7. cél: Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára

A megfizethető, megbízható és fenntartható energiához való egyetemes hozzáférés megköveteli a villamos energiához való hozzáférés, valamint a tiszta főzési módok elterjedtségének növekedését, csakúgy, mint az energiahatékonyság javítását, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelését. Azonban a haladás valamennyi felsorolt területen elmarad a 2030-as célkitűzés teljesüléséhez szükségestől. Megnövelt finanszírozásra és bátrabb politikákra van szükség, valamint az egyes országok hajlandóságára az új technológiák jelentősebb támogatásában.

Az elmúlt években ingadozott a háztartási szektor villamosenergia-fogyasztóinak száma

A villamosenergia-ellátásba bekapcsolt fogyasztók túlnyomó többsége (2016-ban 91%-a) háztartási fogyasztó. Számukban 2010 óta kisebb-nagyobb ingadozások figyelhetők meg, 5 millió 78 ezerről 2013-ra 5 millió 36 ezerre csökkent, azóta viszont minden évben növekedett, 2016-ban 5 millió 58 ezer háztartási fogyasztót tartottak nyilván.

Ingadozik a megújuló energia aránya a teljes végső energiafelhasználásban

A megújuló energiaforrásokból származó energia végső fogyasztásának az összes végső energiafogyasztásból vett százalékos arányát jelenti e mutató. Megújuló energiaforrásokon a következőket értjük: víz, biomassza (többféle formában, például szilárd tüzelőanyagok, bioüzemanyagok, szerves hulladékból származó biogáz), szél, nap, geotermikus és tengeri. Magyarországon a teljes végső energiafelhasználás mintegy 15%-át teszi ki a megújuló forrásokból származó energia – ezen érték a 2010-es 12,8-ről 2013-ig 16,2%-ra emelkedett, majd kisebb visszaesés után értéke 2015-ben 14,5% volt. A megújuló energia részaránya a fűtési és hűtési célú felhasználásban 21,3, a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül 7,3, a közlekedésben pedig 6,2% volt 2015-ben.

Csökkent az energiaintenzitás mértéke, amely hatékonyabb nemzetgazdaságot eredményez

Az energiaintenzitás a bruttó belföldi energiafogyasztás és a bruttó hazai termék hányadosa (kőolajegyenérték-kilogramm/ezer euró). A mutató egyértelmű képet ad egy nemzetgazdaság energiahatékonyságáról: minél alacsonyabb az értéke, annál kevesebb energia felhasználásával lehetséges egységnyi GDP előállítása. Magyarországon az energiaintenzitás értéke 2010 és 2014 között egyenletesen csökkenő tendenciát mutatott, 2015-re viszont kismértékű növekedés következett be.

Javuló energiaproduktivitás a kereskedelmi és szolgáltató szektorban

Ez az energiaproduktivitási indikátor azt mutatja meg, hogy egységnyi energia felhasználásával mekkora GDP-növekedést lehet elérni – minél nagyobb tehát az értéke, annál hatékonyabban hasznosítja az energiát a gazdaság. Magyarországon 2010 és 2015 között látványos, nagymértékű javulást a kereskedelem és szolgáltatás ágazata tudott felmutatni, amelynek produktivitása már eleve kiemelkedően magas volt. Összességében stagnálás jellemzi a másik három ágazatot (mezőgazdaság, ipar és közlekedés) – ezek produktivitása alacsonyabb szintű, és nem is változott számottevően a vizsgált időszakban.