NyitóoldalAz október 23-ai forradalom és szabadságharc áldozatai – részletek egy hajdan titkosnak minősített dokumentumból

Az október 23-ai forradalom és szabadságharc áldozatai – részletek egy hajdan titkosnak minősített dokumentumból

2017. október 24.

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékét az a dokumentum is őrzi, amely a Központi Statisztikai Hivatalban már 1957-ben elkészült, a rendszerváltásig azonban titkosítva volt. Az 1956-os események áldozatairól készített összeállítás ma már szabadon hozzáférhető.

 

Az államszocializmus idején több olyan jelentés született, amelyhez csak a tisztségviselők meghatározott köre férhetett hozzá – a Rákosi-korszak néhány évében a statisztikai évkönyvek sem voltak szabadon forgathatók – ám e minősített iratok titkosítását a rendszerváltás után azonnal feloldották. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956 os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentum titkosításának feloldása, amely így még ugyanebben az évben hozzáférhetővé vált. Az eredeti dokumentumokat ma a KSH Könyvtár olvasótermében bárki megtekintheti.

 

Az alábbiakban néhány fontosabb adatra hívjuk fel a figyelmet.

 

 

  • Az október 23-ai és az azt követő események során országosan mintegy 2700 halálozás történt, ebből 2195 halálesetet anyakönyveztek, 307 halálesetről a temetők és exhumálások, valamit a lakáskijelentések alapján értesült a Központi Statisztikai Hivatal. Ezenkívül 100–150-re tehető az 1957-ig még nem exhumált és be nem jelentett halálozások száma.1

  • A halálozások közül 1945, vagyis a forradalmi eseményekkel kapcsolatba hozható összes halálozás 78%-a Budapesten történt.

  • Az október 23-ai és az azt követő eseményekkel kapcsolatba hozható halálesetek Budapest valamennyi kerületében előfordultak, de a legtöbb halálozás a VIII. (435 fő), a IX. (234 fő), valamint a VII. kerületben (176 fő) történt. Jelentős volt a halálozások száma az V., a XXI. és a XX. kerületekben is, 218 meghalt személyről pedig nem lehet eldönteni, hogy hol veszítette életét.

  • Az állami egészségügyi szolgálat 1956. október 23-tól az év végéig közel 20 000, a harci eseményekkel kapcsolatba hozható sérülést látott el. A sebesülések több mint háromnegyedét géppisztoly, puska, egynegyedét ágyúlövedék, akna- és gránátrobbanás okozta, és a sérülések nagy része a végtagokat érte. A sebesültek csaknem fele 19–30 éves volt, közel egynegyede pedig 18 éven aluli. A sebesülteknek egyhetede volt nő.

  • Vidéken a legtöbb halálozás Pest (68), Bács-Kiskun (64), Győr-Sopron (62), Komárom (53) és Fejér megyében (50) történt.

  • A halálozások számát naponként vizsgálva kiderül, hogy Budapesten a legtöbb haláleset október 24-én (212 fő) és 25-én (206 fő) történt, de száznál többen haltak meg október 26 án, valamint november 4. és 8. között valamennyi napon. Az október 23-án éjjel és 24-én bekövetkezett halálozások több mint egyharmada (93 eset) a VIII. kerületet érintette, de sokan haltak meg ezeken a napokon a VII. és a IX. kerületekben is.

  • Az október 23-ai és az azt követő események következtében meghaltak 85%-a férfi, 15%-a nő.

  • Az elhunytak több mint fele 30 éven aluli volt, a legmagasabb pedig a 23 évesek halandósága: 10 000 ilyen korú személyre közel 7 halálozás jutott. A meghalt nők általában idősebbek voltak, mint a férfiak: amíg a férfiaknál a 25 éven aluliak aránya 46%, a legalább 50 éveseké pedig 13% volt, addig a nőknél ugyanez az arány 3 és 28%. Budapesten ez az eltérés még jobban megmutatkozik: itt az elhunyt férfiak 45%-a volt 25 éven aluli és 15%-a 50 éves vagy idősebb, ugyanakkor a nőknél ez az arány 30 és 32% volt.

  • A forradalmi események következtében meghaltak közel 60%-a fizikai dolgozó vagy annak eltartottja volt, de jelentősnek mondható a szellemi foglalkozásúak, a katonák és a tanulók száma is. Az elhunyt fizikai dolgozók legnagyobb része ipari munkás (901 fő) volt, de jelentős számú közlekedési munkás (144 fő) is életét vesztette a harcokban.

 


A Központi Statisztikai Hivatal egy másik titkosított dokumentuma 1957. július 13-ára készült el, és az 1956. október 23. és 1957. április 30. között illegálisan külföldre távozott személyek legfőbb adatait tartalmazza. E kiadvány szerint 1957. április 6-ig 274 704 magyar érkezett Ausztriába, 1957. május 26-ig pedig 19 181 magyar menekült Jugoszláviába. Ezen kívül több ezerre tehető azoknak a száma, akik csak rövid ideig tartózkodtak Ausztriában, és távozásukkor sem az osztrák, sem a magyar hatóságoknál nem jelentkeztek.

 

Kapcsolódó cikkek:
https://www.ksh.hu/statszemle_archivum#year=1990/issue=10. http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2007/2007_02/2007_02_157.pdf

 

Központi Statisztikai Hivatal

H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu