Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág helye Magyarország nemzetgazdaságában

Az elmúlt éveket jellemző digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását. A háztartások egyre nagyobb arányban rendelkeznek internetes kapcsolattal. Egyre többen interneteznek napi gyakorisággal vagy éppen vásárolnak online. A vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, ugyanakkor a mobilinternet-kapcsolat céges használata is meghatározó. Ezek a folyamatok jól tükröződnek az internet-előfizetések számában, amely évről évre jelentősen emelkedik. A közigazgatás is egyre inkább áttér a digitális térre, és ezzel párhuzamosan egyre többen veszik igénybe az e-közigazgatást. Mindezek eredményeként az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye az elmúlt években folyamatosan emelkedett.

Az információ és kommunikáció egyike a magyar gazdaság legkevésbé sérülékeny területeinek, teljesítménye az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett, a tendencia a dekonjunktúra éveiben is kitartott. A nemzetgazdasági ág 2019-ben a hazai bruttó hozzáadott érték 4,9%-át állította elő. A működő vállalkozások 6,0%-ának információ, kommunikáció volt a főtevékenysége, számuk egy év alatt tizedével nőtt, miközben termelési értékük 8,2, hozzáadott értékük folyó áron 16%-kal nőtt.

Az információ, kommunikáció teljesítménye hosszabb ideje évről évre bővül

2019-ben a nemzetgazdasági ág hazánk bruttó hozzáadott értékének 4,9%-át adta, a részesedés 2015 óta gyakorlatilag ugyanakkora. A terület súlya a munkaerőpiacon ennél kisebb volt, a foglalkoztatottak 2,9%-a dolgozott itt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete a nemzetgazdasági ágak közül itt volt az egyik legmagasabb, 624 ezer forint. Ez a nemzetgazdasági átlagot 70%-kal meghaladta.

1. ábra

Az információ, kommunikáció ág súlya a nemzetgazdaságban

Az információ, kommunikáció ág súlya a nemzetgazdaságban

2019-ben előzetes adatok szerint a nemzetgazdasági beruházások 1,8%-a az információ, kommunikáció területén valósult meg. Ennek kétharmada a távközlési ágazathoz kötődött. Az infokommunikációs beruházások volumene egy év alatt 10%-kal csökkent, ezen belül a kis súlyú film-, videó-, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás szakágazatban nőtt – az egy évvel korábbihoz hasonlóan – legnagyobb mértékben a fejlesztések volumene.

2. ábra
A beruházások volumenváltozása az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, 2019

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban évek óta nő a regisztrált vállalkozások A regisztrált vállalkozások a megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező vállalkozások, beleértve a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is.[1] száma, 2019-re számuk négy év alatt az ötödével, egy év alatt 5,3%-kal emelkedett. 2019-ben 7561 új vállalkozás jött létre, ennek kétharmadát az információtechnológiai szolgáltatás ágazatban regisztrálták.

2019-ben a nemzetgazdaság vállalkozásainak 6,0%-a az információ, kommunikáció ágban működött.Működő vállalkozások azok a vállalkozások, amelyeknek a vizsgált időszakban volt árbevételük és/vagy foglalkoztatottjuk. A megfigyelés nem terjed ki a pénzügyi szolgáltatás és a közigazgatás nemzetgazdasági ágakra.[2] Számuk egy év alatt tizedével emelkedett. Közülük a legtöbb vállalkozás az információtechnológiai szolgáltatás ágazatban tevékenykedett.

Többen, többért dolgoztak a nemzetgazdasági ágban: a szervezetek tevékenységében részt vevők átlagos állományi létszáma 5,5%-kal meghaladta az előző évit. A személyi jellegű ráfordítások ez idő alatt a létszámnövekedés mértékét meghaladva (8,0%) nőttek.

A nemzetgazdaságban működő vállalkozások értékesítésből származó árbevételének 3,8%-a kötődött az információ, kommunikáció ághoz. Értéke 6,4%-kal nőtt egy év alatt. Az árbevétel közel egynegyede exportból származott. Az árbevétel növekedésével párhuzamosan nőtt a nemzetgazdasági ágban realizálódott termelési érték (folyó áron 8,2%-kal) és a bruttó hozzáadott érték (folyó áron 16%-kal) is.

