Az információs és kommunikációs eszközhasználat főbb jellemzői a háztartásokban

Az elmúlt éveket jellemző digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását. A háztartások egyre nagyobb arányban rendelkeznek internetes kapcsolattal. Egyre többen interneteznek napi gyakorisággal, intézik bank- és egyéb ügyeiket a neten, vagy éppen vásárolnak online. A vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, ugyanakkor a mobilinternet-kapcsolat céges használata is magas arányt képvisel. Ezek a folyamatok jól tükröződnek az internet-előfizetések számában, amely évről évre jelentősen emelkedik. A közigazgatás is egyre inkább áttér a digitális térre, és ezzel párhuzamosan egyre többen veszik igénybe az e-közigazgatást. Mindezek eredményeként az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye az elmúlt években folyamatosan emelkedett.

Hazánkban a világhálót magáncélból használó 16–74 éves lakosság nyolctizede gyakran internetezett 2019-ben. Körükben a levelezés, az árukról és szolgáltatásokról való információkeresés, a közösségi oldalak és az azonnali üzenetküldő szolgáltatások használata volt a legjellemzőbb, de leginkább az internetes telefonálásban vagy videóhívásban részt vevők aránya bővült egy év alatt. A világhálóhoz csatlakozó 65–74 éves korosztályhoz tartozók 41%-a számított gyakori (3 hónapon belüli) internethasználónak.

Az infokommunikációs eszközök lakossági használatában is 2019 volt az utolsó év, amelyet a koronavírus okozta járvány még nem érintett. A pandémia 2020-ban jelentősen megváltoztatta mindnyájunk életét, átalakította a kommunikációs szokásokat, az infokommunikációs eszközök használata pedig még inkább előtérbe került a digitális társadalomban és gazdaságban egyaránt.

A háztartások infokommunikációs eszközhasználata

A háztartások infokommunikációs eszközhasználata

Fejlődött Magyarország digitális gazdasága és társadalma

Az Európai Bizottság 2020-ban tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő DESIDigital Economy and Society Index (DESI), részletes leírás a Módszertanban található.[1]-mutatóról szóló jelentését, mely szerint Magyarország az európai uniós tagországok rangsorában – a 2019. évi adatok alapján – a 21. helyen állt. Eredményünk az elmúlt néhány évben megközelítőleg az EU-átlagnak megfelelő ütemben javult.

A DESI mint a digitalizáció fejlettségét jellemző összetett mutató 5 fő területet vizsgál:

  1. Internet-hozzáférés (7. hely)

    Magyarország a szélessávú internet-hozzáférésben teljesít a legjobban, valamivel az uniós átlag felett. Ez a nagy sebességű és szupergyors szélessávú internet széleskörű támogatásának és infrastruktúrája kiépítésének, valamint az új generációs szélessáv magas hálózati lefedettségének köszönhető.

  2. Humán tőke (19. hely)

    2019-ben a hazai 16–74 éves lakosság 31%-a alacsony digitális ismeretszinttel rendelkezett, ami 3 százalékponttal meghaladta az unió átlagát (28%). A teljes lakosság 23%-a már eléri az átlagos digitálisismeret-szintet. Az Európai Unió 16–74 éves lakosságának harmada rendelkezik átlag feletti tudásszinttel, míg ez a hazai lakosságnak csak a negyedére jellemző. Így a digitális ismeretszintek közül ebben a kategóriában a legnagyobb, 7 százalékpontos a lemaradásunk.

    2018-ban Magyarország is részt vett az OECD által kezdeményezett Nemzetközi felnőtt képesség- és kompetenciamérési programban (PIAAC-felmérés)PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies – Nemzetközi felnőtt képesség- és kompetenciamérési program)[2]. Az összehasonlító kutatás a 16–65 éves felnőtt korú lakosság körében, a szövegértés és a számolási készségek vizsgálata mellett, kiterjedt az információtechnológiai környezetben alkalmazott problémamegoldó készségek mérésére is.

    A DESI-jelentésben számított humán tőke mutatójának és a PIAAC-felmérés módszertanának eltérése miatt (így többek között a lakosság életkora, a megfigyelésben részt vett országok köre, a digitális készségek egyes szintjeinek meghatározása) az eredmények csak korlátozottan hasonlíthatók össze. Mindezek figyelembevétele mellett, a hazai eredmények az alacsony és az átlagos digitális készségeket kifejező mutatók tekintetében mutatnak hasonlóságot a két egymástól különböző adatforrásokra támaszkodó DESI-jelentés, illetve a PIAAC-kutatás esetében.

    A 2018. évi PIAAC-felmérés alapján a hazai lakosság 30%-a rendelkezett alacsony digitális készségszinttel, ami az OECD-országok átlagánál 1,7 százalékponttal volt magasabb. Hazánkban az átlagosnak tekinthető digitális kompetenciával rendelkezők aránya közel 24% volt, ami 0,8 százalékpontos elmaradást jelentett az OECD 24,7%-os átlagától.

  3. Internetes szolgáltatások használata (14. hely)

    A 2019. évi adatok alapján a hazai gyakori internethasználók a magáncélú internetszolgáltatások igénybevételén belül a közösségi hálózatok részvételében és a videóhívások indításában az EU átlagát jelentősen meghaladva 1. és 4. helyezést értek el.

  4. A digitális technológiák integráltsága (26. hely)

    Hazánk továbbra is a digitális technológiák integráltsága és a digitális közszolgáltatások területén maradt el a legjelentősebb mértékben az uniós átlagtól. A legnagyobb feladatot továbbra is az előbbi jelenti a hazai vállalkozások igénybevételi arányának bővülése érdekében.

  5. Digitális közszolgáltatások (24. hely)

    Az e-kormányzati szolgáltatások nyújtásának köre folyamatosan bővül, és minősége is javul, de egyelőre igénybevételük aránya nem éri el az EU28 átlagát.

1. ábra
A digitális gazdaság és társadalom fejlettsége

Bővült az internetellátottság az EU-ban és Magyarországon is

2019-ben az Európai UnióbanAz Európai Unióra vonatkozó adatok forrása az Eurostat (2020. október 14-ei lekérdezés).[3] az internettel rendelkező háztartások aránya átlagosan 90% volt. Magyarországon is folytatódott a bővülés – az előző évhez képest 3 százalékpontos növekedéssel –, a háztartások internetellátottsága meghaladta a 86%-ot. Ezzel az elmaradásunk az uniós átlagtól (6-ról 4 százalékpontra) csökkent, továbbra is a rangsor középső harmadában állunk. A gyermekes háztartások hazai internetellátottsága megegyezett az uniós átlaggal (98%). 2010-ben az utóbbi mutató hazai értéke még jelentősen (14 százalékponttal) elmaradt az unióstól, de azóta jelentős mértékben, 22 százalékponttal növekedett.

2. ábra
A háztartások internetellátottsága az Európai Unióban, 2019

2019-ben az Európai Unió háztartásainak 89%-a, hazánkban pedig 86%-a érte el a világhálót szélessávú internetkapcsolaton keresztül. Ez az arány a V4-országokban alacsonyabb volt az uniós átlagnál (84%), a négy ország rangsorát Csehország (87%) és hazánk vezette.

Az internethasználat fejlődését a szélessávú internetelérés, ezen belül is a nagyobb adatátviteli sávszélességet biztosító hálózatok folyamatos terjedése jelenti. A szélessávú internetellátottság aránya évről évre javul, 2015 és 2019 között évente átlagosan közel 2,7 százalékponttal emelkedett.

3. ábra

A szélessávú kapcsolattal rendelkező hazai háztartások aránya 2015-ben és 2019-ben*

A szélessávú kapcsolattal rendelkező hazai háztartások aránya 2015-ben és 2019-ben*

* Viszonyítási alap az azonos háztartástípushoz tartozó összes háztartás száma. A gyermektelen háztartások adatai tartalmazzák az egyszemélyes háztartásokat is.
** A szélessávú internetkapcsolat aránya azt jelenti, hogy a háztartás rendelkezik helyhez kötött szélessávú és/vagy mobilinternet kapcsolattal.

Az internettel rendelkező háztartásokEgy háztartás többféle internetkapcsolat-típussal rendelkezhet.[4] szinte mindegyike hozzáfért szélessávú kapcsolathoz 2019-ben. Ezen belül 95%-uk helyhez kötött szélessávú kapcsolaton (DSL, kábel, wifi stb.) keresztül érte el a világhálót. A mobil szélessávval ellátott háztartások aránya egy év alatt 5,1 százalékponttal növekedett, elérte a 83%-ot, amely a gyermeket nevelő háztartásoknál ennél 4 százalékponttal magasabb volt. A keskenysávú mobilinternettel rendelkező háztartások aránya egy év alatt kevesebb mint ötödére (1,2%-ra) zsugorodott.

A háztartások internet-hozzáférése szoros összefüggésben áll a háztartás havi nettó jövedelmének nagyságával. 2019-ben a szélessávú internetkapcsolattal rendelkező háztartások közel háromnegyede (73%) havi 200 ezer forint fölötti nettó jövedelemmel rendelkezett, amely 5,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Ennek részben oka, hogy növekedett az internettel rendelkező háztartások száma, és ezen belül nagyobb mértékben bővült a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozóké.

4. ábra
A szélessávú internetkapcsolat aránya az egyes jövedelmi negyedekbe tartozó hazai háztartásokban, 2019

Az internettel rendelkező háztartásokban a kapcsolattípusok közül a helyhez kötött szélessávú elérés volt kiemelkedő 52–54% közötti részesedéssel minden régióban. Egy év alatt Észak-Alföldön nőtt legjobban ez az arány. Folyamatosan terjed a lakosság körében a mobil szélessávú kapcsolat, 2019-ben az egyes kapcsolattípusokon belül országos átlagban 46%-os részarányt képviselt. A régiók közül Dél-Dunántúl háztartásaiban növekedett leginkább az igénybevétele.

A mobil szélessávot a háztartások Budapesten vették igénybe a legnagyobb, Észak- és Dél-Alföldön a legalacsonyabb arányban.

5. ábra
A magyarországi háztartások szélessávú internetkapcsolata régiónként, 2019*

2019-ben a magyarországi háztartások 14%-a nem rendelkezett internettel. Ennek legfőbb okai: a használat szükségének hiánya, a digitális képességek és ismeretek hiánya, valamint a magas csatlakozási, használati és eszközköltségek. Az első kategória aránya 2015 és 2019 között nem változott, a digitális ismeretek hiányát okként megjelölőké kissé emelkedett, a költségek magas voltát jelölőké mérséklődött.

