A hazai mezőgazdaság teljesítménye 2019-ben (Mezőgazdasági számlarendszer, 2019)

Hazánkban a mezőgazdaság kibocsátása és bruttó hozzáadott értéke folyó áron 2012 óta nő. 2019-ben a kibocsátás meghaladta a 2,8 ezer milliárd, a bruttó hozzáadott érték pedig megközelítette az 1,2 ezer milliárd forintot. A kibocsátás volumene 0,4%-kal több volt az egy évvel korábbinál, a növekedéshez a gabonafélék járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Az agrárium élőmunka-felhasználása tovább csökkent. 2019-ben az uniós agrárkibocsátás 1,9%-át, ezen belül a növényi termékek 2,1%-át adta hazánk.

A termelés volumene mérsékelten nőtt

2019-ben Magyarországon az összes mezőgazdasági termék volumene 0,2%-kal nőtt, ezen belül a növénytermesztési ágazaté 0,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

  • Gabonából 2,5 millió hektárról közel 16 millió tonna termést takarítottak be. A betakarított terület öt éven át tartó zsugorodást követően 90 ezer hektárral nőtt. A termésmennyiség 5,1%-kal több lett, elsősorban az árpa teljes hozamának növekedése miatt, amiből 1,4 millió tonnát, a 2018. évi rendkívül alacsony termésnél 21%-kal nagyobb mennyiséget takarítottak be. A gabonafélék a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumennövekedéséhez 1,3, ezen belül az árpa 0,4 százalékponttal járult hozzá.
1. ábra
Az árpa betakarított összes termése és termésátlaga
  • 2019-ben búzából az előző évinél 1,0%-kal kisebb területen (1 millió hektár) 2,3%-kal többet, 5,4 millió tonnát arattak.
  • A kukorica betakarított területe – meghaladva a búza területének nagyságát – 9,4, termésmennyisége ennél kisebb mértékben, 3,8%-kal nőtt.
  • Az olajos magvak termőterülete 8,1%-kal kisebb lett, ezen belül a napraforgó területe 8,6, a repcéé 9,1%-kal. A termésmennyiség is ennek megfelelően alakult (1,7 millió, illetve 0,9 millió tonna), a napraforgónál és a repcénél is csökkent.
  • Cukorrépából 823 ezer tonnát, az előző évinél 14%-kal kevesebbet termeltek.
  • A betakarított burgonyatermés több év csökkenés után nőtt, 344 ezer tonna volt.
  • A zöldségfélék mennyisége 1,8%-kal, 1493 tonnára mérséklődött.
  • A gyümölcsfélék mennyisége (733 ezer tonna) 21%-kal kevesebb volt az előző évinél, a barackféléken és a dión kívül az összes gyümölcsfaj terméseredménye csökkent. A szőlőtermés 2019-ben 457 ezer tonna volt, 14%-kal kisebb a 2018. évinél.

2019-ben a teljes állattenyésztési ágazat volumene 1,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

  • 2019 decemberében 2,7%-kal több szarvasmarhát (909 ezer darabot) tartottak a gazdaságok, mint egy évvel korábban.
  • A sertések 2019. decemberi, 2,6 milliós állománya 8,3%-kal kevesebb az előző évinél.
  • A baromfiállomány 1,1%-kal, 39,3 millióra mérséklődött, ezen belül viszont a tyúkállomány 0,7%-kal nőtt, 2019 decemberében 30,9 millió volt. A baromfiállomány a tojástermeléssel együtt a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenének a növekedéséhez 0,4 százalékponttal járult hozzá.
2. ábra
Baromfiállomány- és baromfivágóállat-termelés
  • Az év során levágott vágóállatok összsúlya (1,6 millió tonna) 1,9%-kal több volt az előző évinél. A vágósertés mennyisége (589 ezer tonna) 1,2, a vágóbaromfié (889 ezer tonna) 2,4, a vágómarháé (103 ezer tonna) 3,8%-kal nőtt. A főbb állati termékek közül a tehéntejtermelés 0,7, a tojásé 1,5%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, előbbiből 1,9 milliárd litert, utóbbiból 2,6 milliárd darabot termeltek.

5,4%-kal bővült a folyó áras kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása 2019-ben a mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) alapján folyó alapáron 2837 milliárd forint volt, 5,4%-kal több, mint az előző évben.

  • A növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 1625 milliárd forint volt, 4,2%-kal magasabb az előző évinél. Gabonából 748 milliárd, ipari növényekből 343 milliárd forint volt a kibocsátott érték. Utóbbiak közül a legjelentősebb arányt képviselő napraforgó kibocsátása 180 milliárd forintot tett ki. A friss zöldségek 213 milliárd, a friss gyümölcsök, szőlő és bor 157 milliárd forinttal járultak hozzá a teljes kibocsátáshoz.
  • Az élő állatok és állati termékek kibocsátási értéke 1007 milliárd forintra nőtt 2019-ben. Az élő állatok kibocsátása 707 (ezen belül a baromfié 307) milliárd forintot ért el. Az állati termékek kibocsátása 300 (közülük a tejé 197) milliárd forint volt.
  • A termelőknek nyújtott mezőgazdasági szolgáltatások 155 milliárd, a nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek – a hús-, a tej-, a gyümölcs- és a zöldségfeldolgozás – 51 milliárd forintos értéket képviseltek. Ez utóbbi a teljes bruttó kibocsátás mindössze 1,8%-át adta.
3. ábra
A kibocsátási érték alakulása az előző évhez és a trendértékhez képest, 2019
Az ábra vízszintes (x) tengelye a kibocsátási érték előző évihez viszonyított változását, a függőleges (y) tengely pedig a hosszú távú trendtől való eltérést mutatja. A hosszú távú trend meghatározása az elmúlt 10 év lineáris trendfelvételével történt. Ez alapján négy lehetséges pozíciót vehetnek fel a mutatók értékei: trend fölötti és növekszik, trend fölötti és csökken, trend alatti és növekszik, trend alatti és csökken.

Trend fölötti és növekszik a kertészeti termékek és az állatok termelési értéke, valamint a folyó termelőfelhasználási indikátor. Trend alatti és csökken az ipari növények, a gyümölcsfélék és a takarmánynövények kibocsátása. A többi termékcsoport és indikátor kibocsátása trend alatti és növekszik. Nem volt olyan termékcsoport 2019-ben, aminek a kibocsátási értéke trend fölött alakult és csökkent.

A mezőgazdaság teljes kibocsátásán belül a legnagyobb részarányt a gabonafélék (26%), az állatok (25%), az ipari növények (12%) és az állati termékek (11%) képviselik. A teljes növénytermesztés részaránya 57, az élő állatok és állati termékeké 36% volt.

4. ábra
A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának megoszlása, 2019

A kibocsátás az élő állatok és a gabonafélék volumennövekedése miatt nőtt

A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene (előző évi áron számított értéke) 2019-ben 0,4%-kal bővült: az élő állatok és a gabonafélék együttesen 1,6 százalékponttal növelték, az ipari növények, gyümölcsfélék és a bor együttesen 1,8 százalékponttal csökkentették a kibocsátást.

5. ábra
A kibocsátás volumenváltozásához való hozzájárulás, 2019
  • A növénytermesztés kibocsátásának volumene 0,6%-kal csökkent, elsősorban az ipari növények (8,4%), a gyümölcsfélék (11%) és a bor (18%) termelésének visszaesése miatt. A kukorica volumene 2,8, a búzáé 2,5, a rozsé 7,6, az árpáé 22, az egyéb gabonaféléké 37%-kal nőtt, a hazai növénytermesztésben kis jelentőségű rizsé csökkent. A kertészeti termékek volumene 0,8, a gyümölcsféléké 11%-kal visszaesett, emelkedett viszont az egyéb növényi termékeké (6,5%-kal) és a burgonyáé (3,8%-kal).
  • Az élő állatok és az állati termékek termelése 1,4%-kal bővült 2019-ben. A szarvasmarha (10%) és a baromfi (2,6%) kibocsátása nőtt, a többi jelentősebb állatfajé csökkent. Az állati termékek kibocsátása 1,9%-kal emelkedett.
  • A más termelőknek végzett mezőgazdasági szolgáltatások volumene 3,0, a gazdaságokban nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységeké 6,0%-kal bővült.

