A lakosság megtakarításai és tartozásai*
Az elmúlt másfél évtizedben a lakosság megtakarításai és hitelei időszakonként más-más okból és intenzitással, de összességében nagymértékben emelkedtek – a fogyasztói árak változását kiszűrve – volumenben is. Emellett jelentős változások történtek az egyes megtakarítási formákat tekintve. Míg korábban a megtakarításoknak két alapvető formája a betét és a készpénz volt, addig a nyolcvanas évek végétől kezdve új eszközök (állampapírok, befektetési jegyek, biztosítási díjtartalékok stb.) megjelenése és a vállalkozásokban való tulajdonosi részvétel révén bővült a háztartások pénzügyi vagyona.
| A háztartások bruttó pénzvagyona és tartozásállománya (az időszak végén) | ||||
|---|---|---|---|---|
| Megnevezés | 1990 | 1995 | 2000 | 2005 |
| A háztartások bruttó pénzvagyona | ||||
| Bruttó megtakarítások, milliárd Ft | 1 022 | 3 473 | 9 744 | 19 010 |
| Ebből, %: | ||||
| készpénz és betétek | 56,6 | 54,9 | 42,3 | 38,0 |
| nem részvény értékpapírok | 3,4 | 6,3 | 8,6 | 6,3 |
| részvények és részesedések | 24,9 | 26,9 | 33,7 | 34,3 |
| biztosítástechnikai tartalékok | 3,9 | 4,1 | 9,6 | 16,5 |
| Az összesenből devizamegtakarítás, % | 4,9 | 14,0 | 8,4 | 3,8 |
| A háztartások tartozásállománya | ||||
| Háztartások tartozásai, milliárd Ft | 461 | 518 | 1 143 | 5 635 |
| Ebből, %: | ||||
| hitelintézetek lakáshitelei | 63,2 | 32,9 | 16,7 | 40,8 |
| hitelintézetek fogyasztási és egyéb hitelei | 13,2 | 22,8 | 35,9 | 26,8 |
| pénzügyi közvetítők hitelei | 0 | 0,6 | 7,6 | 19,5 |
| Az összesenből devizahitel, % | 0 | 0 | 4,4 | 35,7 |
1995-ig a nagymértékű forintleértékelési várakozások a devizabetétek emelkedéséhez vezettek, majd az előre bejelentett csúszóleértékelési rendszer, különösen pedig a forint konvertibilitásának 2001. évi bevezetésétől csökkent e forma jelentősége.Ugyanakkor a lakosság bővülő pénzügyi eszközeiben a készpénz aránya a korábbi csökkenés után az utóbbi néhány évben lényegében nem változott, majd 2004-től ismét mérséklődött. A tőzsdei részvények növekedése 1998–99-ben megtört, a lakosság nagy mennyiségű részvényt adott el, helyette állampapírokat és befektetési jegyeket vásárolt. Töretlenül emelkedett a biztosítási díjtartalék, valamint 1994-től az önkéntes, 1998-tól pedig a kötelező magán-nyugdíjpénztári megtakarítások összege és aránya.
A háztartások pénzügyi vagyona
(az év végén folyó áron)
A háztartások tartozásállománya a régi lakáshitelek egy részének elengedése következtében 1991-ben nagymértékben csökkent, és utána 1999-ig – a magas (30%-ot meghaladó) hitelkamatok és a kereslet visszafogására tett intézkedések következtében – igen lassan, tíz év alatt folyó áron nem egészen kétszeresére – emelkedett. 2000-től megkezdődött a hitelezés dinamikus bővülése, 2005 végére közel meghétszereződött az állomány.
Ez eleinte a fogyasztási (áruvásárlási, személyi- és gépkocsi-vásárlási, szabad felhasználású jelzáloghitelek), majd később a – főként az államilag támogatott, kedvezményes – lakáshiteleket érintette. A kínálat bővítéséhez hozzájárult a hazainál alacsonyabb kamatozású deviza-, ezen belül is főként a svájci frankalapú hitelek, valamint a kártyás termékek, továbbá a nem monetáris intézmények által nyújtott hitelek megjelenése is.
Mindezek együttes hatására a háztartások nettó pénzügyi vagyona az 1990. évi 0,5 billió forintról 2005 végére 13,4 billió forintra, a GDP 21,7%-áról 61,4%-ára emelkedett. A hitelek betétekkel való fedezettsége az 1990. végi 2,2-szeresről 2000. végéig 8,5-szeresre nőtt, ami 2005. végére 3,4-szeresre mérséklődött. A devizákat tekintve a lakosság 2004 második negyedévétől kezdve devizafelvevő pozícióba került, és ez a folyamat azóta is tart, 2005. december végén a devizaköveteléseik a devizatartozásaiknak 36%-ra mérséklődött.
2006. március