6. ábra
Az internet-hozzáférés hiányát jellemző okok arányai az internettel nem rendelkező háztartásokban 2015-ben és 2019-ben*

Egyre többen és gyakrabban használják itthon is az internetet

2019-ben az Európai Unió 16–74 éves lakosságának átlagosan 87%-a volt gyakori (3 hónapon belüli) internethasználó, míg Magyarországon ez az arány 80% volt. Svédországban és Dániában a lakosság körében szinte teljeskörű a világháló gyakori használata (98, illetve 97%-uk), ezzel szemben Bulgáriában csak alig több mint kétharmad az arányuk. Az internethasználatban a korosztályok között a 16–24 éveseket jellemezte a legmagasabb intenzitás (98%) az unióban és hazánkban is. A legnagyobb mértékű elmaradás az uniós átlagtól az 55–64 és a 65–74 éves korcsoportoknál jellemző (a 79, illetve 61%-tól 11, illetve 20 százalékpont), annak ellenére, hogy 2015 és 2019 között ebben a két korosztályban nőtt legnagyobb mértékben (14 és 13 százalékponttal) a 3 hónapon belüli internethasználat.

7. ábra
A gyakori internethasználók aránya korcsoportonként az Európai Unió országaiban, 2019*

A világhálót gyakran használók aránya a visegrádi országokban az EU28 átlagával azonos ütemben növekedett 2018-ról 2019-re, a lemaradás mértéke (6 százalékpont) gyakorlatilag nem változott.

A hazai 16–74 éves lakosság körében meghatározó a gyakori internethasználat, a mutató értéke egy év alatt 4,3 százalékponttal emelkedett (80%).

A korábbi évek tendenciája folytatódott, a gyakori internetezők aránya a legfiatalabb vizsgált korosztály, a 16–24 év közöttiek körében volt a legmagasabb, amihez hozzájárul az egyre inkább megfizethető okostelefonok és a széleskörű mobil-internetszolgáltatások elérésének lehetősége is.

8. ábra
A gyakori internethasználók aránya korcsoportonként, 2019*

A világháló használatában továbbra is jelentős különbség tapasztalható a korosztályok között

2019-ben a gyakori internethasználó legfiatalabb és a legidősebb korosztály közötti szakadék nagysága csökkent, mivel a 65–74 évesek körében egy év alatt 11 százalékponttal növekedett a használat aránya. Ugyanakkor még ez a jelentős mértékű növekedés sem tudta ellensúlyozni a lakosság közel egyharmadát képviselő két idősebb, az 55–64 és a 65–74 év közötti korcsoport elmaradását az országos átlagtól a világháló használatában. A korábbi évekhez hasonlóan az összes internethasználó, és ezen belül a gyakori használók több mint a fele (egyaránt 51%-a) nő volt. A nők részaránya a több mint egy éve internetezők körén belül a legmagasabb, 1,7-szerese a férfiakénak.

9. ábra
Az internethasználók megoszlása a nemek között a használat utolsó időpontja szerint, 2019

A három hónapon belüli internethasználat aránya a magasabb iskolai végzettségi szintek felé haladva fokozatosan emelkedik, az egyes szintek közötti különbség mértéke azonban továbbra is jelentős. 2019-ben az alapfokú végzettségűek körében a gyakori internethasználat aránya változatlanul 54% volt, a középfokúaknál 76-ról 82%-ra nőtt, a felsőfokú végzettségűek körében csekély mértékben emelkedett (95%-ra) egy év alatt.

10. ábra
Az internethasználók utolsó használati időpont szerinti megoszlása az iskolai végzettség szintjein, 2019

Dél-Alföldön emelkedett a legnagyobb mértékben (7,1 százalékponttal) a gyakori internetezők aránya. A 2019. évi országos átlagtól Észak-Magyarország értéke állt a legtávolabb, bár a 2018. évihez képest elmaradása csekély mértékben csökkent. Kisebbek lettek a területi különbségek, de a legmagasabb (Budapest 86%) és a legalacsonyabb (Észak-Magyarország és Észak-Alföld egyaránt 76%) aránnyal rendelkező régiók között még 10 százalékpontos eltérés tapasztalható.

11. ábra
A gyakori internethasználók aránya régiók szerint, 2019

2019-ben a 16–74 éves lakosság háromnegyede csatlakozott a világhálóra napi rendszerességgel. A felsőfokú végzettségűek, valamint a 16–24Az azonos korcsoportba tartozó lakosság számához viszonyítva.[5] évesek körében az arány a korábbi évekhez hasonlóan kiemelkedő volt, az országos átlagot ötödével haladta meg. A mobilinternetezők 95%-os arányban csatlakoztak mindennap a világhálóra, a legidősebb korosztályba tartozóknak ugyanakkor csak harmada tette meg ezt. A nők és a férfiak esetében a napi szintű használat tekintetében nincs különbség, ugyanakkor másfélszer akkora az internetet csak havi szinten használó nők aránya, mint a férfiaké (39%).

2019-ben tovább növekedett az interneteléréshez mobileszközöket igénybe vevők aránya

A magyarországi lakosság egyre szélesebb köre használ már mobileszközöket (okostelefont, laptopot, táblagépet) a világháló eléréshez. Ehhez jelentősen hozzájárul a távközlési infrastruktúra folyamatos fejlesztése és ennek eredményeként a minőségi internetezést biztosító szélessávúinternet-lefedettség, valamint a szolgáltatók által a kedvezményes előfizetői csomagok részeként elérhető, vagy a külön megvásárolható készülékek bővülő választéka is.

