéssel, társadalombiztosítással, közegészségüggyel, környezet igazgatással összefüggő, illetve önkormányzati tevékenységek. Az illetékesség szerint megkülönböztetünk központi (országos), területi (regionális, megyei), illetve helyi közigazgatási szerveket. E-közigazgatásnak azt nevezzük, amikor a közigazgatási szervvel való kapcsolatba lépés az elektronizáltság valamely fokán valósul meg. Ezek az alábbiak lehetnek pl: információk megszerzése közigazgatási szervek honlapjáról, űrlapok letöltése (pl. adózási űrlap stb.), kitöltött űrlapok visszaküldése elektronikusan, ÁFA bevallás, társadalombiztosítási járulék elszámolás.
A lakosság IKT eszközhasználatára irányuló felvételben az e-közigazgatás fogalma a fentiekben leírtakon kívül kiterjed továbbá az állampolgárok és a közhivatalok, közintézmények (pl. közoktatási szolgáltatások, állami egészségügyi szolgáltatások) között létrejött elektronikus kapcsolatokra is.
Közösségi médiának nevezzük, mikor egy vállalkozás internet alapú alkalmazások és felületek használatával online tartalmakat hoz létre, csatlakozik hozzájuk, illetve megosztja azokat a fogyasztókkal, ellátókkal, partnerekkel vagy a vállalkozáson belül. A közösségi médiát használók rendelkeznek felhasználói adatlappal, fiókkal vagy felhasználói jogosultsággal, a közösségi média követelményeitől függően. Pl: Facebook, Linkeldn, Xing, Viadeo, Yammer Twitter, Youtube, Flickr stb.
Háztartások és egyének IKT használata: A 2020. évtől kezdődően a háztartások és az egyének infokommunikációs eszközhasználatára irányuló lakossági felmérés módszertana, és a válaszadás lehetséges módozatai is változtak. A módszertani változás a felmérés adatszolgáltatói körének kiválasztását érintette, mivel a 2019-ig alkalmazott háztartási alapú mintavételt a személyi mintavétel váltotta fel. Az adatszolgáltatói kör kialakítása rétegzett, kétlépcsős mintavétel alkalmazásával történt. A települések régió, nagyság és fejlettség alapján kerültek besorolásra az egyes mintavételi rétegekbe. A személyek kiválasztásához a keretet a Belügyminisztérium személyi adat- és lakcímnyilvántartása biztosította.
A 2020. évi felvételnél első alkalommal a kijelölt személyek az interneten keresztül is kitölthették és továbbíthatták a kérdőívet. Emellett megmaradt a lehetőség a kérdezővel történő telefonon vagy személyes interjún keresztüli adatfelvételre is.
A fenti módszertani változások miatt a 2020. évi felvétel adatai csak korlátozottan hasonlíthatóak össze a korábbi évek adataival.
3 hónapon belüli számítógép, és internet használók: 3 hónapon belüli használónak azt tekintjük, aki a tevékenységet a felmérés eszmei időpontját (20xx. április 1. 0.0 óra) megelőző 3 hónapban végezte.
Az internethasználat gyakorisága: 2021-ig az internethasználat gyakoriságát jellemző "Csaknem minden nap" megnevezésű kategória 2022-től tartalmilag átalakult. Ennek megfelelően a kategória tartalma a táblázatban szereplő megnevezése szerint, a naponta egyszeri vagy csaknem minden napi használatra szűkült. Emellett 2022-től egy új, a "Naponta többször vagy folyamatosan" megnevezésű kategóriával bővült az internethasználat gyakorisága. A fentiek alapján a napi használatot jellemző kategóriák adatai 2022-től kezdődően külön-külön nem összehasonlíthatók a korábbi évek adataival.
Interneten 3 hónapon belül vásárlók: 3 hónapon belüli vásárlónak azt tekintjük, aki a felmérés eszmei időpontját (20xx. április 1. 0.0 óra) megelőző 3 hónapban vásárolt interneten, az eladó honlapján keresztül (e-mail-es megrendelés nem tekinthető internetes vásárlásnak).
Mobillal rendelkező háztartások aránya: A mobillal rendelkező háztartások száma, a 2011-es népszámlálásból továbbvezetett összes háztartás számához viszonyítva.
Asztali számítógéppel rendelkező háztartások aránya: Az asztali számítógéppel rendelkező háztartások száma, a 2011-es népszámlálásból továbbvezetett összes háztartás számához viszonyítva.
Laptoppal rendelkező háztartások aránya: A laptoppal rendelkező háztartások száma a 2011-es népszámlálásból továbbvezetett összes háztartás számához viszonyítva.
2014-ben 2 mutató csoporton belül ("helyhez kötött szélessávú kapcsolat" és "mobil szélessávú kapcsolat") a korábban különálló tényezők összevonásra kerültek, de ez nem változtatta meg a csoport összesen mutatók tartalmát (csak belső szerkezetét), így a 2013 és 2014 közötti összehasonlíthatóság, (a csoport összesen mutatók szintjén, amit publikálunk) megmaradt.
E-közigazgatási portálok igénybevétele az e-ügyintézés szintjei szerint: Az adatok forrását biztosító EU szinten harmonizált lakossági felmérés modellkérdőívében felülvizsgálták az e-közigazgatás használatára vonatkozó modult. Emiatt 2022-től megváltoztak (a korábbiakhoz képest részletesebb lettek) az egyéni IKT használatát jellemző e-ügyintézési struktúra, illetve a tevékenységek egyes elemeinek megnevezései és tartalmuk. Ennek következtében az egyes tevékenységek 2022. évi adatai – az "Űrlapok letöltése" megnevezésű használati szint kivételével – nem hasonlíthatóak össze a korábbi évek adataival.
A magánszemélyek által a hatóságok, közhivatalok, közintézmények honlapjainak vagy applikációinak használata az alábbi főbb online tevékenységeket foglalja magában:
Információszerzés vagy információ-hozzáférés a közhivatalok honlapjairól: A magánszemélyek hozzáférése a hatóságok vagy a közhivatalok által tárolt személyes adataikhoz vagy a nyilvános adatbázisokban (pl. közkönyvtárak katalógusai), nyilvántartásokban (pl. földhivatali, tudományos nyilvántartások, közérdekből nyilvános körözések) elérhető információk keresése, vagy szolgáltatásokról, juttatásokról, jogosultságokról, jogszabályokról, nyitvatartási időről történő információszerzés a közhivatalok honlapjairól vagy alkalmazásairól tájékozódás céljából.
A magánszemély digitális postafiókjába beérkezett hivatalos értesítések, dokumentumok és azok kezelése (pl. az Ügyfélkapun keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) beérkezett adóbevallási értesítők, levelek);
Adóbevallás online benyújtása: a magánszemély, az adóhatóság, a munkáltató, más hatóság által;
Hivatalos dokumentumok vagy igazolások, ellátások vagy jogosultságok online igénylése, illetve egyéb kérelmek, igények vagy panaszok online benyújtása: a hivatalos személyi okmányokkal, dokumentumokkal (pl. személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél, házasság, születés, válás, halálozás) igazolásokkal, nyugdíjjal, munkanélküli járadékkal, közoktatással, felsőoktatással, szociális ellátással, gyermekgondozási, egészségügyi, illetve bármilyen egyéb ellátással, igénnyel, kéréssel, panasszal összefüggő ügyek intézése.
Vállalkozások IKT használata: 2021. évtől a vállalkozások infokommunikációs használatára és elektronikus kereskedelmére vonatkozó felmérésben módszertani változást vezettünk be. A 2019/2152/EU valamint a 2020/1197/EU rendelet szerint az adatszolgáltatói kör kijelölése valamint az adatok publikálása statisztikai megfigyelési egység (enterprise) és nem jogi egység szinten történik. Egy statisztikai megfigyelési egységhez egy vagy több jogi egység is tartozhat. Mivel a megfigyelésbe tartozó vállalkozások alapvetően egytagúak, így ez a módszertani változás nem érinti az adatok összehasonlíthatóságát.