Egyaránt emelkedett a ráfordítások volumene és értéke

A termékek előállítására és a szolgáltatások nyújtására fordított folyó termelőfelhasználás 1671 milliárd forint volt 2019-ben, 5,3%-kal több, mint az előző évben.

A ráfordítások volumene 1,6%-kal nőtt 2018-hoz képest.

  • A jelentősebb tételek közül a műtrágya-felhasználás 1,0, a vetőmag és palánta 2,7, az állatgyógyászati ráfordítások volumene 1,9%-kal csökkent.
  • A többi ráfordítási tétel növekedett, ezek közül a gépfenntartási és a FISIM- (a pénzügyi szolgáltatások közvetetten mért díja) költségek emelkedtek a legnagyobb mértékben (előbbi 5,2, utóbbi 7,3%-kal).

2010-től 2015-ig a növénytermesztéshez közvetlenül kapcsolható vetőmag-, palánta-, műtrágya-, talajjavító- és növényvédőszer-ráfordítások aránya a teljes folyó termelőfelhasználáson belül emelkedett, 2016-tól viszont csökkent. 2019-ben ez az arány 25%-ot tett ki. Az állattenyésztéshez közvetlenül kapcsolható – állatgyógyászati és állati takarmányok – ráfordítások a teljes összegből csökkenő aránnyal, 2019-ben 31%-kal részesedtek, míg a többi költség (egyéb termékek és szolgáltatások, mezőgazdasági szolgáltatási díjak, gép- és épületfenntartási költségek stb.) aránya 2015 óta emelkedik, 2019-ben megközelítette a 44%-ot.

6. ábra
A folyó termelőfelhasználás összetétele, 2019*

A kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözeteként számított bruttó hozzáadott érték folyó áron 5,5%-kal meghaladta az előző évit, 1166 milliárd forint volt 2019-ben, volumene 1,2%-kal csökkent. A teljes kibocsátáson belül a bruttó hozzáadott érték aránya 41% volt, azaz 100 forintnyi kibocsátáshoz 59 forintnyi ráfordítás szükséges. A bruttó hozzáadott érték aránya meghaladta az elmúlt tíz év átlagát.

A nemzeti számlák előzetes adatai alapjánA mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) alkalmas a mezőgazdaság teljesítményének és szerkezetének vizsgálatára, azonban nem használható a nemzetgazdaság más ágaival való összehasonlításra, ugyanis az MSZR tevékenységalapú megfigyelés, meghatározott gazdaságméret felett figyeli meg a gazdaságokat, tekintet nélkül arra, hogy azoknak mi a főtevékenységük. Az összehasonlításra a nemzeti számlák rendszere alkalmas, ami az adott nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások adatait tárja fel és teszi összehasonlíthatóvá a többi ággal. Lásd: módszertani megjegyzések.[1] a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat a nemzetgazdaság teljes bruttó hozzáadott értékének 4,0%-át adta 2019-ben.

7. ábra
A kibocsátás összetétele*

A jövedelem nőtt, a munkaerő-felhasználás csökkent

A mezőgazdasági számlarendszer előírásainak megfelelően kimutatott jövedelem eredményszemléletű, vagyis az adott elszámolási időszakhoz köthető, függetlenül attól, hogy a bevételek egy része csak egy későbbi időpontban realizálódik pénzügyileg. Ugyanakkor azt a jövedelmet is tartalmazza, amihez a saját termelésű mezőgazdasági termékek (illetve házilagos feldolgozásukkal előállított élelmiszerek) fogyasztása juttatja a háztartást. A jövedelmek forrásaként a 8. ábra bemutatja a bruttó hozzáadott értéket és a jövedelmet növelő egyéb tételeket. (A termelői áras bruttó hozzáadott értéket a terméktámogatások egészítik ki alapárasra, az egyéb termelési támogatások – termelési adókkal csökkentett – összege a kibocsátásban nem szerepel, közvetlenül a jövedelmet növeli.)

A termelési támogatások nettó összege 2019-ben 558 milliárd forintot ért el, 5 milliárddal többet az előző évinél, összetétele változatlan maradt. 2015-ben a támogatások szerkezetében bekövetkezett jelentős változást az agrártámogatási eszközök módosulása eredményezte. Az unióhoz történő csatlakozást követően a termékekhez köthető (ezáltal a bruttó hozzáadott értéket növelő) hányad folyamatosan csökkent, a 2004. évi 44%-ról 2014-ben 6,6%-ra. A növekvő arányú, termékhez nem köthető egyéb, például földalapú, vidékfejlesztési támogatások – amelyek a termelési tényezők jövedelmét gyarapítják – fokozatosan emelkedtek. Ez annak köszönhető, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitikában (KAP) a tagállamok mozgástere bővült, Magyarország pedig a rendelkezésre álló, termeléshez kötött támogatási keretet teljes egészében felhasználja. A növénytermesztési és az állattenyésztési terméktámogatások mértéke is többszörösére nőtt a 2015-öt közvetlenül megelőző évekhez viszonyítva.

A termelési tényezők (felhasznált föld, tőke, munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és termékáraitól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is nagyban befolyásolta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (bérleti díjak és költségek, kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozik. A termelési tényezők jövedelme 2019-ben 1262 milliárd forint volt, 3,4%-kal nagyobb az előző évinél.

A nettó vállalkozói jövedelem vegyes típusú, a gazdálkodó és családja (a nem fizetett munkaerő) munkájának ellenértékét és a gazdasághoz tartozó föld és tőke hozadékát együttesen mutatja. Értéke 2019-ben 0,5%-kal nőtt, összesen 705 milliárd forint volt.

8. ábra

A jövedelem forrásai és felhasználása

Felhasználás
Forrás

Uniós csatlakozásunkkal a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül megnőtt a támogatások aránya. Az elsősorban az időjárástól függő kibocsátás ingadozása a jövedelem alakulását is számottevően befolyásolja. A jó hozamú években a támogatások szerepe a jövedelem összetételében csökken, 2019-ben 79% volt ez az arány.

2019-ben az éves munkaerőegységben (ÉME)Egy ÉME egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő (1800 munkaóra) mennyiségével. Ez a számbavétel a töredékidőben, illetve a szezonálisan végzett munkát is figyelembe veszi.[2] kifejezett élőmunka-felhasználás 359 ezer ember mezőgazdasági tevékenységének felelt meg, ez 8,4%-kal alacsonyabb az előző évinél. A nem fizetett munkaerő felhasználása (241 ezer ÉME) tovább mérséklődött, 2019-ben 9,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A fizetettmunkaerő-ráfordítás 2012-től folyamatosan emelkedő tendenciája 2017-ben megállt, a csökkenés 2019-ben is folytatódott. A nem fizetett munkaerő egyre kisebb felhasználásának egy részét fizetett ráfordítással pótolták a gazdálkodók. A mezőgazdasági termelők 2019-ben 426 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 6,9%-kal többet, mint az előző évben.

Az MSZR egyik legfőbb célja a mezőgazdasági jövedelmek és azok változásainak mérése. Az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) három jövedelemmutatót határozott meg a tagországok teljesítményének egymáshoz viszonyított, illetve az időbeli változások vizsgálatára. Ezek közül a leggyakrabban használt az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem, az „A” mutató, amely 2019-ben 7,7%-kal nőtt az előző évihez képest.

9. ábra
Az „A” jövedelemmutató és tényezőinek éves változása

Kiemelkedő a dunántúli régiók termelési intenzitása

A régiók mezőgazdasági területének nagysága és termelési adottságai különbözőek, így kibocsátásuk is egyenlőtlen képet mutat. Mezőgazdasági területéhez képest számottevően magasabb aránnyal részesedik

  • Dél-Dunántúl az országos gabonakibocsátásból,
  • Budapest és PestBudapest és Pest régiók adata összevontan szerepel.[3] a gyümölcsfélék és burgonya,
  • Nyugat- és Dél-Dunántúl a bor,
  • Közép- és Nyugat-Dunántúl az egyéb növényi termékek kibocsátásából.

A területileg legnagyobb alföldi régiók szerepe kiemelkedő a mezőgazdasági termelésben: folyó alapáron a teljes kibocsátás közel felét adják (46%), ezzel szemben a kis területű Budapest és Pest régiók együttesen a kibocsátás csupán 7,4, a hegyvidékekkel tarkított Észak-Magyarország pedig 7,6%-át.

A növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve a szolgáltatás és másodlagos tevékenységek megoszlása alapján a régiók között számottevő az eltérés. A növénytermesztés aránya Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon meghaladta az országos átlagot (57%), míg az állattenyésztés és az állati termékek súlya Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Alföldön volt átlag (36%) feletti.

10. ábra
A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának megoszlása a régiókban, 2019

2019-ben az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás nőtt. Magasan átlag feletti volt az intenzitás Nyugat-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon, Dél-Alföldön, és jelentősen elmaradt Észak-Magyarországon.

11. ábra
A mezőgazdasági termelés intenzitása régiónként, 2019*

A régiók legkiegyenlítettebb (relatív szórás: 7,8%) termékkibocsátását a szántó, a legváltozatosabbat (relatív szórás 68%) a szőlő művelési ág adja. Az egy hektárra jutó kibocsátás országos szinten előbbi esetében 336 ezer, utóbbinál 909 ezer forint. A szántóföldi növények faj- és fajtaválasztéka a leggazdagabb, ami lehetővé teszi a piaci igényekhez és a termőhelyi adottságokhoz legjobban illeszthető növényszerkezet, illetve vetésforgó kialakítását. A szőlőhöz kapcsolódó vertikum kibocsátását lényegében a borászat színvonala határozza meg, vagyis a nagyarányú és minőségi borkészítés várhatóan nagy fajlagos hozamokat biztosít. Észak-Alföld borkibocsátása a legkisebb, 1,1-szerese a szőlő termelési értékének, ami a szőlővertikum legkisebb fajlagos kibocsátását eredményezte a régiók között (472 ezer forint/hektár). Nyugat-Dunántúlon a bor kibocsátása tízszerese a szőlőjének, ezáltal a régió legnagyobb fajlagos mutatója (2,5 millió forint/hektár), 170%-kal nagyobb az országos szintnél.

A gyep fajlagos hozama a legalacsonyabb (23 ezer forint/hektár), a gyümölcsé a legmagasabb (1 millió forint/hektár). Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon egyetlen művelési ágban sem éri el az egy hektárra jutó kibocsátás az országos átlagot.

12. ábra
A régiók egy hektárra jutó kibocsátásának eltérése az országos átlagtól művelési áganként, 2019

2019-ben a vállalkozói jövedelem értéke egy hektár mezőgazdasági területre vetítve átlagosan 133 ezer forint jövedelmet jelentett. A fajlagos mutató régiónként tág határok (60 ezer és 180 ezer forint) között mozgott: Dél- és Észak-Alföldön kiugróan magas volt, Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúlon az átlag körül szóródott, a többi régióban jóval elmaradt az átlagostól. A magasan az átlag felett teljesítő két régió együttesen az összes növénytermesztési és az összes állattenyésztési kibocsátás egyaránt közel felét (46–47%-át), a gyümölcstermesztési kibocsátás 50, a kertészeti 68%-át adta.

13. ábra

A mezőgazdaság jövedelmezősége* és a növénytermesztési szakágazatok kibocsátása alapáron, régiónként, 2019

2019-ben az egy állategységre vetített vállalkozói jövedelem átlagosan 320 ezer forint volt. A fajlagos mutató nagysága a régiókban nagyobb határok (140 ezer és 380 ezer forint) között szóródott, mint az egy hektárra jutó jövedelemé. A mutató Dél- és Észak-Alföldön kiemelkedő volt, Nyugat-Dunántúlon is valamivel az átlag fölött alakult, a többi régióban elmaradt az átlagostól. Az átlagon felül teljesítő három régió együttesen az összes növénytermesztési és az összes állattenyésztési kibocsátás 58 és 60, az élőállat-kibocsátás 62, míg az állati termékek kibocsátásának 56%-át adta.