12. ábra
A lakossági internetelérés mobileszközeinek használati arányai korcsoportonként 2015-ben és 2019-ben*

2018-ban 100 hazai háztartásra átlagosan 199 darab mobiltelefon, ezen belül 91 darab okostelefon, valamint 59 darab laptopForrás: Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel, 2018. évi adat.[6] jutott. A háztartások mobiltelefon-ellátottsága magas, jelenleg inkább már a minőségi cserék (pl. a hagyományos mobiltelefon helyett okostelefon vásárlása, illetve a meglévő okostelefonok cseréje az újabb modellekre) kerülnek előtérbe. 2019-ben a világháló eléréséhez mobiltelefont használók aránya 86, a hordozható számítógépet használóké 58% volt, előbbi érték az előző évihez képest több mint tizedével, utóbbi negyedével volt magasabb. A felsőfokú végzettségűek körében az arány jóval felülmúlta az átlagot mindkét eszköz használatában (mobiltelefont 90, hordozható számítógépet 75%-uk vett igénybe).

A lakosság továbbra is leggyakrabban e-mail-ek küldésére használja az internetet

A technológiai fejlődés hatására az emberek egyre változatosabb tevékenységeket végeznek az interneten magáncélból. Az egyes használati célok arányai jelentősen eltérnek a különböző életkori és iskolai végzettségi csoportokban.

2019-ben az Európai Unió tagállamaiban a gyakori internetezők – a korábbi évekhez hasonlóan – a legnagyobb arányban e-mail küldése és fogadása (86%), árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információk keresése (78%), azonnali üzenetküldő szolgáltatások igénybevétele (77%), valamint online hírek olvasása (72%) céljából használták a világhálót. Magyarországon a 3 hónapon belüli internethasználók szintén ezekben a tevékenységekben voltak a legaktívabbak, a közösségi hálózatokban való részvételhez hasonlóan az uniós átlagot is meghaladó arányban (84–90% között).

13. ábra
A világhálón magáncélból végzett tevékenységek aránya a gyakori internetezők körében Magyarországon, 2019*

A közösségi média fontos szerepet tölt be a digitális társadalomban, napjainkra az egyik leggyakrabban használt módja lett a közösségi életben való részvételnek. 2019-ben a közösségi hálózatokban (felhasználói profil készítése, üzenetposztolás stb.) a magyar gyakori internethasználók álltak az uniós államok rangsorában az első helyen 86%-os aránnyal. Ez az érték nem változott 2018-hoz képest. A visegrádi országok közül Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában az alapfokú végzettségű internetezők közösségi médiában való részvételi aránya (81 és 82%) jelentősen meghaladta a felső- és a középfokú végzettséggel rendelkezőkét (62 és 76% között). A V4-ek közül a hazai közösségi oldalakat használó internetezők aránya volt a legmagasabb mindhárom befejezett iskolai végzettségi szinten (alapfokú 89, középfokú 86, felsőfokú 84%).

14. ábra
A világhálón magáncélból végzett tevékenységek aránya a gyakori internetezők körében az Európai Unióban és a visegrádi országokban

A közösségi oldalak egyéni használati arányának alakulásában továbbra is fontos szerepe van az életkornak. A korábbi évekhez hasonlóan, a gyakori internetezők körében 2019-ben is a 16–34 évesekre volt legjellemzőbb e hálózatok használata (95%). A közösségi oldalak használatában a legidősebbek (65–74 év közötti) részvételi aktivitása folyamatosan nő, 2019-ben közelebb került az országos átlaghoz.

A gyakori internetezők körében az alapfokú végzettséggel rendelkezők 89%-a, a felsőfokú végzettségűek 84%-a tartotta magát közösségimédia-használónak. A korszerkezettel is összefüggésben területileg a legtöbben Észak-Alföldön (89%), a legkevesebben Nyugat-Dunántúlon (81%) vették igénybe ezt a kommunikációs csatornát.

A 16-34 éves gyakori internetezők körében igen népszerű kommunikációs forma az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokÜzenetváltás-alkalmazások, pl. Skype, Messenger, WhatsApp, Viber. 2019-ben első alkalommal szerepelt az infokommunikációs eszközhasználatra irányuló kérdőíven az azonnali üzenetküldő szolgáltatások használata. [7] használata. 2019-ben ez a használati arány széles skálán mozgott az uniós tagállamokban, a két szélsőértéket Spanyolország (94%) és Románia (51%) érte el. Hazánk 85%-os értéke tizedével volt magasabb az unió átlagánál, és az internetes célok hazai rangsorában a 4. pozíciót foglalta el.

15. ábra
Az azonnali üzenetküldő szolgáltatások használatának megoszlása iskolai végzettség szerint Magyarországon, 2019

A 16–34 éveseknél kiemelkedően magas, 94–95% volt azok aránya, akik internetes alkalmazásokkal üzenetet küldtek és fogadtak. Bár a megkérdezett korosztályok közül a legkisebb arányban a 65–74 éves gyakori internetezők vették igénybe ezt a szolgáltatást, használati arányuk (62%) nem maradt el jelentősen az országos átlagtól.

Az Európai Unióban a gyakori internetezők megközelítőleg háromnegyede (72%) használta 2019-ben az internetet online híroldalak, napilapok, folyóiratok olvasása céljából. A visegrádi államok közül Szlovákiában ez az arány megegyezett az uniós átlaggal, míg Csehországban (92%), Magyarországon (84%) és Lengyelországban (75%) meghaladta azt.

16. ábra
Az online híroldalakat, napilapokat, folyóiratokat olvasók aránya nemek és iskolai végzettség szerint Magyarországon, 2019*

A magáncélú internethasználat hazai rangsorában az ötödik helyen álló online hírolvasás aránya minden korcsoportban magas, ezen belül a 45–54 éves korosztály körében volt a legnépszerűbb (88%). A 65–74 éves gyakori internetezők értéke megegyezett a 25–34 évesekével (83%).

Az EU-ban az internetes telefonálás vagy videóhívás aránya nőtt a legjobban

A szélessávú internettel való ellátottság minőségi fejlődése, valamint a lakosság egyre szélesebb körében elérhető és egyre több szolgáltatást nyújtó infokommunikációs eszközök használatával folyamatosan változnak a kommunikációs szokások, melyek a magáncélú használat során jelentős költségkímélő megoldásokat is jelentenek. Többek között ennek az eredménye, hogy az Európai Unióban 2018-ról 2019-re a magáncélú internethasználaton belül az internetes telefonálás vagy videóhívásPéldául: Skype-, Messenger-, WhatsApp-, Facetime-, Viber-alkalmazások segítségével történő hívások;[8] használati aránya növekedett a legnagyobb mértékben (49-ről 60%-ra). Ennél is nagyobb bővülés történt egy év alatt a visegrádi országok közül Lengyelországban, Szlovákiában és az ebből a szempontból az uniós rangsor negyedik helyén álló Magyarországon. A hazai internethasználók körében e technológia magas alkalmazási arányában a költségek csökkentésén túl szerepet játszhat az is, hogy egyszerűen használható, és a telefonálás során a hívásban részt vevő felek nemcsak hallják, hanem online látják is egymást, akár a környezetüket vagy egy eseményt is meg lehet mutatni.

17. ábra
Az internetes telefonálás vagy videohívás arányai az Európai Unióban és a visegrádi országokban korcsoportonként 2015 és 2019 között*

A kommunikációs szokások átalakulásával 2014 óta folyamatosan emelkedik az internetes telefonálás aránya a 3 hónapon belüli internethasználók körében, 2019-ben elérte a 75%-ot. 2011 óta a vezetékes hívások száma a kétötödére csökkent, a mobilhívások száma pedig 4,7%-kal mérséklődött. Ugyanakkor a világhálót gyakran használók körében 2013 óta folyamatosan emelkedett az internetes telefonálás aránya, és a használati célok közül ez a tevékenység érte el a legnagyobb mértékű növekedést (+16%) 2019-ben egy év alatt.

18. ábra
A hívások száma és az internetes telefonálás aránya, 2019

2019-ben az Európai Unióban a 3 hónapon belüli internethasználók 63%-a keresett a világhálón egészségügyi információkat.Cipruson, Finnországban, Horvátországban és Hollandiában ennél jelentősen magasabb, 77–80%-os arányt képviselt ez a magáncélú internetes tevékenység. Az egészségügyi információk interneten történő keresésében a visegrádi tagállamok átlaga megegyezett az unióssal. Magyarország az uniós rangsor ötödik helyét foglalta el, hazánkban a gyakori internetezők háromnegyede – az uniós és a visegrádi államok átlagát egyaránt 12 százalékponttal meghaladva – használta a világhálót egészségügyi információk keresésére.

19. ábra
Egészségügyi információk keresésének aránya az Európai Unióban és a visegrádi országokban 2015 és 2019 között*

Nőtt az online banki szolgáltatásokat igénybe vevők aránya

2019-ben az uniós tagállamok gyakran internetező lakossága körében folyatódott a banki szolgáltatások igénybevételének növekedése a világhálón keresztül, összességében kétharmaduk élt e lehetőséggel. A visegrádi országok mindegyikében az uniós átlagot meghaladóan emelkedett a mutató értéke az előző évihez képest, a legnagyobb mértékben Csehországban (4 százalékponttal). A leggyakoribb használat is Csehországban (78%) valósult meg, míg Magyarország ebben a tevékenységben a rangsor végén állt (58%).

20. ábra
A magáncélú internetes banki szolgáltatások igénybevételi arányának változása az Európai Unióban és a visegrádi országokban 2015–2019 között*

2019-ben Magyarországon az online banki szolgáltatások igénybevétele a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, 25 és 54 éves kor közötti gyakori internethasználók körében volt a legmagasabb (87%), 2 százalékponttal meghaladva e csoport uniós átlagát is. A gyakori világháló használó alapfokú végzettségűek mindössze negyede vette igénybe az online banki szolgáltatásokat szinte mindegyik korcsoportban. Ennek egyik lehetséges oka a szükséges digitális ismeretek hiánya, valamint az online banki tevékenységekkel kapcsolatos bizalmi, biztonsági aggályok. A használat intenzitása 2018-ról 2019-re a 25–74 év közötti alapfokú végzettséggel rendelkező korosztályokban megközelítőleg a duplájára emelkedett, ugyanakkor még így is csak az uniós átlag mintegy felét érte el.

Fokozódik a magáncélú felhőalapú szolgáltatások igénybevétele

Az internetalapú technológia fejlődése mellett a felhasználók egyre szélesebb köre veszi igénybe a felhőalapú szolgáltatásokat (cloud computing). 2019-ben a dokumentumok, képek, zenék interneten tárolásában az Európai Unió tagállamai között igen nagy volt a különbség: a lakosságra vetítve Svédország állt az első (63%), Bulgária (18%) az utolsó helyen. A hazai lakosság megközelítőleg harmada (32%) használt internetes tárhelyet a felmérést megelőző 3 hónapban.

Bár a felhőalapú tárhelyhasználat a hazai lakosság körében sem terjedt el még széleskörűen, alig 2 százalékponttal maradtunk el az uniós átlagtól, így a rangsor közepén álltunk.

21. ábra
Az internetes tárhelyhasználók aránya Magyarországon korcsoportok szerint 2015-ben és 2019-ben*

A felhőalapú szolgáltatások használatában a fiatalabb korosztályok intenzitása háromszorosa a legidősebbekének

A felhőalapú szolgáltatást jellemzően a gyakori internetezők veszik igénybe. A technológia alkalmazása szoros összefüggésben áll a használók életkorával és iskolai végzettségével is. 2019-ben a felsőfokú végzettségű internetezők több mint fele (53%), míg az alapfokúak több mint negyede (28%) tartozott a tárhelyhasználók közé. A felhőalapú szolgáltatásokat az infokommunikációs szakmákban dolgozók 1,7-szer nagyobb arányban használták magáncélból, mint az összes többi szakma képviselői. A régiók közül Budapesten volt az országos átlagot is meghaladó legjellemzőbb (52%) használat, míg a legkevésbé a Dél-Dunántúlon vették igénybe (31%) ezt a szolgáltatást.

Egyre többen veszik igénybe az elektronikus ügyintézést

2019-ben az Európai Unió lakosságának átlagosan 55%, míg a hazainak 53%-a lépett elektronikusan kapcsolatba közhivatalokkal közigazgatási ügyei intézése során. A 16–74 éves magyar népesség részvétele az e-közigazgatási ügyintézés mindhárom szolgáltatási szintjén meghaladta az uniós átlagot. A legmagasabb szintnek a kitöltött űrlapok elküldése számít, e funkció használati gyakorisága az Európai Unióban már 2018 óta meghaladja az (egyszerűbb szintnek számító) űrlapok letöltését. Magyarországon 2019-ben még utóbbi fordult elő gyakrabban a lakosság körében.

22. ábra

Az e-kormányzati portálok használatának arányai az Európai Unióban és Magyarországon 2015 és 2019 között*

Az e-kormányzati portálok használatának arányai az Európai Unióban és Magyarországon 2015 és 2019 között*

2019-ben e-közigazgatási ügyeinek intézése során a visegrádi országok lakosságának átlagosan 30%-a küldte el a kitöltött űrlapokat elektronikus úton. A mutató értéke a V4-ek csoportjában 7,9 százalékponttal alacsonyabb volt az EU átlagánál, amit nem tudott ellensúlyozni a 2018-ról 2019-re megvalósult 3,9 százalékpontos növekedés. A hazai lakosság által igénybe vehető folyamatosan bővülő e-közigazgatási szolgáltatások eredményeként a kitöltött űrlapok elektronikus küldésének rangsorát 2019-ben is Magyarország vezette (a lakosság 39%-a hajtotta végre) a V4-országok között, utána Lengyelország és Csehország (31, illetve 25%), majd Szlovákia (18%) következett.

A digitális társadalom egyik meghatározó szükséglete a közigazgatás és a közszolgáltatások igénybevételi lehetőségeinek, megoldásainak elektronikus fejlesztése. Az Európa 2020 stratégiával összhangban végrehajtott folyamatos hazai fejlesztések eredményeként egyre szélesebb körben lehet a közigazgatási ügyeket elektronikus úton intézni. Az e-közigazgatási ügyintézést igénybe vevő hazai internethasználó (tehát nem a teljes) lakosságra – hasonlóan a korábbi években kialakult tendenciához – továbbra is jellemző, hogy még elsősorban az alacsonyabb fejlettségi szinten (információszerzés a közhivatalok honlapjáról) intézi ügyeit. A magasabb fejlettségi szintek (űrlapok letöltése, kitöltött űrlapok elküldése) felé haladva egyre kisebb (50 és 47%) az adott szintek használati aránya.

23. ábra
Az e-kormányzati portálok használata használati célok szerint 2010 és 2019 között*

2019-ben az egy éven belül internetet használók 64%-a lépett kapcsolatba közhivatalokkal e-közigazgatási ügyek intézése miatt, ami 2,8 százalékpontos csökkenést eredményezett 2018-hoz képest. Ennek oka, hogy a közhivatalok honlapjairól történő információszerzés – mely az egyes ügyintézési szinteken belül a legnagyobb súlyt képviseli – aránya egy év alatt csekély mértékben csökkent, miközben a viszonyítás alapjául szolgáló éven belüli internethasználók száma bővült. Bár 2019-ben utóbbiak körében az űrlapok letöltésében (2,8 százalékpont) és a kitöltött űrlapok elküldésében (1,0 százalékpont) növekedés volt tapasztalható, kisebb súlyuk miatt nem ellensúlyozták az elektronikus kapcsolat intenzitását kifejező mutató csökkenését.

24. ábra
A közigazgatási ügyek elektronikus kapcsolati szintjeinek igénybevétele iskolai végzettség szerint, 2019*

Minél magasabb az egyéni használók iskolai végzettsége, annál nagyobb arányban – alapfokúak 19, középfokúak 42, felsőfokúak 73%-a – veszik igénybe a legmagasabb ügyintézési szintet.

25. ábra
Az e-közigazgatás egyes elektronikus ügyintézési szintjeinek igénybevételi arányai régiónként, 2019*

2019-ben nem történt jelentős változás a kitöltött űrlapok be nem küldésének részarányaiban. Ezen belül a „nem kellett benyújtani hivatalos beadványt” érte el a legnagyobb mértékű emelkedést (14%) egy év alatt. Kedvezőtlen tendencia, hogy tovább emelkedett az űrlapok beküldéséhez nem elegendő ismeretekre vonatkozó válasz részaránya (2019-ben 5%).

