1. cél: A szegénység minden formájának felszámolása a világon

A fenntartható fejlődés koncepciójának egyik legalapvetőbb célja, hogy minden ember számára lehetőséget teremtsen a szegénységből való kilábalásra. A fenntartható fejlődési célok 1. célkitűzése a szegénység felszámolására irányul különféle intézményi stratégiákon – pl. a szociális védőháló kiterjesztésén, a társadalmi ellátórendszerek és a megfelelő munkalehetőségek biztosításán – keresztül. Habár az extrém szegénységben élő népesség aránya közel felére csökkent az ezredforduló óta, további erőfeszítésekre van szükség a jövedelmek növelése, a szegénység enyhítése érdekében, kiváltképp Fekete-Afrikában. A szociális védőháló kiterjesztése mellett megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések is szükségesek a természeti katasztrófáknak kitett országokban, amelyek legtöbbje a világ legszegényebb országai közé tartozik. Az 1. célkitűzés ezen említett prioritások köré épül, indikátorai ezek megvalósulását méri.

Csökkent a szegénység mértéke Magyarországon

Az 1. célkitűzés deklarált célja a szegénység felszámolása a világban. Az elmúlt évtizedekben a szegénységnek számos értelmezése terjedt el, napjainkra a definíció az Európai Unióban és számos nemzetközi szervezetben is kiterjed mind az anyagi helyzet, mind a társadalmi kirekesztődés témakörére. A szegénység elleni küzdelem fontos uniós mérföldköve volt az EU2020 stratégia kidolgozása, amelynek egyik kiemelt indikátora a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (AROPE). A mutató hasonló az ENSZ által javasolt indikátorokhoz. Az elmúlt hat évben hazánkban az indikátor kezdeti növekedését 2012-től kezdve csökkenés követte, 2016-ban a népesség negyede (25,6%) volt kitéve a szegénységi kockázatnak. A férfiak és nők közötti eltérés mértéke elenyésző (25,0, illetve 26,1%), ellenben a 18 év alattiak körében valamivel magasabb (31,6%) a mutató értéke. 2010-hez viszonyítva összességében elmondható, hogy némileg csökkent a szegénységi kockázat a magyar népesség körében.

A háztartások négyötöde jut hozzá rendszeresen minden alapszolgáltatáshoz

A szegénység egyik fontos aspektusáról ad információt, ha sorra vesszük azokat az alapvető, a lakhatás szempontjából fontos szolgáltatásokat, amelyeknek minden állampolgár számára elérhetőknek kellene lenniük. A grafikon azon háztartások arányát mutatja, amelyekben van villany, vezetékes víz, vezetékes gázszolgáltatás, internet-hozzáférés, továbbá a háztartás be van kötve a közcsatorna-hálózatba. Ahogy az adatokból kitűnik, a 2010-et követő csökkenés után az érték 78 és 80% körül stagnált.

A katasztrófák, tűzesetek általi halálesetek és sérülések alakulása

Magyarország földrajzi fekvéséből és klimatikus viszonyaiból adódóan nem tartozik a természeti katasztrófáknak nagymértékben kitett országok közé. A Belügyminisztérium legfrissebb adatait alapul véve az elmúlt években az árvízzel, tűzesettel, gázszivárgással kapcsolatosan 100 ezer főre jutóan 100–200 fő körül alakult a kitelepített, kimenekített lakosok száma. Ettől eltérően csak 2012-ben alakult a mutató, amikor több mint 400 volt az értéke. A tűzesetek miatti halálozások száma évről évre 100–150 körül alakult, míg az ehhez kapcsolódó sérüléseké 2011-től 2014-ig folyamatosan csökkent (974-ről 729-re), 2015-ben viszont nőtt (836 haláleset). A műszaki mentésekhez kapcsolódóan ezzel szemben relatíve magas volt mind az elhunytak, mind a sérültek abszolút száma: előbbieké 7–800 fő körül alakult az elmúlt öt évben, míg a sérüléseké a korábbi évek viszonylatában 2015-re több mint 7000 főre emelkedett.