Szakma és hivatás

Mentés, mentők

Amagyar elsősegély úttörője Flór Ferenc volt, aki 1835-ben megjelent „Tetszhóltak Felélesztéséről szóló Tanítás” című könyvében már szól többek között a befúvásos lélegeztetésről, a gégemetszésről és az intubációról is. Mentőegyesületek létrehozását szorgalmazta, és szervezési tervet dolgozott ki, meghatározta a mentőládák és állomások felszerelését. Az első mentő – ami egy lovaskocsi volt – 1887-ben jelent meg a budapesti utcákon, rajta egy orvossal, egy ápolóval és egy medikussal. Ekkor alapította meg ugyanis Kresz Géza a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME). 2008-ban pedig a 60. éve annak, hogy a XX. század eleje óta működő mentőállomások rendszerére alapozva létrehozták az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ), melynek első főorvosa Orovecz Béla a BÖME orvosa volt. A magyar mentés történetének nagy alakja volt még Gábor Aurél, aki 31 éves korától kezdve nemcsak a Mentőkórházban és rohamkocsin dolgozott mint orvos 22 éven keresztül, de nevéhez fűződik a sürgősségi betegellátás tudományos megalapozása és a felsőfokú képzés megszervezése is.

A mentés ügyének magyarországi kezelése több szempontból is egyedülálló Európában. Nálunk épült először Kresz Géza kezdeményezésére székház és állomás a mentőknek. Már a kezdetekkor rész vettek orvosok és szigorló orvosok is a mentésben, ami azért figyelemre méltó, mert egyes országokban (pl. az Egyesült Államokban) ma sem vonul ki orvos még a tömeges balesetekhez sem. Magyarországon mindig valamilyen közösség hozta létre a mentőket, a legutóbbi évekig nem volt haszonért dolgozó magánmentő.

A magánmentők a kilencvenes évektől kezdve tűntek fel az országban, és 1995-ben az Országos Mentőszolgálaton kívüli 65 cég létrehozta a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületét (MBOE), amelynek irányító szolgálata az Országos Betegszállító Szolgálat (OBSZ). Ez koordinálja a magán mentőszolgálatok feladatait régiós és országos szinten egyaránt. A mára több mint húsz új céggel tovább gyarapodott BMOE 450 mentőkocsival rendelkezik, amelyeknek 31%-a fekvőbetegek szállítására is alkalmas.

2008. január elsejétől az OMSZ és a MBOE elkülönítetten végzik a mentési és a betegszállítási feladatokat. A magán betegszállítók kizárólag betegszállítással foglalkozhatnak, azokat a feladatokat végzik, ahol nincs szükség orvosra vagy ápolóra. Az OMSZ fő feladata a mentés, de súlyos beteg szállításával, külföldi szállítással és rendezvények biztosításával továbbra is csak ők foglalkozhatnak, és légi mentési kapacitásuk is csak nekik van. A szétválasztás értelmezése a szállítást megrendelő orvos felelőssége.

A mentőszolgálat főbb adatai

A mentőszolgálat főbb adatai

Az 1948-ban alapított Magyar Mentőszolgálat 915 mentőjárműve 224 állomáson várta a segélyhívó telefonokat 2007-ben. A kocsiknak 84%-a járta az utakat, a többi tartalék volt. Több mint 39 millió kilométert tettek meg, és több mint 1,4 millió feladatot láttak el a 2007-es évben. A mentőállomások hálózata 40%-kal gyarapodott a nyolcvanas évek óta, bár a futó gépkocsik száma csaknem negyedével csökkent.

A mentőfeladatok 48%-a azonnal végrehajtandó mentőfeladat volt, 52%-a egyszerű betegszállítás, a többi mozgóőrség és üzemi út. Ugyanez az arány a kilencvenes évek elején – amikor még nem voltak magán mentők Magyarországon 25-73% volt. A 406 ezer valódi mentés során 239 ezer esetben lakásra, háztartásba kellett kivonulniuk, 122 ezer esetben pedig valamilyen közterületre. Közlekedési balesethez 36 ezer esetben hívtak mentőt, ipari balesethez közel 6 ezerszer. Sportlétesítmény volt a mentés színtere 3500 alkalommal, és mezőgazdasági terület 220-szor. A mentések nagy többsége (94%-a) felnőtt személyre irányult. A gyerekekért is főleg lakásra vagy közterületre kellett kivonulni, őket azonban több közlekedési és sportbaleset érte, mint a felnőtteket.

Mentések megoszlása betegségek és szülés esetén

Mentések megoszlása betegségek és szülés esetén

Mentőre akkor lehet szükség, ha valaki olyan súlyos beteg – esetleg fertőző –, hogy mielőbbi kórházi ellátást igényel. A betegek mellett azonban sürgősen kórházba viszik a szülés előtt álló nőket, vagy az alkoholmérgezetteket is. A mentők segítségét igénylő megbetegedések 48%-a belgyógyászati jellegű. A mentések másik oka valamilyen baleset, illetve annak következménye, a sérülés, ami változatos formákat ölthet. A 170 ezernyi sérült felének lágyrészsérülése, 26%-ának pedig csontsérülése volt. A mentők által ellátott betegek és sérültek összetétele az utóbbi huszonöt évben alig változott.

A mentők 2007-ben több mint 14 ezer esetben már nem tudtak segíteni a sérültön. Több mint 8 ezerszer öngyilkosokhoz hívták őket, közel 19 ezerszer pedig részeg emberhez. 2007-ben 298 tömeges balesethez riasztották őket, melyeknek nagy része (86%-a) közlekedési baleset volt. Az év folyamán 27 tömeges mérgezés történt. A tömeges balesetek orvosi ellátásában javarészt (93%) az Országos Mentőszolgálat orvosai vettek részt.

2006-ban öt légibázison (Budaörs, Debrecen, Miskolc, Pápa és Pécs) várták a Mentőszolgálat helikopterei a riasztást, és 1293 beteget láttak el 1347 mentőrepülés során.

Mentések megoszlása sérülések esetén

Mentések megoszlása sérülések esetén

2005 nyarától működteti az Országos Mentőszolgálat három autópályán motoros mentőit, amelyek különösen dugókban és országúti balesetek esetén segíthetik a sürgősségi ellátást. Korszerű felszerelésük (gyógyszerek kötszerek, infúziók, EKG, defibrillátor) a rohamkocsik szintjén van.

Az első, Peter Cerny által adományozott speciális újszülött mentő 1989-ben – orvossal a volánja mögött – indult első esetéhez, amiből aztán kiterebélyesedett egy önálló gyermekmentő szolgálat. 2007-ben 3084 esetben vonultak ki, tízszer többször, mint a megalakulás évében. Tizennyolc év alatt 42 ezer esetben vonult ki és több mint ezer csecsemő újraélesztését végezte az alapítvány mentőszolgálata, s ennek több mint kilenctizede sikeres volt. A 2002-ben létrejött Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány 4 év múlva megszűnt, míg eszközei és feladatai az OM hatáskörébe kerültek. 2007-ben 8 vidéki alapítvány összefogásával alakult meg a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány, mely országos hálózatot biztosít az új- és koraszülött mentéshez.

Emberek mentésére azonban az élet számos más, speciális helyzetében is szükség lehet. A 2003-ban alakult karitatív szövetség, a KARISZ egyesítette a speciális – barlangi, szikla, bánya, búvár, kutyás – mentés elkötelezettjeit. Speciális csoportok dolgoznak a polgári védelemnél is, az említetteken kívül van légi, vízi, környezetvédelmi, robbantó és műszaki csoport.

2008. május