Magyarországon
regisztrált, működő gazdálkodó szervezetek,
vállalkozások, nonprofit szervezetek,
költségvetési szervezeteknél betöltött
álláshelyek számának, kereseti viszonyainak,
ledolgozott munkaóráinak bemutatása.
Tartalom:
1. Évközi keresetstatisztikai adatok
Alapadatok
|
Állománycsoport
|
Mutató
|
Elérhetőség
|
||
|
2018-ig
|
2019-től
|
|||
|
·
Teljes
munkaidőben alkalmazásban álló /fizikai-szellemi/
·
Nem teljes
munkaidőben, de legalább havi 60 órában
alkalmazásban álló /fizikai-szellemi/
·
Havi 60
munkaóránál rövidebb munkaidőben
foglalkoztatott
·
Szervezet
tevékenységében résztvevőkxx
·
Egyéb
foglalkoztatottak/ állományba nem tartozók (csak
kereset)xx
·
Közfoglalkoztatottak
·
Külföldi
állampolgárságú munkavállalók
|
átlagos
állományi létszám
|
havi
|
havi
|
Havi kereset és létszámadatok
|
|
bruttó kereset
|
havi |
havi
|
||
|
bruttó
keresetből: (nem) rendszeres keresetx
|
havi
|
negyed-éves
|
Negyed-éves munka-ügyi adatok
|
|
|
(egyéb)
munkajövedelem |
havi
|
negyed-éves
|
||
|
·
Teljes
munkaidőben alkalmazásban álló /fizikai-szellemi/
·
Nem teljes
munkaidőben, de legalább havi 60 órában
alkalmazásban álló
·
Havi 60
munkaóránál rövidebb munkaidőben
foglalkoztatottak
·
Közfoglalkoztatottak
|
ledolgozott munkaóra
|
havi
|
negyed-éves
|
|
|
·
Alkalmazásban
állók és havi 60 munkaóránál
rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak
|
ledolgozott
munkaórából: túlóra
|
havi
|
negyed-éves
|
|
|
·
Munkaerők-kölcsönző
ügynökségtől kölcsönvett
munkavállalók |
átlagos
állományi létszám
|
havi
|
negyed-éves
|
|
|
ledolgozott munkaóra
|
havi
|
negyed-éves
|
||
x havonta kizárólag aggregált szinten, részben becsült adatok
xx Negyedéves munkaügyi adatok része
2018-ig: A témában végrehajtott havi adatgyűjtés, adatátvétel szervezeti szinten és állománycsoportonként számfejtett aggregált keresettömeget, munkajövedelem tömeget gyűjt, így a keresetek/munkajövedelmek személyi szintű eloszlására vonatkozó információk az adatgyűjtésből nem állnak rendelkezésre. A nettó kereset a munkavállalók által fizetendő közterhek és a személyi jövedelemadó általános mértékének a figyelembevételével, de a családi kedvezmény, illetve egyéb adókedvezmény figyelembevétele nélkül, szervezetenként alapállomány csoport szintjén számított adat. A havi munkaügyi adatok vonatkozási köre a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes köre, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.
A családi kedvezmény
hatását figyelembe vevő nettó kereset csak eltartotti
szám szerinti bontásban áll rendelkezésre, az adat
mikroszimulációs modell segítségével
kerül becslésre.
2019-től: Megújult a keresetstatisztika adatgyűjtési rendszere. 2019-től a havi kereset és létszám-információk forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivataltó átvett ún. járulék bevallás, a költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig a Magyar Államkincstár adminisztratív nyilvántartásából átvett adatok. Az adminisztratív adatforrásból származó adatok használata jelentősen csökkenti az adatszolgáltatási terheket úgy, hogy emellett folyamatosan bővülő részletezettségű, összehasonlítható adatok állnak rendelkezésre. Ha eltérő megjegyzés nincs, az adatok vonatkozási köre a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes köre, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.
A járulékbevallásban nem lehatárolhatóak a statisztikai nem rendszeres kereseti elemek, így havonta részben becsléssel magas aggregáltsági szinten érhetőek el (nem) rendszeres kereseti adatok. A bevallásban nem szereplő információk - úgymint a teljes munkajövedelem, a ledolgozott munkaóra, a részletes (nem) rendszeres kereseti adatok -negyedéves gyakoriságú munkaügy-statisztikai adatgyűjtésből állnak rendelkezésre a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körére.
