Az adatgyűjtés – az Európai Unió módszertanának megfelelően – két pillérre épül:
| |
az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikája a forgalmazó vállalatoktól kérdőíven beérkezett adatokra (Intrastat), |
| |
és az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem adatai a Vám- és Pénzügyőrség vámeljárás keretében készült nyilvántartásaira (Extrastat). |
A megfigyelési körről: a külkereskedelmi forgalom megfigyelése az ország gazdasági területének
határát átlépő termékek számbevételén alapul. Azzal a megkötéssel, hogy – aktív feldolgozás vagy vámfelügyelet
melletti feldolgozás keretében szállított áruk kivételével – a vámraktárakba vagy kereskedelmi vámszabad
területekre külföldről belépő, illetve onnan külföldre szállított termékek nem szerepelnek a statisztikában
(a vámbelföld és a vámraktárak közötti forgalom azonban igen).
A külkereskedelmi termékforgalom értéke
behozatal esetében c.i.f.-, kivitel esetében f.o.b.-paritáson kifejezett érték. C.i.f.: a behozott áru
piaci értéke a magyar határon, beleértve az árunak a határig szállításával kapcsolatban felmerülő
szállítási és biztosítási költségeket. F.o.b.: a kivitt áru piaci értéke a magyar határon, beleértve
az árunak a határig szállításával kapcsolatban felmerülő szállítási és biztosítási költségeket.
A devizában kötött ügyletek forintra átszámítása uniós forgalom esetén az adatszolgáltató számviteli
politikájában meghatározott banknak a szerződés teljesítésének napján érvényes deviza-középárfolyamán
történik. Az unión kívüli forgalom értékének átszámítása az áru vámkezelését megelőző hónap utolsó
előtti szerdáján jegyzett MNB-devizaárfolyamot kell alkalmazni. Az euró és dolláradatokat a forintban
közölt értékből számítja a KSH, uniós forgalom esetén a havi átlagos MNB-árfolyam alapján, Unión kívüli
forgalom esetén pedig az előzőekben leírt módon.
A külkereskedelmi forgalom egyenlege a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbsége.
Az áruszerkezeti csoportosítás az ENSZ egységes nemzetközi kereskedelmi termékjegyzéke
(SITC Rev. 4.) szerint készül. A nómenklatúra 2007-től jelentős változáson esett át; az indexek
kiszámításához a 2007. évi termékszerkezet szerint átdolgozott 2006. évi adatokat vettük figyelembe.
Az országcsoportonként részletezett adatok a kivitel esetében a rendeltetési, a behozatal esetében
a feladó ország szerinti számbavételen alapulnak.
A „havi előzetes” Gyorstájékoztató csak makro adatokat tartalmaz, míg a „havi részletes”
Gyorstájékoztató a kiviteli és a behozatali és az egyenlegre vonatkozó országcsoportok, kiemelt termékek és
termékcsoportok szerint részletezett adatokat tartalmazza. A „részletes közlés” havi adatainak korrekciója a
tárgyhónapot követő negyedév 3. hónapjára vonatkozó adatok közzétételével egyidőben történik, az éves adatok
felülvizsgálatára és egyben véglegesítésére a tárgyévet követő év szeptemberében kerül sor.
Az árindexek a forintárszint változását mutatják. Az árszintváltozás mérésére jellemzően a
tényleges piaci árak megfigyelésén alapuló árindexeket számít a KSH. Ennek során a homogén termékcsoportok
(élelmiszerek, nyersanyagok, energiahordozók) indexeit a forgalom forintban kifejezett érték- és mennyiségi
adataiból képezi. A heterogén termékcsoportoknál (gépek, szállítóeszközök, valamint feldolgozott termékek)
a számításhoz vállalati adatközlésből származó árinformációkat használ fel. Az indexek aggregálása teljes
termékforgalmi súlyokkal történik, a Fisher-formula szerint.
Volumenindexek a forintadatokból számított értékindex és az árindex hányadosaként ún. deflálásos módszerrel
kerülnek kiszámításra. A volumenindexekből számított trend a a Demetra számítástechnikai programcsomag
TRAMO/SEATS módszere segítségével készül. Bővebben»
Módszertani források: A külkereskedelmi statisztika módszertana (KSH, Budapest, 1994),
A külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertana, 1999 (kézirat), Intrastat-adatszolgáltatói kézikönyv,
2004 (KSH, Budapest, 2004), A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertana (KSH, Budapest, 2005).