3. cél: Az egészséges élet és a jóllét biztosítása minden generáció valamennyi tagjának

A harmadik cél az egészséges élet és a jóllét biztosítását tűzte ki minden generáció valamennyi tagja számára. Ennek elérése kapcsán kitüntetett fontosságú az anyák és gyermekek egészsége, a főbb fertőző betegségek (HIV/AIDS, malária, tuberkulózis, hepatitis B) megszüntetése, a nem fertőző és környezettel összefüggő betegségek csökkentése, az általános egészségügyi ellátás elérése, valamint az, hogy mindenki számára biztosított legyen a biztonságos, megfizethető, minőségi és hatékony gyógyszerekhez és vakcinákhoz való hozzáférés. Ennek érdekében az ENSZ támogatja a kutatás-fejlesztést, az egészségügyi finanszírozás növelését és erősíti az egyes országok képességét arra, hogy az egészségügyi kockázatokat kezelni, csökkenteni tudják.

Hullámzás az anyai halálozások alakulásában

2010 és 2016 között a terhesség és a szülés alatt jelentkező komplikációk miatt meghalt nők aránya – kisebb-nagyobb ingadozásokkal tarkítva – 24%-al csökkent hazánkban. 2010-ben százezer élveszületésre 15,5, 2016-ban 11,8 anyai halálozás jutott. A szakképzett egészségügyi személy részvételével történt szülések aránya ez idő alatt folyamatosan közel 100% (2016-ban 99,7%), vagyis a szülések alapvetően megfelelő egészségügyi ellátás biztosítása mellett történnek, a gyermekek biztonságos körülmények között jönnek világra. Azonban az anya egészségének biztosítása érdekében további fokozott figyelmet kell fordítani a terhesség alatt, a szülés során, valamint a szülés utáni hetekben történő ellátásra.

Csökken az 5 éves kor alatti gyermekek halandósága

Magyarországon 2016-ban ezer élveszületésre 4,8 öt év alatti gyermekhalálozás jutott. A mutató értéke 2010 óta 23%-kal csökkent. Az öt év alatti gyermekek halálozásának több mint a fele újszülött korban, az élet első 28 napján következik be. Az újszülöttek halálozási aránya az elmúlt 7 év alatt szintén jelentős mértékben, 25%-kal csökkent. A gyermekhalandóság még további csökkentése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az újszülött időszakra.

Javul és összességében kedvező Magyarország helyzete a fertőző betegségek elterjedtségét tekintve

HIV

Magyarországon a HIV-fertőzöttek pontos számát nem ismerjük, csupán az újonnan felderített eseteket. Az ezer főre jutó újonnan nyilvántartásba vett HIV-fertőzött személyek száma 0,02–0,03 volt 2010 után, a tünetmentes HIV-fertőzöttek aránya ennél jóval magasabb lehet. A HIV-fertőzés elterjedésének megakadályozásához a lakosság ismereteinek bővítésére és a szűrővizsgálatok számának növelésére lenne szükség.

TBC

Az új tbc-s megbetegedések ezer főre jutó száma hazánkban folyamatosan csökken, 2016-ra a 6 évvel korábbi érték kevesebb mint felére esett vissza. A tbc elleni küzdelem 2014-ben jelentős mérföldkőhöz ért, mivel tíz százezrelék alatti incidenciával Magyarország bekerült a WHO kategorizálása alapján az alacsonyan átfertőzött országok közé. Az új betegek között jellemzően a férfiak vannak többségben. A betegség által leginkább veszélyeztetettek az alkoholfüggők, a hajléktalanok, valamint a tbc-s beteg környezetében élők. A betegség további visszaszorításához célzott intézkedések szükségesek.

Hepatitis B

Európa, így Magyarország világviszonylatban a hepatitis B vírussal kevéssé fertőzött területek közé tartozik, évente körülbelül ötvenre tehető a megfertőződött betegek száma. A vizsgált időszakban az újonnan diagnosztizált hepatitis B-fertőzések százezer lakosra jutó száma jelentősen nem változott, 0,4 és 0,7 között mozgott. A fertőző májgyulladás B típusa komoly egészségügyi problémát jelent, hiszen a betegség krónikussá válása májzsugorhoz, májrákhoz vezethet. A vírus ellen védőoltással lehet védekezni, hazánkban közel húsz éve, 1999 óta kötelezően oltják a tizenéveseket.

Továbbra is a keringési rendszer megbetegedései adják a vezető halálokot a nem fertőző betegségek tekintetében

Kardiovaszkuláris, daganatos, cukor- vagy krónikus légzőszervi betegség miatt bekövetkező halálozások

Magyarországon a halálozások több mint 80%-át kitevő krónikus nem fertőző betegségek következtében meghaltak aránya kismértékben, 0,5%-al emelkedett 2010 és 2016 között. A krónikus nem fertőző betegségek csoportját a daganatok, a cukorbetegség, a keringési rendszer betegségei és a krónikus légzőszervi betegségek alkotják. Amíg a legnagyobb részt kitevő (60%-ot) keringési rendszer betegségei következtében meghaltak halandósága a vizsgált időszak alatt 3%-ot csökkent, addig a másik három betegségcsoporté növekedett. 2016-ban daganatok következtében 4, cukorbetegségben 11, krónikus légzőszervi betegségekben pedig 17%-kal több halálozás jutott százezer lakosra, mint 2010-ben.

Csökkenő tendencia a halállal végződő öngyilkossági kísérletek arányszámában

A mentális zavarok, betegségek – beleértve a depressziót is – akár öngyilkossághoz is vezethetnek. Ezért az öngyilkosság miatti halálozások aránya a lakosság mentális egészségének egyik legfontosabb indikátora. A 2010 és 2016 közötti időszakban a halállal végződött öngyilkossági kísérletek százezer lakosra jutó aránya jelentős mértékben, 28%-al csökkent. Nemzetközi összehasonlításban a hazai adatok csökkenése ellenére is kiemelkedően magas hazánkban az öngyilkosság okozta halandóság. A nemek között jelentős eltérések tapasztalhatók: a férfiak öngyilkossági arányszáma több mint háromszorosa a nőkének. 2016-ban százezer férfi lakosra 28, százezer női lakosra 9 öngyilkosság általi halálozás jutott.

Nőtt a fiatalkori gyermekvállalási hajlandóság

A 20 év alatti nők gyermekvállalása a gyermekekre és az anyákra nézve egyaránt az átlagosnál nagyobb egészségügyi kockázatot jelent. Ezért a fiatalkorú nők termékenységi mutatóinak csökkentése kulcsfon­tosságú e női korcsoportok és gyermekeik egészségi állapotának megóvása érdekében. 2010 és 2016 között egy év kivételével kismértékben, de folyamatosan emelkedett az ezer 15–19 éves nőre jutó gyermekek száma. Az időszak elején 18 ezrelék, a végén már 25 ezrelék volt e korcsoport termékenységi arányszáma. A 10–14 éves nők esetében nem történt érdemi változás 2010 óta. A vizsgált időszakban ingadozásokkal tarkítva végig alacsony szinten, 0,3–0,4 ezrelék körül mozgott a mutató értéke. Az Európai Unió tagállamaiban 2010-ben átlagosan 14 újszülött jutott ezer 15–19 éves nőre. A folyamatos csökkenés eredményeként 2015-ben 11 ezrelékre mérséklődött a mutató értéke. A 10 és 14 év közötti nők termékenysége szintén csökkent a 28 tagállamban, az időszak eleji 0,17 ezrelékről 0,15 ezrelékre.

Csökkent, de az uniós átlagnál magasabb a dohányzók aránya

Az egészségkárosító magatartásformák közül az egyik leginkább elterjedt a dohányzás. A WHO becslése szerint a dohányzás miatt évente körülbelül hatmillióan veszítik életüket világszerte. A Global Burden of Diseases munkacsoport szerint a dohányzás következtében kialakuló betegségek jelentik a második vezető halálokot. A dohányzás bizonyítottan oksági kapcsolatban áll számos daganatos, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegség kialakulásával. Az Európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint 2014-ben Magyarországon a 15 éves és idősebb népesség több mint negyede tartozott a dohányzók közé: a nőknek valamivel több mint ötöde, a férfiak egyharmada. A többség a rendszeres, napi dohányosok táborát gyarapítja, az alkalmilag rágyújtók aránya hozzájuk képest elenyésző (2%). 2009-hez képest kismértékű javulás figyelhető meg, 3 százalékponttal csökkent a dohányzók aránya, ami nagyrészt az alkalmi dohányosok aránya csökkenésének tudható be, a rendszeresen dohányzóké lényegében változatlan maradt.

Stagnál az orvosi és szakdolgozói ellátottság

A tízezer főre jutó dolgozó orvosok és szakdolgozók számának alakulása – a népességszám folyamatos csökkenése miatt – nem mutatja fokozódó hiányukat. A szakorvosi ellátottság egyenetlen mind a járóbeteg-szakrendeléseken, mind a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban. Az orvostársadalom elöregedésével járó tömeges nyugdíjba vonulás, valamint az elterjedt külföldi munkavállalás tovább növelik az orvoshiányt, amelyet az egyetemekről évente kikerülő szakemberek nem tudnak pótolni. Annak ellenére, hogy 2010-től – a vizsgált időszak utolsó évének kivételével – folyamatosan emelkedett az egészségügyi szakdolgozók száma, az állások közel 4%-a 2016-ban is betöltetlen maradt. A szakdolgozókra is jellemző elvándorlás különösen az ország nyugati határszélén, Vas megyében, illetve Budapesten jelent problémát, ahol az üres állások száma meghaladja az országos átlag kétszeresét.