A cél egy alapvető emberi szükséglet kielégítéséről, a tápláló, egészséges élelmiszerhez való hozzáférésről szól, valamint annak eszközeiről, hogy ez mindenki számára fenntartható módon biztosítható legyen. Az éhezés felszámolása nem érhető el kizárólag az élelemtermelés növelésével. A jól működő piacok, a mezőgazdasági kistermelők magasabb jövedelme, a technológiához és földhöz való egyenlő hozzáférés, valamint további beruházások, befektetések játszanak szerepet egy élénk és produktív agrárszektor megteremtésében, ami erősíti az élelmiszerbiztonságot.
A testi fejlettségben való lemaradás és a vizsgált korosztályok közötti különbség csökken
2010 és 2017 között a védőnői jelentések alapján az 1, a 3 és az 5 éves korú gyermekek körében nőtt az alultápláltnak/alulfejlettnek (3 percentil alatti) minősített gyermekek aránya, ugyanakkor a 2018. évi mérések szerint mindhárom vizsgált korosztályban egyaránt jelentősen csökkent a mutató értéke. A fiatalabb életkorban mért fejlettségbeli elmaradás aránya magasabb, mint a referenciának tekinthető 5 éves korban. A kezdeti alultápláltság az életkor növekedésével javuló tendenciát mutat. Ötéves korban kisebb az alulfejlett gyermekek aránya a korosztályban.
2015 és 2018 között dinamikusan növekedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek aránya
Az ökológiai gazdálkodás az EU-ban jogszabályok által meghatározott termelési módszer, amely nagy hangsúlyt fektet a környezet, ezen belül a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a biodiverzitás megőrzésére, az élelmiszer-biztonságra és a tápanyaghiányos élelmiszerekből eredő ún. minőségi éhezés csökkentésére. Hazánkban a biogazdálkodásba bevont területek mezőgazdasági területeken belüli aránya (2010-ben 2,4%) 2010 és 2015 között lényegében stagnált. 2016-ban – a 2015-ben indult új, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program hatására – az ökológiai gazdálkodásba bevont terület 44, majd 2018-ig további 12%-kal nőtt (209 ezer hektár). 2015 és 2018 között a teljes növekedés 65%-a az ökológiai gyepterületek 52 ezer hektáros gyarapodásának volt köszönhető. Emellett a szántóföldi növénycsoportok területe is közel 40%-kal növekedett.
A mezőgazdaság munkaerő-termelékenységének növekedése tapasztalható
A mezőgazdaság munkaerő-termelékenységét fejezi ki a bruttó termelési érték és a munkaerő-ráfordítás hányadosa. A bruttó termelési érték a veszteségmentes termelésnek felel meg, a megtermelő ágazaton belül felhasznált termék értékét is tartalmazza. Az értékelés termelői áron történik. A munkaerő-ráfordítást éves munkaerő egységben (ÉME) fejezzük ki. Egy ÉME egy olyan személy munkaidő-ráfordításának felel meg, aki egy egész éven át teljes munkaidőben végez mezőgazdasági tevékenységet egy mezőgazdasági egységben (1 ÉME = 1800 munkaóra). 2005-ös összehasonlító áron számolva a két mutató hányadosa 2018-ban 3,6 millió forint/ÉME volt. Az éves terméseredmények és a munkaerő-felhasználás alakulásától függően évről évre ingadozik az értéke. Az utóbbi trendszerű csökkenése miatt azonban hosszú távon a termelékenység növekedése figyelhető meg.
Csökkent az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülő területek aránya
A közös agrárpolitika (KAP) 1999-es reformja óta az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés a tagországok vidékfejlesztési programjának kötelező eleme. A kölcsönös megfeleltetéssel együtt a környezetvédelmi szempontok KAP-ba történő integrálása is a szerepe. Az intézkedés főbb céljai a talajvédelem, természetvédelem, élelmiszer-biztonság elősegítése, az állattartás támogatása és a tájgazdálkodás, földhasználat-váltás. A 2007–2013-as Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülő területek mezőgazdasági területhez viszonyított aránya 21% körül mozgott. A 2015-től indult Vidékfejlesztési Program során azonban 2019-re 622 ezer hektárra, a mezőgazdasági terület 12%-ára csökkent a támogatásra jogosult terület nagysága.
A kormányzati kiadásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági orientációs index (AOI) csökkenést jelez
A mezőgazdaságra fordított kiadások mérésére nemzetközileg az ún. AOI-indikátor (Agriculture Orientation Index) mutatószámát alkalmazzák, amit két hányados (a mezőgazdaság központi kormányzati kiadásokból való részesedésének és a mezőgazdaság GDP termeléséből való részesedésének hányadosa) arányaként számítják ki. Az index értéke 2010-ben 0,46 volt, 2011-re 0,37-re csökkent, a mezőgazdaság GDP-termeléséből való részesedésének növekedése következtében. 2012-re az AOI-indikátor értéke nem változott, majd 2013-ra csökkenés volt megfigyelhető, annak köszönhetően, hogy az AOI-indikátor számlálójában szereplő központi kormányzat összkiadása megnövekedett. 2014-ben 0,4-re növekedett az indikátor, ami a központi kormányzatban elszámolt, a mezőgazdasághoz kapcsolódó terméktámogatások és beruházási támogatások növekedésének következménye. Az AOI-indikátor értéke 2015-ben és 2016-ban némileg csökkent, 2017-ben ismét emelkedett, míg 2018-ban ismét mérséklődött. 2017-ben az emelkedés főleg a központi kormányzatban elszámolt, a mezőgazdasághoz kapcsolódó terméktámogatások növekedésének volt köszönhető, 2018-ban ugyanezen mutató értéke csökkent.