A szakstatisztikában rendelkezésre áll a kompenzációban részesülők száma és a kompenzáció összege is 2012-től változatlan tartalommal és gyakorisággal.
Az előzőek értelmében 2019-től az évközi keresetstatisztika két alterületre bomlott:
Jelen szakstatisztikai dokumentációban a két alterület minden esetben külön-külön kerül bemutatásra.
Főbb számított mutatók
Havi kereseti és létszámadatok (2019 előtt és után is):
Negyedéves munkaügyi adatok (2019-től):
Alapállománycsoport (pl. fizikai-szellemi foglalkozásúak) szerinti bontásban, valamint közfoglalkoztatottak figyelembevételével vagy anélkül számítva.
Háttérváltozók
Havi kereseti és létszámadatok, valamint a negyedéves munkaügyi adatok vonatkozásában:
2019-től ezen túlmenően a kereseti és létszámadatok vonatkozásában (a bevezetést követő hónapokban folyamatosan bővülő részletezettséggel):
Az éves nemzetgazdasági szintű munkaügyi adatok fő forrását jelentő éves munkaügyi jelentés az éves átlagos állományi létszám, bruttó kereset, egyéb munkajövedelem, valamint a teljesített munkaóra adatok megfigyelésére terjed ki állománycsoportos bontásban. (teljes munkaidőben alkalmazásban álló /férfi-nő/; nem teljes munkaidőben, de legalább 60 munkaórában alkalmazásban álló; havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott, egyéb foglalkoztatott; szervezet tevékenységében résztvevők összesen, külföldi állampolgárságú munkavállalók). A munkaóra adat csak összevont állománycsoportra áll rendelkezésre. Az adatgyűjtés szervezeti szinten és állománycsoportonként számfejtett aggregált keresettömeget, munkajövedelem tömeget gyűjt, így a keresetek/munkajövedelmek személyi szintű eloszlására vonatkozó információk az adatgyűjtésből nem állnak rendelkezésre. A nettó kereset a munkavállalók által fizetendő közterhek és a személyi jövedelemadó általános mértékének figyelembevételével, de a családi kedvezmény, illetve egyéb adókedvezmény figyelembevétele nélkül, alapállomány csoport szintjén számított adat. Az adatfeldolgozáshoz adóbevallásból származó adatokat is felhasználunk az adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások körében. Erre a csoportra szűkebb információk állnak csak rendelkezésre. Az előállított nemzetgazdasági szintű munkaügyi adatok vonatkozási köre a fajlagos kereset, munkajövedelem, munkaóra tekintetében a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes köre, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Létszám adatok viszont a fentieken túl a működő vállalkozások teljes köréről rendelkezésre állnak a főbb állománycsoportokra. Ezek az adatok kerülnek felhasználásra a vállalkozások éves gazdaság-szerkezeti statisztikáihoz (munkaügyi input adatokként).
Főbb számított mutatók
Háttérváltozók
Évközi keresetstatisztikai adatok:
§ havi kereseti és létszámadatok: négy számjegyes bontás
§ negyedéves munkaügyi adatok: fizikai-szellemi bontás
Éves nemzetgazdasági szintű munkaügyi adatok:
A szakstatisztikához tartozó témáknál kombinált adatforrások kerülnek felhasználásra. Ennek részét képezik a szakstatisztikához közvetlenül kapcsolódó, az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban (OSAP-ban) elrendelt, adatgyűjtések, valamint az adminisztratív forrásokból átvett adatok. Az adminisztratív adatok átvételét a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény teszi lehetővé. Az adatátvételek tartalmát az adatgazda intézmény valamint a KSH között megkötött együttműködési megállapodás írja le, amelyek a KSH honlapján elérhetőek.
A szakstatisztikához tartozó témákban használt adatforrások
(AÁ=adatátvétel, AGY=adatgyűjtés)
1. Évközi keresetstatisztikai adatok
havi munkaügyi adatok 2018-ig
· Havi munkaügyi jelentés (AGY) (OSAP nyilvántartási szám: 2238) /2018-ig/
· Havi munkaügyi jelentés a Központosított illetmény-számfejtési rendszerben lévő szervezetekről (AÁ) (nyilvántartási szám: 2266)
· Kompenzációra vonatkozó adatok (AÁ) (nyilvántartási szám:2353)
· Családi adókedvezmény adatok (AÁ) (nyilvántartási szám:2347) /2012-2018/
havi kereseti és létszámadatok 2019-től:
· Munkavállalók és egyéni vállalkozók járulékadatai (AÁ) (nyilvántartási szám: 2326) /2019-től/
· Havi munkaügyi jelentés a Központosított illetmény-számfejtési rendszerben lévő szervezetekről (AÁ) (nyilvántartási szám: 2266) /2019-ig/
· Személyi szintű munkaügyi adatok a Központosított illetmény-számfejtési rendszerben lévő szervezetekről (AÁ) (nyilvántartási szám: 2485) /2019-től/
· Kompenzációra vonatkozó adatok (AÁ) (nyilvántartási szám:2353)
negyedéves munkaügyi adatok 2019-től:
· Negyedéves munkaügyi jelentés (AGY) (OSAP nyilvántartási szám: 2009) /2019-től/
· Havi munkaügyi jelentés a Központosított illetmény-számfejtési rendszerben lévő szervezetekről (AÁ) (nyilvántartási szám: 2266) /2019-ig/
· Személyi szintű munkaügyi adatok a Központosított illetmény-számfejtési rendszerben lévő szervezetekről (AÁ) (nyilvántartási szám: 2485) /2019-től/
2. Éves nemzetgazdasági szintű munkaügyi adatok
Szakstatisztikához tartozó közvetlen adatgyűjtések főbb jellemzői
2018-ig havi adatgyűjtés (Havi munkaügyi jelentés-2238) képezte a létszám, kereset, munkajövedelem, munkaóra, egyéb munkaügyi információk fő forrását (a költségvetési szervezetek meghatározott körére vonatkozó adatátvétel mellett). 2019-től a havi helyett negyedéves adatgyűjtés kerül végrehajtásra a havi kereseti és létszámadatok forrásául szolgáló adminisztratív adatok által le nem fedett információk vonatkozásában. A Negyedéves munkaügyi jelentés (2009) az évközi keresetstatisztikai adatokon kívül kiterjed az üres álláshelyekre is, amely egy másik szakstatisztikának a része (ld. üres álláshelyek, sztrájk szakstatisztika). Az éves nemzetgazdasági szintű munkaügyi adatok előállításához éves adatgyűjtés kerül végrehajtásra továbbra is. Az Éves munkaügyi jelentés (2241) a témába tartozó célfelvétel. Mind az évközi és éves munkaügyi adatgyűjtés a vállalkozások, nonprofit szervezetek, valamint a Központosított Illetmény-számfejtő Rendszert nem alkalmazó költségvetési szervezetek körében kerül végrehajtásra. A vállalkozások és nonprofit szervezetek körében az adatgyűjtés nem teljes körű, az adatszolgáltatásra való kijelölés a szervezet gazdálkodási formája, statisztikai főtevékenysége és létszám-kategóriája alapján történik. A vállalkozások körében a szervezetek bizonyos létszám felett teljes körűen, bizonyos létszám-kategóriákban mintavétellel kerülnek kijelölésre. Az adatgyűjtések kiterjednek a nonprofit szféra foglalkoztatás szempontjából jelentősebb szervezeteire. Az Éves gazdaságstatisztikai jelentés (1845) a mikrovállalkozások mintavétellel kiválasztott köréről gyűjt többek között munkaügyi információkat, amelyek felhasználásra kerülnek az éves nemzetgazdasági szintű munkaügyi adat előállítás során. A kijelölt szervezetek számára az adatszolgáltatás kötelező, és kizárólag elektronikus formában teljesíthető a KSH ELEKTRA rendszerén keresztül.
A keresetek
szakstatisztikához tartozó adatgyűjtések
|
Téma
|
OSAP
azonosító
|
OSAP
azonosító
|
Adatszolgáltatói kör
|
||
|
Vállalkozás
|
Nonprofit
|
Költségvetés
|
|||
|
Évközi
kereset-statisztikai adatok
|
Negyedéves
munkaügyi jelentés (2019-től)
|
2009
|
50 főtől teljes
körű
5-49 fősek
körében mintavétel -(Kivéve D
nemzetgazdasági ágat, ahol 5 főtől teljes
körű)
|
Oktatás,
humán-egészségügy, szociális
ellátás területén, valamint a
vízellátás; szennyvíz gyűjtése,
kezelése, hulladékgazdálkodás,
szennyeződésmentesítés statisztikai
főtevékenységű szervezetek körében 3
főtől teljes körű a többi ágban 50
főtől teljes körű.
