NyitóoldalBesorolás (TEÁOR, TESZOR, ÖVTJ stb.)

GYIK - Besorolás

    A honlap nyitóoldalán található Osztályozások menüpontban a legördülő lehetőségekből választva tájékozódhat a különböző besorolásokról.

  • Hogyan kérhet segítséget a statisztikai osztályozásokkal kapcsolatban?
    Besoroláskor főszabályként az önbesorolás elve érvényesül. Ezt segítik a KSH honlap Osztályozások me-nüpontban található osztályozások tartalmi meghatározásai, fordítókulcsok és keresőprogramok. Például: TEÁOR keresőprogram

    Amennyiben az adott tevékenység, termék, szolgáltatás, gazdasági szervezet pontos besorolása – az adott osztályozás struktúrája, az elemek tartalmi meghatározásai, a módszertani útmutató és a fordítókulcsok – ismeretében nem egyértelmű és/vagy vitatott, a KSH Központi Információszolgálatához fordulhat állásfoglalási kérelemmel.

    A statisztikai osztályozásokkal kapcsolatos besorolási állásfoglalások elkészítése térítési díj ellenében történik.

    Az Információszolgálat munkatársa a besorolási igény beérkeztét követő 5 munkanapon belül árajánlatot küld a megrendelőnek. Az árajánlat elfogadásának visszaigazolása után, legfeljebb 15 napon belül megküldi az elkészült besorolási állásfoglalást a megrendelőnek.

    Figyelem! Az egységes és következetes besorolás biztosítása érdekében csak a KSH Központi Információszolgálat ad ki állásfoglalást, kizárólag írásban!

    Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a tevékenység végzésének jogszabályi feltételeire (működési en-gedély, telepengedély, szakképesítés, iskolai végzettség stb.) vonatkozóan a KSH nem illetékes. Nem a KSH hatáskörébe tartozik a Vámtarifaszám, az Államháztartási szakágazati és szakfeladatrend.


  • Mi a KSH állásfoglalás ára?
    A besorolási állásfoglalások elkészítésének díja 7.000 Ft + ÁFA.



  • A KSH állásfoglalást felhasználhatja jogi eljárásban?
    A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stat. tv.) 6. § (1) bekezdés f) pontja alapján a KSH feladata az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék készítése. Ezen felada-tok végrehajtásához a Stat. tv. 26. § (4) bekezdésének a) pontja alapján felhatalmazást kap a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy a kötelező statisztikai fogalmakat, módszereket, osztályozásokat, névjegyzékeket és számjeleket rendeletben szabályozza.

    A fent hivatkozott miniszteri rendeletben szabályozott osztályozások helyes értelmezésére vonatkozóan a KSH állásfoglalásokat ad ki. Ezen állásfoglalások – miután a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a Stat tv. egyedi ügyekben nem ruházza fel a KSH-t közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására irányuló hatáskörrel valamely tevékenység besorolása érdekében, ezért a KSH közigazgatási határozat hozatalára sem jogosult – jogi kötőerővel nem bírnak.

    A fentiekre tekintettel tehát megállapítható, hogy a KSH által kiadott besorolással kapcsolatos állásfog-lalások nem minősülnek jogszabálynak és nem tekinthetőek közigazgatási hatósági ügyben hozott döntésnek sem. Az állásfoglalást kérő számára ezért jogot nem keletkeztet, nem módosít és nem is szüntet meg az állásfoglalás. Tényt, adatot, vagy jogosultságot sem igazol, miután az állásfoglalás csupán felvilágosítást, útmutatást tartalmaz, így annak még csak deklaratív jellege sincsen. Mindezen túl megjegyezzük, hogy az állásfoglalás bármely jogi eljárás keretében szabadon felhasználható, ugyanakkor annak tartalma nem köti az eljáró hatóságot, vagy bíróságot, ezért döntéseik meghozatalában nem kell tekintettel lenniük az állásfoglalás tartalmára.


  • Hogyan segítheti Ön a KSH-nak megküldött besorolási kérelmének megválaszolását?
    • Amennyiben terméket állít elő: fontos az alapanyag, a gyártási folyamat, gyártástechnológia, a termék rendeltetésének ismertetése;

    • Amennyiben szolgáltatást végez: mi a megrendelés tárgya, amelynek teljesítését vállalja a vállalkozás, milyen felhasználási igényt szolgál ki, mi az, amit elkülönülten, önállóan értékesít a vállalkozás.

    • Lényeges körülmény, hogy a termék előállítása, szolgáltatás nyújtása önállóan, saját felelősségre és koc-kázatra, avagy kiszervezett (bérmunka, alvállalkozás) tevékenység keretében zajlik. Ez utóbbi esetben a teljes termelési folyamat vagy részfolyamat elvégzéséről szól-e a megbízás, kinek a tulajdonát képezi a meghatározó alapanyag, illetve kinek az „ötlete” kerül megvalósításra.


  • Melyik osztályozás vonatkozik az Ön vállalkozására?
    Megkülönböztetünk társas vállalkozásokat, civil szervezeteket és önálló vállalkozókat.



  • TEÁOR
    A A társas vállalkozások és civil szervezetek tevékenységének besorolására használt osztályozás.
    A TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztá-lyozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az 1893/2006/EK rendelet alapján 2008. január 1-jétől a TEÁOR’08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, a gazdasági és társadalmi mutatók számításánál, valamint a statisztikai adatok publikálásánál. A TEÁOR a statisztikai infrastruktúra egyik legfontosabb eleme, amelyet valamennyi szakstatisztika al-kalmaz, és amely további fontos osztályozások kiindulási alapjául szolgál: pl.: TESZOR, ITO és az Államháztartási szakágazati és szakfeladatrend


  • ÖVTJ
    Az egyéni vállalkozók, adószámos magánszemélyek és az egyéb önálló vállalkozói tevékenységet folytató természetes személyek (pl. ügyvéd, őstermelő, bírósági végrehajtó stb.) tevékenységének besorolására használt osztályozás. Eszerint kell a tevékenységeket azonosítani, nyilvántartásba venni, a változásokat bejelenteni és átvezetni az okmányirodákban, illetve a NAV-nál.

    Az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (2015) speciális magyar tevékenységi osztályozás (A 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról). Kódszámrendszere hat-számjegyű, amely a TEÁOR’08 első négy szám-jegyét foglalja magában és az 5-6. számjegyen bontja tovább az egyéni vállalkozások és az adószámmal rendelkező magánszemélyek által jellemzően végzett/végezhető, a TEÁOR’08 szakágazatainál konkrétabb és részletezőbb tevékenységek szerint.

    A gazdasági egységek statisztikai főtevékenysége (TEÁOR-kódja) az adat-előállítási folyamat egyik fontos szervező eszköze (adatszolgáltatói kör kijelölése, mintavétel, teljeskörűsítés stb.).


  • Mi a főtevékenység, másodlagos tevékenység, kiegészítő tevékenység?
    A gazdasági egységek számos különféle tevékenységet végeznek.

    A gazdasági egység főtevékenységének a végzett tevékenységek közül azt a tevékenységet kell tekinteni, amelyik a legnagyobb mértékben járul hozzá az adott gazdasági egység összes hozzáadott értékéhez. Ehhez nyújt segítséget a gazdasági egységek statisztikai főtevékenységének meghatározásához készült útmutató

    EU jogszabályi előírások alapján a statisztikai regiszterekben minden statisztikai egységet a főtevékenysége alapján kell besorolni a TEÁOR ’08 négy számjegyű szakágazati szintjén.

    A statisztikai főtevékenység meghatározására elsősorban azért van szükség, hogy az egyes szakstatisztikai kérdőíveket csak azok kapják meg, akik ténylegesen az érintett tevékenységet végzik. Ezen túlmenően a nemzetgazdaság ágazati szerkezetére, a gazdasági szervezetek demográfiájára vonatkozó szakstatisztikai adatok előállítását szolgálja.

    A főtevékenység mellett minden olyan, másodlagos tevékenységet be kell jelenteni a NAV-nál, illetve fel kell tüntetni a gazdasági egység alapító okiratában, amit más gazdasági egység felé értékesít. Nem tartoznak ide azok a tevékenységek, amit a vállalkozás kizárólag saját maga részére végez (pl. könyvelés, hulladékgyűjtés), következésképpen, amiből nem származik árbevétele. Nem tekinthető gazdasági tevékenységnek továbbá a vállalkozás anyagi javainak (vagyonának, tárgyi eszközeinek stb.) értékesítése, amennyiben nem termék előállítás során vagy áruként került a vállalkozáshoz.

    Azok a vállalkozások, akik kiszervezett tevékenység keretében dolgoznak, főtevékenységüket a Kiszervezett tevékenységek kézikönyve alapján tudják meghatározni.


  • Mi a statisztikai főtevékenység és az adminisztratív főtevékenység?
    A KSH a gazdasági egységek főtevékenységét (TEÁOR kódját) az előző pontban leírtaknak megfelelően határozza meg, és tartja nyilván regiszterében. Ezt nevezzük „statisztikai főtevékenység”-nek. A gazdasági egység által a cégbíróságnál, bíróságnál, NAV-nál bejelentett főtevékenységet (un. „adminisztratív TEÁOR- kódot”) a KSH a rendelkezésére álló statisztikai információk alapján minden évben felülvizsgálja. Amennyiben indokolt, a gazdasági egység adminisztratív TEÁOR-kódját felülírja az aktuális, tényleges főtevékenységének megfelelő „statisztikai TEÁOR-kód”-dal. Következésképpen a gazdasági egységek egy részénél a statisztikai TEÁOR-kód eltér az adminisztratív TEÁOR-kódjuktól.


  • Mi a statisztikai számjel?
    A statisztikai számjel az adott gazdasági szervezet egyedi és megismételhetetlen azonosítója a statisztika rendszerében, de a statisztikán kívül is számos területen alkalmazzák azonosítási, nyilvántartási célból.

    A statisztikai számjel felépítése

     


     

    1-8 törzsszám (adószám első nyolc száma)
    9-12 szakágazati kód (TEÁOR)
    13-15 gazdálkodási forma kód (GFO)
    16-17 területi (megye) kód


    A statisztikai számjel az adott gazdasági szervezet „adminisztratív főtevékenységét” (TEÁOR-kódját) tar-talmazza, tehát azt, amelyet a cégbíróságnál, bíróságnál, NAV-nál bejelentett.


  • Milyen jogszabály rendelkezik a tevékenység a NAV-hoz történő bejelentéséről?
    2003. évi XCII. az adózás rendjéről szóló törvény szerint:
    „16. § (3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:
    d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a mindenkor hatályos, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályo-zási rendszerének (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúrája szerint, egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (a további-akban: ÖVTJ) szerinti ÖVTJ-kódok szerint, az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját, továbbá a statisztikai számjelet;”


  • Milyen feltételekkel végezhetők egyes tevékenységek?
    Az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítésről, iskolai végzettségről, hatósági engedé-lyekről (telephely, ÁNTSZ stb.), gazdálkodási formáról, tőkenagyságról és más hasonló feltételekről az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályok adnak pontos tájékoztatást. Ebben a kérdésben a KSH nem illetékes. Amennyiben, ezzel kapcsolatban kifogása van, kérjük forduljon a jogszabály alkotójához.

    Az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek tevékenysége végzésének jogszabá-lyi feltételeiről (működési engedély, telepengedély, szakképesítés, iskolai végzettség stb.) érdeklődhet:


  • Mi a GFO?
    A GFO a Gazdasági szervezetek gazdálkodási Forma szerinti Osztályozása azaz a Gazdasági szervezetek Gazdálkodási Forma szerinti Osztályozása (21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról) a gazdasági és társadalmi élet szereplőit/alanyait rendszerezi tevékenységük jellege szerint a nyereségérdekeltség alapján (profit-orientált illetve non-profit gazdasági szervezetek), azon belül pedig a jogi személyiség szerint (jogi személyiségű illetve jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek), de érvényesülnek benne statisztikai, adó- és államháztartási nyilvántartási szempontok is (pl.: irányító vagy irányított költségvetési szervek, állami alapok stb.).

    A GFO kód a statisztikai számjel része (13-15. számjegye). A GFO kód része különböző adminisztratív nyilvántartásoknak, és hivatkoznak rá jogszabályokban is (pl. pályázati kiírások). A KSH a gazdasági szer-vezetek GFO besorolását alapul veszi a statisztikai felvételek tervezésénél, a mintaválasztásnál, valamint a nemzeti számlák szektor szerinti bontásának összeállításánál. A KSH a gazdasági szervezetek demográfiai adatait GFO szerinti bontásban is publikálja.


  • **********
  • Mi a TESZOR?
    A TESZOR a Termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere a TEÁOR’08-ra épülő 6 szintű osztályozás, amely az egyes TEÁOR’08 szakágazatok által jellemzően előállított termékeket és szolgáltatásokat rendszerezi. 2008-tól a TESZOR-t kell alkalmazni a statisztikában. A TESZOR felváltja a Szolgáltatások Jegyzékét (SZJ’03-at) és a Belföldi Termékosztályozást (BTO-t). A TESZOR európai megfelelője a CPA 2008.
    A TESZOR-ban szereplő ipari termékeket az ITO a mezőgazdasági termékeket pedig a METO statisztikai célból tovább részletezi a hazai igényeknek megfelelően.


  • Mit jelent az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke és mi a szerepe?
    Az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke speciális magyar statisztikai osztályozás. Kódszámrendszere hat-számjegyű, amely a TEÁOR’08 első négy számjegyét foglalja magában és az 5-6. számjegyen bontja tovább az egyéni vállalkozások és az adószámmal rendelkező magánszemélyek által jellemzően végzett/végezhető, a TEÁOR’08 szakágazatainál konkrétabb és részletezőbb tevékenységek szerint. Az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek tevékenységeit az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében foglaltak szerint kell azonosítani, az okmányirodákban, illetve az APEH-nál nyilvántartásba venni, a változásokat bejelenteni és átvezetni.


  • Mi az összefüggés a TEÁOR, a TESZOR és a ÖVTJ’2012 között?
    A TEÁOR, a TESZOR és a Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) első négy kódszámjegye azonos, amely a 3 osztályozás igen szoros tartalmi összefüggését fejezi ki. Az alapvető, a többit meghatározó osztályozás a TEÁOR, amely jellemzően az üzletszerű gazdasági tevékenységeket rendszerezi.

    A szakágazati szintű (4-számjegyű) TEÁOR tevékenységeket részletezi tovább az ÖVTJ’2012 az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek által végzett/végezhető tevékenységek szerint. A

    tevékenységek végső kibocsátásra (piacra) kerülő eredményei (produktumok) termékekben és szolgáltatásokban nyilvánulnak meg, amelyek tevékenységi eredet (TEÁOR 4 jegyű szakágazat) szerinti rendszerező osztályozása a TESZOR

    Itt kell megjegyezni, hogy a részben statisztikai célú, az államháztartás sajátos szempontjai, igényei alapján kidolgozott államháztartási szakágazat és szakfeladatrend szintén a TEÁOR szakágazati szintjének felel meg az első négy számjegyén.


  • Milyen feltételekkel végezhetők az egyes tevékenységek?
    Kell-e a vállalkozásomhoz telephely-engedély?

    Az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítésről, iskolai végzettségről, hatósági engedélyekről (telephely, ÁNTSZ stb.), gazdálkodási formáról, tőkenagyságról és más hasonló feltételekről az egyes tevékenységekre vonatkozó jogszabályok adnak pontos ismeretet.

    Az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek tevékenységei az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti besorolása és a tevékenységek végzésének jogszabályi feltételei (működési engedély, telepengedély, szakképesítés, iskolai végzettség stb.)

  • Az új osztályozások 2008-as hatályba lépését követően mivel kell a tevékenységeket, termékeket, szolgáltatásokat azonosítani az értékesítésről kiállított számlán, egyéb bizonylaton, illetve jogszabályban előírt más esetekben?
    Számos jogszabály hivatkozik statisztikai osztályozásokra. Legjelentősebb ezek közül az adórendszerbeli hivatkozás, amely következtében a számla kötelező adattartalma volt a termékek vámtarifa (VTSZ), illetve Építményjegyzék, a szolgáltatások SZJ szerinti megnevezésének és kódszámának feltüntetése. Ez a kötelezettség azonban megszűnt. A hatályos szabályozás a vállalkozás választására bízza, hogy:
    • szabadon, önmaga fogalmazza meg a szöveget, vagy
    • a törvényben hivatkozott esetekben az osztályozások szerint azonosít, vagy
    • továbbra is az osztályozások szerinti megnevezést és kódszámot tünteti fel a számlán (lásd dőlt betűs részt).

    A KSH osztályozásaira hivatkozó jogszabályok – az adójogszabályok kivételével – általában nem rögzítik azt az időpontot, amelykor érvényes KSH besorolási rendet kell mérvadónak tekintetni. Esetükben vélelmezhető a hatályba lépésük, illetve kötelező alkalmazásuk kezdő időpontjában érvényes besorolási rend.
    Az adózás rendszerében állapotrögzítő időpont érvényesül, amely jelenleg a 2002. évi besorolási rendelet rögzíti (lásd dőlt betűs részt).
    Mindezekből következik, hogy az új osztályozások – az adózás, számlázás területén – nem váltották fel automatikusan a régieket. Így ahol az átállás nem történt meg, továbbra is az SZJ-t kell alkalmazni.

    A 2007. évi CXXVII. az általános forgalmi adóról szóló törvény ide vonatkozó paragrafusa a következőképpen rendelkezik: „169. § A számla kötelező adattartalma a következő:… f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;”

    A 2003. évi XCII. az adózás rendjéről szóló törvény szerint: „176. § … (13) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény kivételével az adótörvények alkalmazásában, az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a) a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos, b) a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ) 2002. év július hó 31. napján érvényes, c) a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden más esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”


  • Mi az államháztartási szakágazat és a szakfeladatrend?
    Az államháztartási szakágazat a TEÁOR’08 4 számjegyű szakágazatával azonos vagy azt államháztartási szempontból tovább részletező, hat kódszámrendszerű osztályozás, amely alapján az államháztartásba tartozó szervezetek főtevékenységét kell meghatározni és nyilvántartani.

    Az államháztartási szakfeladatrend az államháztartásba tartozó szervezetek tevékenységeit rendszerezi jellemzően a TEÁOR 4 számjegyű szakágazatából, kiindulva, vagy magasabb szintjét alkalmazva. Az osztályozás alapvetően az állami feladatkörre, annak költségeire, bevételeire, méreteire, teljesítményére, finanszírozási és gazdálkodási rendjére tekintettel került kidolgozásra.
******További információk:
  1. Vámtarifaszámok (VTSZ-kód)
  2. Államháztartási szakágazat, szakfeladatrend
  3. Egyéni vállalkozók tevékenységei szerinti besorolása és a tevékenységek végzésének jogszabályi feltételei (működési engedély, telepengedély, szakképesítés, iskolai végzettség stb.)
    – területileg illetékes okmányirodák
    Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) ügyfélszolgálata
  • Hol találom meg egy termék vámtarifaszámát (VTSZ-kód)?
    A vámtarifaszámok a NAV illetékességi körébe tartoznak. A termék VTSZ kódját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete adja meg:
    Cím: 1163 Budapest Hősök fasora 20-24.
    Levelezési cím: 1631 Budapest, Pf.: 35.
    Tel: 06-1-402-2233,
    Fax: 06-1-403-5090,
    e-mail: szi@nav.gov.hu.