Betegségteher a világon*
A halálesetek évenkénti száma 60 millióhoz közelít a világon. Több mint felük 60 évesnél idősebb embert ért, és minden öt meghaltból egy, 5 évesnél fiatalabb gyermek volt. A legtöbb ember Délkelet-Ázsiában (26%), a Csendes-óceán nyugati térségében (21%) és Afrikában (19%) hunyt el, a legkevesebb a Földközi-tenger keleti partvidékén (7%) és Észak, valamint Dél-Amerikában (10%). Európára, ahol a Föld népességének 14%-a él, jut a halálesetek 16%-a (16 millió), így az ezer lakosra számított halálozásban földrészünk Afrika után a második. Különösen kedvezőtlen a 15 és 59 év közötti európai férfiak helyzete, hiszen az ezer lakosra jutó halálozásuk száma eléri a legmagasabb mutatóval rendelkező hasonló nemű és életkorú afrikai populáció halálozásának háromnegyedét. A világviszonylatban kiemelkedő szociális és gazdasági körülmények között élő európaiak várható élettartama magas, és tízből nyolcuknak valamilyen nem fertőző betegség okozza halálát.
A Földön meghaltak fele keringési betegségben szenvedett
Ezer lakosra jutó halálozás a világon
A Földön a legtöbb ember – 60% – valamilyen nem fertőző betegségben hal meg. Ezeknek fele a keringési, több mint tizede a légző-, és 6%-a az emésztőrendszer valamilyen betegsége. A második nagy (31%) csoportba azok a halálesetek tartoznak, amelyek mögött valamilyen fertőző betegség (77%), a szülés körül felmerült komplikációk (20%) és a táplálkozással (3%) kapcsolatos problémák húzódtak meg. A meghalt emberek tizedének okozta halálát valamilyen baleset– elsősorban közlekedési (67%) – vagy erőszakos halál (28%).
A gazdasági helyzet szerinti országcsoportokban a vezető halálokok meglehetősen eltérnek egymástól. Valamennyi országcsoportban szerepelnek az első öt halálok között az agyi és koszorúér-betegségek, az alsó légúti fertőzések és a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség). Csak az alacsony jövedelmű országokban van nagy jelentősége a halálozásban a HIV-vírusnak, a különböző hasmenéses betegségeknek, az újszülöttkori fertőzéseknek, a szülés körüli halálozásnak és a maláriának. A közepes jövedelmű országokban sok a közlekedési balesetben és magas vérnyomás következményeként elhunyt. A magas jövedelmű országokban pedig rendkívül sokan halnak meg rosszindulatú daganatokban és különböző öregkori elbutulásos betegségekben. Ez utóbbi abból fakad, hogy a meghaltak 85%-a 60 év feletti.
A daganatok inkább a fejlett országok lakóit sújtják
Rosszindulatú daganatok okozta betegségekben közel 7 és fél millióan haltak meg 2004-ben, legtöbben közülük (18%) légcső-, hörgő- vagy tüdőrákban. A férfiak leggyakoribb daganatos betegségei a légcső-, hörgő- és tüdőrák, a gyomor, a máj, a vastag- és végbél valamint a nyelőcső daganata. Afrikában, Amerikában és Délkelet-Ázsiában nagyon gyakori a prosztatarák, de a magas jövedelmű országokban is a rákhalálozás harmadik leggyakoribb oka.
A daganattal küzdő nők leggyakrabban mell-, légcső-, hörgő- és tüdő-, gyomor-, vastag- és végbél-, valamint méhnyakrákban halnak meg. Ez utóbbi Afrikában és Délkelet-Ázsiában az első, Amerikában a női daganatos halálozás második számú oka.
| A 20 vezető halálok a világban, 2004 | |||
|---|---|---|---|
| Rangsor | Halálok | Haláleset, millió | Részesedés az összes halálozásból,% |
| 1. | Koszorúér-betegségek | 7,2 | 12,2 |
| 2. | Agyi érbetegségek | 5,7 | 9,7 |
| 3. | Alsó léguti fertőzések | 4,2 | 7,1 |
| 4. | CODP (krónikus obstruktív légúti betegség) | 3,0 | 5,1 |
| 5. | Hasmenéses betegségek | 2,2 | 3,7 |
| 6. | HIV/AIDS | 2,0 | 3,5 |
| 7. | TBC | 1,5 | 2,5 |
| 8. | Légcső, hörgő és tüdőrák | 1,3 | 2,3 |
| 9. | Közúti közlekedési balesetek | 1,3 | 2,2 |
| 10. | Koraszülés | 1,2 | 2,0 |
| 11. | Születés körüli betegségek | 1,1 | 1,9 |
| 12. | Cukorbetegség | 1,1 | 1,9 |
| 13. | Magasvérnyomás-betegség | 1,0 | 1,7 |
| 14. | Malária | 0,9 | 1,5 |
| 15. | Születéskori oxigénhiány, születési trauma | 0,9 | 1,5 |
| 16. | Öngyilkosság | 0,8 | 1,4 |
| 17. | Gyormorrák | 0,8 | 1,4 |
| 18. | Májzsugorodás | 0,8 | 1,3 |
| 19. | Vesegyulladás, vesebaj | 0,7 | 1,3 |
| 20. | Vég- és vastagbélrák | 0,6 | 1,1 |
Az újszülöttek életesélyei rendkívül különbözőek
A világ országainak halálozása jövedelem és korcsoport szerint
A 12 millió 15 év alatti gyermekhalál 79%-a jutott az alacsony jövedelmű országokra, és csak 1%-a a világ legmagasabb életszínvonalú országaira. A meghalt öt év alatti gyermekek 45%-a afrikai, 30%-a pedig délkelet-ázsiai volt.
A meghalt gyermekek 88%-a volt 5 év alatti, akik közül 7,6 millió a következő hat betegség valamelyikében halt meg: a lézgőrendszer fertőzése, ami elsősorban tüdőgyulladás (17%), hasmenéses megbetegedés (17%), koraszülésből fakadó következmény (11%), újszülöttkori fertőzések (9%), szülés körüli oxigénhiányos állapot, trauma (8%) és malária (7%).
Fertőző betegségek ölnek meg minden második gyermeket, és minden harmadik halálában közrejátszik valamilyen módon az alultápláltság, ami fakadhat a szoptatás optimálisnál alacsonyabb elterjedtségéből is. Utóbbival magyarázható, hogy a halálozás több mint harmada a legkritikusabb első hónapban történik.
Betegségteher
A halálozási statisztikák önmagukban alábecsülik a világ egészségi problémáinak súlyát, mivel nem jelzik azokat a terheket, amelyeket a hosszan tartó, krónikus betegségek okoznak. A DALY (Disability Adjusted Life Years) indikátor – a betegségteher kifejezője – egyesíti a betegséggel kapcsolatos korai halálozás miatt elveszett életéveket és azon évek számát, amelyek valamilyen egészségi korlátozottság miatt vesztek el. Így egy DALY egyenértékű egy teljesen egészségesen eltöltött életév elvesztésével.
A legnagyobb betegségterhet jelentő 20 betegség közül 16 szerepel a halálozási statisztikák élvonalában is. A többi betegség halálozási kockázata kisebb, vagy nincs is. Ez utóbbiak közül az érzékszervek működési zavaraira (látás, hallás) kevésbé, az alkoholfogyasztással összefüggő egészségi problémákra és a depresszióra azonban fokozottan igaz az a megállapítás, hogy amellett, hogy az egyén életminőségét jelentősen rontják, a társadalomra is jelentős terheket rónak. A világ férfilakosságára a betegségek közül a depresszív állapotok jelentik az ötödik, az alkohollal összefüggő problémák a nyolcadik legnagyobb terhet. A nőknél a szüléshez és születéshez kapcsolódó problémák, valamint a keringési rendszer betegségei után a depresszió jelenti a leggyakoribb korlátozó tényezőt.
| Korlátozottsággal sújtott (DALY) életévek száma világszerte | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| 15–59 év közötti felnőtt lakosság | Ezer év | 60 évnél idősebb felnőtt lakosság | Ezer év | ||
| 1. | Depresszió | 70 225 | 1. | Ischaemiás szívbetegségek | 32 025 |
| 2. | HIV/AIDS | 47 514 | 2. | Agyi érbetegségek | 26 081 |
| 3. | Közlekedési balesetek | 30 240 | 3. | COPD | 15 894 |
| 4. | Ischaemiás szívbetegségek | 30 204 | 4. | Alzheimer és más demenciák | 9 244 |
| 5. | Alkohollal összefüggő betegségek | 22 392 | 5. | Látászavarok | 7 737 |
| 6. | Felnőttkori halláskárosodás | 20 589 | 6. | Cukorbetegség | 7 530 |
| 7. | Agyi érbetegségek | 19 689 | 7. | Felnőttkori halláskárosodás | 6 782 |
| 8. | Erőszak | 19 374 | 8. | Légcső-, hörgő-, tüdőrák | 6 164 |
| 9. | Szándékos önártalom | 17 345 | 9. | Szürkehályog | 5 584 |
| 10. | Látászavarok | 15 843 | 10. | Csont-,izületigyulladás | 4 162 |
A korlátozottsággal sújtott (DALY) évek megoszlása életkor és jövedelmi helyzet szerint
A mentális zavarok leginkább a magas jövedelmű országokban élő fiatal (15-44 év) nők egészségét korlátozzák szerte a világon. A különböző depressziók, pánikbetegségek, skizofrénia, öngyilkossági kísérletek, migrén és az ezekkel gyakran kapcsolatba hozható alkoholproblémák mind szerepelnek a leggyakoribb, egészséges életet korlátozó betegségek között.
A Föld lakosságának DALY-ban kifejezett veszteségének 8%-át adták a magas, 38%-át a közepes és 54%-át az alacsony jövedelmű országok lakóinak betegségei. A korlátozottságot okozó 10 legfontosabb betegség két éllovasa – az alsó légúti fertőzés és a hasmenéses betegség – fertőző, és együtt az összes korlátozottság 11%-áért felelős. A várandósság és a szülés körüli sérülések 8,3, a HIV-vírussal való fertőződés pedig 3,8%-ban okozója a korlátozottsággal sújtott éveknek. Az eddig felsorolt, elsősorban a fejlődő országokra jellemző betegségek kialakulása gyakran összefügg a nem megfelelő higiénés viszonyokkal és a gyenge lábakon álló egészségügyi rendszerrel. A fejlett világ betegségeit a szív- és érrendszeri problémák, a depresszív állapotok és a közlekedési balesetek sérülései képviselik.
A világ betegségterhének 36%-át 15 évesnél fiatalabb gyermekek viselik, akiknek a döntő többsége a szegény országokban él. A 15–59 éves korosztály betegséggel terhelt éveinek részesedése azonban hasonló a jómódú és az alacsony, illetve közepes jövedelmű országokban.
2009. november
* A WHO az 1990-es évek eleje óta készíti el tanulmányait a világ betegségeiről. Ennek utolsó darabja 2008 év végén készült el, és a 2004. évi helyzetet elemzi.