12. cél: Fenntartható fogyasztási és termelési minták kialakítása

A különböző fogyasztási és termelési szokások közvetetten, illetve közvetlenül is hatnak egyrészt az erőforrás-felhasználásra, másrészt a társadalomra és a környezetre, ezáltal befolyással bírnak a fenntarthatóságra is. A fenntartható termelés célja, hogy kevesebb erőforrásból ugyanakkora – vagy akár nagyobb – hozadékú gazdasági produktum keletkezzen, a fenntartható fogyasztási minták kialakítása pedig a hatékonyabb erőforrás-kiaknázást segíti. A törekvések ellenére a XXI. század első évtizedének tapasztalata mégis az, hogy mind a globális ökológiai lábnyomunk, mind a termeléshez felhasznált alapanyagok mennyisége nőtt. A 12. célkitűzés eléréséhez nemzeti szinten megfelelő keretrendszerek kialakítása szükséges, amelyek magukba integrálják a fenntartható termelési és fogyasztási normákat, közvetetten befolyásolják az üzleti szféra folyamatait és a fogyasztók szokásait. Ezek elősegítéséhez szükség van továbbá a káros anyagok kibocsátására és a hulladékok kezelésére vonatkozó nemzetközi normák szigorú betartására is.

Stagnál az erőforrás-termelékenység mértéke

Az erőforrás-termelékenység a GDP és a hazai anyagfelhasználás hányadosa. A mutatószám segítségével meghatározható, hogy a gazdasági növekedéssel egyidejűleg milyen mértékű a természeti erőforrások igénybevétele. Minél magasabb a mutató értéke, annál kevesebb anyagfelhasználás szükséges egységnyi GDP előállításához. Magyarországon 2010-ben 1 kilogramm erőforrás-felhasználása 0,99 euróval járult hozzá a bruttó hazai termékhez. A 2000–2012 közötti időszak végére a mutató értéke (2012-ben 1,15 euró/kilogramm) emelkedett az időszak elejéhez képest, ami főként az anyagfelhasználás csökkenésével függ össze. 2014-ig jelentős, az anyagfelhasználás növekedésének betudható csökkenés figyelhető meg. 2015-ben ismét növekedni kezdett a mutató értéke a bruttó hazai termék növekedésével és az anyagfelhasználás csökkenésével egyidejűleg.

Egyre nagyobb az anyagában hasznosított hulladékok aránya

A 11-es célnál a települési hulladék kezelését nézve már kiderült, hogy e hulladékfajtának egyre nagyobb hányada kerül hasznosításra. Ha nemcsak a települési hulladékot vesszük figyelembe, hanem az összes keletkezett hulladékmennyiséget, a trendek hasonlóak: 2010 és 2014 között közel 14,5 százalékponttal emelkedett az anyagában hasznosított hulladékok aránya a teljes keletkezett mennyiségen belül. 2015-re kismértékben csökkent, de a legutóbbi adatok tanúsága szerint így is a keletkezett hulladék 50,1%-a anyagában hasznosításra kerül.