17. cél: A végrehajtás eszközeinek erősítése és a globális partnerség újjáélesztése a fenntartható fejlődés érdekében

A fenntartható fejlődési célok eléréséhez nagyobb elkötelezettségre van szükség a partnerség és együttműködés terén. A célok eléréséhez koherens politikára, valamint a fenntartható fejlődést támogató környezetre van szükség minden szinten és minden szereplő részéről, továbbá újjáéledő globális partnerséget igényel. Ennek érdekében az ENSZ-tagállamok a következő kritikus területeket azonosították: erőforrás-mobilizáció, technológia, kapacitásépítés, kereskedelem, politikai és intézményi koherencia, érdekcsoportok közötti partnerségek, valamint adatok, monitoring és elszámoltathatóság. A végrehajtás eszközeinek célkitűzései kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődés programjának megvalósításához, valamint az addis-abebai cselekvési menetrend teljes körű végrehajtásához. E területeken fokozatos előrelépés történt, de többre van szükség.

Kismértékű növekedés a GDP-arányos adóhányadban

2010–2016. éveket vizsgálva megállapítható, hogy a GDP-arányos adóhányad kismértékben nőtt az évek során, 37,18-ról 39,23%-ra. A vizsgált adótípusok – kivéve a személyi jövedelemadót – abszolút értékben nőttek az elmúlt 7 év során, a GDP arányában a jövedéki adókat kivéve a többi adótípus szintén emelkedett (a vagyon utáni adók csak 2016-ban estek vissza valamelyest). A legnagyobb mértékű növekedés a társasági adónál volt. A személyi jövedelemadó 2011. évi 21%-os visszaesése a többkulcsos adórendszer egykulcsossá (16%) átalakítása miatt következett be, de a családi adózással bevezetett gyermek után járó kedvezmény is hozzájárult ehhez. 2016-ban az adókulcs 15% lett. Az adóbevétel 2016-ban még nem érte el a 2010. évi szintet. A társasági adó 2014. évi 42%-os növekedése egyrészt a magas GDP-növekedésnek, a gazdaság fehéredésének köszönhető, másrészt egy nagyadózó 2014-re vonatkozó, de 2015-ben befizetett adójának 2014-re történő elszámolásából származott. A 2016. évi 40%-os emelkedés a növekedési adóhitellel magyarázható.

Kismértékben, de nőtt az adóbevételek részaránya a költségvetési bevételben

2010-ben és 2016-ban körülbelül azonos hányadot képviseltek az adóbevételek a teljes költségvetési bevételben. Az e két időpont között eltelt években az adóbevételek szintje közel 2%-kal volt alacsonyabb. A 2011-re történő csökkenés a személyi jövedelemadóból befolyó bevételek csökkenésével magyarázható (az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése), hiszen a többi adótípusból befolyt bevétel kismértékben emelkedett. A pénzügyi és tőkeműveletek adói 2013-ban kiemelkedően megugrottak, ami a pénzügyi tranzakciós adó 2013-ban történt bevezetésével magyarázható, ebben az évben azonban a forgalomhoz kapcsolódó adók csökkenése figyelhető meg és mivel ez a tétel nagyobb hatással van a teljes bevételre, így 2013-ban a teljes adóbevétel csökkent. 2014-re az adóbevételek ismét növekedtek, az áfabevételek és a társaságiadó-bevételek növekedésének köszönhetően. A 2014. évi áfabevételek növekedése az online pénztárgépek bevezetésének következménye, a növekedés 2015-ben is folytatódott, részben szintén az online pénztárgépekkel magyarázhatóan, részben pedig a 2015-ben útjára indított EKAER- (Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer) rendszerrel összefüggésben, amely intézkedések a gazdaság fehérítéséhez járultak hozzá. Összességében az adóbevételek a 2011. évi csökkenést kivéve folyamatosan kismértékben növekedtek a vizsgált időszak alatt.

Emelkedő tendencia a hazautalt pénzösszegek GDP-hez viszonyított arányában

A külföldről érkező átutalások az egy évnél rövidebb ideig külföldi telephelyen foglalkoztatottak munkavállalói jövedelmét, illetve az egy évet meghaladóan külföldön dolgozók munkavállalói hazautalásait tartalmazzák. Az egyre fokozódó külföldi munkavállalási kedv hatására a külföldről érkező átutalások mértéke emelkedő tendenciát mutat a GDP-hez viszonyítva (2011-ben 1,9%-os, míg 2016-ban 3,7%-os emelkedés a GDP százalékában). A külföldi telephelyen foglalkoztatottak munkából eredő jövedelménél 2012-re a legmagasabb, 46,6%-os pozitív irányú változás volt tapasztalható az előző évhez viszonyítva. Az egy évnél hosszabb ideig külföldön dolgozók hazautalási adatainak hasonló mértékű, kiemelkedő (44,5%) növekedése 2012-ről 2013-ra következett be. 2016-ra a fentieknél alacsonyabb szintű (munkavállalói jövedelem: 4,2%, munkavállalói hazautalás: 11,3%), de pozitív irányú elmozdulás látható az azt megelőző évhez viszonyítva. (A 2010-es adatok a 2011-től kezdődő idősorral módszertani váltás következtében nem összehasonlíthatóak.)

Gyorsan, majd kisebb mértékben nőtt az internet-előfizetések száma

A telefonhálózat a 20. század végén – a hagyományos funkcióján túl – újabb telekommunikációs szolgáltatások hátterét teremtette meg. Az adatátviteli szolgáltatások az egész világon ugrásszerűen fejlődnek, nagyléptékben emelkednek az adatátviteli sebességek, ezzel Magyarország – ugyan fáziskéséssel – lépést tart. Az internet-előfizetések száma 2016 végén meghaladta a 9,0 milliót, ami 2010-hez képest is 2,7-szeresére növekedett. A legnagyobb mértékű, 1 milliót meghaladó bővülés 2012-ben és 2013-ban történt. A lassú, betárcsázós kapcsolat mára eltűnt, a szélessáv pedig gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált. A bővülést előbb a helyhez kötött szélessávú internet, majd a mobilinternet gyors térnyerése alapozta meg.

A vezeték nélküli technológia is intenzíven terjedt: 2016-ban már az összes kapcsolat héttizedét adta. A mobilinternet-előfizetések növekedése 2010-hez mérten 4,7-szeres volt, ugyanakkor a vezetékeseké 39%. Utóbbiak típus szerinti megoszlása 6 év alatt is jelentősen átformálódott. A kábelhálózatos előfizetők hányada 51%-ra nőtt, a néhány éve megjelenő, nagy sávszélességú és átviteli sebességű optikai hálózaton történő internetezést pedig 2016-ban az előfizetők egyötöde élvezhette. Ezek mellett az xDSL-előfizetések hányada a 2010. évi 41-ről 2016-ban 29%-ra csökkent. A több éve tartó lendületes fejlődés mögött a szolgáltatók gyors alkalmazkodása a technológiai változásokhoz és a folyamatos árverseny áll. Az ezredforduló környékén évről évre megduplázódott a száz lakosra jutó helyhez kötött internet-előfizetések száma. A kezdeti nagymértékű növekedést napjainkban leváltotta egy évenkénti, 5%-os bővülés. 1999 végén a száz lakosra jutó helyhez kötött internet-előfizetések száma 1,4 volt, ami 2016 végéig a 20-szorosára emelkedett.

Az internet-felhasználók aránya párhuzamosan nőtt az előfizetések számával

Előbbi megállapításokkal összhangban az internet-felhasználók aránya is növekedett az elmúlt években, amelyhez a háztartási adatfelvétel szolgáltatta az adatokat. Az elmúlt 6 évben a növekedés töretlen volt: 2010-hez viszonyítva 3 év alatt 13%-kal, 6 év alatt pedig 21,2%-kal emelkedett azon népesség aránya, akik valamikor használták az internetet. Ezáltal a 2010. évi 66,9%-hoz képest 2016-ra 81,1%-ra nőtt az arányuk, ami 14,2 százalékpontos növekedést jelentett.