|
A
Központosított Illetmény-számfejtő Rendszeren
kívüli költségvetési szervek
|
|
Havi
munkaügyi jelentés (2018-ig)
|
2238
|
||||
|
Éves
nemzet-gazdasági szintű munkaügyi adatok
|
Éves
munkaügyi jelentés
|
2241
|
20 főtől teljes
körű, 5-19 fősek körében mintavétel
|
||
|
Éves
gazdaság-statisztikai jelentés
|
1845
|
1-4 fősek
körében mintavétel |
-
|
-
|
|
A vállalkozások körében az adatgyűjtés 2018-ig a TEÁOR’08 alapján, A-N, P-S, 2019-től pedig A-S ágakra, a nonprofit szervezetek körében az A-S nemzetgazdasági ágakra terjed ki. A kijelölt nonprofit szervezetek között a gazdálkodási forma alapján elsődlegesen hitéleti tevékenységet végzők 2017 óta nem szerepelnek.
Szakstatisztikához tartozó adatátvételek felhasználása és jellemzői
1. Évközi keresetstatisztikai adatok
§ 2019-től képezi forrását az évközi keresetstatisztikai adatoknak (létszám, kereset)
§ Az adatátadó a Nemzeti Adó-és Vámhivatal.
§ Az adatszolgáltatás a bevallók tekintetében teljes körű,
§ Adatátvételben érintett bevallások, információk:
§ 2019-ig képezi forrását az évközi keresetstatisztikai adatoknak
§ Az adatátadó a Magyar Államkincstár.
§ Az adatszolgáltatás a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszerben lévőkről teljes körű
§ Az adattartalma megegyezik a 2238-as OSAP számú adatgyűjtés kérdőívének tartalmával
§ 2019-től képezi forrását az évközi keresetstatisztikai adatoknak (2019 első hónapjaiban nem része az adatpublikációknak)
§ Az adatátadó a Magyar Államkincstár.
§ Az adatszolgáltatás a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszerben lévőkről teljes körű
§ Az adattartalma jogviszony, magánszemély szintű. Tartalmazza többek között a jogviszony fennállásának idejét, távollét adatokat, foglalkoztatás főbb adatait, kereset, egyéb munkajövedelem, nem rendszeres kereset, munkaóra adatokat.
§ 2012-2018 között képezte forrását az évközi keresetstatisztikai adatoknak. Alapját képezte a családi kedvezmény figyelembevételével (mikroszimulációs modell segítéségével) számított nettó átlagkereseti adatnak
§ Az adatátadó a Nemzeti Adó-és Vámhivatal.
§ Igénybevett családi kedvezményre vonatkozó aggregált adatokat tartalmaz.
§ 2012-től
§ Az adatátadó a Magyar Államkincstár, egyéb érintett szervezetek
§ Adott évi kormányrendeletben nevesített költségvetési szervek és egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak kompenzációra vonatkozó adatai. Az adatátvétel a kompenzációban részesülő fizikai és szellemi állományú dolgozók számát és a kompenzáció összegét tartalmazza.
2. Éves nemzetgazdasági szintű munkaügyi adatok
§ 2016 vonatkozási évtől képezi forrását az éves nemzetgazdasági szintű munkaügyi adatainak (mikrovállalkozások meghatározott köre esetén)
§ egyéb információkat ld. évközi keresetstatisztikai adatoknál leírtak
§ Az adatátadó a Magyar Államkincstár.
§ Az adatszolgáltatás a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszerben lévőkről teljes körű
§ Az adattartalma megegyezik a 2241-es OSAP számú adatgyűjtés kérdőívének tartalmával
§ 2006-tól képezi forrását az éves nemzetgazdasági szintű munkaügyi adatoknak
§ Az adatátadó a Nemzeti Adó-és Vámhivatal.
§ Tartalmazza többek között: Társasági adóbevallás, egyszerűsített vállalkozói adó bevallása, egyéb éves vagy évközi bevallás adatait.
§ Az adatátvétel adatait több szakstatisztika használja, nem csak munkaügyi témájú adatokat tartalmaznak.
1. Évközi keresetstatisztikai adatok
2. (havi kereseti adatok 2018-ig, havi kereseti és létszámadatok 2019-től)
3. Éves nemzetgazdasági szintű munkaügyi adatok
1. Évközi keresetstatisztika:
2. Éves nemzetgazdasági szintű munkaügyi adatok :
1. Tervezett revíziók:
1.1 Rutin (rendszeres) revíziók:
1. Évközi keresetstatisztika
Az évközi statisztikákban az adatok korrigálását az teheti szükségessé, ha időközben az adatszolgáltatók javítják a jelentésüket, vagy utólag pótolják az elmulasztott adatszolgáltatásukat. Ez utóbbi esetben az első publikáláskor hiányzó jelentések pótolt, becsült adatai kerülnek lecserélésre. Az éves, utólagos revízióra pedig azért van szükség, mert például a számviteli zárás (mérlegzárás) következtében előfordul, hogy az adatszolgáltatóknak korrigálni kell a tárgyévi jelentéseiket. Az adatszolgáltatók általi pótlólagos adatszolgáltatások és javítások nem csak a statisztikai adatgyűjtések, hanem az adminisztratív adatátvételek eredeti nyilvántartásai esetén is előfordulhatnak.
Havi munkaügyi adatok 2018-ig, havi kereseti és létszámadatok 2019-től
Minden negyedév utolsó havi adatának feldolgozásával egy időben kerül sor az azt megelőző hónapok adatainak revideálására az adott évben belül. Az évközi revíziók eredményeinek közzétételére (felhasználók igényeit szem előtt tartva) csak akkor kerül sor, ha az előzetesen publikált adatokhoz képest az eltérés jelentős. A tárgyévet követő év II. negyedévében a tárgyévre vonatkozóan éves revízió kerül végrehajtásra (január-december időszakra vonatkozóan), a revideált adatokat a változás mértékétől függetlenül közzétesszük a tárgyévet követő év júniusi adatainak publikálásával egyidőben. Az éves revízió eredményeinek közzétételével válnak a havi munkaügyi adatok véglegessé.
Negyedéves munkaügyi adatok 2019-től
Minden negyedévben sor kerül az azt megelőző negyedévek adatainak revideálására az adott évben belül. Az évközi revíziók eredményeinek közzétételére (felhasználók igényeit szem előtt tartva) csak akkor kerül sor, ha az előzetesen publikált adatokhoz képest az eltérés jelentős. A tárgyévet követő év II. negyedévében a tárgyévre vonatkozóan éves revízió kerül végrehajtásra (I.-IV. negyedévre vonatkozóan), a revideált adatokat a változás mértékétől függetlenül közzétesszük a tárgyévet követő év II. negyedévi adatainak publikálásával egyidőben. Az éves revízió eredményeinek közzétételével válnak a negyedéves munkaügyi adatok véglegessé.
2. Éves nemzetgazdasági szintű munkaügyi adatok
Rutin revízióra a végleges adatok előállításával együtt kerül sor a tárgyévet követő 18. hónapban. A revízió fő oka a javított statisztikai jelentések, valamint javított éves adóbevallások beérkezése.
1.2 Nagy revíziók:
A kereseti adatok esetében eddig nem volt utólagosan végrehajtott, az eredetileg publikált adatok lényeges módosítását, átdolgozását eredményező, nagy revízió.
2. Nem tervezett revíziók:
Ide
tartoznak az előre be nem ütemezett adat-felülvizsgálatok.
Erre csak rendkívüli esetben kerül sor, nevezetesen ha
előre nem látott esemény (adathiba, technikai
probléma, stb.) adat-felülvizsgálatot tesz
szükségessé. 2017-ben az évközi
munkajövedelem adatok esetében került sor ilyen
revízióra, adathiba javítás miatt. A
vonatkozó adatközlésben a javítás ténye
is közzétételre került.
A szakstatisztika története:
1. Évközi keresetstatisztikai adatok
Az
intézményi munkaügyi felvételek
adatköréből kiemelt jelentőséggel bírnak az
alkalmazásban állók létszám és
bruttó kereset adatai, amelyek már a szakstatisztika
történetének korai szakaszaiban is részét
képezték az adatgyűjtéseknek.
Havi kereseti és létszámadatok
Negyedéves munkaügyi adatok
2. Éves nemzetgazdasági szintű munkaügyi adatok