3. ábra

Az információ, kommunikáció ág főbb adatai, 2019

Az információ, kommunikáció ág főbb adatai, 2019

A nemzetgazdasági ágban dolgozók közel kétharmadát kis- és középvállalkozások foglalkoztatták

Az elmúlt néhány évben a nemzetgazdasági ágban működő kis- és középvállalkozások (kkv) száma dinamikusan emelkedett, 2015-höz képest harmadával, 2018-hoz képest tizedével több kkv működött a vizsgált időszakban. Ennek ellenére igen magas részarányuk (99%) az információ, kommunikáció ágban – a nemzetgazdaság egészéhez hasonlóan - nem változott. Gazdasági súlyuk ennél jóval kisebb, elsősorban a munkaerőpiacon betöltött szerepük jelentős. A nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak közel kétharmadát a kkv-k alkalmazták

4. ábra
Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások adatai vállalkozáskategóriák szerint, 2019

2019-ben az egy vállalkozásra jutó fontosabb gazdasági mutatók alapján a kis- és középvállalkozások közül a kisvállalkozások teljesítettek legjobban. Utóbbiak körében – folyó áron számolva – a nettó árbevétel és a termelési érték 1-1%-kal emelkedett, a bruttó hozzáadott érték 9,0%-kal meghaladta az előző évit. Az egy vállalkozásra jutó személyi jellegű ráfordítások a kis- és középvállalkozásoknál 1-1%-kal, míg a mikrovállalkozások körében 8,6%-kal csökkentek egy év alatt. Az egy foglalkoztatottra jutó nettó árbevétel a mikrovállalkozásoknál 4,1%-kal mérséklődött, a másik két kkv-kategóriánál kismértékben emelkedett.

Meghatározó a fővárosban működő IKT-vállalkozások teljesítménye

2019 végén az információ, kommunikáció ágba sorolt vállalkozások 63%-a Budapesten és Pest régióban működött, míg a legkevesebb idesorolt vállalkozás Észak-Magyarországon tevékenykedett. A nemzetgazdasági ág főbb teljesítménymutatói alapján a Budapesten működő vállalkozások egyértelműen domináns szerepet töltöttek be. A fővárosi régió vállalkozásai átlagosan tízszer több nettó árbevételt állítottak elő, mint a legalacsonyabb fajlagos teljesítménymutatóval rendelkező észak-magyarországi vállalkozások.

5. ábra

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások fajlagos teljesítménymutatói régiónként, 2019

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások fajlagos teljesítménymutatói régiónként, 2019

15%-kal többet fordítottak kutatás-fejlesztésre a nemzetgazdasági ág vállalkozásai

2019-ben az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások 290 kutatóhelyen végeztek K+F-tevékenységet, közel 6 ezer foglalkoztatott részvételével. Ez a létszám 8,4%-a az országos szinten K+F-tevékenységet végzőkének, ami az ág nemzetgazdasági súlyához képest igen számottevő. A nemzetgazdasági ág vállalkozásai 2019-ben 61 milliárd forintot fordítottak erre, folyó áron számolva 15%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ez az összeg a teljes nemzetgazdaság kutatás-fejlesztési ráfordításainak 8,8%-át tette ki. 2019-ben a K+F-ráfordításokon belül a költségekA K+F költségek tartalmazzák a személyi jellegű ráfordításokat, az anyagköltség, az igénybe vett szolgáltatások és az egyéb költségek áfa nélküli értékét.[3] és a beruházások részaránya változatlan maradt (92, illetve 8%).

6. ábra
Az információ, kommunikáció ág K+F-ráfordításainak pénzügyi források szerinti megoszlása, 2019

Az infokommunikációs ágban 2019-ben megvalósult K+F-tevékenységek finanszírozása közel 43 milliárd forint vállalati, és további 12 milliárd forint állami költségvetési forrásból történt. A ráfordításokra további 6,3 milliárd forint külföldi forrás biztosított fedezetet, ami folyó áron másfélszerese volt az előző évinek. 2019-ben a felsőoktatási szektorból származó pénzügyi forrás megközelítette a 2 milliárd forintot.

Az információ, kommunikáció ágban működő vállalkozások számára is elengedhetetlen az innováció a fenntartható fejlődéshez, a piaci pozíciók megerősítéséhez. 2016–2018 között az információ, kommunikáció ágban működő vállalkozások több mint a fele végzett innovációs tevékenységet, ez jóval meghaladta a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó közel 29%-os arányt.Az innovációs felmérés megfigyelési körébe a legalább 10 fős szervezetek tartoznak.[4]

A megfigyelt időszakban az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág vállalkozásai közül az innováció legalább egy típusát bevezető, innovatív vállalkozások aránya 44% volt. A nemzetgazdasági ág innovatív vállalkozásainak 39%-a termékinnovációval rendelkezett, további 35%-uk üzletifolyamat-innovációt vezetett be. A termékinnovációval rendelkező vállalkozások 89%-a az információ, kommunikáció tevékenységre jellemző szolgáltatásinnovációt vezetett be.

[1]: A regisztrált vállalkozások a megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező vállalkozások, beleértve a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is.

[2]: Működő vállalkozások azok a vállalkozások, amelyeknek a vizsgált időszakban volt árbevételük és/vagy foglalkoztatottjuk. A megfigyelés nem terjed ki a pénzügyi szolgáltatás és a közigazgatás nemzetgazdasági ágakra.

[3]: A K+F költségek tartalmazzák a személyi jellegű ráfordításokat, az anyagköltség, az igénybe vett szolgáltatások és az egyéb költségek áfa nélküli értékét.

[4]: Az innovációs felmérés megfigyelési körébe a legalább 10 fős szervezetek tartoznak.

További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu