NyitóoldalBesorolás (TEÁOR, TESZOR, ÖVTJ stb.)

GYIK - Besorolás

    A honlap nyitóoldalán található Osztályozások menüpontban a legördülő lehetőségekből választva tájékozódhat a különböző besorolásokról.

  • Hogyan kérhetek állásfoglalást statisztikai besorolást illetően?
    A statisztikai osztályozásokba való besoroláskor főszabályként az önbesorolás elve érvényesül. Amennyiben az adott tevékenység, termék, szolgáltatás, gazdasági szervezet pontos besorolása – az adott osztályozás struktúrája, az elemek tartalmi meghatározásai, a módszertani útmutató és a fordítókulcsok – ismeretében nem egyértelmű és/vagy vitatott, a KSH Központi Információszolgálatához fordulhat állásfoglalási kérelemmel.
    Figyelem! Az egységes és következetes besorolás biztosítása érdekében csak a KSH Központi Információszolgálat ad ki állásfoglalást, kizárólag írásban!

    További információk:
    1. Vámtarifaszámok (VTSZ-kód)
    2. Államháztartási szakágazat, szakfeladatrend
    3. Egyéni vállalkozók tevékenységei szerinti besorolása és a tevékenységek végzésének jogszabályi feltételei (működési engedély, telepengedély, szakképesítés, iskolai végzettség stb.)
      – területileg illetékes okmányirodák
      Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) ügyfélszolgálata

  • Hol találom meg egy termék vámtarifaszámát (VTSZ-kód)?
    A vámtarifaszámok a NAV illetékességi körébe tartoznak. A termék VTSZ kódját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete adja meg:
    Cím: 1163 Budapest Hősök fasora 20-24.
    Levelezési cím: 1631 Budapest, Pf.: 35.
    Tel: 06-1-402-2233,
    Fax: 06-1-403-5090,
    e-mail: szi@nav.gov.hu.


  • Hogyan segíthetem, hogy besorolási kérelmem a legpontosabban kerüljön megválaszolásra?
    - Piaci értékesítésre szánt termék esetén: az alapanyag, a gyártási folyamat, gyártástechnológia, a termék rendeltetésének ismertetése;
    - Szolgáltatást előállító saját tevékenység esetén: mi a megrendelés tárgya, amelynek teljesítését vállalja a vállalkozás, milyen felhasználási igényt elégít ki, mi az, amit elkülönülten, önállóan értékesít a vállalkozás.

    Lényeges körülmény, hogy a termék előállítása, szolgáltatás nyújtása önállóan, saját felelősségre és kockázatra történik-e, avagy termelés-kiszervezés (bérmunka, alvállalkozás) keretében. Ez utóbbi esetben a teljes termelési folyamat vagy részfolyamat elvégzéséről szól-e a megbízás, kinek a tulajdonát képezi a meghatározó alapanyag, illetve kinek az „ötlete” kerül megvalósításra. (a kiszervezett tevékenységekről lásd: statisztikai főtevékenység útmutató, 3. fejezet)


  • Mi a TEÁOR és hogyan érhető el?
    A TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere.
    A TEÁOR a statisztikai infrastruktúra egyik legfontosabb eleme, amelyet valamennyi szakstatisztika alkalmaz, és amely további fontos osztályozások kiindulási alapjául szolgál: pl.: TESZOR , ITO Szakfeladatrend és az Állam¬háztartási szakágazat (Link a „Mi az államháztartási szakágazat és a szakfeladatrend?” menüponthoz). Mivel a gazdasági egységek statisztikai főtevékenysége az adat-előállítási folyamat egyik fontos szervező eszköze (adatszolgáltatói kör kijelölése, mintavétel, teljeskörűsítés stb.), a gazdasági egység statisztikai számjelének elemét képezi, annak 9-12. számjegye.


  • Mi a statisztikai főtevékenység?
    A gazdasági egység főtevékenységének a végzett tevékenységek közül azt a tevékenységet kell tekinteni, amelyik a legnagyobb mértékben járul hozzá az adott gazdasági egység összes hozzáadott értékéhez.

    A statisztikai főtevékenység meghatározására elsősorban azért van szükség, hogy az egyes szakstatisztikai kérdőíveket csak azok kapják meg, akik ténylegesen végzik az érintett tevékenységet. Ezen túlmenően a nemzetgazdaság ágazati szerkezetére, a gazdasági szervezetek demográfiájára vonatkozó szakstatisztikák előállítását szolgálja.
    EU jogszabályi előírások alapján többek között a statisztikai regiszterekben minden statisztikai egységet be kell sorolni főtevékenysége alapján a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR ’08) négy számjegyű szakágazati szintjén.


  • Hogyan állapítható meg a TEÁOR’03 szerinti tevékenység TEÁOR’08 szerinti besorolása?
    A TEÁOR’03 és a TEÁOR’08 közötti megfeleltetést fordítókulcsok segítik. Abban az esetben, ha a TEÁOR’03 kód egy az egyben átfordítható TEÁOR’08 kódra, használja a honlapunkon elérhető TEÁOR ’03 – TEÁOR ’08 fordítókulcsos táblázatot

    Abban az esetben, ha egy régi TEÁOR’03 kódból több új lett, akkor a TEÁOR’08 kód meghatározásához a TEÁOR ’03 – TEÁOR ’08 fordítókulcs alkalmazás http://www.ksh.hu/apps/vb.teaor_main.teaor03_fa nyújt segítséget.

    Amennyiben a fordítókulcsok nem nyújtanak elegendő információt, kérjük, forduljanak segítségért a KSH Információszolgálatához


  • Mi a statisztikai számjel?
    A statisztikai számjel a statisztika rendszerében az adott gazdasági szervezet egyedi és megismételhetetlen azonosítója, de a statisztikán kívül is számos területen alkalmazzák azonosítási, nyilvántartási célból.


  • Az új TEÁOR’08 milyen hatással van az SZJ, BTO osztályozásokra?
    A statisztika rendszerében 2008-tól az SZJ-t és a BTO-t felváltotta az új TEÁOR-ral szoros összefüggésben a termékeket és szolgáltatásokat egységes osztályozási rendszerbe foglaló TESZOR

    Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a statisztikai osztályozásokra hivatkozó jogszabályok egy része azonban változatlanul alkalmazza az SZJ és BTO szerinti termék, illetve szolgáltatás meghatározást és azonosítást. Lényeges változás azonban, hogy a számlának nem kötelező tartalmi elemei a termék, szolgáltatás, építmény különböző nómenklatúrák – SZJ, vámtarifa, ÉJ –szerinti megnevezésének és kódszámának feltüntetése.


  • Mi a TESZOR?
    A TESZOR a Termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere a TEÁOR’08-ra épülő 6 szintű osztályozás, amely az egyes TEÁOR’08 szakágazatok által jellemzően előállított termékeket és szolgáltatásokat rendszerezi. 2008-tól a TESZOR-t kell alkalmazni a statisztikában. A TESZOR felváltja a Szolgáltatások Jegyzékét (SZJ’03-at) és a Belföldi Termékosztályozást (BTO-t). A TESZOR európai megfelelője a CPA 2008.
    A TESZOR-ban szereplő ipari termékeket az ITO a mezőgazdasági termékeket pedig a METO statisztikai célból tovább részletezi a hazai igényeknek megfelelően (a METO-t illetően további információért forduljon Sinkovicz Károlynéhoz Tel: 345-6648 email: karolyne.sinkovicz@ksh.hu.


  • Mit jelent az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke és mi a szerepe?
    Az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke speciális magyar statisztikai osztályozás. Kódszámrendszere hat-számjegyű, amely a TEÁOR’08 első négy számjegyét foglalja magában és az 5-6. számjegyen bontja tovább az egyéni vállalkozások és az adószámmal rendelkező magánszemélyek által jellemzően végzett/végezhető, a TEÁOR’08 szakágazatainál konkrétabb és részletezőbb tevékenységek szerint. Az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek tevékenységeit az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében foglaltak szerint kell azonosítani, az okmányirodákban, illetve az APEH-nál nyilvántartásba venni, a változásokat bejelenteni és átvezetni.


  • Mi az összefüggés a TEÁOR, a TESZOR és a ÖVTJ’2012 között?
    A TEÁOR, a TESZOR és a Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) első négy kódszámjegye azonos, amely a 3 osztályozás igen szoros tartalmi összefüggését fejezi ki. Az alapvető, a többit meghatározó osztályozás a TEÁOR, amely jellemzően az üzletszerű gazdasági tevékenységeket rendszerezi.

    A szakágazati szintű (4-számjegyű) TEÁOR tevékenységeket részletezi tovább az ÖVTJ’2012 az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek által végzett/végezhető tevékenységek szerint. A

    tevékenységek végső kibocsátásra (piacra) kerülő eredményei (produktumok) termékekben és szolgáltatásokban nyilvánulnak meg, amelyek tevékenységi eredet (TEÁOR 4 jegyű szakágazat) szerinti rendszerező osztályozása a TESZOR

    Itt kell megjegyezni, hogy a részben statisztikai célú, az államháztartás sajátos szempontjai, igényei alapján kidolgozott államháztartási szakágazat és szakfeladatrend szintén a TEÁOR szakágazati szintjének felel meg az első négy számjegyén.


  • Milyen feltételekkel végezhetők az egyes tevékenységek?
    Kell-e a vállalkozásomhoz telephely-engedély?

    Az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítésről, iskolai végzettségről, hatósági engedélyekről (telephely, ÁNTSZ stb.), gazdálkodási formáról, tőkenagyságról és más hasonló feltételekről az egyes tevékenységekre vonatkozó jogszabályok adnak pontos ismeretet.

    Az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek tevékenységei az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti besorolása és a tevékenységek végzésének jogszabályi feltételei (működési engedély, telepengedély, szakképesítés, iskolai végzettség stb.)

  • Az új osztályozások 2008-as hatályba lépését követően mivel kell a tevékenységeket, termékeket, szolgáltatásokat azonosítani az értékesítésről kiállított számlán, egyéb bizonylaton, illetve jogszabályban előírt más esetekben?
    Számos jogszabály hivatkozik statisztikai osztályozásokra. Legjelentősebb ezek közül az adórendszerbeli hivatkozás, amely következtében a számla kötelező adattartalma volt a termékek vámtarifa (VTSZ), illetve Építményjegyzék, a szolgáltatások SZJ szerinti megnevezésének és kódszámának feltüntetése. Ez a kötelezettség azonban megszűnt. A hatályos szabályozás a vállalkozás választására bízza, hogy:
    • szabadon, önmaga fogalmazza meg a szöveget, vagy
    • a törvényben hivatkozott esetekben az osztályozások szerint azonosít, vagy
    • továbbra is az osztályozások szerinti megnevezést és kódszámot tünteti fel a számlán (lásd dőlt betűs részt).

    A KSH osztályozásaira hivatkozó jogszabályok – az adójogszabályok kivételével – általában nem rögzítik azt az időpontot, amelykor érvényes KSH besorolási rendet kell mérvadónak tekintetni. Esetükben vélelmezhető a hatályba lépésük, illetve kötelező alkalmazásuk kezdő időpontjában érvényes besorolási rend.
    Az adózás rendszerében állapotrögzítő időpont érvényesül, amely jelenleg a 2002. évi besorolási rendelet rögzíti (lásd dőlt betűs részt).
    Mindezekből következik, hogy az új osztályozások – az adózás, számlázás területén – nem váltották fel automatikusan a régieket. Így ahol az átállás nem történt meg, továbbra is az SZJ-t kell alkalmazni.

    A 2007. évi CXXVII. az általános forgalmi adóról szóló törvény ide vonatkozó paragrafusa a következőképpen rendelkezik: „169. § A számla kötelező adattartalma a következő:… f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;”

    A 2003. évi XCII. az adózás rendjéről szóló törvény szerint: „176. § … (13) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény kivételével az adótörvények alkalmazásában, az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a) a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos, b) a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ) 2002. év július hó 31. napján érvényes, c) a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden más esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”


  • Mi a GFO?
    A GFO a Gazdasági szervezetek gazdálkodási Forma szerinti Osztályozása a gazdasági élet szereplőit/alanyait rendszerezi az alapvetően a működés jogi keretéül szolgáló választható/választott gazdálkodási szervezeti forma közgazdasági jellege szerint (profit- illetve non-profit orientált), azon belül pedig elsősorban a magyar jogszabályokban meghatározott szervezeti formák szerint (pl.: Gt., alapítvány), de érvényesülnek benne statisztikai, adó- és államháztartási nyilvántartási szempontok is (pl.: állami alapok) A GFO kód a statisztikai számjel része.


  • Mi az államháztartási szakágazat és a szakfeladatrend?
    Az államháztartási szakágazat a TEÁOR’08 4 számjegyű szakágazatával azonos vagy azt államháztartási szempontból tovább részletező, hat kódszámrendszerű osztályozás, amely alapján az államháztartásba tartozó szervezetek főtevékenységét kell meghatározni és nyilvántartani.

    Az államháztartási szakfeladatrend az államháztartásba tartozó szervezetek tevékenységeit rendszerezi jellemzően a TEÁOR 4 számjegyű szakágazatából, kiindulva, vagy magasabb szintjét alkalmazva. Az osztályozás alapvetően az állami feladatkörre, annak költségeire, bevételeire, méreteire, teljesítményére, finanszírozási és gazdálkodási rendjére tekintettel került kidolgozásra.