Történeti kronológia

1867

Keleti Károly kinevezése az 1867. május 28-i Budapesti Közlönyben

Az osztrák–magyar kiegyezés nyomán megalakult Andrássy-kormány földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, Gorove István 1867. május 25-én a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumon belül újonnan létrejött statisztikai osztály vezetőjévé kinevezi Keleti Károlyt, ezzel megalakul a későbbi magyar statisztikai hivatal elődje. A vezetőből és hat alkalmazottból álló osztállyal egyidejűleg létrehozzák az Országos Magyar Statisztikai Tanácsot is. A dualista monarchia létrejöttével kialakult közös vámterület külkereskedelmi statisztikáit az osztrák kereskedelmi minisztérium állítja össze.

1868

Megjelenik a Hivatalos Statisztikai Közlemények első kötete, amelyben a vámhivatali áruforgalomtól a törvényszéki statisztikáig a társadalmi és gazdasági élet legfontosabb eredményei szerepelnek.

1869

Elfogadják az első magyar népszámlálási törvényt. Az év során több, a népszámlálás végrehajtását érintő rendelet is napvilágot látott; az összeírást 1870 elején hajtják végre, a mezőgazdasági összeírás helyett felmért „hasznos házi állatok” számbavételére az ívek hátlapja szolgál. Az eredményeket 1871-ben publikálják egyetlen kötetben, amelyet 1878–1879-ben az új közigazgatási beosztás szerint községenként részletezett kéziratos megyei füzetekkel, valamint 14 megye és három város népszámlálási bizottságai által szerkesztett füzetekkel egészítenek ki. 1869. december 8-án Kőrösy Józsefet kinevezik a fővárosi statisztikai hivatal élére, e tisztséget 1906-ban bekövetkezett haláláig viseli. Ettől fogva az országos és a fővárosi szervezet egymással párhuzamosan, de összehangoltan végzi tevékenységét – önálló folyóirattal, adattárakkal, könyvtárral és ügykörrel.

1871

Miután Keletiék kidolgozzák az önálló statisztikai hivatal ügykörét és ügyviteli szabályzatát, illetve a 1871. évi költségvetési törvény lehetővé teszi az eddigi minisztériumi szakosztály teendőinek egy önálló statisztikai hivatalra való átruházását, április 18-án a király jóváhagyja az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal ügykörét és ügyviteli szabályzatát. Ugyanezzel a dátummal Keleti Károlyt a hivatal igazgatójává nevezik ki.

1872

A Magyar statisztikai évkönyv első kötete

Napvilágot lát a Magyar statisztikai évkönyv első kötete. A legfontosabb magyar statisztikai adattár – az 1891–92-es éveket leszámítva – azóta is rendszeresen megjelenik. Háborús időkben visszamenőlegesen adták ki az adott évekre vonatkozó – néha összevont – köteteket. Az évkönyvben a kezdetektől fogva a demográfiai, társadalmi, gazdasági, környezeti adatok mellett területi és nemzetközi összehasonlításokat is közzétesznek. Megindul a rendszeres piaci árstatisztikai adatfelvétel is.

1873

Elindulnak a Fővárosi Statisztikai Hivatal Heti és Havi Kimutatásai. Kiadják az első hivatalos helységnévtárat. Az első kötet a települések betűrendes része mellett politikai hatóságok, megyék, kerületek, törvényszékek, egyházkormányzatok és több más (közigazgatási) kategória szerint is felsorolja a településeket. Helységnévtárak és helységnévkönyvek napjainkban is megjelennek a KSH gondozásában.

1874

Elfogadják az 1874. évi XXV. törvényt az országos statisztika ügyének szervezéséről (az első magyar statisztikai törvény), amely elrendeli Magyarország „évről évre változó közérdekű viszonyainak nyilvántartását”. A kilenc paragrafusból álló jogszabály rendelkezik a tanácsadó-véleményező szervként elgondolt Országos Statisztikai Tanács felállításáról, amely a minisztériumok képviselőiből és a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által kinevezett „szakférfiakból” állt. (A testület később fokozatosan háttérbe szorul, majd megszűnik.) Megjelenik a Magyarország tiszti czím- és névtára, 1873 című kötet.

1875

A horvát–magyar kiegyezés után hét évvel Zágrábban megalakul a horvát állami statisztikai hivatal, amely a horvát, szlavón és dalmát területek adatait gyűjti.

1876

A magyar Szent Korona országainak ethnographiai térképe

Budapesten tartják a Nemzetközi Statisztikai Kongresszus utolsó, IX. ülését. A kongresszus az 1885-ben alakult Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI – International Statistical Institute) elődje. A kezdetek óta hetvennégy magyar statisztikus volt tagja a szervezetnek.

1880

A második népszámlálás során a férfiakat fehér, a nőket halványkék számlálólapokon írják össze. A törvény értelmében „az, kinek hanyagsága vagy rosszakarata miatt a számlálást ismételni kellene, az ebből eredő költségeket megtéríteni tartozik”. Rögzítik a népesség anyanyelvét, és azt, hogy melyik hazai nyelvet ismeri. Mivel a gyermekek anyanyelve rendelkezés szerint a szülőkétől eltérő is lehetett, a „beszélni nem tudókat” a népszámlálás külön számítja ki, az egyes anyanyelvek szerinti megoszlásukat utólag becsülik meg. A népszámlálás alapján Réthey Ferenc térképen jeleníti meg a nemzetiségi viszonyokat A magyar Szent Korona országainak ethnographiai térképe című, 1886-ban megjelent munkájában, tizenkét nemzetiséget tizenkét színnel jelölve.

1890

A harmadik népszámlálás előtt az illetékeseket felszólítják a házszámozások kiegészítésére, illetve szükség esetén elkészítésére. Nemzetközi téren is újdonságszámba megy, hogy rákérdeznek a kereső tevékenységre: a keresőknél arra, hogy önállóak-e vagy szolgálati viszonyban állnak, a nem keresőknél érdeklődnek az eltartó foglalkozása (házi cselédeknél a „gazda” foglalkozása) iránt.

1892

Május 30-án meghal Keleti Károly. Jekelfalussy Józsefet – aki Keleti betegsége miatt már 1890-től igazgatta az intézményt – bízzák meg a statisztikai hivatal vezetésével, amelynek a kezdetek óta munkatársa volt. Nevéhez fűződik a népszámlálási kiadványok, a helységnévtárak, az évkönyvek összeállítása, szerkesztése, illetve a későbbiekben a magyar statisztikát megreformáló második statisztikai törvény létrehozása.

1893

Budapest Székes Főváros Statisztikai Hivatalának története, 1869–1894

Végrehajtják a világviszonylatban is egyedülálló teljes körű cigányösszeírást. Megismétlésére a későbbiekben nem került sor, a 20. században mintavételes módszerekkel történtek felmérések.

1894

Az 1874. évi statisztikai törvényt a király jóváhagyásával megújított ügyviteli szabályzat egészíti ki, amely kimondja: „az országos m. kir. statisztikai hivatal szakműködésére nézve önálló intézmény”. Fennállásnak 25. évfordulója alkalmából (Thirring Gusztáv tollából) Budapest Székes Főváros Statisztikai Hivatalának története, 1869–1894 címmel megjelenik az intézmény addigi történetét feldolgozó ünnepi kötet. Elkészül a Magyar Statisztikai Évkönyv új folyamának első kötete.

1895

Az első teljes körű mezőgazdasági összeírás Magyarországon. A felmérés eredményét öt kötetben publikálták, amelyek között az első hivatalos gazdacímtár is szerepel. A címtárban megtalálható a száz holdnál nagyobb területekkel bíró gazdálkodók, illetve a földbirtok- tulajdonosok neve, valamint a birtokon történő gazdálkodás jellege és a birtok felszereltsége.

Bevezetik az állami anyakönyvezést, ami jelentősen megkönnyíti a népmozgalmi adatok gyűjtését.

1896

A magyar államiság ezredéves országos kiállítására a Statisztikai Hivatal 21 térképből álló atlaszt ad ki, Magyarország kulturális és közgazdasági állapotát feltüntető térképek és grafikonok sorozata címmel, a kiadványt az oktatási kormányzat megküldi minden iskolának.

Első ízben jelenik meg Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve, amely – az 1948 és 1956 közötti éveket nem számítva – napjainkig is évente napvilágot lát.

1897

Elfogadják az 1897. évi XXXV. törvényt a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatalról (második statisztikai törvény), amelynek értelmében a hivatal feladata „a magyar korona országai közállapotának és évről évre változó közérdekű viszonyainak nyilvántartása s ezen czélra minél teljesebb és megbízhatóbb adatok gyűjtése, az adatok megvizsgálása, összeállítása, feldolgozása s olyképen való közrebocsátása, hogy azok úgy tudományos, valamint törvényhozási, kormányzati, közigazgatási és más gyakorlati czélokra egyaránt használhatók legyenek”. A jogszabály a hivatalt „tüzetes munkaterv” (adatgyűjtési terv) készítésére kötelezi, kihágásnak minősíti az „egyéni természetű” statisztikai adat kiszolgáltatását. A törvény elrendeli a statisztikai hivatal könyvtára és térképgyűjteménye számára a kötelespéldány-jogosultságot, amely máig megilleti az intézményt.

1898

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal épülete

Ügyviteli szabályzat születik a hivatalra: „kívánatos”, hogy az önálló minisztériumi adatgyűjtésekről kikérjék a hivatal szakvéleményét, a tárcák saját adatgyűjtéseik főeredményeit „lehetőleg” közlik a hivatallal. Átadják a statisztikai hivatal számára a Czigler Győző tervei alapján épített székházat, a „statisztikai palotát”, amely máig is otthont ad az intézménynek. A megalakulása óta tíz helyszínen tevékenykedő hivatal az Akadémia utca 12. szám alól költözött új székhelyére. Az épület egyes részei a Kulturális Örökség Napjai alkalmából napjainkban szabadon látogathatók.

1900

A negyedik népszámláláskor válik általánossá a számlálóbiztosok díjazása. Ellenőrző számlálólappal gondoskodnak arról, hogy se az összeírás elmulasztása, se a kétszeres számbavétel esete ne forduljon elő. Kísérletet tesznek a kisipar körébe tartozó iparüzemek felszereltségének és termelési viszonyainak számbavételére.

1901

Vargha Gyulát nevezik ki a statisztikai hivatal élére, aki 1872 óta dolgozott a hivatalban. Gazdaságstatisztikai munkássága mellett ismert költő is volt: a Kisfaludy Társaság tagja, az akadémiai nagydíj tulajdonosa. A Nemzetközi Statisztikai Intézet Budapesten tartja VIII. ülésszakát. A rendezvényen demográfiai, közgazdasági és közigazgatási-társadalmi szekcióban folyik a tanácskozás. Az ülésszakon választják az intézet tagjává Vargha Gyulát, a Közgazdasági Szemle szerkesztőjét.

1902

Útjára indul a Magyar Statisztikai Közlemények sorozat új folyama, amely 1941-ig bezáróan 112 kötetben közöl népszámlálási, gazdasági, társadalmi adatokat és elemzéseket.

1906

A KSH tisztviselői, 1906

Budapesten a fővárosra érvényes népszámlálást tartanak. Meghal Kőrösy József, a Fővárosi Statisztikai Hivatalt ezt követően 1926-ig Thirring Gusztáv irányítja.

1910

Az ötödik népszámlálás során a számlálólapok feleletrovataiban általánossá teszik az előnyomtatott válaszszavakat (az anyanyelv és a nyelvismeret rovat kivételével), a válaszokat aláhúzással kell megjelölni, aminek hátránya, hogy előfordulnak kettős, sőt, többes aláhúzások. A főfoglalkozás alapkérdését csak a 6 évnél fiatalabbak hagyhatják megválaszolatlanul.

1913

Az 1898. évi IV. törvény alapján felállított községi törzskönyvbizottság munkájának eredményeképpen elkészül A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára a hivatalos község- és helynevekkel és az 1910. évi népszámlálás adataival (négy vármegye kivételével).

1914–1918

Az I. világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia a központi hatalmak egyikeként vesz részt, vereséget szenved és a háború végén felbomlik. Emberveszteségei 1 millió 200 ezer meghalt, 2 millió 200 ezer eltűnt vagy fogságba esett személyre becsülhetők.

1915

Buday László: Magyarország küzdelmes évei

A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal alá rendelik a Központi Liszthivatalt, amely az I. világháború során bevezetett jegyrendszerekhez kapcsolódóan lát el feladatokat, nem csak a liszt, hanem a zsír, a cukor, a rizs, a bab, a tej és a petróleum nyilvántartásában. A hivatal 1915. február 28-án összeírja a lisztkészleteket, 1917. április 30-án pedig országos összeírást hajt végre a közélelmezések átláthatósága érdekében. (A Liszthivatal százhuszonöt lisztbizottság tevékenységét koordinálja a fővárosban. Felmérik a jegyekre jogosultak számát és ellenőrzik Budapest üzleteinek élelmiszer-forgalmát is.)

1918

Miután Németország és Ausztria-Magyarország október 4-én békeajánlattal fordul az Egyesült Államok elnökéhez, október 8-án Teleki Pál és Buday László közös beadványban megfelelő statisztikai összeállítások elkészítését javasolja a Kereskedelmi Minisztériumnak a béketárgyalások előkészítése érdekében. A döntően az 1910. évi népszámlálásra támaszkodó munkálatok a KSH szervezésében haladéktalanul megkezdődnek.

1919

Februárra elkészül Teleki Pál saját elgondolású néprajzi térképe („vörös térkép”), amely – mindenütt egyenlőnek feltételezve a népsűrűséget – a népességszámmal arányos nagyságú területet színezett be négy nemzetiségnél, a magyarokat vörös színnel jelölve (1 négyzetmilliméter azonos volt 100 fő népességszámmal). A béketárgyalásokra készülő, szerveződőben lévő cseh-szlovák állam előzetes (avagy rendkívüli) népszámlálást tart 16 felvidéki vármegye területén a jelenlévő népesség és a nemzetiségi összetétel kiderítésére, az anyanyelv helyett az „érintkezés nyelvét” tudakolva. A Tanácsköztársasággal kapcsolatos hadműveletek miatt az előzetes cenzust március helyett augusztus 20–31. között bonyolítják le. Kolozsvárott egy erre a célra felállított hivatal révén kísérlet történik népösszeírásra Erdély területén. Romániában 1920-ban és 1927-ben is tartanak népösszeírásokat, a nemzetiséget a megkérdezettek „származása” szerint tudakolva, a román statisztika egyiket sem tekinti hivatalosnak.

1920

Buday László

Aláírják a trianoni békeszerződést. Magyarország területének 71,4, lakosságának 63,5 százaléka a szomszédos államokhoz kerül. Megszűnik az ország soknemzetiségű jellege, az új határok között a magyar nemzetiségűek aránya a korábbi 55 százalékról 90 százalékra nő, míg minden harmadik magyar nemzetiségű lakos valamely utódállam polgára lesz. Két vitatott hovatartozású terület marad: a 4312 négyzetkilométeres Őrvidéket („Westungarn”) 341 ezer lakossal az ekkor elfogadott osztrák alkotmány a szövetségi állam kilencedik tartományaként tartja számon, a területet azonban magyar szabadcsapatok megszállják és kikiáltják az ún. Lajtabánságot; az 5677 négyzetkilométeres, 404 ezer lakosú Baranya-háromszögbe (Pécs környékére) pedig bevonul a szerb-horvát hadsereg.

1921

A trianoni országterületen januárban népszámlálás, amely kiterjed az Őrvidékre, de a Baranyai-háromszögre nem; a szerbek által kiürített területen novemberben zajlik a cenzus. Először alkalmaznak női számlálóbiztosokat. Megjelenik a statisztikai hivatal korábbi igazgatójának, Buday Lászlónak A megcsonkított Magyarország című munkája, amelyben az 1920. évi népszámlálás előzetes adataira támaszkodva bemutatja az I. világháború és a trianoni béke okozta demográfiai és gazdasági károkat. (Buday 1914 és 1920 között vezette a hivatalt, 1920 után folytatta tudományos munkásságát.) A velencei egyezmény területcseréről rendelkezik: Westungarn Ausztriához kerül, a Baranyai-háromszög Magyarországhoz, Sopron nyolc környékbeli faluval népszavazáson dönthet, hogy Magyarországhoz tartozik-e.

1922

Január 1-én a népszavazás eredményeként Sopron városa nyolc környező községgel együtt Magyarország része lesz, Ausztriában megalakul Burgenland tartomány. Megjelenik a Trianon utáni első helységnévtár, az elcsatolt területek településeit dőlt betűkkel szedik. Megkezdődik a mezőgazdasági termelés statisztikájának újjászervezése. (Korábban csak a legalább 100 kataszteri hold nagyságú gazdaságoknak kellett adatot szolgáltatniuk, a kisebbek mutatóit becsléssel állapították meg.) Az új rendszert 1925-ben ültetik át a gyakorlatba. Három előkészítő ülés után 1922. június 23-án határozat születik a Magyar Statisztikai Társaság megalapításáról, valamint Journal de la Statistique Hongroise címmel egy külföld számára szóló folyóirat létrehozásáról. A társaság első elnöke Buday László, főtitkára Dobrovits Sándor lett. (A társaságot 1949-ben megszüntetik, és csak 1990-ben alakulhatott újra. Napjainkban a társaság tagjai nyolc szakosztály keretében végeznek tudományos és ismeretterjesztő tevékenységet.)

1923

Magyar Statisztikai Szemle, I. évfolyam 1–2. szám

Megindul a statisztikai hivatal máig élő tudományos folyóirata, a (Magyar) Statisztikai Szemle, amelynek feladata a statisztikai kultúra ápolása, statisztikai, közgazdasági és demográfiai tanulmányok közzététele, a tudományos élet szervezése, illetve a nemzetközi szakirodalom bemutatása. A folyóirat első szerkesztője Dobrovits Sándor. Népszámlálás Ausztriában, amelynek nemzetiségre vonatozó kérdése az anyanyelv helyett a „gondolkodás nyelvére” kérdez rá.

1924

Megkezdődik a létfenntartási költségindexek számítása, amelyeket 1944 novemberéig publikálnak. Az MTA felügyelete alatt 1924-ben megalapított Magyar Szociográfiai Intézetet a KSH épületében helyezik el.

1926

A Magyar Statisztikai Társaság égisze alatt Teleki Pál létrehozza az Államtudományi Intézetet, amely a KSH épületében működik. Teleki Pál 1941-es halála után az intézet része lett a Gróf Teleki Pál Tudományos Intézetnek – akárcsak a Magyar Szociográfiai Intézet.

1928

Novemberben egyesületi formában létrejön a Magyar Gazdaságkutató Intézet. A „politikától távol maradó” intézmény igazgatója Varga István, egészen az intézet 1949-es megszüntetéséig, megalakulásától kezdve pedig egy évtizeden keresztül Konkoly-Thege Gyula az ügyvezető alelnöke. Az intézet negyedévente megjelenő kiadványaiban a KSH-tól kapott adatok alapján bemutatja az ország gazdasági helyzetét, a konjunktúra alakulását.

1929

Elfogadják a sorrendben harmadik statisztikai törvényt (1929. évi XIX. törvény). A jogszabály kimondja, hogy minden állami és önkormányzati hatóság és hivatal által végzett, nem belső célú statisztikai tevékenység „központi irányítás és felügyelet alatt áll” a „szakszerűség, egyöntetűség és gazdaságosság” érdekében. A szolgálat központi szerve a miniszterelnök felügyelete alatt álló KSH. A törvény újra felállítja az Országos Statisztikai Tanácsot, az adatgyűjtési tervet pedig kiterjeszti valamennyi hivatalos statisztikára.

1930

Hollerith-féle táblázó gép (fotó: Harris & Ewing)

Az első olyan magyarországi népszámlálás, amelyen gépek segítségét veszik igénybe. A KSH a Hollerith-féle lyukkártyás gép James Powers által továbbfejlesztett változatából rendel. Az egyéni számlálólapokon lévő információkat huszonnégy darab billentyűs lyukasztógép viszi át a gépkártyákra, két darab egy számlálószerkezetes és három darab négy számlálószerkezetes rendezőgép pedig a számlálási és szortírozási munkákat végzi. Az új módszerrel lehetővé válik a korábbiaknál sokkal finomabb osztályozás, tetszőleges számú kombináció képzése és az eredmények gyorsabb publikálása.

1932

Februárban hét szakosztállyal megalakul a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal Tisztviselőinek Sportegyesülete.

1933

Megindul Móricz Miklós (Móricz Zsigmond testvére) szerkesztésében a STUD Statisztikai Tudósító című, a maga műfajában a világon egyedülálló kőnyomatos napilap. A 2–4 oldalas kiadvány 1944-ig jelenik meg.

1935

Az első, teljes körűen részletezett mezőgazdasági összeírás 1895 után. A növénytermesztés, az állatállomány és a gyümölcsösök felmérése mellett a földbirtokokra és az ipari üzemek további részletes adataira is kiterjed az összeírás, amelynek keretében vizsgálják a gazdaságok eladósodottságának mértékét is. Az eredményeket a KSH öt kötetben teszi közzé.

1941

A világháború miatt a népszámlálás területi előkészítése, illetve adatainak közzététele két ütemben zajlik. Januárban a Magyarország központi területein és a bécsi döntések értelmében visszacsatolt észak-erdélyi és felvidéki részeken lakókat írják össze, októberben pedig a közben visszafoglalt délvidéki területen élőket. A népszámlálás az anyanyelvre és a nyelvismeretre vonatkozó kérdések mellett első ízben tudakolja a megkérdezettek nemzetiségét. Az első ütem eredményeit 1941. március 29-én a rádióban publikálják először.

1943

Keleti Károly-emlékérem

A Magyar Statisztikai Társaság megalapítja a Keleti Károly-emlékérmet.

1944

Budapest ostromának december 24-ei kezdetétől annak 1945. február 12-ei befejezéséig a hivatal alkalmazásában álló 841 fő mindvégig megkapja illetményét. Korlátozott üzemmódban, de az étkezde is működött. Dobrovits Sándor elnök az óvóhelyről két felmérés megindítását kezdeményezte. A KSH két épülete az ostrom alatt súlyos károkat szenved, az épületekben és berendezésekben keletkezett veszteségeket 40 százalékosra becsülik.

1945

A harci cselekmények lezárulását követően már tavasszal megindul a statisztikai munka, júniusban béke-előkészítő csoportot szerveznek, amely a június 30-ai állapot szerint községenkénti gyorsfelvételt végez a lélekszámról, a közérdekű károkról. A létfenntartási költségek kimutatására júliusban Indexmegállapító Bizottság alakul a KSH, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala és a Magyar Gazdaságkutató Intézet szakértőiből. Az indexszámok 1924 óta közreadott sorozata 1944 novemberében megszakadt, újabb adatok 1945 áprilisától kezdve állnak rendelkezésre. Bővül az árváltozások megfigyelésébe bevont élelmezési és a ruházati cikkek köre. A KSH a miniszterelnök október 24-ei jelentése szerint formálisan az 1929. évi XIX. törvénycikkének megfelelően folytatja tevékenységét. Megkezdődik a bombatalálatot kapott székház felújítása (1954-ig tart), a hivatal 1949-ig egy iskolaépületben működik. A sportegyesület közgyűlése kimondja a Közalkalmazottak Sportegyesületébe (KASE) történő beolvadást, a klub neve: KASE Statisztika.

1946

Magyar statisztikai zsebkönyv, 1946

Az adópengő bevezetésével, a vágtató infláció észlelésére január 1-jétől az indexmegállapító munkaközösség átalakul Országos Árindex-megállapító Bizottsággá. Az adópengő június 19-én valutaként történő bevezetésétől már csak számítás útján volt lehetséges a pengő (nem létező) értékének meghatározása. A KSH a hazai fizetőeszköz augusztus 1-jei stabilizálását követően a forintárak és a budapesti adatok alapján közli a létfenntartási és a nagykereskedelmi indexeket. Állandó jellegű munkákat jelent a legégetőbb problémákkal kapcsolatos adatgyűjtések (mezőgazdasági, ipari termelési adatok). Rendkívüli feladatként jelentkeznek a német nemzetiségűek és anyanyelvűek áttelepítésével kapcsolatos tennivalók is, amelyek egyébként ellentétesek voltak a KSH rendeltetésével. A Gazdasági Főtanács főtitkára miniszterelnöki felhatalmazást kap, hogy a hároméves gazdasági tervvel kapcsolatos kérdésekben közvetlenül fordulhasson a KSH-hoz, és azokkal kapcsolatos munkálatokat végeztessen vele. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása céljából elrendelt létszámcsökkentés következtében a hivatal alkalmazottainak száma az év végére 497 főre apad. A nehézségek ellenére megjelenik a Magyar statisztikai zsebkönyv, 1946, napvilágot lát a Magyarország mezőgazdasága című kiadvány, valamint a Gazdasági Főtanács titkárságával közösen készített Gazdaságstatisztikai Tájékoztató két száma. (Utóbbit 1949-ig Barsy Gyula szerkeszti.)

1947

Fokozatosan helyreáll a tervszerű statisztikai munka, a rendszeres adatgyűjtések száma eléri az évi 160-at (szemben az 1938. évi 180 adatgyűjtéssel). A KSH szervezetében megjelennek az ügykörök, a főosztályi struktúra előképei. A háború után első ízben ítélik oda a Keleti Károly-emlékérmet.

1948

Péter György

A politikai változásoknak megfelelően kialakul a nem nyilvános, operatív, csak a politikai vezetés számára készülő jelentések gyakorlata: a tervezés és a tervszerű vezetés eszközének szánják a kiadványokat, amelyek az operatív intézkedések előmozdítására hivatottak, a tervek teljesítésének eszközeiként szolgálnak. Gyakoriságuk 1956-ig napi, illetve tíznapi („dekád”), de megjelennek havi rendszerességgel is. A nyilvánosság és a szakmai közönség a sajtóban negyedévente megjelenő tervjelentésekből és a Gazdaságstatisztikai Tájékoztatókból tájékozódhatott. A minisztériumok saját szükségleteiknek megfelelő, a KSH-tól független statisztikai részlegeket hoznak létre. November 16-ától Péter (Pikler) György a KSH elnöke.

1949

Újjászervezik a KSH-t. Öt ágazati főosztály jön létre: ipari, mezőgazdasági, forgalomstatisztikai, népesedésstatisztikai, valamint szociális és kultúrstatisztikai. A kilencedik népszámlálás eszmei időpontja 1948. december 31., kérdőíveit kiegészítik a mezőgazdaság jellemzőire vonatkozó kérdésekkel, a cenzus lebonyolítására IBM lyukkártyagépparkot vásárolnak. A gépesítés eredményeként Hollerith-gépekkel felszerelt Gépi adatfeldolgozási osztály alakul. A Népgazdasági Tanács október 1-jétől elrendeli az országos háztartási statisztika megszervezését. A 600-as mintán a felmérést a tömegszervezetek „agitációval” segítetik, és tagjaik végzik a kérdezést is. (A minta 1953-ra 2800-ra bővült, ettől kezdve kérdezőbiztosok töltik ki a kérdőíveket.) 1949. január 1-jétől megindul a belkereskedelmi statisztikai adatgyűjtés. Statisztikai értesítő üzemi statisztikusok számára címmel új kiadvány jelenik meg. Felépül a KSH Buday László utca 1–3 szám alatti épülete. A hivatal alkalmazottainak létszáma 733 főre növekszik. Megszűnik a Magyar Statisztikai Társaság.

1950

Statisztikai évkönyv, 1951
Szigorúan bizalmas
58. számú példány

Januártól használják az iparstatisztikában az Országos Tervhivatal által a KSH-val egyetértésben kiadott, szovjet útmutatás alapján összeállított egységes árulistát, amely egyszerre volt termék- és árjegyzék. Az ipari szervezeteket egységes vállalati számjelrendszer alapján azonosítják. Februárban országos állatösszeírást tartanak. Tavasszal megalakulnak a KSH megyei statisztikai kirendeltségei, amelyek a tanácsrendszer kialakítását követően a helyi közigazgatás statisztikai szerveiként működnek, a KSH szakmai irányításával. Júliusban az ország minden településére kiterjedő „helyzetkép-statisztikai” adatgyűjtés zajlik az egyes települések fejlettségének felmérésére. Megindul a befejezett lakásépítkezések negyedéves statisztikájának előkészítése. Megkezdődik az adat-előállítási feladatok decentralizálása, a Népgazdasági Tanács rendeletben kötelezi a gazdasági minisztériumokat „terv- és statisztikai egységek” létrehozására, a KSH végzi a hierarchikusan felépülő adatgyűjtés főösszesítését. Elkészül az iparstatisztikai módszertan, amelyet a felmerülő gyakorlati nehézségek miatt később módosítanak. A hivatal új szervezeti egysége a Közgazdasági főosztály. A Statisztikai évkönyv 1953-ig „titkos” minősítéssel jelennek meg.

1951

Az árreform következtében elszakadnak egymástól az elszámolási egységként kezelt tervárak (termelői árak) és a fogyasztási (kereskedelmi) árak. Szovjet útmutatások nyomán a KSH-ban megindulnak a társadalmi termékmérleg összeállítására irányuló munkák: megkezdődik a nemzeti jövedelem új szempontú meghatározása. A minisztertanács rendelete értelmében évente összeírják a kisiparosokat. A hivatal szervezete Építőipari és beruházási, valamint Tájékoztatási főosztállyal bővül. A beruházási statisztikai beszámolási adatgyűjtés kiterjed az egész népgazdaságra. Létrejön a Statisztikai Kiadó Vállalat. A Statisztikai értesítő üzemi statisztikusok számára című kiadványsorozat átalakul Iparstatisztikai Értesítővé. Útjára indul a Statisztikai Értesítő. A területi statisztikai szervezetek létrehozásának előkészítésére Felügyeleti főosztályt hoznak létre. A népszámlálási eredmények feldolgozása révén a KSH devizakeretet kap IBM és BULL géppark vásárlására, más iparágak számára is.

1952

Felesleges termékek gyártása

Új törvény születik az állami statisztikáról (1952. évi VI. törvény), amely a statisztikai szolgálat fő feladatául a tervek végrehajtásának ellenőrzésében való részvételt jelöli meg, és megszünteti az Országos Statisztikai Tanács intézményét. A jogszabályban a kihágás mellett megjelenik a statisztikai bűntett. A törvény értelmében április 1-jén megalakulnak a KSH területi szervezeti egységei: a budapesti és a szegedi városi igazgatóságok, továbbá 19 megyei igazgatóság (év végi létszám: 1140 fő, ezen belül 160 termésbecslő), és 161 járási és városi statisztikai felügyelőség (499 fővel). Az 1949-től a részben területi tanácsi alárendeltségben működő területi statisztikai szervek a KSH irányítása alá kerülnek, innentől fogva a budapesti és a megyei igazgatóságokat a KSH központjában alakult Szervezési és ellenőrzési főosztály irányítja, míg a városi és a járási felügyelőségeket a területileg illetékes megyei igazgatóságok. Elfogadják a Statisztika Petőfi Sportegyesület alapszabályát.

1953

Az új statisztikai törvény végrehajtási utasításában a Minisztertanács előírja, hogy a minisztériumok statisztikai beszámolási rendszerét a KSH elnöke hagyja jóvá. A minisztertanács a KSH elnökére bízza a lyukkártyarendszerű adatfeldolgozó gépek országos felügyeletét, beleértve az IBM Magyarország Kft.-t is, feladatául teszi meg a gépi adatfeldolgozás elterjesztését, koordinálását, a tennivalók ellátására a KSH Ügyvitelgépesítési Felügyeletet hoz létre. Júniustól a függetlenített termésbecslők az agrártárca irányítása alá kerülnek. Márciusban 25–25 példányban megjelenik a Cipőtermelés és -elosztás, a Felesleges termékek gyártása és a Begyűjtő és elosztó kereskedelem című elemzés.

1954

Jelentés az első ötéves tervidőszakról, 1950–1954

Az iparstatisztikában egységes termék- és árjegyzéket vezetnek be az egységes árulista helyett; az új jegyzék változatlan árként az 1954. január 1-jén képzett, forgalmi adó nélküli nettó termelői árakat tartalmazza. Július 1-jén elkezdődik a lakásösszeírás Magyarország összes városában és 120 községében. Novemberben a háztartási felvételt kultúrstatisztikai adatfelvétel egészíti ki. Megszűnik az 1898 óta tevékenykedő Országos Községi Törzskönyvbizottság, de a hivatalos helyneveket tartalmazó Országos Községi Törzskönyv vezetése továbbra is a KSH feladata (1954. évi 9. sz. törvényerejű rendelet). Péter György részt vesz az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által 1953 júniusában Genfben alapított Európai Statisztikusok Értekezletén.

1955

Júliusban adatgyűjtemény jelenik meg Jelentés az első ötéves tervidőszakról, 1950–1954 címmel. Útjára indul a Grafikon, a KSH dolgozóinak lapja, az évi hat szám kiadásának „célja az egységes hivatali közvélemény kialakítása”, az eleinte tíztagú szerkesztőbizottság élén 1959-ig Kenessey Zoltán áll, majd 1967-ig az öttagúra csökkentett testületet Árvay János vezeti. A lap 1962 és 1971 között a KSH Szakszervezeti Bizottságának gondozásában jelenik meg; főszerkesztője 1977 májusától a régi folyam 1988-as megszűnéséig Vukovich György. A Városépítési Tervezőiroda kötelékéből a könyvtár kötelékébe kerül Dányi Dezső, aki 1959–1960-ban igazgatóhelyettesként, 1960-tól 1983-ig igazgatóként dolgozik az intézményben. Az ő nevéhez köthető a történeti statisztikai kutatócsoport megalapítása, a számítógépesítés és a könyvtár több sorozatának megindítása. A kutatócsoportnak az évtizedek folyamán olyan munkatársai vannak, mint Benda Gyula, Dávid Zoltán, Fügedi Erik, Perjés Géza.

1956

„A matematika osztályok feletti tudomány, a statisztika osztálytudomány” – jelenti ki Gerő Ernő, az MDP Központi Vezetőségének frissen megválasztott első titkára a KSH-ban tett júliusi látogatásán. Gerő Ernő a találkozón azt is bejelenti, hogy a Minisztertanács határozatot hozott a statisztikai zsebkönyv és a negyedéves nyilvános statisztikai közlemények megjelentetéséről. Így újra kiadják a Magyar statisztikai zsebkönyvet, ezúttal az 1949–1955 közötti időszak adataival, ettől kezdve a kiadvány éves rendszerességgel megjelenik. Megszüntetik a kisiparosok évenkénti összeírását. Az Iparstatisztikai Értesítő nevet változtat: Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő lesz. Decemberben a Budapest XI. kerület Bartók Béla út 27. szám alatti, 1952 óta statisztikára szakosodott Közgazdasági Technikum felveszi Fényes Elek nevét, az intézmény felügyeleti szerve 1952–1974 között a KSH volt (az iskola 2008-ban beolvadt a Budai Középiskolába). A forradalom idején nemzetőrként szolgál a hivatal könyvtárának munkatársa, Füzéki István, aki november 6-án eltűnik (a megszálló szovjet csapatok valószínűleg kivégezték).

1957

Az illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatai

A KSH részletes jelentést állít össze Az illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatai, 1956. október 23.– 1957. április 30. címmel, ami 1989-ig nem publikus. Megkezdődnek az iparitermelőiárindex-számítások. Adatok és adalékok a népgazdaság fejlődésének tanulmányozásához, 1949–1955 címmel kivonatos formában napvilágot látnak a zártan kezelt, korabeli KSH-elemzések. Újra nyilvánosságot kap a Magyar statisztikai évkönyv, az 1949 és 1955 közötti évekre vonatkozó adatokkal. Megindul a Havi Statisztikai Közlemények és a Statisztikai Időszaki Közlemények kiadása. A politikai vezetés tájékoztatását „titkos” és „sSzolgálati használatra” minősítéssel ellátott kiadványok, a területi szervek tájékoztatását a Megyei Statisztikai Értesítő és a Városi Statisztikai Értesítő című kiadványok szolgálják. Ettől az évtől egészen 1974-ig a hivatal munkatársa Cseh-Szombathy László szociológus, demográfus.

1958

A KSH-ban első ízben összeállítják a magyar népgazdaság ágazati kapcsolatainak mérlegét (ÁKM input-output táblák). Az 1957-es esztendőre készült mérleg az anyagi termelést 46 ágazatra bontva vizsgálja. Az iparstatisztikában új ágazati rendszert vezetnek be. Egységesítik a lakásstatisztikák adatgyűjtési rendszerét. Az MTA Demográfiai Bizottsága és a KSH gondozásában áprilisban útjára indul a negyedévente megjelenő Demográfia című folyóirat.

1959

Reprezentatív munkaügyi adatfelvételre kerül sor az iparban a bérszerkezet, a bérek differenciáltságának kimutatására, amelyet ötéves időközönként megismételnek. A háztartási költségvetési felvétel mellett a rétegkutatással foglalkozó csoport reprezentatív jövedelmi felvételt hajt végre, amelyet szintén ötévenként megismételnek. Júniusban a háztartási felvételt kultúrstatisztikai adatfelvétel kíséri. A hivatal átveszi, illetve fordítókulcsokkal érvényesíti a korabeli KGST-, illetve ENSZ-ajánlásokat tartalmazó Egységes Külkereskedelmi Árunómenklatúrát. Május 3. és október 15. között helyszíni számlálással teljes körű gyümölcsös-összeírást hajtanak végre a tulajdonosok megkérdezése nélkül, a közutak mentén lévő gyümölcsfákat a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium munkatársai számolják össze. A szervezési-programozási és adatfeldolgozási részlegek összevonásával megalakul a KSH Számítástechnikai Igazgatósága, vezetője Ormai László. Első alkalommal jelenik meg a Nemzetközi statisztikai évkönyv.

1960

Andorka Rudolf
(Forrás: OTKA)

A tizedik népszámlálás, lebonyolításában az 1949. évi cenzushoz képest előrelépést jelentett a logikai ellenőrzést alkalmazó lyukkártyás feldolgozás, a visszatekintő adatokat is tartalmazó tájékoztatás, az adatokat lajstromos szerkezetű összeíróíveken és épületíveken veszik fel. Márciusban összeírják a kisiparosokat. Megalakul a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottsága, elnöke Péter György. Az 1959 decemberében újjáalakult Magyar Közgazdasági Társaságon belül 150 taggal létrejön a Statisztikai szakosztály.

1961

Megjelenik 1005 táblázattal A magyar ipar. Statisztikai adatgyűjtemény címmel az 1949 óta eltelt időszak adatait tartalmazó adattár. Június 1–5. között nemzetközi statisztikai tudományos konferencia a Magyar Tudományos Akadémián a KSH és a Magyar Közgazdasági Társaság rendezésében az ágazati kapcsolatok mérlegéről és az életszínvonal méréséről. Az esemény alkalmából a KSH 100 ezer példányban Magyarország számokban címmel négyoldalas leporellót ad ki, a magyaron kívül angol, német és orosz nyelven.

1962

Megalakul a KSGT Statisztikai Állandó Bizottsága. Az Európai Statisztikusok Konferenciájának (ENSZ EGB) kezdeményezésére Nagy-Britannia és Magyarország adatain tesztelik a nemzeti számlák rendszere (SNA) és az anyagi termékek rendszerének (MPS) közös aggregátumát, „a lakosság teljes fogyasztását”. 1962 őszétől 1963 tavaszáig a KSH könyvtárának munkatársa Andorka Rudolf, aki ezután különböző beosztásokban 1984-ig szolgál a hivatalban.

1963

Bibó István
(Forrás: Wikipédia)

Péter György, a KSH elnöke az MTA Demográfiai Elnökségi Bizottságának kezdeményezésére megalapítja a Népességtudományi Kutató csoportot, első vezetője Szabady Egon. Mikrocenzus a lakásállomány és a népesség 1 százalékos mintáján. Első időmérleg-felvétel a tavaszi hónapokban. Megkezdődik a rendszeres adatgyűjtés az árugyümölcsösök legfontosabb adatairól. Létrejön az Országos Ügyvitel-gépesítési Felügyelet. Börtönből való kiszabadulása után 1971-es nyugdíjazásáig a KSH könyvtárának munkatársa Bibó István. Neki köszönhető egyebek mellett az intézmény nemzetközi mércével is jelentős szociológiai gyűjteményének megalapozása.

1964

A KSH elnökének irányításával tárcaközi bizottság alakul az állóalapok országos leltározásának előkészítésére, a számbavétel eszmei időpontja 1968. január 1.

1965

A KSH szőlőültetvény-összeírást hajt végre. A KSH területi igazgatóságain megalakulnak a tájékoztatási osztályok. INFELOR néven Információfeldolgozási Laboratórium létesül, vezetője Rabár Ferenc. A hivatal könyvtárának munkatársa lesz Fügedi Erik középkortörténész, aki 1971 és 1980 között a történeti kutatócsoportot irányítja.

1966

A statisztikai adatfeldolgozásban minőségi változások kezdetét jelenti az első ICL számítógép alkalmazása.

1967

Február 22-én megalakul a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága, elnöke Péter György. Augusztustól megkezdi tevékenységét a Gazdaságkutató Intézet, a gazdaságpolitikai és tudományos intézmény feletti felügyeletet a KSH elnöke gyakorolja. A Népességtudományi Kutatócsoport intézeti rangot kap. Kenessey Zoltán az ENSZ Statisztikai Hivatalának igazgatóhelyetteseként kezd dolgozni New Yorkban, koordinálva a következő évben megindított Nemzetközi Összehasonlítási Projektet (ICP). A fogyasztóiár-indexek összeállításában a KSH az árjegyzéki árak helyett áttér 3000 reprezentáns árváltozásának megfigyelésére.

1968

Területi Statisztika 1968/1

Mikrocenzusra kerül sor a lakásállomány és a népesség 2 százalékos mintáján. Életbe lép az Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ), amely 13 ezer tételben rögzíti mind a belföldön gyártott, mind a behozatalból származó nyersanyagok, félkész és késztermékek csoportosítási rendszerét, lehetővé téve összehangolt mérlegek készítését. Ehhez kapcsolódik a Mezőgazdasági Termékek Kereskedelmi Jegyzéke (METJ). A KSH létminimum-számításokat végez (nem tisztán empirikus, hanem kombinált módszerrel), eredményei politikai megfontolásokból nem kerülnek nyilvánosságra. A KSH havonta publikálja a fogyasztóiár-indexet. A Megyei és Városi Statisztikai Értesítő felveszi a Területi Statisztika címet.

1969

Októberben a KSH megalapítja a Számítástechnikai Oktatási és Tájékoztatási Központot (SZÁMOK).

1970

A tizenegyedik népszámlálás az első, elektronikus számítógéppel, általános táblázó rendszerrel feldolgozott cenzus, a lajstromos összeíróívekről visszatérnek az egyéni személyi kérdőívekhez. A vállalatok nyilvántartását számítógépre viszik. A Magyar statisztikai évkönyv a népgazdaság teljesítményéről az anyagi termékek rendszerének (MPS) módszertana alapján számított adatok mellett megkezdi a nemzeti számlák rendszere (SNA) szerint összeállított tényszámok közlését, a bruttó hazai termék (GDP) alakulásáról 1960-tól ad számot.

1971

A Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program kapcsán a Minisztertanács a KSH elnökét bízza meg a számítástechnika alkalmazásának országos szakmai felügyeletével. Megkezdődnek a statisztikai adatbázisrendszer (STAR) szervezési és fejlesztési munkái.

1972

Az általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) a nagyüzemektől az éves beszámolókban nem szereplő adatokat kérdezi, a háztartásoktól pedig az egyéni, a háztáji és kisegítő gazdaságokra vonatkozó információkat, a gazdaságok munkájában résztvevőkről munkaidő-mérleg készül. Önálló szervezeti egységként a KSH-ban Ökonometriai Laboratórium alakul.

1973

IBM 370/155
(Forrás: IBM Archives)

Elfogadják az új statisztikai törvényt (1973. évi V. törvény). A decentralizálódott adatgyűjtési rendszer ellensúlyozására a végrehajtási kormányrendelet Statisztikai Koordinációs Bizottságot hoz létre, élén a KSH elnökével. Mikrocenzust hajtanak végre. Kormánydöntés születik az állami népesség-nyilvántartási rendszer bevezetéséről. A KSH a Minisztertanács határozata nyomán megalapítja az Országos Számítógép-technikai Vállalatot, vagyis az egységes számítógéprendszer felhasználóinak komplex kiszolgálására hivatott nemzeti szervezetet (NOTO-OSZV). A SZÁMOK az ENSZ Fejlesztési Szervezeténél (UNDP) elnyert számítástechnikai oktatási projekt keretein belül angol nyelvű tanfolyamokat indít, neve „nemzetközi”-vel bővül. Megalakul az Országos Számítástechnikai Vállalat (OSZV).

1974

A KSH nagy teljesítményű IBM 370/155 számítógépet kezd használni. A SZÁMOK összeolvad a Számítástechnikai Tájékoztatási Irodával (SZTI). Július 1-jén megalakul az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal, felügyeletét a belügyminisztériummal és a honvédelmi minisztériummal együttműködve a KSH biztosítja. Az iparstatisztika területén létrejön a MARK IV filekezelő-rendszerre épülő, első STAR adatbázis.

1975

Január 1-jén népesség-összeírást tartanak a népesség-nyilvántartás megalapozása céljából. Bevezetik a foglalkozások egységes osztályozási rendszerét (FEOR). Folytatódik a különböző ágazati statisztikákra az adatbázisrendszer (STAR) építése, létrejön a településstatisztikai adatbázisrendszer (T-STAR), amely évenként és településenként mintegy 350 alapadatot tartalmaz. A munkaerő-vizsgálatok és a háztartásstatisztikai megfigyelések reprezentatív felvételekkel történő elvégzésére november 1-jével létrejön az egységes lakossági adatfelvételi rendszer (ELAR), két kérdezőbiztosi hálózattal, a háztartásstatisztikai összeírók a családok bevételeire és kiadásaira vonatkozó adatokat gyűjtik. Dávid Zoltán alapító igazgató vezetésével önálló intézményként működik a KSH levéltára.

1976

1976 novembertől 1977 októberéig végrehajtják a második időmérleg-felvételt. A KSH, felismerve az információkról szóló információk jelentőségét, metaadatbázisban írja le a statisztikai adatbázisok tartalmát, és megjelenteti nyomtatott katalógusokban.

1978

A KSH használatba veszi a gazdálkodó szervezetek számjelének nyilvántartására adatainak tárolására és kezelésére hivatott V-STAR adatbázist. Működésbe lép a népmozgalmi adatgyűjtés és a népesség-nyilvántartás integrált rendszere. Megszűnik az Ökonometriai Laboratórium, átalakul Módszertani és ökonometriai főosztállyá.

1980

A Statisztika Petőfi SC első bajnokcsapata (1968)

Tizenkettedik népszámlálás; a feldolgozásban alkalmazott technika révén (automatikus hibajavítás, általános táblázórendszer) a megyei kötetek rekordidő alatt megjelennek (1981 szeptemberében). A nemzeti kisebbségek felmérésére 1980. február 15. és március 15. között kiegészítő adatgyűjtést végeznek az ország 506 községében. Költségtakarékos mezőgazdasági összeírás, csökkentett felvételi programmal. December 31-ével megszűnnek a KSH megyei igazgatóságainak járási felügyelőségei. Ünnepélyes keretek közt átadják a KSH és a Statisztika Petőfi Sport Club budapesti Marczibányi téri csarnokát, amely rövidesen a magyar asztalitenisz sport egyik fellegvára lesz: Ormai László irányításával a Statisztika női csapata 25 alkalommal nyer BEK-et, 40 alkalommal szerez magyar bajnoki címet.

1981

A kilenc évvel korábbihoz képest leegyszerűsített általános mezőgazdasági összeírást tartanak. Hatályba lép az építőipar kivitelezési, tervezési, beruházási tevékenységeit osztályozó építményjegyzék (ÉJ). A KSH-ban Statisztikai rendszer-fejlesztő és koordináló főosztály, valamint Számítástechnika-alkalmazási főosztály alakul.

1982

Január 1-jén a vertikális integráció jegyében megalakul a SZÁMALK, a Számítástechnika Alkalmazási Vállalat, három szervezet – a Nemzetközi Számítástechnikai és Oktató Központ (SZÁMOK), a Számítógép-alkalmazási Kutatóintézet (SZÁMKI) és az Országos Számítógép-technikai Vállalat (OSZV) – összevonásával. Alkalmazottainak száma meghaladja az 1300 főt; vezérigazgató Juhász János. Elindul az első metaadat-vezérelt online statisztikai adatlekérdező alkalmazás, a SOLAR.

1983

Fényes Elek-emlékérem

AZ ENSZ Statisztikai Bizottsága megválasztja a KSH elnökét, Nyitrai Ferencnét a testület elnökévé. Az egységes lakossági adatfelvételi rendszert (ELAR) kétéves gyakoriságúvá alakítják, ennek keretében módosul a munkaerő-felvétel. Népmozgalom: integrált adatgyűjtési rendszer.

1984

Mikrocenzus. Módosul a foglalkozások egységes osztályozási rendszerének (FEOR) alapstruktúrája. Elkészül a KSH második, 1982-es tárgyévre vonatkozó létminimum-számítása, „hivatalos használatra” minősítéssel jelenik meg.

1985

A Fényes Elek-emlékérem megalapítása.

1986

Harmadik időmérleg-felvétel, 1986 márciusától 1987 februárjáig.

1987

A Magyar statisztikai évkönyvben nyilvánosságra hozzák a létminimum-számítások eredményeit 1982-től kezdődően.

1988

A Területi Statisztika című folyóirat megjelenése 1996-ig szünetel. Befejeződik a Statisztika Petőfi SC Marczibányi téri sportcsarnokához tartozó kiegészítő szárny építése.

1989

A politikai struktúrában, a kormányzatban, az államigazgatásban és a jogrendszerben bekövetkezett változások nyomán a KSH elkészíti a statisztikai szolgálat átalakulási programját. Az adórendszer reformja következtében általánossá válik a statisztikai nómenklatúrák statisztikán túli alkalmazása. Az ország gazdaságának átalakulásával összefüggésben a régi típusú költségvetési tervezés működésképtelenné válik, egyensúlyzavarok keletkeznek a hivatal gazdálkodásában. Januártól a KSH az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen, a Magyar Postával együttműködve megindítja a naprakész információellátásra hivatott, nyilvános STADAT-rendszert, a videotexrendszer 6500 képpel működik. Megkezdődik a SZÁMALK holdingszerűen működő vállalatcsoporttá alakítása, megalakul a SZÁMALK Rendszerház Rt. A csökkenő erőforrásokhoz igazodva a KSH minimálisra csökkenti publikációinak számát. Az Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő új címe: Gazdaság és Statisztika.

1990

Vukovich György

Júniusban a demokratikus választások nyomán megalakult Antall-kormány Vukovich Györgyöt, a Társadalmi statisztikai főosztály vezetőjét nevezi ki a KSH elnökévé. Kezdetét veszi a hivatalos statisztika piacgazdaságnak megfelelő követelmények szerinti átalakítása, előkészületek történnek az új statisztikai törvény megalkotására: decemberre elkészülnek az új jogszabály szakmai tézisei. A bizonytalan belpolitikai légkörben végrehajtott tizenharmadik népszámlálás átgondolt kommunikációt igényel, új elem az adathiányok valószínűségi alapokra épülő pótlása, és a tájékoztatás gépesített előkészítése. A KSH visszafogja adatgyűjtési rendszerének terjedelmét, előfordul kinyomtatott kérdőívek visszavonása is. 1990. március 3-án újjáalakul a Magyar Statisztikai Társaság. Az első közgyűlés állást foglal a korábbi társaság tevékenységének folytatása mellett. A SZÁMALK átalakul 16 kft.-vé, valamint 20 magán- és közös vállalattá.

1991

Elkészül az új statisztikai törvény koncepciója. Átállás a vámstatisztikára, a rubelben bonyolított forgalom megszűnése. Mezőgazdasági cenzus, ennek kiegészítéseként decemberben, véletlenszerűen kiválasztott mintán felmérik a háztartások kistermelésben való részvételét. Júniusban a KSH 82 százalékkal több gazdálkodó szervezetet tart nyilván, mint egy évvel korábban, gombamód szaporodnak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások. Általánossá válik a reprezentatív megfigyelések módszere. Júliusban nemzetközi konzultáció az Eurostat képviselőivel a fogyasztóiár-index módszertanáról a harmonizáció elősegítésére. Megindul a kiskereskedelmi forgalom mintavételes adatgyűjtése. Megújul, és havi rendszerességűvé válik a létminimum-számítás, amit a sajtóban az Újpesti Családsegítő Központ (ÚJCSAKÖ) alternatív adatközlései kísérnek. December 10-én megtartja utolsó ülését a Statisztikai Koordinációs Bizottság. Megkezdődik a számítógépes eszközök fejlesztése, túlnyomórészt PHARE- (Poland and Hungary: Assistance for Restructuring their Economies) forrásból; végbemegy a HP-UNIX és ORACLE adatbázis-rendszeren alapuló, egységes környezet kiépítése a központot és az igazgatóságokat összekapcsoló hálózattal. A SZÁMALK állami vállalat és a SZÁMALK Rendszerház Rt. egyesülésével a csoport privatizálható gazdasági társasággá alakul.

1992

Májusban a Magyar Tudományos Akadémián ünnepi ülésen emlékeznek meg az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat 125. évfordulójáról, a megnyitó beszédet Antall József miniszterelnök tartotta. Májusban a KSH és az Eurostat közös nyilatkozatot ír alá az együttműködésről. Az év folyamán egyeztetések zajlanak az új statisztikai törvény tervezetéről. Elfogadják a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt, amely kimondja az adatkezelés célhoz kötöttségét. Az új számviteli törvény elvágja a statisztikához korábban fűződő szoros beszámolási szálakat: megszűnik a vállalati mérlegbeszámoltatás korábbi gyakorlata, az üzleti jellegű mérlegek nem tartalmazzák a nemzetgazdasági elszámolások minimális adatigényét sem. Júliustól folyamatossá válik a háztartási költségvetési felvétel. Megindul a nemzetközi ajánlásokhoz igazodó, magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív munkaerő-felmérés (MEF). Megújul a fogyasztóiár-index számítása, közzététele a tárgyhónap utáni hó 15-ig történik. A népmozgalmi statisztika átmeneti éve: az integrált adatgyűjtés felszámolásáig a korábbi kérdőívek érvényben maradnak, de az adatok ellenőrzése, rögzítése, feldolgozása külön-külön történik a KSH és az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal adatáramlási rendszerében. A KSH közzéteszi a megújított egységes magyar foglalkozási osztályozási rendszer (FEOR) felépítését, módszertani alapjait. Hatályon kívül helyezik a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) korábbi változatát, helyette „átmeneti” osztályozás lép életbe. Módosítják a szolgáltatási tevékenységek jegyzékét (SZJ). Egyesítik a KSH Fővárosi és Pest megyei igazgatóságait. Megalakul az Országos Statisztikai Tanács. Júniusban kormányhatározat szünteti meg a KSH Gazdaságkutató Intézetét, amely októberben részvénytársasággá alakul, elnök-vezérigazgató Vértes András. „Grafikon-napok” elnevezéssel májusban kétnapos, sportolással, szabadidős tevékenységekkel tarkított program indul a KSH munkatársai számára az összetartás erősítésére. A rendezvényt ettől kezdve évente megtartják.

1993

Február második felében az Országgyűlés bizottságaiban megkezdődik az új statisztikai törvény általános vitája; március 1-jén a parlament plenáris ülésen vitatja meg a tervezetet, előadója Balsai István igazságügy-miniszter, a vezető kormánypárt vezérszónoka Fekete Gyula. Április 27-én kihirdetik az új statisztikai törvényt, az 1993. évi XLVI. törvényt. A jogszabály a KSH-t a kormány közvetlen felügyelete alá tartozó, szakmailag önálló, országos hatáskörű szervként határozza meg, amelynek elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A törvény körülhatárolja a hivatalos statisztikai szolgálat intézményeit, rendelkezik az Országos Statisztikai Tanácsról, illetve új alapokra helyezi a kötelező adatgyűjtések elrendelését, amelyeket az évente kormányrendeletben megszabott Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program tartalmaz. A KSH a nemzeti számlák számításában 1992-től érvényesíti az ENSZ 1993-as SNA-ajánlásait (adatforrások híján nem teljes körűen), a fix bázisú indexeket kiegészíti láncindexekkel. Időmérleg-felvétel februártól áprilisig. Central European Cooperation in Statistics (CESTAT) néven együttműködést indít a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák (és később a szlovén) statisztikai szolgálat, a kezdeményezés negyedéves kiadványa a CESTAT Statistical Bulletin. Január 1-jétől életbe lép a korszerűsített foglalkozások egységes osztályozási rendszere (FEOR), de innentől egy évig még a nómenklatúra korábbi változata is alkalmazható. Az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal átalakul Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatallá. Megszűnik a KSH elnökének felügyelete a számítástechnika országos alkalmazása felett. Magánkézbe kerül a SZÁMALK, privatizációs partnere a Dunaholding. Titkos szavazással három statisztikusnak ítélik az újraalapított Keleti Károly-emlékérmet.

1994

Kormányhatározat a statisztikai munka fejlesztésének 2000-ig követendő irányairól, három idősávban, a KSH Stratégiai irányok és prioritások – a magyar statisztika fejlesztése 1994–2000 című dokumentuma alapján. Az Eurostat-munkaprogram kidolgozása céljából közös nyilatkozatot ír alá Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia statisztikai hivatalaival. Mezőgazdasági összeírás, kísérlet az agráriumban bekövetkezett változások kimutatására. Az év végén a KSH átmenetileg felfüggeszti a létminimum-számításokat, amelyeket új módszertan szerint 1997-ben indít újra (az előző év alapján), majd éves gyakorisággal közöl. Az UNIX-ORACLE egységes környezetre építve megindul a metaadat-vezérelt, adatgyűjtés-független alkalmazások fejlesztése, amelyek a statisztikák hatékonyabb, felügyelhető előállítását szolgálják – első lépésként adatgyűjtés-szervezésre és metaadat-kezelésre.

1995

A mezőgazdasági összeírás alapján létrejön a farmregiszter, de karbantartása egy ideig nem volt megoldott. Június 1-jétől életbe lép az Eurostat ajánlásának megfelelő belföldi termékosztályozás (BTO), tételes fordítókulcsokkal a korábbi ipari (ITJ), mezőgazdasági és erdőgazdálkodási (METJ) terméknómenklatúrákhoz és a harmonizált vámtarifaszámokhoz (HS).

1996

Májusban a brüsszeli bizottság eljuttatja a magyar kormányhoz a csatlakozás megalapozását szolgáló országkérdőívet, kitöltésére 90 nap áll rendelkezésére. A statisztika fejezet válaszai azt mutatják, hogy a magyar statisztikai rendszer 70 százaléka összhangban áll az unióéval. A KSH megkezdi a negyedéves bruttó hazai termék (GDP) publikálását. Mikrocenzus. Megtörténik a vámszabadterületi forgalom figyelembe vétele a vámstatisztikában. Az elfogadott országos statisztikai adatgyűjtési program (OSAP) tartalmazza az uniós prioritásokat. A KSH részt vesz a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény előkészítésében. Augusztus 1-jétől kormányhatározattal a Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet a pénzügyminisztériumtól a KSH-hoz kerül. A STADAT-rendszer megjelenik az interneten, az információk egy része térítés ellenében hozzáférhető. A millecentenáris ünnepek alkalmából a KSH áttekinti 100 esztendő történetét a Magyarország népessége és gazdasága – múlt és jelen című kiadványában.

1997

Áprilisban megalakul a központi adategyeztető és továbbító rendszert (KATOR) előkészíteni hivatott iroda, az országos nyilvántartási rendszerek összehangolását megkísérlő feladat kormánybiztosa a KSH elnöke. Júniusban megtörténik a gazdasági szervezetek teljes körű összeírása. Lezárul az informatikai felújítás, létrejön az egységes HP-UNIX hálózat: a gazdasági szervezetek regisztere (GSZR) is átkerül IBM gépekről Hewlett-Packard számítógépekre. Év végére a KSH befejezi a gazdasági szervezetek regiszterének kétszintű (szervezeti, telepi) kiépítését. A KSH a második félévtől kezdve tájékoztatási naptárt ad ki, fél évre előre megjelölve az esedékes adatközlések napjait (korábban csak a fogyasztóiár-index publikálását rögzítették minden hó 15-re). Májustól ismét megjelenik a Grafikon, új folyammal.

1998

Hatályba lép az „átmeneti” nómenklatúrát felváltó, az Európai Unió előírásaival teljesen megegyező szerkezetű gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR). A magyar statisztikai rendszer uniós átvilágítása. A KSH interneten is közzéteszi adatait. Megalakul a KSH ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézete, vezetője Belyó Pál.

1999

A 2001. évi népszámlálásról szóló 1999. évi CVII. törvény módosítja, és több ponton kiegészíti a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényt: többek közt úgy rendelkezik, hogy a KSH elnökének és elnökhelyettesének kinevezési időtartama 6 év, ami két ízben további 6–6 évvel meghosszabbítható. A kiskereskedelem eladási forgalmának megfigyelésére új rendszert vezetnek be. Júniusban az EU-csatlakozás előkészítését szolgáló főtárgyalói fordulót követően a bilaterális kormányközi szintű konferencia harmadik miniszteri fordulója is megerősíti: a statisztika fejezet nem igényel további tárgyalást. Augusztustól 12 hónapon át életmód-időmérleg címen adatgyűjtés zajlik. Januártól hatályba lép a vámtarifaszám. A szolgáltatások jegyzéke (SZJ) helyébe a szolgáltatások újabb osztályozása lép, ami nem igényel fordítókulcsot a gazdasági tevékenységek (TEÁOR) és a szolgáltatások csoportjainak kölcsönös megfeleltetéséhez.

2000

Általános mezőgazdasági összeírás az uniós csatlakozás jegyében, a tavaszi felmérési programot több reprezentatív vizsgálat egészíti ki. Megkezdődik az EU-konform magyar farmregiszter kidolgozása. Októberre elkészül a KSH középtávú, 2005–2006-ig szóló középtávú fejlesztési stratégiája. Január 1-jétől érvényes az új építményjegyzék, amely megfelel az uniós nómenklatúrának. Kezdetét veszi három makrogazdasági mutató sajtószobás kiadása; a piacmozgató indikátorokhoz a hírügynökségek munkatársai sajátosan szabályozott körülmények között jutnak hozzá. Augusztusban elindul a KSH intranetes rendszere, a KSHáló.

2001

Századok statisztikája
(Statisztikai érdekességek a magyar történelemből)

A tizennegyedik cenzus tartalmazott úgynevezett érzékeny kérdéseket is, amelyek kitöltése önkéntes volt (anyanyelv, nemzetiség, nemzeti kötődés, használt nyelv, vallás, fogyatékosság); a kérdőíveket bizonylatolvasóval rögzítették. A 21. század első komplex ültetvény-összeírása június 1. és október 15. között. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete Életünk fordulópontjai címmel 16 ezres mintán megindítja a háromévente ismétlődő demográfiai panelfelvételt. A kanadai statisztikai hivatal munkatársai átvilágítják a KSH-t, eredménye A magyar statisztikai rendszer szakértői vizsgálata címen (szerző: Fellegi-Ryten) 2005-ben jelenik meg magyarul. Kormányrendelet bízza meg a KSH-t a nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói-árindex számításával. Elkészül a STADAT-rendszer ingyenesen elérhető táblagyűjteménye. Az ezredforduló alkalmából megjelenik a Századok statisztikája című kiadvány.

2002

Uniós országjelentés lezárása: a KSH-ban folyó adatgyűjtések összességükben megfelelnek az Európai Unió normáinak, kielégítik az európai minőségi követelményeket. Az ENSZ Statisztikai Bizottsága kétéves időtartamra megválasztja elnökévé Mellár Tamást, a KSH elnökét. Februártól a Magyar Nemzeti Bankkal kötött megállapodás értelmében a KSH új, egységes maginflációs mutatót tesz közzé, egyben megkezdi a nyugdíjasokra számított fogyasztóiár-index közlését. A KSH és az ECOSTAT munkatársai részt vesznek az Eurostat tanfolyamán a negyedéves bruttó hazai termék (GDP) gyorsbecslési módszerének hazai bevezetésének előkészítésére. Az indikátor alkalmazását az EU pénzügyminisztereinek 2000. évi akcióprogramja irányozta elő. A KSH integrálja a gazdaságstatisztikai témák megfigyelését. Füzéki István, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat könyvtárosa emlékére testvére, Füzéki Bálint díjat alapít.

2003

Reprezentatív gazdaságszerkezeti összeírás az agráriumban: a gazdasági szervezetek teljes körűen, postai úton szolgáltatnak adatokat, az egyéni gazdaságok a 2000. évi ÁMÖ alapsokaságából kiválasztott reprezentatív minta alapján. A KSH honlapján adattárház alapú interaktív tájékoztatás indul, a lekérdezhető adatkörök száma folyamatosan bővül.

2004

Májustól, az EU-csatlakozástól kezdve a vámokmányokon alapuló külkereskedelmi termékforgalmi statisztika áttér a tagországokkal lebonyolított cserét megfigyelő Intrastat és az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmet mérő Extrastat alrendszerekre. A KSH-n belül a stratégiai fejlesztés támogatására modernizációs programiroda (MPI) alakul. Elkészül a KSH-stratégia, 2005–2008 című program, elemeit júniustól a „projektszponzor”, a Stratégiai Fejlesztési Tanács (SFT) határozza meg és ellenőrzi teljesítésüket. Elindul a KSH internetes elektronikus adatgyűjtési rendszere (KSHXML), 21 adatgyűjtéssel, számuk 2011-ig 82-re nő.

2005

Reprezentatív gazdaságszerkezeti összeírás az agráriumban. A 2005. évi mikrocenzus kiegészítő felvételeként áprilisban 10 ezer háztartásból álló almintán vizsgálják az információs és kommunikációs technológiák elterjedtségét, eredményei az információs statisztika mérföldkövét jelentik: az üzleti és közigazgatási szférán túl elérik a lakosságot is. A KSH első ízben teszi közzé az üzleti szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának adatait eredményszemléletű módszertan szerint. A KSH területi szervezeteinek átalakítása: megszűnnek a megyei igazgatóságok, helyettük a régióközpontokban igazgatóságok jönnek létre, amelyekhez a többi megyeszékhelyen képviseletek tartoznak. Országosan 100 fő távmunka keretei közt folytatja tevékenységét, számos munkatárs csoportos ingázással éri el munkahelyét.

2006

Az első negyedévtől kezdődően a bruttó hazai termék (GDP) gyorsbecslése a KSH hivatalos publikációinak része. A mutatót a KSH és az ECOSTAT Gazdaságmodellező Műhely munkatársainak együttműködésével számítják. Tavasztól a KSH állítja össze a túlzott hiány eljárás (Excessive Deficit Procedure – EDP) egyenlegadatait a nemzeti számlák európai rendszerének (ESA’95) módszere alapján, míg a Magyar Nemzeti Bank az adósságadatokat, a költségvetésért felelős tárca a tárgyévi várható adatokért felel. Az EDP-jelentések közzétételi időpontjai április és október 1-jére módosulnak a korábbi két esztendő egy hónappal korábbi határideihez képest. A KSH-ban novemberben megszűnik a Modernizációs programiroda, szerepét a Tervezési főosztály veszi át. Megszűnik a Gazdaság és Statisztika című folyóirat.

2007

Az európai statisztikai hivatalok elnöki konferenciájának résztvevői

Reprezentatív gazdaságszerkezeti összeírás az agráriumban, négy gyümölcsfaj összeírása. A KSH szervezeti átalakítása nyomán országosan egy-egy területi szervezeti egység felelősségi körébe kerül bizonyos szakstatisztikai tevékenységek irányítása („részleges”, illetve „teljes kompetenciaközpontok”). Május–június: a KSH-t átvilágítja az Eurostat – megtörténik az európai statisztika gyakorlati kódexének megvalósításával kapcsolatos konzultatív szakértői vizsgálat. Január 19-én életbe lép a TEÁOR’08, a NACE.Rev.2. magyar változata, amely a termékek, szolgáltatások tevékenységek szerinti nómenklatúráját (TESZOR) a TEÁOR’08 kódjaihoz igazítja, és az ipari termékosztályozás (ITO) ennek további bontásait is tartalmazza, az uniós előírások szerint. Budapesten rendezik az európai statisztikai hivatalok elnöki konferenciáját (DGINS). Az ECOSTAT a KSH felügyeletéből a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül.

2008

Elérhetővé válik a KSH honlapján a módszertant megvilágító metaadatbázis, amit kiegészítenek a szakstatisztikák dokumentációjával. Megnyílik a KSH kutatószobája, kutatási célú hozzáférést nyújtva anonimizált mikroadatokhoz. Keleti Károly nevét veszi fel az 1987-ben alapított budapesti Gyakorló utcai Közgazdasági Szakközépiskola.

2009

Szeptemberben megkezdődik az elektronikus adatgyűjtési rendszer bevezetését szolgáló, uniós támogatást élvező projekt. Elkészül az intézmény további fejlesztésére hivatott KSH-stratégia, 2009–2012 című dokumentum, 18 főiránnyal, több mint 80 konkrét intézkedési tervvel. Októbertől 2010 szeptemberéig időmérleg-felvétel. A STADAT-rendszer megújul.

2010

Az ENSZ első ízben hirdeti meg a Statisztikai Világnapot. Ebből az alkalomból a KSH kétnapos ünnepi konferenciát rendez Esztergomban A világ statisztikája – a statisztika világa címmel, illetve a hivatal főépületében nyílt nap keretében diákok kapnak ízelítőt a statisztika műhelytitkaiból. Általános mezőgazdasági összeírást tartanak. Januártól az ECOSTAT ismét a KSH felügyelete alá kerül, július 1-jétől viszont ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ néven a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakmai irányításával működő intézmény. A három műszaki főiskola egyesítésével 2009 őszén létrejött Óbudai Egyetem Gazdasági Kara januártól felveszi Keleti Károly nevét.

2011

Népszámlálás: az október 1-i eszmei időponttal elvégzett cenzus alkalmával első ízben nyílik mód a kérdőívek elektronikus kitöltésére, a válaszadók 18,6 százaléka döntött az internetes kitöltés mellett. Magyarország féléves EU-elnöksége során a KSH koordinálja a statisztikai döntések meghozatalát. Hat hónap alatt öt témakör van napirenden: turizmus, környezeti számlák, ültetvénystatisztika, a termékek szárazföldi szállításának, valamint a nemzeti és regionális számlák európai rendszerének statisztikája. Az elnökség lezárásaként a KSH kétnapos nemzetközi konferenciát rendez Visegrádon. Hároméves előkészítő munkát követően hatályba lép a FEOR‘08. A KSH átveszi az elektronikus adatgyűjtési rendszert (ELEKTRA).

2012

Január 2-tól az ország egyik legnagyobb könyvtára, a KSH Könyvtár minden uniós állampolgár számára lehetővé teszi a kölcsönzést. Februárban az ENSZ Statisztikai Bizottsága a KSH elnökét, dr. Vukovich Gabriellát, a KSH elnökét kétéves időszakra megválasztja a testület elnökévé. Márciusban megújul a KSH honlapja, 27-én közzéteszik a népszámlálás előzetes adatait. A migráció délkelet-európai összefogással megvalósuló megfigyelésére SEEMIG elnevezéssel június 21-én Budapesten stratégiai projekt jön létre, menedzselésével a KSH-t bízzák meg. Júliustól októberig négy gyümölcsfaj összeírására kerül sor. Szeptemberben háromnapos nemzetközi HR-konferencia, októberben pedig Múltban gyökerező jelen címmel konferencia a KSH fennállásának 145. évfordulója alkalmából. A KSH társadalomstatisztikai felhasználói fórumok sorozatát indítja, elsőként a Miskolci Egyetemen. Elindul a KSH új elektronikus adatgyűjtési rendszere, a KSH-ELEKTRA.

2013

A Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) a Statisztika Nemzetközi Évének nyilvánítja ezt az esztendőt. Az eseményre szerte a világon tudományos ülésekkel, találkozókkal és a statisztikai műveltséget népszerűsítő ismeretterjesztő programokkal készülnek. A KSH március 28-án közzéteszi a 2011. évi népszámlálás végleges eredményeit. Június 1. és 30. között a mezőgazdaságban gazdaságszerkezeti összeírás zajlik, kérdőívei május 15–26. között elektronikusan is kitölthetők.

2014

Magyar javaslatra megszületik az ENSZ közgyűlésének határozata a hivatalos statisztika alapelveiről, amelyek a nemzeti statisztikai szervezetek munkájának iránytűjeként szolgálnak. A tíz pontba foglalt normagyűjtemény megújult változatát egy évvel korábban dr. Vukovich Gabriella vezetése mellett fogadta el az ENSZ Statisztikai Bizottsága.

Márciusban a KSH Könyvtár honlapján elérhetővé válik a Népszámlálási digitális adattár (Néda), amely az 1784 és 1996 között megtartott magyarországi népszámlálások és mikrocenzusok összesen 362 kötetét közli, több mint 128 ezer oldalon. Decemberben a KSH Könyvtár kiadásában, többéves előkészítő munka után megjelenik a Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből című monumentális életrajzi lexikon.

2015

Májusban Nemzetközi Statisztikai Figyelő címmel elindul a KSH Könyvtár negyedéves elektronikus referáló lapja, amely a gyakorlati statisztika általános kérdéseiről, a gazdaságstatisztika, a társadalomstatisztika és a demográfia friss külföldi szakirodalmából közöl részletes ismertetéseket.

Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexében rögzített elvárások betartását a Központi Statisztikai Hivatalban az Eurostat és az uniós tagállamok szakértőiből álló grémium helyszíni szakértői felülvizsgálat (peer review) során ellenőrzi, és megállapítja, hogy a KSH magas szinten teljesíti a Kódex előírásait.

Magyarország beterjesztése alapján az ENSZ közgyűlése elfogadja, hogy 2015. október 20-a és a továbbiakban minden ötödik év ugyanezen napja Statisztikai Világnap legyen.

2016

Március 29-én első ízben kerül sor a KSH Könyvtár által kezdeményezett Szakkönyvtári seregszemle című országos konferenciára a hivatal Keleti Károly termében, dr. Vukovich Gabriella védnöksége mellett. Június 1-jei eszmei időponttal mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírásra kerül sor Agrárium 2016 néven, október 1. és november 8. között pedig mikrocenzusra kerül sor a háztartások 10 százalékos mintáján öt kiegészítő felvétellel.

Budapesten, a KSH és európai partnerei szervezésében rendezik meg a Conference of European Statistics Stakeholders (CESS 2016) elnevezésű nagyszabású nemzetközi konferenciát. A konferencia házigazdája dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

2017

A Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület (NSKT) alakuló ülése

2017. január 1-jén hatályba lépett az új statisztikai törvény, amely megerősíti a KSH függetlenségét és elnökének jogosítványait. A törvény rendelkezik a közigazgatásban eleve meglévő adatok statisztikai célú felhasználásáról és a hivatal statisztikai koordinációs feladatairól. Az új szabályozás legfőbb célja – összhangban az európai uniós törekvésekkel – a hivatalos statisztikába vetett bizalom erősítése.

Megalakul a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület (NSKT), amelynek célja a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai közötti szorosabb szakmai együttműködés a KSH vezetésével. A hivatal egyik feladata a szakmai minőségfejlesztés, ennek keretében elsősorban a hivatalos statisztika mint közfeladat ellátásában részt vevő további szervezetekkel való párbeszéd erősítése.