Ugrás a tartalomhoz

Sajtószoba - Sajtóreagálások, 2023.02.21.

A Központi Statisztikai Hivatal reagál Mellár Tamás képviselő közelmúltbeli nyilatkozataira

A Magyar Narancs hetilapban 2023. február 16-án megjelent, „A KSH a kormány szolgálólányául szegődött” címmel publikált, Mellár Tamás képviselő úrral készült interjú azon túl, hogy már a címében is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jó hírnevét, függetlenségét megkérdőjelező hamis állítást fogalmaz meg, számos szakmai pontatlanságot és téves kijelentést is tartalmaz. A KSH tételesen reagál képviselő úr minden, a statisztikusmesterséget illető bírálatára, azonban szakmai önérzetből reakció nélkül visszautasítja a Hivatal jó hírnevét sértő, professzionális függetlenségét vitató megjegyzéseit. Egyúttal mint volt kollégát is kéri, hogy megalapozatlan és tudománytalan megállapításaival ne rombolja a hivatalos statisztikába vetett bizalmat és a KSH szakmai reputációját.

A közelmúltban tett nyilatkozataiban, legutóbb épp a Magyar Narancs 2023. február 16-i számában, alaptalanul bírálja a Központi Statisztikai Hivatalt Mellár Tamás politikus, az intézmény 20 évvel ezelőtti elnöke. Képviselő úr kijelentései csorbítják a hivatalos statisztikába vetett bizalmat és a KSH jó hírnevét és társadalmi megbecsülését. Számos nyilatkozatában személyes véleményét tényállításként fogalmazza meg, ami szintén sérti mind a KSH mint jogi személy, mind a KSH elnökének és elnökhelyetteseinek jó hírnevét. Mellár Tamás jelenleg egy politikai párt parlamenti képviselője, megnyilvánulásai minden kétséget kizáróan politikailag motiváltak. A KSH viszont egy szakmailag független, pártatlan és objektív tudományos tevékenységet ellátó intézmény, amely eddig sem, és a továbbiakban sem kíván politikai színjátékokhoz asszisztálni. A hivatal függetlenségének jogi keretét a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) adja, amely meghatározza a hivatalos statisztika alapelveit. Ennek megfelelően a 3. § (3) bekezdés b) pontja a pártatlanság elve kapcsán kimondja, hogy „a hivatalos statisztikát bármely politikai vagy egyéb nyomástól és befolyástól mentesen, semleges módon kell előállítani és közzétenni, és valamennyi felhasználót egyenlő bánásmódban kell részesíteni”. A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe a Stt. elveivel összhangban részletesen rögzíti a hivatalos statisztikát vezérlő alapelveket és az azok végrehajtását szolgáló indikátorokat, köztük a szakmai függetlenség és a pártatlanság és objektivitás elveit. Mindez teljes mértékben megfelel a nemzetközi szakmai-etikai gyakorlatnak és elvárásoknak, úgy, mint az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexének 16 alapelve közül az elsőnek, amely a szakmai függetlenségre vonatkozik, továbbá az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendeletének 2. cikk, 1. Bekezdésének a, b és c pontjaiban foglaltaknak, ami a szakmai függetlenségről, pártatlanságról és tárgyilagosságról szól, valamint az ENSZ „A hivatalos statisztika alapelvei” című iránymutatásának első pontjában megfogalmazottaknak (Relevancia, pártatlanság és egyenlő hozzáférés). A fentiekkel összhangban a KSH kizárólag a szakmai jellegű bírálatokra reagál, és eltekint attól, hogy a továbbiakban a képviselő úr politikai agendájának részeként megfogalmazott hamis inszinuációkra reflektáljon.

  1. A kérdéses interjú tulajdonképpeni apropója az a február eleji incidens, amikor a Kiskereskedelem 2022. december című gyorstájékoztató adatai idő előtt hozzáférhetővé váltak arra jogosulatlan személyek számára. Képviselő úr szisztematikus, rendszeres gyakorlatot emleget, amelyre természetesen nem tud bizonyítékot idézni, mivel egyedi esetről volt szó. Mint ismeretes, az adatszivárgás ügyét a KSH kivizsgálta, annak eredményéről közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot. Megállapítást nyert, hogy a Hivatal munkatársai és vezetői nem vétettek az embargós adatok kezelésének szabályai ellen, az adatok egy előzetes hozzáféréssel szabályszerűen rendelkező címzettől kerültek ki.
    Az embargó megsértése komoly incidens, amelyre a múltban csupán egyszer volt – súlyosabb következményekkel járó – példa Mellár Tamás elnöksége alatt. 1999-ben az első negyedévre vonatkozó GDP adat került ki a hivatalos közlés előtt, melynek hatására a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX) több mint 100 pontot zuhant mindössze negyedóra alatt. Ennek fényében minimum pikáns, hogy a közelmúltban történt incidens jelentőségét a képviselő úr rendszeresen épp azzal a példával igyekszik illusztrálni, hogy hipotetikusan milyen piaci előnyökhöz juthat az a szereplő, aki a GDP-adatokhoz idő előtt hozzájut. (Megjegyezzük ismét – nem csökkentve az incidens komolyságát –, hogy a közelmúltban nem a GDP, hanem a sokkal kisebb piaci kockázatot jelentő kiskereskedelmi adatok kerültek ki). Az igazsághoz természetesen hozzátartozik, hogy az akkor lebonyolított belső vizsgálat, ahogy a napokban lefolytatott is, a Hivatal vétlenségét állapította meg.
  2. A Népszámlálás kapcsán képviselő úr elfogadhatatlannak tartja, hogy az adatfelvétel a név megadásával történt. A KSH többször, több fórumon hangsúlyosan kifejtette, a Népszámlálás során még podcastot (https://www.youtube.com/watch?v=O0n_drJ6uLM) is szentelt a témának, hogy a név szerepeltetése a kérdőíveken egyrészt megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, másrészt praktikus oka is van, hiszen csak így válik lehetővé a kérdőívek és a sokféle állami adatbázisból származó adatok összekapcsolása. Harmadrészt, a nevet mint érzékeny adatot a KSH a kérdőív többi részétől leválasztva tárolja, tehát az adatokat és a személyt nem kapcsolja össze. Erre vonatkozóan szigorú hazai és nemzetközi törvények és szabályok kötik a statisztikusokat.
    Képviselő úr a KSH-ba vetett bizalom hiányáról is beszél a Népszámlálás kapcsán. Azonban az igen nagy arányú részvétel, különösen a minden várakozást felülmúló és nemzetközi viszonylatban is kifejezetten magasnak számító online kitöltési arány eklatánsan cáfolja képviselő úr érvelését. Arról nem is beszélve, hogy szavaival – igencsak káros módon – a valóságértelmezésben nem épp a racionalitásukról híres összeesküvéselméletek hívőinek szólamait erősíti és hitelesíti.
  3. Az infláció kérdésében képviselő úr azzal vádolja a KSH-t, hogy a fogyasztóiár-index számítása során úgy alakítja a módszertant, hogy a végeredmény minél kedvezőbb legyen. Példaként hozza az ársapkáknál a fogyasztás alapú súlyozást az energiaárak számításánál, mondván, hogy mivel kevesebben estek bele a piaci árba, így az átlagos energiaár csökkent egyik hónapról a másikra. Továbbá azt, hogy az üzemanyagár-sapka miatt a céges autók fogyasztása nem számított bele a fogyasztásba, hiszen a lakossági fogyasztási kosarat méri a KSH. Ezzel szemben az igazság az, és erről külön közleményt is kiadott a KSH, hogy az említett példák esetében a KSH teljes mértékben a nemzetközi módszertani útmutatásoknak és jogszabályoknak megfelelően járt el. A gáz és áramárak számítása esetében alkalmazott, szakmai nyelven egységköltség (unit value) módszer európai és általában nemzetközi viszonylatban széles körben alkalmazott megközelítés a fogyasztási mennyiségtől függő árazású termékek és szolgáltatások esetében. Az üzemanyagár-sapka esetében a céges autók elszámolásának tekintetében pedig a KSH-nak nem volt módszertani döntési szabadsága, ugyanis a nemzetközi módszertani útmutatók mellett EU-s jogszabályok (EU 2016/792, EU 2020/1148) is rögzítik, hogy az árfelíráskor a háztartások által végső fogyasztási célból történő vásárláskor érvényes árat kell figyelembe venni. Mivel céges autók esetében az üzembentartó nem a háztartás és így az üzemeltetési költséget – beleértve az üzemanyagot is – nem a háztartás viseli, így a céges autókra vonatkozó eltérő árszabás figyelembevételét a fogyasztóiár-indexben a nemzetközi jogszabályok tiltják.
    Képviselő úr azt is állítja, hogy 2023-ban a 2021-es fogyasztási statisztika alapján állítja össze a Hivatal a fogyasztói kosarat, márpedig szerinte ez alatt az időszak alatt változott a javak összetétele és azok korszerűsége is. Ezek az állítások is tévesek és félrevezetőek. Egyrészt a fogyasztói kosárra vonatkozóan különbséget kell tenni a megfigyelt termékek és szolgáltatások pontos köre (azaz a reprezentánsok) és az egyes reprezentánsokhoz rendelt súlyok kialakítása között. Mindkettőt évente vizsgálja felül és módosítja a KSH. A fogyasztói kosár másik lábát adó súlyok esetében pedig csak 2020 végéig volt érvényes az az állítás, hogy a súlyok a két évvel korábbi időszakra vonatkozó nemzeti számla adatokon alapultak. Ugyanis 2021-től, a COVID-járvány és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi iránymutatások hatására, a két évvel korábbi adatok mellett már a legfrissebb, tárgyévet megelőző év első három negyedévének adatait is felhasználja a KSH a súlyok kialakításakor, ezzel jobban követve a fogyasztási szerkezetben történő változásokat.
  4. Képviselő úr a keresetstatisztikák kapcsán azt a régi, és a KSH által már közleményben cáfolt érvet hozza fel, hogy a Hivatal csak átlagbért közöl a szerinte reálisabb mediánbér helyett, valamint azt, hogy a kereseti adatok esetében csak az 5 főnél többet foglalkoztató cégek adatait veszi alapul.
    A keresetstatisztika elsődleges mutatószáma évtizedek óta a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete volt. Ennek egyszerű – és egyben a nemzetközi gyakorlathoz illeszkedő – oka a legkisebb vállalkozások adatszolgáltatói terheinek mérséklése. A keresetstatisztika 2019-től a NAV-tól átvett teljes körű adatbázisra épül, így a kereseti adatok azóta a teljes nemzetgazdaságra vonatkozóan is rendelkezésre állnak. Ha képviselő úr megnyitná a KSH honlapját, ott megtalálná ezeket az adatokat is. Egyébként az 5 fő feletti körre és a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó átlagkereseti adatok között a különbség – képviselő úr erősen túlzó állításaival szemben – jellemzően kevesebb mint 3 százalék.
    Az átlag és a medián kérdésében felhívjuk képviselő úr figyelmét, hogy a nemzetközi gyakorlatban az átlagot használják a kereseti folyamatokat leíró fő indikátorként, és kiegészítésképp jelenik meg többek között a medián. Egyik mutató sem jobb, mint a másik, bizonyos jelenségeket, folyamatokat egyik, míg másokat, a másik ír le jobban. Egyik sem helyettesíti a másikat, éppen ezért a KSH mindkettőt közli. A keresetek bemutatására ráadásul nem csak átlag és medián információk érhetőek el, hanem egyéb negyedéves, éves adatközlésekben megtalálhatóak még részletesebb adatok a keresetek eloszlásáról, vagy például arról, hogy a munkavállalók mekkora hányada esik egy-egy megadott kereseti sávba. Ezen kívül honlapunkon elérhetőek kereseti adatok a nem teljes munkaidőben alkalmazásban állókról is.
  5. Szintén kifogásolja képviselő úr a létminimum számításának abbahagyását a KSH részéről. Ez sem mai történet, korábban reagált is rá a Hivatal.
    A létminimum számításának felülvizsgálata során a KSH széles szakértői körrel konzultált. A szakértők egyértelmű állásfoglalása volt, hogy az 1990-ben bevezetett létminimum-mutató alkalmatlan a neki szánt funkció betöltésére. A mutató módszertanának kialakítása óta gyökeresen átalakultak azok a körülmények, amelyek a módszertan szempontjából döntő jelentőségűek, vagyis a jövedelmi viszonyok, a lakosság fogyasztási szerkezete és a háztartások összetétele. Egyelőre nem létezik a létminimum-számításra vonatkozó standard nemzetközi módszertan, fogalmi rendszer és számítási mód, márpedig a hivatalos statisztika egyik legrégibb és legfontosabb alapelve, hogy a hitelesség érdekében nemzetközileg elfogadott és tudományosan megalapozott módszertanokat és eljárásokat kell alkalmazni. Olyanokat, amelyek a szegénységet komplex módon, több dimenziót figyelembe véve mérik. Mivel a külső szakértők a 2015-ben több körben tartott tanácskozások során is csak abban értettek egyet, hogy az addig számított létminimum adatok nem használhatók, és új módszertant nem tudtak ajánlani, a KSH úgy döntött, hogy a szegénység mérésére kizárólag a laekeni indikátorokat használja. A laekeni indikátorok köre a szegénység és társadalmi kirekesztődés mérésének egységes, nemzetközileg elfogadott eszköze, amelyeket a KSH 2004 óta folyamatosan közöl standard EU módszertan szerint, és amely a szegénységet komplex módon, több dimenziót figyelembe véve méri.
  6. A szegénységi statisztikák kapcsán is módszertani manipulációt feltételez a képviselő úr. Mint mondja, „évekkel ezelőtt az volt a kérdés, hogy ki tudna-e 60 vagy 70 ezer forint extra költséget fizetni. Akkor sokan válaszolták, hogy nem. Később már úgy tették fel a kérdést, hogy ki tudna-e fizetni hirtelen egy nagyobb összeget. Erre már másképpen válaszoltak, hiszen kinek, mi a nagyobb összeg. Ezért aztán drámai gyorsasággal a 2,5 millió szegény emberből lett 1,3 millió.” Ezzel szemben az igazság az, hogy a harmonizált EU módszertan szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek azokat tekintjük, akik az alábbi három dimenzió közül legalább egyben érintettek:
    • Relatív jövedelmi szegénységi arány (olyan háztartásban élők aránya, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60%-át);
    • Súlyos anyagi és szociális depriváció (olyan személyek aránya, akik meghatározott 13 tétel közül legalább 7-ben anyagi okból hiányt szenvednek);
    • Nagyon alacsony munkaintenzitás (olyan háztartásban élők aránya, ahol a 18–64 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb, mint 20%-át töltötték munkával).
    2021-ben 1 millió 844 ezer fő, a lakosság 19,3 százaléka volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának. Ezen belül a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,2 százalékra csökkent, a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 10,2 százalékra, a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója pedig 4,9 százalékra mérséklődött. 2015-ben még 2 millió 970 ezer ember volt érintett, a lakosság 28,6 százaléka.
    Az interjúban hivatkozott kérdésnél (ki tudna-e fizetni hirtelen egy nagyobb összeget) nem a levegőben lóg az összeg nagysága, hanem minden esetben szerepel a konkrét összeg, ami az EU módszertan szerint mért, egy évvel korábbi szegénységi küszöb. 2023-ban pl. a kérdés így hangzik: „Képes lenne-e az Önök háztartása arra, hogy egy 125 ezer forintos váratlan kiadást saját forrásaiból fedezzen?”
    A szegénység és a társadalmi kirekesztettség komplex kérdéskör, amelynek éppen ezért a mérése is komplex mutatókkal történik. Ha képviselő úr venné a fáradságot ezeknek a nemzetközi módszertanoknak a megismerésére, minden bizonnyal elkerülhető lenne, hogy félrevezesse az olvasókat, kiragadva egy-két tételt a szegénység és depriváció dimenziói közül.
  7. Képviselő úr a munkanélküliségi statisztikákat is kritikával illeti, mondván, hogy „2010 előtt 9-10 százalék volt a munkanélküliségi ráta, most bezzeg csak 3-4 százalék. Csak hát korábban a külföldi munka nem volt benne a számításban, meg a közmunka sem.” Valójában a munkaerő-felmérés a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori, országonként eltérő és időben változó nemzetimunkaügyi szabályozástól függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. Az Unió társadalom-statisztikai felvételei közül ez a felvétel a legmagasabb fokon harmonizált, mely nagymértékben elősegíti a tagországokkal való munkaerőpiaci összehasonlításokat.
    A KSH által publikált munkaerő-felmérésből származó foglalkoztatotti létszámadatok – a nemzetközi ajánlásokkal összhangban – azon külföldön dolgozó személyek adatait is tartalmazzák, akik az adatszolgáltató háztartáshoz tartoznak. Ezek a személyek vagy napi rendszerességgel ingáznak, vagy pedig időszakosan dolgoznak külföldön, és jövedelmükkel az adott háztartás megélhetéséhez hozzájárulnak. A felvétel sajátosságaiból adódóan nem gyűjt, és nem is gyűjthet adatokat a külföldön élő háztartásokról, mivel azok a tartózkodásuk szerinti ország statisztikájába tartoznak. Ugyanígy nem szerepelnek az adatokban azok a nálunk dolgozó külföldi állampolgárok (pl. romániai vagy szlovákiai munkavállalók) sem, akik hazajárnak, mivel ők saját országuk statisztikáiban szerepelnek. Egyéként képviselő úr állításával ellentétben sem a külföldön dolgozókra, sem a közmunkások számbavételére vonatkozó szabályok nem változtak.
  8. Végezetül képviselő úr azon kijelentése, hogy a KSH-nak ahhoz, hogy lépést tartson a korral, a big data által biztosított lehetőségek kiaknázásaként alternatív adatforrásokat használó online adatgyűjtést kellene alkalmaznia, a KSH jelenlegi adatgyűjtési gyakorlatának nem ismeretéből fakad, tekintve, hogy a Hivatal a Statisztikai törvény felhatalmazása alapján statisztikai célra jelenleg is hozzáfér a különböző adminisztratív adatforrásokhoz. Ezeket – mint például a cikkben említettetek – használja is a KSH a különböző statisztikái előállításához, többek között a fogyasztóiár-index és a GDP összeállításához is. Megnyugtathatjuk képviselő urat, hogy az interjúban a kizárólag a Magyar Nemzeti Banknak tulajdonított adafelhasználások mindegyikét alkalmazza a gyakorlatban a KSH. A Nemzeti Útdíjszolgáltató kamera adatain, az online pénztárgépek részletes (és nem csak forgalmi) adatain, az energiafogyasztásról szóló legfrissebb adatokon túl a lakossági hitelfelvételi adatokat mind felhasználja a KSH, nemcsak a GDP, hanem az ágazati folyamatok bemutatására is. Ennél még sokkal több állami és nem állami adatforrást (szám szerint 270-et) felhasználunk a statisztikai adatgyűjtések kiváltására, adatok validálására. Vagyis nyugodtan állíthatjuk, hogy képviselő úr már régen elszakadt a valóságtól, úgy próbálja hitelteleníteni a KSH-t, hogy fogalma sincs róla, mit, miért és hogyan teszünk – egyébként teljes mértékben összhangban a nemzetközi statisztikai gyakorlattal és a vonatkozó igen részletes EU jogszabályokkal.
    Ha képviselő úr ismerné a nemzetközi statisztikai tanácskozások következtetéseit, tudná, hogy állításával ellentétben egyáltalán nem egyértelmű, hogy a big data lenne az egyedüli jövő a hivatalos statisztikában. Sőt, a jövő itt is, mint az élet sok más területén sokszínű, egyéb másodlagos adatforrások (adminisztratív források, magánkézben levő adatok, lakosság által generált adatok stb.) legalább annyira fontos szerepet játszanak, mint a big data források.

A KSH visszautasítja a képviselő úrnak a Hivatal jó hírnevét sértő, professzionális függetlenségét vitató megjegyzéseit. Egyúttal kéri mint volt kollégát is, megalapozatlan és tudománytalan megállapításaival ne rombolja a hivatalos statisztikába vetett bizalmat és a KSH szakmai reputációját.

 

KSH KOMMUNIKÁCIÓS FŐOSZTÁLY

H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: (+36-1) 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu