Idősek otthoni segítése
A biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők által meghatározott öregedés az emberiség egyik meghatározó gondjává válik korunkban. Ugyanakkor a meghosszabbodott élettartam a tudomány és a civilizáció diadalaként is felfogható. A 7 milliárdhoz közelítő világnépességben ugrásszerűen nő a 65 év felettiek aránya – előrejelzések szerint tíz éven belül akár többen lehetnek, mint az 5 év alatti gyermekek –, különösen a fejlett országok állampolgárai között. A népesség leggyorsabban gyarapodó hányada a 80 év felettiek korcsoportja, amit a háború után bekövetkezett születésszám-emelkedés, és az időskori halálozási arány csökkenése magyaráz. A kontinensek közül Európa népessége öregszik a leggyorsabb ütemben. A magyarországi népesség korösszetételét leíró korfa az európaihoz hasonló öregedő népességet mutat, és nem tartozunk a legöregebb kormegoszlású európai országok közé.
Az élettartam-emelkedés jelentősen megnöveli a korral gyakoribbá váló betegségek számát, melyeknek kockázatát az életmód 40, a genetikai tényezők 15–30, a környezeti ártalmak 15–20, az egészségügyi ellátás hiányosságai pedig 15%-ban határozzák meg. A fejlett országokban az 1990-es évektől alkalmazzák a fenntartható egészség és az ún. anti-aging medicina (AAM) fogalmát, mely a hosszú, ugyanakkor megfelelő életminőségben élt öregkort olyan, az ember által befolyásolható eszközökkel segít megvalósítani, mint például a táplálkozásterápia, a salaktalanítás, a mozgásterápia, a gyógytorna és nem utolsó sorban az önismeret fejlesztése.
| Földrész, régió | Népesség, millió fő | Természetes szaporodás / fogyás, % | Születéskor várható átlagos élettartam, év | A 15 évnél fiatalabb | A 65 évnél idősebb |
|---|---|---|---|---|---|
| népesség aránya, % | |||||
| Világ | 6705 | 1,2 | 68 | 28 | 7 |
| Fejlett régiók | 1227 | 0,2 | 77 | 17 | 16 |
| Kevésbé fejlett régiók | 5479 | 1,5 | 67 | 30 | 6 |
| Afrika | 967 | 2,4 | 54 | 41 | 3 |
| Ázsia | 4052 | 1,2 | 69 | 27 | 7 |
| Európa | 736 | 0,0 | 75 | 16 | 16 |
| Ebből: Észak-Európa | 98 | 0,3 | 79 | 18 | 16 |
| Nyugat-Európa | 188 | 0,1 | 80 | 16 | 18 |
| Kelet-Európa | 295 | –0,3 | 69 | 15 | 14 |
| Dél-Európa | 155 | 0,1 | 79 | 15 | 18 |
| Magyarország | 10,0 | –0,4 | 73 | 15 | 16 |
| Latin-Amerika és a Karib térség | 577 | 1,5 | 73 | 30 | 6 |
| Észak-Amerika | 338 | 0,6 | 78 | 20 | 13 |
| Dél-Amerika | 387 | 1,4 | 73 | 29 | 6 |
| Óceánia | 35 | 1,1 | 76 | 25 | 10 |
Hazánkban 2008 elején a népesség 22%-a, 2 millió 194 ezer ember volt 60 év feletti. Számuk az ezredforuló óta 220 ezerrel nőtt. Míg az 1960-as évek elején a 60 felettieknek csak 8%-a volt 80 évnél idősebb, mára ez az arány több mint kétszeresére nőtt (17%), ami több mint 372 ezer embert jelent.
A 60 év feletti népesség alakulása Magyarországon
A legtöbb 60 év feletti Budapesten él, ahol minden negyedik lakos e korcsoportba tartozik. Hasonlóan magas arányban (24%) csak az ezernél kevesebb lelket számláló falvakban élnek 60 év felettiek.
A problémamentes időskor fenntartásában az egyénen kívül a társadalom is érdekelt, hiszen a fizikai és/vagy mentális problémákkal küzdő ember a közösség támogatására szorul. Magyarországon 2008-ban időskorúak otthonában 47 ezer, átmeneti elhelyezést nyújtó gondozóházban pedig 3300 olyan idős embert láttak el, akiknek az otthoni felügyelete már nehézségekbe ütközött. A megszokott, természetes élettér és egy nyitott segítő azonban akár az élet hosszabbodására is hatással lehet. Pszichológusok szerint ezért kedvezőbb, ha az idős ember addig marad az otthonában, a megszokott kapcsolatai között, ameddig csak lehetséges.
Magyarországon három fő szociális alapszolgáltatás – a házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés és a jelzőrendszeres segítségnyújtás – támogatja az időskorúak otthoni ápolását. 2008-ban 48 ezren részesültek házi segítségnyújtásban, közülük 28 ezren fizettek térítési díjat. Közel 6800-an vettek részt a rászorultak gondozásában, akik közül 973 ember tiszteletdíjért dolgozott, közel 5600-an hivatásosként. A házi gondozók 67%-a volt szakképzett ápoló. 2008-ban a házi segítségnyújtás a 60 év felettiek 2,2, az étkeztetés 4,9%-ára terjedt ki.
Házi segítségnyújtásban részesülők tízezer 60 év felettire jutó száma
A házi segítségnyújtás alkalmával az önálló életvitelhez nyújtanak többféle segítséget a gondozók, leggyakrabban idős – de szükség esetén fogyatékos vagy szenvedélybeteg – embereknek olyan tevékenységekben, amikre egyedül nem képesek. Gondozzák, ápolják a rászorultat, segítenek a lakóhelye tisztán tartásában és a vészhelyzetekben. Étkeztetés esetében a segítség a napi egyszeri meleg étel juttatására korlátozódik. Az ellátás igénybevétele előtt szakértői bizottság állapítja meg a gondozási szükségletet. Ha ez meghaladja a napi 4 órát, bentlakásos ellátást javasolnak. Az igénybevétel a jövedelmi helyzettől független, a gondozási díj összege azonban nem.
Szociális étkeztetésben közel 108 ezer ember részesült 2007-ben, 93%-uk térítési díj ellenében.
A szolgáltatásokat igénybe vevők száma a 2007-es csökkenés után 2008-ban újra emelkedett (a házi segítségnyújtás 5, az étkeztetés 6%-kal). A hálózat fenntartása országszerte jórészt az önkormányzatokra hárul, 2008-ban a települések 76%-án biztosítottak étkeztetést, és 74%-án működött házi segítségnyújtás. Az ellátottságban jelentős területi különbségek vannak, a keleti országrészben található települések – ahol azt a nagyfalvas településszerkezet is segíti – jobban ellátottak. Az idősek által sűrűbben lakott aprófalvakban az ellátás alacsonyabb szintű, ezek inkább az ország déli és nyugati területén fekszenek. Kivétel Dél-Dunántúl, ahol jelenleg legmagasabb az ellátottság.
A hazánkban több mint 10 éve létező jelzőrendszeres házi segítségnyújtás meghonosításában a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak volt úttörő szerepe, amely sokáig a módszertani feladatokat is ellátta a 2004-től szociális alapszolgáltatások közé sorolt tevékenységgel kapcsolatban. Ez a rugalmas rendszer amellett, hogy a biztonságérzetet jelentősen növeli, megkímélheti az idős embert attól, hogy a költségigényesebb szociális vagy egészségügyi ellátás igénybevételére kényszerüljön. 2008-ban az előző évhez képest több mint kétszer annyi, 38 ezer rászoruló élete vált nyugodtabbá és biztonságosabbá a szolgáltatásnak köszönhetően. A szolgálatok 31%-át az önkormányzatok (kötelezően ellátandó feladatként), 12%-át többcélú kistérségi társulások, 54%-át közhasznú társaságok és 2%-át egyesületek, alapítványok vagy egyházak tartják fenn.
Fontos megemlíteni még két szolgáltatást, amely a krónikus betegségben szenvedők körében jelentős számban foglalkozik – elsősorban beteg – idősekkel. Az otthoni szakápolás a helyettesíthető komplex kórházi ápolást szakképzett személyzettel biztosítja. A hospice szolgáltatás a gyógyíthatatlan betegeket kíséri végső életszakaszukban. A kezelés palliatív (tünet enyhítő), ugyanis gyógyulásról az ő esetükben már nem lehet szó. 2008-ban a 30 otthoni ellátó hospice csoport összesen közel 63 ezer napon 2012 beteget gondozott, és kapacitáshiány miatt 23 beteget utasítottak el. A csoportok többsége Budapesten és környékén dolgozik, és ápoltjaik több mint háromnegyede 55 évesnél idősebb.
2010. május