2. cél: Az éhezés megszüntetése, az élelmezés­biztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása

A cél egy alapvető emberi szükséglet kielégítéséről, a tápláló, egészséges élelmiszerhez való hozzáférésről szól, valamint arról, hogy ez mindenki számára fenntartható módon biztosítható legyen. Az éhezés felszámolása nem érhető el kizárólag az élelmiszer-termelés növelésével. A jól működő piacok, a mezőgazdasági kistermelők magasabb jövedelme, a technológiához és földhöz való egyenlő hozzáférés, valamint további beruházások és befektetések játszanak szerepet egy élénk és produktív agrárszektor megteremtésében, amely erősíti az élelmiszer-biztonságot.

A testi fejlettségben való lemaradás növekedése tapasztalható a gyermekek között

Mindhárom korosztályban kismértékben emelkedik a védőnők által alultápláltnak/alulfejlettnek tartott (3. percentil alatti) gyermekek aránya 2010 óta. A fiatalabb életkorban mért alultápláltsági arányok magasabbak, mint a referenciának tekinthető 5 éves korban. A kezdeti alultápláltság az életkor növekedésével javuló tendenciát mutat. 5 éves korban már kisebb az alulfejlett gyermekek aránya a korosztályban.

Az utóbbi évben növekedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek aránya

A biogazdálkodás az EU-ban jogszabályok által meghatározott termelési módszer, amely nagy hangsúlyt fektet a környezet, ezen belül a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a biodiverzitás megőrzésére és az élelmiszer-biztonságra. Hazánkban a biogazdálkodásba bevont területek mezőgazdasági területeken belüli aránya 2010 és 2015 között lényegében stagnált. 2016-ban – a 2015-ben indult új, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program hatására – az ökológiai gazdálkodásba bevont terület 44%-kal nőtt. A teljes növekedés 71%-a a biogyepterületek 40 ezer hektáros gyarapodásának volt köszönhető. Emellett szinte az összes szántóföldi növénycsoport területe is jelentősen növekedett.

A mezőgazdaság munkaerő-termelékenységének növekedése tapasztalható az elmúlt években

A mezőgazdaság munkaerő-termelékenységét fejezi ki a bruttó termelési érték és a munkaerő-ráfordítás hányadosa. A bruttó termelési érték a veszteségmentes termelésnek felel meg, a gazdaságban, a termelő ágazaton belül felhasznált termék értékét is tartalmazza. Az értékelés termelői áron történik. A munkaerő-ráfordítást éves munkaerő egységben (ÉME) fejezzük ki. Egy ÉME egy olyan személy munkaidő-ráfordításának felel meg, aki egy egész éven át teljes munkaidőben végez mezőgazdasági tevékenységet egy mezőgazdasági egységben (1 ÉME = 1800 munkaóra). 2005-ös összehasonlító áron számolva a két mutató hányadosa 2015-ben 3 millió forint/ÉME volt. Az éves terméseredmények és a munkaerő-felhasználás alakulásától függően évről évre ingadozik az értéke. Az utóbbi trendszerű csökkenése miatt hosszú távon azonban a termelékenység növekedése figyelhető meg.

Csökkent az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülő területek aránya

A közös agrárpolitika (KAP) 1999-es reformja óta az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés a tagországok vidékfejlesztési programjának kötelező eleme. A kölcsönös megfeleltetéssel együtt a környezetvédelmi szempontok KAP-ba történő integrálása is a szerepe. Az intézkedés főbb céljai a talajvédelem, természetvédelem, élelmiszer-biztonság elősegítése, az állattartás támogatása és a tájgazdálkodás, földhasználatváltás. A 2007–2013-as Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülő területek mezőgazdasági területhez viszonyított aránya 21% körül mozgott. A 2015-től indult Vidékfejlesztési Program során azonban 435 ezer hektárra, a mezőgazdasági terület 9,6%-ára csökkent a támogatásra jogosult terület nagysága, így azóta kisebb területen gazdálkodnak az agrár-környezetgazdálkodási program környezettudatosabb előírásai szerint.

Stagnál a mezőgazdaság kormányzati kiadásokból való részesedésének értéke

A mezőgazdaságra fordított kiadások mérésére nemzetközileg az ún. AOI-indikátor (Agriculture Orientation Index) mutatószámát alkalmazzák, amely két hányados (a mezőgazdaság központi kormányzati kiadásokból való részesedésének és a mezőgazdaság GDP termeléséből való részesedésének hányadosa) arányaként számítódik. Az index értéke 2010-ben 0,36 volt, amely 2011-re 0,29-re csökkent, a mezőgazdaság GDP termeléséből való részesedésének növekedése következtében. 2012-re az AOI-indikátor értéke nem változott, majd 2013-ra némileg csökkent. 2014-ben 0,33-ra növekedett, amely a központi kormányzatban elszámolt, a mezőgazdasághoz kapcsolódó terméktámogatások és beruházási támogatások növekedésének köszönhető. Az AOI-indikátor értéke 2015-ben nem változott az előző évhez képest, 2016-ben pedig a 2011-es szintre esett vissza a mezőgazdasághoz kapcsolódó terméktámogatások csökkenésével összefüggésben.