Az elengedhetetlen számok

Árokszállási Zoltán, Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzői

Makrogazdasági elemzőként a KSH által közzétett adatok jelentik számunkra az elsődleges adatforrást. Többek között a GDP növekedés, az ipar, a külkereskedelem, a kiskereskedelem, a fogyasztói árak, az ipari termelői árak és a mezőgazdasági árak, a bérek, illetve munkanélküliség alakulására vonatkozó legfrissebb adatok megismeréséhez a KSH megfelelő Gyorstájékoztatóit használjuk. Egy adott makroadatra vonatkozóan a múltbeli folyamatok elemzéséhez, komplett idősorok letöltéséhez a hivatal „STADAT” adatbázisa az elsődleges forrásunk. Összességében a magyar gazdaság egészéről, annak kilátásairól kialakult összképünket hosszabb-rövidebb elemzési anyagaink tartalmazzák, s ezek megírásához a KSH statisztikái jelentik az egyik legfontosabb kiindulási alapot.

Dr. Árva László CSc professzor, ESSCA Magyarország Alapítvány

Hetente, de olykor naponta figyelem a KSH adatait. Egyrészt azért, hogy tisztában legyek a magyar gazdaság helyzetével, másrészt pedig azért, mert mindig szükségem van valamilyen konkrét információra. Rengeteg elemzést és tanulmányt készítek különböző műhelyekben, ez is sok adatot igényel. A 2004–2006-os, illetve a 2007–2013-as nemzeti fejlesztési tervek értékelési munkáiban ugyancsak részt vettem, ehhez sok friss adatot kellett használni.

Az ESSCA egy francia üzleti főiskola, külföldi hallgatókat tanítunk, az oktatási munkánk során a megbízható és naprakész magyarországi gazdasági adatok igen fontosak.

Engem nagyon sok minden érdekel, figyelem a magyarországi és nemzetközi adatokat egyaránt. Van, amikor az ember a KSH gyorsjelentéseiből, elemzéseiből dolgozik, szoktam területi adatsorokat is böngészni, de a hivatal könyvtárába is bejárok, folyóiratokat olvasok, és ha nem tudom, hogy mit hol kell keresnem, beszélek a kollégákkal.

Nekem az a véleményem, hogy bár az Eurostat lenne annyira felhasználóbarát, mint a KSH.

Az IMF-et, a Világbankot, az Eurostatot s az UNCTAD adatbázisait is nézem, mert eltérések is akadnak. Előfordult, hogy az UNCTAD tízszeres értékeket tett közzé a magyarországi külföldi beruházásokról, és csak pár hónap múlva korrigálták az adatokat.

Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatásigazgatója

A gazdaság számos dimenziójának leírásához rengeteg adatra van szükség, ezek jelentős része pedig a KSH-tól származik. Kutatásainkhoz az egyik legfontosabb adatsor a bruttó hazai termék, illetve annak felépítése a termelési és a felhasználási oldalról. Ezen belül különös hangsúlyt fektetünk az exportra, az importra, a fogyasztásra és a beruházásra. Az árstatisztikával nagyon sokat dolgozunk, elsősorban a fogyasztói árakkal, de a termelői árak alakulását is figyelemmel kísérjük.

A külső egyensúly szempontjából különösen fontos a külkereskedelmi mérleg alakulása, amit szintén a KSH tart számon és publikál. Fontosnak tartjuk a munkaerő-piaci statisztikák elemzését és előrejelzését is, az ehhez kapcsolódó munka jelentős részben a Központi Statisztikai Hivatal adataira épül. A kormányzati szektor adatai érdemi információt szolgáltatnak a költségvetési egyensúlyról, és fontosabb fiskális folyamatokról.

A Századvég Gazdaságkutató az előrejelzésekhez, a hatástanulmányokhoz ökonometriai statisztikai módszereket használ, melyekhez a legtöbb input adat szintén a KSH-tól származik. A módszertani konzisztenciát a prognóziskészítéshez használt ökonometriai modell biztosítja, részletes leírása megtalálható a Statisztikai Szemle decemberi számában. Előrejelzéseinkben negyedéves frekvenciájú adatokkal dolgozunk, elemzéseinkben kiemelt figyelmet szentelünk a korábbi prognózisok és frissen megjelenő tényadatok összevetésének, valamint a különbségek kiértékelésének. Eseti kutatásainkban felhasználjuk a háztartási költségvetési felvétel, a különböző munkaerő-piaci felmérések adatait, valamint az ágazati kapcsolatok mérlegét.

A statisztikai adatokon kívül folyamatosan figyelemmel kísérjük a Statisztikai Szemlében megjelenő cikkeket is, intézetünk kutatói publikálnak is a kiadványban.

Fontos még kiemelnem, hogy számos esetben fordulunk a KSH munkatársaihoz, szakértőihez közvetlenül segítségért, akik mindig nagyon segítőkészek voltak.

Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Közgazgaságtudományi kar egyetemi tanára

Én a statisztikai adatokat elég intenzíven használom, mert úgy gondolom, hogy a tudományos kutatásban az elmélet-modell-empirikus igazolás hármasságát mindenképpen fenn kell tartani, és az empirikus igazolásnál a statisztikai adatokat nem lehet megkerülni.

Makroközgazdász lévén a leggyakrabban a nemzeti számlák adataira támaszkodom, de emellett gyakorta használom az úgynevezett konjunktúramutatókat – a munkanélküliség, az infláció alakulását, a szektorális eredményeket, vagyis az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar indexeit – is, továbbá (valamivel ritkábban ugyan) a jövedelmek alakulására vonatkozó adatokat is, a különféle bérindexeket, s a jövedelem egyenlőtlenségek mutatóit.

Összességében meg vagyok elégedve az adatközlés színvonalával, és azzal is, hogy ha valami probléma adódik és pótlólagos adatokat kérek, a hivatali kollégák mindig szívesen állnak a rendelkezésemre.

Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának igazgatója

Az OTP Elemzési Központja makrogazdasági és banki piacméretekre vonatkozó elemzéseket és előrejelzéseket készít, valamint vizsgálja hitelkockázati szempontból a nemzetgazdaság ágazatait is. Emiatt a KSH adatai közül a leggyakrabban a nemzeti számlákat, a rövidbázisú konjunktúramutatókat (kiskereskedelem, építőipar, ipari termelés), a munkaerő-piaci statisztikákat és az inflációs adatokat figyeljük. De lényegében minden adatot használunk, aminek köze van a gazdasághoz. Az ágazati elemzésekhez felhasználjuk a belkereskedelemre, az energiagazdálkodásra, az építőiparra, a szállítás-raktározásra és a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó ágazati statisztikákat, követjük az agrárárakat, a terménystatisztikákat, valamint a feljebb említett nemzetgazdasági statisztikák ágazati bontásait. Ezen túl évente egyszer megvizsgáljuk a területi statisztikákat is.

Trippon Mariann, a CIB Bank makrogazdasági elemzője

Makrogazdasági elemzőként rendszeresen használom a KSH adatait, hiszen a magyar vonatkozású adatközléseknél ez tekinthető a hivatalos forrásnak. Egy-egy fontosabb adatközlés esetén először a Bloomberg vagy a Reuters terminálokról kapok információt az indikátor értékéről, ezt követően, az adat részletes feldolgozása során már a KSH gyorstájékoztatóit, adatbázisait használom.

A fontosabb makrogazdasági indikátorokra vonatkozó közléseket – fogyasztói és termelői árak, ipari, külkereskedelmi statisztikák, munkaerő piaci közlések, GDP-adatok –folyamatosan követem és részletesen elemzem, illetve vannak olyan adatbázisok (például az egészségügyre, oktatásra vagy éppen a szállításra vonatkozó indikátorok), amelyeket ugyan nem rendszeresen, ám szükség esetén használok.

Amennyiben egy olyan hazai adatra, idősorra van szükségem, amelyről nem tudom biztosan, hogy fellelhető-e, és melyik szervezet teszi közzé, először mindig a KSH adatbázisaihoz fordulok segítségért, de tapasztalataim szerint a statisztikai hivatal szakértői is mindig segítőkészek.

A KSH honlapja a néhány évvel ezelőtti megújulást követően egyértelműen felhasználóbarátabbá vált, a gyorstájékoztatók a legtöbb esetben jól használhatóak. Van néhány indikátor azonban – ezek közé tartozik többek között a negyedéves GDP-statisztika –, amelyek esetében a KSH által közölt számok, bontások nem minden esetben felelnek meg teljes mértékben az elemzői/felhasználói igényeknek.

Weinhardt Attila, a portfolio.hu elemzője

A portfolio.hu-nál a KSH által kiadott gyorstájékoztatókat a tájékoztatási naptár alapján figyeljük és kezeljük, így a fontosabb adatok – például a foglalkoztatásra, az ipari termelésre vonatkozó információk – már kilenc óra után nem sokkal egy első rövid hír formájában megjelnnek az oldalon, grafikonnal, kommentárral.

A különböző adatokról szóló gyorstájékoztatókat azért találjuk hasznosnak, mert az időhiány miatt nem mindig tudjuk részletesen áttanulmányozni az adatokat. Ilyen helyzetekben segít az értelmezésben a KSH összefoglalója a legnagyobb változásokról, a legfontosabb tényezőkről. Ezeket az információkat átvesszük, és ellátjuk a saját elemzésünkkel, véleményükkel is.

Az olvasók szeretik, ha grafikonokkal alá is tudjuk támasztani a mondanivalónkat, ezért vezetjük át Excelbe is a KSH-tól érkező adatsorokat. 2011 januárjától egységes dizájnnal jelentetjük meg az ábrákat. Alapszabályunk, hogy minden ábránál feltüntetjük a forrást, így természetesen a KSH-t is.

Előfordul, hogy a KSH internetes adatbázisában keresünk adatokat, például olyankor, amikor azok a gyorstájékoztatóval küldött Excelből kimaradnak, illetve akkor is, ha eseti jelleggel felmerül egy téma. Az egyik kollégám például energiapiaccal foglalkozik, és a kormány energiapiaci, rezsiárakkal kapcsolatos törekvései során számos adatot keresett a KSH adatbázisában, illetve kiadványaiban. Előfordul az is, hogy a mezőgazdasági statisztikákat is tüzetesebben átnézzük, mivel például termőföldről szóló melléklete is van a portfolio.hu-nak. A KSH által publikált időszaki kiadványokra is odafigyelünk, például a munkaügyi vagy a demográfiai kiadványokra, ugyanis munkaügyi mellékletünk is van.