14. ábra

A mezőgazdaság jövedelmezősége és az állattenyésztési szakágazatok kibocsátása alapáron, régiónként, 2019

Hazánk fontos szerepet játszik az unió gabona- és ipari növény termelésében

Az Európai Unió 28 tagállamára elkészült második előrejelzésA tagállamok egységesen készítik el és küldik meg az Eurostat számára az MSZR-adatokat. Jelen kiadvány elkészítésekor az adatok még nem véglegesek, így összehasonlításra előzetes információk állnak rendelkezésre.[4] szerint 2019-ben a közösség mezőgazdasági kibocsátásának értéke 443 milliárd euró volt, az egy évvel korábbinál 2,0%-kal több. Az érték 51%-át a növényi termékek, 40%-át az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta. A növénytermesztés kibocsátása 1,5, az állattenyésztésé 2,7%-kal emelkedett 2018-hoz képest.

A fehérjenövények kivételével az összes ipari növény, a bor, valamint a gyümölcsfélék kibocsátása visszaesett, a gabonafélék, a kertészeti termékek és burgonya kibocsátása növekedett a legnagyobb mértékben. Az élő állatok közül a sertés kibocsátása nőtt leginkább (13%), a szarvasmarháé visszaesett (3,6%).

A mezőgazdasági kibocsátás rangsorában Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság állt az élen, ezek a tagállamok a teljes uniós kibocsátás 61%-át állították elő 2019-ben. Közülük az Egyesült Királyságban 50% fölötti aránnyal az állattenyésztés dominál, a többiben a növénytermesztés a meghatározó. Olaszország kibocsátási szerkezetében a legmagasabb a szolgáltatás és másodlagos tevékenység aránya az összes tagország között.

Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9%-át állította elő 2019-ben, részesedése 2018-hoz viszonyítva nem változott: a növényi termékek 2,1, az állatok és állati termékek 1,8%-át adta hazánk. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 4,7%-át termeltük meg. Iparinövény-kibocsátásunk még jelentősebb, a közösségi kibocsátás 5,4%-a, elsősorban az olajos növények termesztésének köszönhetően.

A 2019. évi előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása növekedett, de értéke nem érte el az elmúlt tíz év trendjét. Szlovákiában, Spanyolországban, Franciaországban csökkent a kibocsátás, az ő értékük trend alatti. Magyarország kibocsátása szintén növekedett, de elmaradt az elmúlt tíz év trendjétől.

15. ábra
A kibocsátási érték alakulása az előző évhez és a trendértékhez képest az Európai Unió tagállamaiban, 2019*

Hibajavítás

Tájékoztatjuk felhasználóinkat, hogy 2020. december 17-én hibajavítás történt.

További adatok, információk

Módszertan

STADAT

 

[1]: A mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) alkalmas a mezőgazdaság teljesítményének és szerkezetének vizsgálatára, azonban nem használható a nemzetgazdaság más ágaival való összehasonlításra, ugyanis az MSZR tevékenységalapú megfigyelés, meghatározott gazdaságméret felett figyeli meg a gazdaságokat, tekintet nélkül arra, hogy azoknak mi a főtevékenységük. Az összehasonlításra a nemzeti számlák rendszere alkalmas, ami az adott nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások adatait tárja fel és teszi összehasonlíthatóvá a többi ággal. Lásd: módszertani megjegyzések.

[2]: Egy ÉME egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő (1800 munkaóra) mennyiségével. Ez a számbavétel a töredékidőben, illetve a szezonálisan végzett munkát is figyelembe veszi.

[3]: Budapest és Pest régiók adata összevontan szerepel.

[4]: A tagállamok egységesen készítik el és küldik meg az Eurostat számára az MSZR-adatokat. Jelen kiadvány elkészítésekor az adatok még nem véglegesek, így összehasonlításra előzetes információk állnak rendelkezésre.