Vargha Gyula (1853-1929)

Vargha Gyula, a magyar statisztika és közgazdaságtan (pénzügytan) kiváló képviselője, korának elismert költője, a Pest megyei Káván született 1853. november 4-én. 1871-ben érettségizett, 1872-ben megkezdte jogi tanulmányait, ettől az évtől kezdve - gyakornokként - az Országos Statisztikai Hivatalban dolgozott. 1878-ban befejezte egyetemi tanulmányait, 1882-ben megnősült, felesége Szász Polixénia (Póla) Szász Károlynak, a későbbi református püspöknek a leánya. Öt gyermekük született. 1929. május 2-án hunyt el.

Hivatali pályafutása, tudományos elismerése, főbb munkái

1882-től fogalmazó, 1886-tól miniszteri titkár, 1892-től miniszteri osztálytanácsos, a hivatal aligazgatója, 1901-től 14 éven át a hivatal igazgatója, 1914-től a Kereskedelemügyi Minisztérium politikai államtitkára, a miniszter helyettese, Kassa város országgyűlési képviselője, 1917-ben, 45 évi állami szolgálat után nyugdíjba vonul.

A Magyar Tudományos Akadémia 1892-ben levelező, 1907-ben rendes, 1924-ben tiszteletbeli tagjává választotta. 1928-tól haláláig az Akadémia másodelnökévé választották. Számos nemzetközi statisztikai tudományos társaság tagja, az 1922-ben alakult Magyar Statisztikai Társaság rendes, később tiszteletbeli tagja.

Főbb tanulmányai, szakmai művei:

Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban (Bp., 1880)
Magyar nyelv hódításai az utóbbi 10 év alatt (Közgazd. és Közigazgatási Szemle, 1893)
Magyarország pénzintézetei (Bp., 1895)
A magyar hitelügy és hitelintézetek története (Bp., 1896)
Békés vármegye mezőgazdasága (Bp., 1899)
A magyarság félévszázados fejlődése (Közgazd. Szemle, 1902)
A magyar birodalom vázlatos ismertetése (Közgazdasági Értesítő, 1908)

Irodalmi munkássága

Költői munkássága elismeréseként 1883-ban a Kisfaludy Társaság tagja, 1891-ben másodtitkára, 1900-ban főtitkára, 1922-ben másodelnöke.

Vargha Gyulát az irodalomtörténet a népies-nemzeti irány második nemzedékének tagjaként tartja számon, aki modern hangvételű verseivel hidat vert a nyugatos nemzedék felé. Költészete kimutathatóan hatott Ady Endrére, Kosztolányi Dezsőre és József Attilára is.

Főbb irodalmi művei:

Dalok (versek. Bp.1881)
Vargha Gyula költeményei (Bp.1915)
Ködben (versek, Bp.1922)
A végtelen felé (versek, Bp.1923)
Hamvadó tüzek (versek, Bp.1927)

Vargha Gyula életéről és munkásságáról az alábbi linkeken keresztül találhatnak további információt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vargha_Gyula
http://vargharefiskola.gportal.hu/
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2005/2005_09/2005_09_864.pdf

Dédapámról(pdf, 121 KB)

Néhány verse:
A HALÁL HIDJÁNÁL(pdf, 11 KB)
A VÉGTELEN FELÉ(pdf, 51 KB)
ÉDES APÁM(pdf, 52 KB)
KINEK DALOLTAM(pdf, 47 KB)
ELTÜNT NYÁR(pdf, 49 KB)
A BÖLCSŐ ÉS A KOPORSÓ KÖZÖTT(pdf, 41 KB)
PETŐFI(pdf, 78 KB)
A SZÁZAD VÉGÉN(pdf, 57 KB)
ÁLMATLAN ÉJEK(pdf, 48 KB)
SZITAKÖTŐK(pdf, 77 KB)