16. cél: Békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten

A 2030-as terv egyik központi igénye, hogy az egyes társadalmak még inkább békések, befogadóak legyenek, az alapvető emberi jogok biztosítottsága, a törvények uralma, a jogbiztonság és a transzparens, hatékony és elszámoltatható intézmények révén. Az elmúlt évtizedekben több nagy régió javuló helyzetet könyvelhetett el ebben a kontextusban, azonban még napjainkban is számos olyan ország van, ahol a fegyveres konfliktusok és az erőszak mindennaposak, így a fentebbi intézményrendszer is gyenge. A célkitűzésbe a békén, az intézményrendszer biztonságán, az emberi jogok érvényesülésén kívül a bűnözés (ezen belül kiemelten a terroristafinanszírozás, pénzmosás, korrupció) visszaszorítása is beletartozik, és bár az utóbbi években érzékelhető némi globális javulás, még mindig nagyon sok a tennivaló.

Csökkent a szándékos emberölések lakosságra vetített aránya

A szándékos emberölések – noha nem tartoznak a leggyakoribb bűncselekmények közé – alapvetően meghatározzák egy adott ország biztonságáról a közvélemény és a média által kialakított képet. Globális összehasonlításban Magyarország ebből a szempontból szerencsésnek mondható, 2010 óta az évi két főt sem érte el e bűncselekmény regisztrált sértettjeinek a százezer lakosra jutó számaránya, 2015-ben százezer emberre 1,14 áldozat jutott. A UNODC adatai szerint ez az arány a világon átlagosan 6,2, a kontinensek közül Amerika számít ebből a szempontból a legveszélyesebbnek, míg Ázsiában a legkisebb az azonos lakosságszámra jutó halálos áldozatok száma.

Csökkenő tendencia az emberkereskedelemből származó áldozatok arányában

Az emberkereskedelem problémája globálisan elsősorban a kényszermunkához és a szexuális kizsákmányoláshoz kapcsolódik, az ILO becslései szerint ez a fajta „modern rabszolgaság” akár 25 millió embert is érinthet világszerte. Magyarországon az emberkereskedelem sértettjeinek százezer főre jutó számaránya alacsonynak mondható, az elmúlt években 2012-ben érte el a maximumát (0,22), 2015-ben ugyanakkor összesen 0,07 volt.

Csökken a letartóztatottak aránya a börtönben fogvatartottak között

Egy adott ország jogrendszerének kiszámítható működéséről fontos információkkal szolgál a jogerős ítélet nélküli előzetes letartóztatásukat töltők aránya a büntetés-végrehajtási rendszerben fogvatartottak között. Az előzetesen letartóztatottak arányának csökkentése fontos globális cél, a börtönrendszer telítettségének csökkentése, valamint a méltányos, igazságos jogrendszerbe vetett társadalmi bizalom helyreállítása céljából. Magyarországon az elmúlt években csökkent az előzetesen letartóztatottak aránya: míg 2010-ben tízből három fogvatartott még jogerős ítélet nélkül volt büntetés-végrehajtási intézményben, addig 2015-re 23%-ra csökkent az arányuk.

Teljes körű az anyakönyvezés Magyarországon

A születési anyakönyvezés teljes körű biztosítása első lépés abba az irányba, hogy egy adott országban az emberi, illetve az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó alanyi jogok maradéktalanul érvényesülhessenek. Magyarországon teljesnek mondható az 5 éven aluli gyermekek anyakönyvezettsége. Erre törvény kötelezi a hatóságokat: az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. I. törvény 61§ (1) bekezdése alapján minden születést – legkésőbb az azt követő első munkanapon – be kell jelenteni az illetékes anyakönyvvezetőnél, aki a bejelentést követően azonnal anyakönyvezi az eseményt és kiállítja az anyakönyvi okiratokat. Európában és Észak-Amerikában, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon is az 5 éven aluli gyermekek hivatalos nyilvántartása szintén teljesnek mondható, globálisan azonban a mutató még mindig messze elmarad a 2030-as céltól, a világ teljes népességének anyakönyvi szintű regisztrációjától. Különösen alacsony az anyakönyvezettek aránya a fekete-afrikai és az óceániai térségekben.

Növekvő foglalkoztatás a költségvetési intézményekben

A költségvetési szektorban (beleértve a közigazgatást, az oktatást, a humán egészségügyi és szociális ellátást) való munkavállalás közvetetten hatással van a döntéshozatal minőségére. 2010 óta a költségvetési szektorban összességében 15,3%-kal gyarapodott a munkavállalói kör: 709 ezerről 818 ezerre nőtt az ebben a szektorban dolgozók száma. Nemek szerint a dolgozók megoszlása kevésbé kiegyenlített, hiszen a munkavállalók közel kétharmada nő és csupán 35–36%-uk férfi. 2010-hez képest a férfiak 19,5, míg a nők 13,2%-kal dolgoznak többen e szektorban, így előbbiek 294 ezer, míg utóbbiak 524 ezer fővel képviseltetik magukat a költségvetési intézményekben.