A gazdaságilag aktív
(foglalkoztatott, munkanélküli) és a gazdaságilag nem
aktív (ellátásban részesülő
inaktív, eltartott) népesség mérése, a
foglalkozási struktúra alakulásának, a
munkaerő területi elhelyezkedésének és
mozgásának a megfigyelése.
Tartalom:
A népesség gazdasági aktivitási kategóriák szerinti megoszlása. Foglalkoztatottak száma a munkavállalási korú népességben. Munkanélküliségi ráta (a munkanélküliek részaránya a gazdaságilag aktív népességben). A foglalkoztatottak foglalkozás (foglalkozási főcsoport, csoport), valamint nemzetgazdasági ág (ágazat) szerinti összetétele. Az ingázók száma (a lakóhelyükről naponta más településre eljárók). Ingázási különbözet (a településről naponta más településre dolgozni eljárók és a más településről oda bejárók számának egyenlege).
Az adatok teljes körű
népszámlálás esetén tetszőleges
területi bontásban, mintavételes adatfelvétel
(mikrocenzus) esetén megyénkénti,
járásonkénti bontásban elérhetők.
A szakstatisztika osztályozásai:
Az adatfelvétel időpontjában érvényes FEOR (Foglalkozások egységes osztályozási rendszere), amely alapelveiben, valamint felépítésében követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás - 2001-ben és 2005-ben az ISCO-88 (Rev.3.), 2011-ben és 2016-ban pedig az ISCO-08 - rendszerét, és a foglalkozási csoportok szintjén megegyezik azzal.
A NACE rendszerének
megfelelő TEÁOR (Tevékenységek egységes
ágazati osztályozási rendszere)
Adatforrások:
Publikálás gyakorisága: tízévenként.
Elektronikus formában: KSH honlap, a nyomtatott formában megjelenő népszámlálási kiadványok egy része CD-ROM-on, stADAT, T-STAR.
Nyomtatott formában: Népszámlálási kötetsorozat.
Adatátadás
nemzetközi szervezetnek: ENSZ. Eurostat adatbázisa,
adatátadás az Eurostat kérésnek megfelelő
időpontokban, célja a nemzetközi
összehasonlítási lehetőségek
biztosítása.
Időszerűség, revíziós politika és gyakorlat:
Időszerűség:
Előzetes adatok közzététele: a teljes körű népszámlálás végrehajtását követő 9-12. hónapban.
Végleges adatok közzététele: a teljes körű népszámlálás, illetve a mikrocenzus adatainak feldolgozását követően folyamatosan.
Revíziós politika/gyakorlat
o Rutin (rendszeres) revízió: Nincs rendszeres revízió
o
Nagy
revízió: Nagy revízió soha nem volt ebben a
szakstatisztikában.
Előre be nem jelentett
adat-felülvizsgálat. Erre csak rendkívüli esetben
kerül sor, nevezetesen, ha előre nem látott esemény
(adathiba, technikai probléma stb.) adat-felülvizsgálatot
tesz szükségessé. Az elmúlt évben nem
tervezett revízióra nem került sor ebben a
szakstatisztikában.
A szakstatisztika története:
Magyarországon 1869 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben kerül sor teljes körű népszámlálásra. 1970-ben és 1990-ben a teljes körű összeíráshoz 25, illetve 20 százalékos reprezentatív felvétel kapcsolódott. A köztes időben reprezentatív mintán alapuló mikrocenzusra kerül sor.
Már a 19. századi
népszámlálások
összeíróíve is tartalmazott gazdasági
aktivitási vonatkozású kérdést: van-e az
összeírtnak keresete, jövedelme, megélhetési
forrása. A keresőket a foglakozás, részben pedig a
foglalkozási viszony fogalmának megfelelően
kategorizálták (milyen minőségben dolgozik), bizonyos
esetekben azt is kérdezték, hogy az összeírt milyen
kereseti ágban dolgozik. A kérdezettek köre és maga a
kérdéskör is folyamatosan bővült, az egyéni
foglalkozás és a foglalkozási viszony
önálló kérdéssé vált,
külön kérdeztek rá a munkáltatóra. Az
aktivitási-foglalkozási téma a II.
világháború befejezését követő
újjáépítés, illetve iparosítás
kapcsán vált kiemelt fontosságúvá. Az 1949.
évi népszámlálás már az
ingázást is megfigyelte. A piacgazdaságra való
áttérés, a korábbinál jóval
változékonyabb gazdasági környezet a
kérdések további bővülését
eredményezte. A munkakeresésre,
annak módjára és időtartamára vonatkozó
kérdések pl. az 1996. évi mikrocenzus
kérdőívein szerepeltek első ízben.
Utolsó frissítés:
2020.03.23.