26. ábra
A kitöltött űrlapok be nem küldésének okai, 2019*

Az online piactérre látogatók aránya folyamatosan emelkedik az unióban

Az Európai Unióban 2010 óta folyamatosan nő a lakosság részvételi aránya az online vásárlásban. 2019-ben az uniós lakosság 63, míg a hazai lakosság 49%-a rendelt vagy vásárolt az interneten magáncélból. Az EU-ban az internetes vásárlások aránya 2019-ben 5,0%-kal, ezen belül – az alacsony 2018. évi eredmény miatt – a legnagyobb mértékű bővülés Horvátországban (10 százalékpont) valósult meg. A legnagyobb arányban az Egyesült Királyság (87) és Dánia (84%) lakosai vették igénybe az e-kereskedelmi szolgáltatásokat.

27. ábra
Az interneten vásárlók aránya az Európai Unióban, 2019*

2019-ben a visegrádi országokban az egy éven belüli online vásárlók aránya átlagosan 55% volt, amely 7,6 százalékponttal maradt el a közösségi átlagtól. A V4-országokban Csehország és Szlovákia foglalt helyet a rangsor élén, őket követte Lengyelország. Annak ellenére, hogy az interneten vásárlók aránya a visegrádi nemzetek közül egy év alatt Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben, 8 százalékponttal, hazánk mutatója volt a negyedik a térségben.

Magyarországon is egyre többen választják az online vásárlást

A hazai lakosság körében továbbra is töretlen az interneten keresztüli vásárlás népszerűsége. 2019-ben az utolsó vásárlás időpontja szerint az éven belüli internetezők 59%-a rendelt vagy vásárolt a felvételt megelőző egy éven belül online, arányuk 2015-höz képest több mint a negyedével emelkedett. Az éven belüli internetező gyermeket nevelő családok részvétele az online kereskedelemben évről évre bővül, 2019-ben is jelentősen meghaladta a teljes vizsgált népességre számított átlagot. A világhálón történő rendelésekben és vásárlásokban részt vevő gyermekes családok aránya 14 százalékponttal meghaladta a 2015. évit. 2019-ben a 3 hónapon belüli internetes vásárlásokat több mint felerészben férfiak intézték, míg az éven belüli vásárlásoknál már a két nem részesedése kiegyenlített, egyaránt 50% volt.

28. ábra
Az éven belüli interneten vásárlók aránya életkor szerint, 2019*

Az idősebb korcsoportokban továbbra is alacsony az internetes vásárlási kedv

Továbbra is érvényesül az a tendencia, hogy az idősebb korosztályok felé haladva csökken az internetes vásárlás intenzitása. Bár 2019-ben az egy évvel korábbihoz képest a legidősebb korosztály nagyobb arányban használta ki a világhálón keresztüli vásárlás lehetőségét, a vásárlásban legaktívabb 25–34 évesek aránya majdnem a két és félszerese az övéknek.

2019-ben az éven belüli online vásárlók 71%-a 3 hónapon belül rendelt az interneten. 2018-hoz képest nem történt jelentős változás az internetes vásárlások gyakoriságában, továbbra is az 1–2 alkalommal történő tranzakciók voltak túlsúlyban. Ugyanakkor a gyakori vásárlók körében 2015 és 2019 között a 6–10 alkalommal intézett vásárlások részaránya több mint 1,6-szeresére növekedett.

29. ábra
A gyakori online vásárlók által áruk vagy szolgáltatások vásárlására költött összegek megoszlása 2019-ben

Az iskolai végzettség szintje továbbra is befolyásolja a részvételt az elektronikus kereskedelemben. 2019-ben az egy éven belüli internetezők körében történt online vásárlásoknál mindhárom végzettségi szinten emelkedett a vásárlók aránya, de a felsőfokú és az alapfokú végzettségűek közötti különbség nem változott az előző évihez képest. Lakóhely szerint 2019-ben a gyakori internetes vásárlásban a legnagyobb, 45%-os arányban Közép-Dunántúl lakossága vett részt, míg a legkevésbé (26%) Észak-Alföldé.

A magyarországi online vásárlók több mint fele rendelt vagy vásárolt árut, szolgáltatást hazai eladótól, negyedük európai uniós tagállamból, 15%-uk EU-n kívüli országból a vizsgált évben. Utóbbi arány 2015 óta a duplájára nőtt.

30. ábra
Az egy éven belüli internetes rendelések megoszlása a rendelt termék típusa szerint, 2019

Az interneten megrendelt, illetve megvásárolt termékek közül filmek, zenék, e-könyvek, e-magazinok és e-újságok weboldalról vagy alkalmazáson keresztüli letöltése 2019-ben még alacsony, 8%-os arányban valósult meg az éven belüli internetezők körében. Ezen szolgáltatásoknak az országos átlagot is meghaladó igénybevétele a 25–34 éves korosztályt, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket jellemezte (13 és 17%).

Az e-kereskedelemben részt vevő vásárlók egyre kevesebb problémával szembesültek

2019-ben a világhálón keresztül éven belül vásárlók megközelítőleg fele (46%) nem szembesült problémával. A szolgáltatások minőségi fejlődését jellemzi, hogy ez az arányszám pozitív irányba változott, a 2015. évi több mint másfélszeresére emelkedett. A rendelések és vásárlások során problémákkal szembesülő felhasználók legnagyobb arányban a számukra előre jelzettnél lassabb szállítási sebességet, valamint a hibás és sérült áruk érkezését jelölték meg.

31. ábra
Az interneten keresztüli rendelés, vásárlás lehetőségét több mint egy éve nem használók által megnevezett okok előfordulása, 2019*

2019-ben a hazai 16–74 évesek negyede rendelkezett átlag feletti digitális készségekkel

A világhálóra csatlakozók számítógéppel, mobileszközökkel, programokkal kapcsolatos tevékenysége és internethasználatuk szintje képet ad arról, hogy a felhasználók digitális készségeikkel mely célok érdekében, hogyan tudják hasznosítani az információs társadalom és a technológia által kínált lehetőségeket és előnyöket.

32. ábra
Az egyes digitális ismeretszintekkel rendelkezők aránya a lakosságon belül, korcsoportok és iskolai végzettség szerint, 2019 (%)

A digitális készségek folyamatos fejlesztésének kiemelkedő a jelentősége az egyéni célú IKT-eszköz- és az internethasználat során is. Az európai országokban a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét jelző mutató, a DESI egyik mérési területe a humán tőke IKT-eszközhasználatra irányuló teljesítménye. Míg a hálózati összekapcsoltság területén hazánk jó helyezést ért el az uniós rangsorban, addig a digitális írástudás és készségek tekintetében elmaradt az átlagtól.

A hazai lakosság egyharmada alacsony szintű digitális ismeretekkel rendelkezik

2019-ben a 16–74 éves lakosság mindössze egynegyede rendelkezett átlag feletti, míg 23%-a átlagos szintű digitális ismeretekkel. A lakosság közel egyharmadának (31%) a digitális ismerete alacsony.

33. ábra
A digitális ismeretszintek arányai iskolai végzettség szerint, 2019*

A digitális technológia által kínált lehetőségek jobb kihasználtsága érdekében nagyon fontos a digitális készségek fejlesztése a lakosság minél szélesebb körében.

Fogalmak

Felhőalapú szolgáltatás (cloud computing): lehetőséget ad a felhasználó számára, hogy különféle állományokat (például képeket, videókat, dokumentumokat) feltöltsön egy személyes tárhelyre, egy ún. „felhőbe”, és az internet segítségével ahhoz bármikor, bárhol hozzáférhessen.

Hálózati kapcsolatok az internet eléréséhez:

Szélessávú kapcsolatok (helyhez kötött, mobil)

  • Helyhez kötött szélessávú kapcsolatok: xDSL (ADSL, SHDSL, VDSL, stb.), kábel modem, optikai kábel; vezeték nélküli technológiák: műholdas internet, WIFI

Mobil szélessávú kapcsolatok

  • Mobiltelefon-hálózaton keresztül megvalósuló kapcsolatok, legalább 3G (pl.: UMTS) hálózatokhoz kapcsolódnak, amelyek SIM-kártyát vagy USB-kulcsot használnak a hálózattal való csatlakozásra, modemként mobil- vagy okostelefont alkalmaznak.

Egyéb, keskenysávú kapcsolat

  • Telefonos betárcsázós (dial-up), hagyományos telefonvonalon keresztül, vagy ISDN-kapcsolat
  • Keskenysávú mobilkapcsolat (mobiltelefon-hálózaton keresztül, mely a 3G-nél kevésbé fejlett megoldás, pl.: 2G+/GPRS, SIM-kártyával vagy USB -kulccsal, modemként használt mobiltelefonon, vagy okostelefonon keresztül)

A 2. generációs mobiltechnológiák, mint a 2G+ vagy a GPRS, keskenysávúnak minősülnek.

Háztartás

A háztartás azoknak a személyeknek a közössége, akik — függetlenül a rokoni kapcsolatoktól és a lakásba történt bejelentettségüktől — a folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik, egyazon jövedelmi és fogyasztói közösség tagjai.

Internetes telefonálás vagy videóhívás

IP-hálózatú, vagy a VoIP (internetprotokoll segítségével történő hangátvitel. Egyre jobban elterjed az ún. Peer-to-peer telefonálás, melynek alapja az információ-megosztás lehetősége (fájlküldés, videókonferencia, azonnali üzenetküldés, „chat”, multi-chat akár 100 szereplő között). A felhasználónak egy kis programot kell feltelepítenie (mint pl.: Skype), hogy élvezhesse az ingyen telefonálás előnyeit az interneten. Normál vezetékes, vagy mobiltelefon felhívására is alkalmas. A webkamerák apró, digitális kameraként működnek. A programok az internetről tölthetők le (pl. Skype, Messenger).

Közösségi hálózat:

Az online közösségi oldalak olyan weboldalak, ahol a tagok önmagukról információkat tárolhatnak, jellemzően profilok formájában, és kapcsolatot teremthetnek más tagokkal, személyes kapcsolati hálót kialakítva (pl. Facebook, MySpace, Instagram, Twitter). Ezen túlmenően bárki feltölthet saját tartalmakat pl. szöveget, zenét, fényképeket, videóklipeket, melyek gyakran közösségformálók a hálózaton belül (pl. YouTube, MySpace). A közösségi oldalakat anonim vagy valós személyes adatokkal lehet látogatni.

[1]: Digital Economy and Society Index (DESI), részletes leírás a Módszertanban található.

[2]: PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies – Nemzetközi felnőtt képesség- és kompetenciamérési program)

[3]: Az Európai Unióra vonatkozó adatok forrása az Eurostat (2020. október 14-ei lekérdezés).

[4]: Egy háztartás többféle internetkapcsolat-típussal rendelkezhet.

[5]: Az azonos korcsoportba tartozó lakosság számához viszonyítva.

[6]: Forrás: Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel, 2018. évi adat.

[7]: Üzenetváltás-alkalmazások, pl. Skype, Messenger, WhatsApp, Viber. 2019-ben első alkalommal szerepelt az infokommunikációs eszközhasználatra irányuló kérdőíven az azonnali üzenetküldő szolgáltatások használata.

[8]: Például: Skype-, Messenger-, WhatsApp-, Facetime-, Viber-alkalmazások segítségével történő hívások;

További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu