5. cél: A nemi egyenlőtlenségek felszámolása és a nők egyenjogúságának biztosítása

Az elmúlt évtizedekben tett globális erőfeszítések javulást hoztak a nők egyenjogúságának kérdésében. Az oktatásban, beiskolázottságban korábban megfigyelt egyenlőtlenségekben bár történt javulás, a felsőoktatásban a világ számos térségében jelentős nemi egyenlőtlenségek mutatkoznak. Az 5. célkitűzés fontos prioritásai közé tartozik továbbá az, hogy minden nő számára biztosítva legyen a szexuális és reproduktív egészséghez, illetve az ezekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés. A női egyenjogúság biztosítása, a nők társadalmi részvételének elősegítése és elnyomásuk mérséklése fokozott erőfeszítéseket, törvényi szabályozást igényel, különösképpen azokban a társadalmakban, ahol a nemi alapokon nyugvó megkülönböztetés tradicionális alapon működik.

Stagnál az erőszaknak kitett 15 évesnél idősebb nők száma

Az elmúlt években a Belügyminisztérium bűnügyi statisztikáinak adatai alapján körülbelül ezer főre tehető azon 15 évesnél idősebb nők száma, akiket jelenlegi vagy korábbi partnerük fizikai, lelki vagy szexuális erőszaknak tett ki. Ezek közül a legnagyobb arányt (közel 70%) az erőszakos testi sértések, valamint a személyi szabadság megsértésére irányuló tettek (15%) képviselik. Az erőszakos cselekedetek által sértett nők száma az elmúlt öt évben 1100–1300 körül ingadozott. A nem saját partner, hanem más személy által elkövetett szexuális erőszaknak kitett nők száma 2010 és 2012 között csökkent, ezt követően azonban 2015-ig folyamatosan nőtt, 2015-ben 141, többségükben fiatal felnőtt és felnőtt nőt érintett ez a bűncselekmény.

Alacsony a fiatalkorú házas nők aránya

A gyermekkorban kötött házasság gyakran vezet egész életen át tartó hátrányhoz és deprivációhoz, főleg a lányok esetében. Korlátozza a részvételüket a munkaerőpiacon, az oktatásban, fokozott veszélynek vannak kitéve a családon belüli erőszak szempontjából, illetve a mentális fejlődésüket is veszélyeztetheti. Magyarországon a 15–17 éves házas családi állapotú nők azonos korú női népességre vetített százalékos aránya 2010 és 2016 között 0,31-ról 0,24%-ra csökkent, tehát meglehetősen alacsony. Hazánkban a házasság létesítésének alsó korhatárát törvény szabályozza, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:9§ alapján kiskorú személy kizárólag a 16. életéve betöltésével és csak indokolt esetben, külön gyámhatósági engedéllyel köthet érvényesen házasságot.

Magasabb női részvétel a parlamentben a legutóbbi választások óta

A nők egyenjogúságának egyik fontos mércéje a nők részvételének aránya a parlamenti döntéshozatalban. Magyarországon a 2010. évi választások után lecsökkent, majd a 2014-es választások után 10% fölé emelkedett a nők aránya az országgyűlésben, amely a 2018-as választásokat követően is megmaradt. Nemzetközi összehasonlításban ezzel hazánk az országok között a 143. helyet foglalja el, vagyis nálunk relatíve alacsony a nők parlamenti részvétele. Azon országok közül, ahol a parlament nem oszlik alsó- és felsőházra, Kubában (48,9%) és Nicaraguában (45,7%) a legmagasabb a nők képviseleti aránya, míg a Közel-Kelet tagállamaiban (Kuvait, Libanon) és a csendes-óceáni kis szigeteken (Tonga, Salamon-szigetek) a legalacsonyabb, van, ahol a teljes parlamentet férfiak alkotják. Európai uniós összehasonlításban a legfrissebb adatok tanúsága szerint hazánk a rangsor utolsó előtti helyét foglalta el. Hazánkon kívül Máltán, Lettországban, Cipruson, Görögországban, valamint Horvátországban nem éri el a nők részaránya a 20%-ot, míg a skandináv országokban (Svédország és Finnország) 40% feletti a női parlamenti helyek aránya.