A szakstatisztika célja a Magyarországon regisztrált, működő gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, nonprofit szervezetek, költségvetési szervezetek esetén az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, vagyis a munkavállaló részére közvetlenül vagy közvetetten nyújtott javadalmazások, illetve az ezekhez kapcsolódó további ráfordítások lehető legtágabb körének számbavétele, így az élőmunka fajlagos költségeinek és azok változásának meghatározása.
Tartalom:
Az éves gyakoriságú munkaerőköltség adatgyűjtés a munkáltató szervezet egészére vonatkozóan összesített formában gyűjt információt az élőmunka költségeiről a munkerőköltség-elemek nemzetközi osztályozásának megfelelő bontásban. Az adatgyűjtés vonatkozási köre négyévente a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes köre, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. A köztes években a legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozások, nonprofit szervezetek, valamint a költségvetési intézmények teljes köre. A szélesebb vonatkozási körrel rendelkező adatgyűjtés négyévenkénti ismétlődése az Európai Unió által elrendelt munkaerőköltség-felvétel periodicitását követi.
Rendelkezésre álló információk:
- Kompenzációs költségek
o munkajövedelem (a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO), valamint ezáltal az Eurostat fogalomhasználata szerint ez tekintendő keresetnek, a hazai fogalmi rendszerben ez a kereset és az egyéb munkajövedelem összege)
o szociális költségek
ide tartoznak a munkáltató által alapokba kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások valamint kollektív szerződés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerződés szerint teljesített szociális hozzájárulások.
- szakoktatás, képzés, továbbképzés költsége
- egyéb munkaerőköltség
- létszám és a munkavállalóknak nyújtott juttatások után fizetendő munkáltatót terhelő adók
- munkaerőköltséggel szemben elszámolható állami támogatások
- kiegészítő adatok (létszám, teljesített munkaóra teljes és nem teljes munkaidős bontásban, fizetett, de le nem dolgozott munkaóra 2015-ig állománycsoportokra összevontan, 2016-tól teljes és nem teljes munkaidős bontás szerint)
Háttérváltozók
Az éves munkaerőköltség adatokra és az évközi munkajövedelem információkra alapozva, figyelembe véve az élőmunkával kapcsolatos munkáltatókat terhelő levonások esetleges változását, negyedéves munkaerőköltség index becslés is készül.
A szakstatisztika mindegyik témájánál:
A szakstatisztikához tartozó témáknál kombinált adatforrásokat használunk. Ennek részét képezik a szakstatisztikához közvetlenül kapcsolódó, az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban (OSAP-ban) elrendelt, adatgyűjtések, és az adminisztratív forrásokból átvett adatok.
A vállalkozások, nonprofit szervezetek, valamint a Központosított Illetmény-számfejtő Rendszert (KIR) nem alkalmazó költségvetési szervezetek körében kérdőíves adatgyűjtés történik. A vállalkozások és nonprofit szervezetek körében az adatgyűjtés nem teljes körű, az adatszolgáltatásra való kijelölés a szervezet statisztikai főtevékenysége és létszám-kategóriája alapján történik. A vállalkozások körében a szervezetek bizonyos létszám felett teljes körűen, bizonyos létszám-kategóriákban mintavétellel kerülnek kijelölésre. Az adatgyűjtések kiterjednek a nonprofit szféra foglalkoztatás szempontjából jelentősebb szervezeteire. A kijelölt szervezetek számára az adatszolgáltatás kötelező, és kizárólag elektronikus formában teljesíthető az ELEKTRA rendszeren keresztül.
A Központosított Illetmény-számfejtő Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek munkaügyi adatait a Magyar Államkincstártól veszi át a KSH. A szakstatisztikában felhasználunk még a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett adóbevallásból származó adatokat is.
A szakstatisztikához tartozó témákban használt adatforrások (2018. évi állapot szerint):
Szakstatisztikához tartozó közvetlen adatgyűjtések főbb jellemzői
|
Adatgyűjtés
megnevezése
|
OSAP
azonosító
|
Gyakoriság
|
Adatszolgáltatói
kör
|
||
|
Vállalkozás
|
Nonprofit
|
Költségvetés
|
|||
|
Munkaerőköltség-felvétel
(négyévente nagyobb adatszolgáltatói körrel)
|
1117
|
Négyévenként
(pl.: 2008, 2012, 2016)
|
20 főtől teljes körű, 5-19
fősek körében mintavétel
|
Oktatás,
humán-egészségügy, szociális
ellátás területén, valamint a
vízellátás; szennyvíz gyűjtése,
kezelése, hulladékgazdálkodás,
szennyeződésmentesítés statisztikai főtevékenységű
szervezetek körében 3 főtől teljes körű a
többi ágban 50 főtől teljes körű.
|
A Központosított
Illetmény-számfejtő Rendszeren kívüli
költségvetési szervek
|
|
Munkaerőköltség-felvétel
(a köztes
években kisebb adatszolgáltatói körrel)
|
1117
|
Köztes években
(2009-2011, 2013-2015,
2017-)
|
50 főtől
teljes körű
|
||
A vállalkozások körében az adatgyűjtés a TEÁOR’08 alapján, A-N, P-S, a nonprofit szervezetek körében az A-S nemzetgazdasági ágakra terjed ki. A kijelölt nonprofit szervezetek között a gazdálkodási forma alapján elsődlegesen hitéleti tevékenységet végzők nem szerepelnek.
Szakstatisztikához tartozó adatátvételek felhasználása és jellemzői
A Központosított Illetmény-számfejtő Rendszert alkalmazó költségvetési szervekre vonatkozó adatátvétel 2015-től önálló OSAP számon (2263) került elrendelésre. Lefedettsége teljes körű. Az adatszolgáltató a Magyar Államkincstár, az adatszolgáltatások tartalma lényegében megegyezik az azonos témájú adatgyűjtés kérdőívével.
Közzétételi formák:
Munkaerőköltség adatok közzétételi formái:
Időszerűség, adatok publikálása tájékoztatási naptár szerint:
Tárgyévet követő 18. hónap
Revíziók:
1. Tervezett revíziók:
1.1 Rutin (rendszeres) revíziók:
Rutinrevízió csak a munkaerőköltség index mutatónál van, mivel az részben a rutinszerűen revideálásra kerülő havi munkaügyi jelentés adatain alapszik. A negyedéves munkaerőköltség index revíziójára a havi adatok éves, végső revíziója után kerül sor. A munkaerőköltség felvétel esetében nincs rutinrevízió, mert a jelentések beérkezési határideje és az adatok publikálása közötti időszakban a hiányzó adatok pótlása (bekérése), a hibás adatok javíttatása jellemzően meg tud történni.
1.2 Nagy revíziók:
Az intézményi munkaügyi adatgyűjtések esetében eddig nem volt olyan esemény, ami miatt a már publikált adatoknál lényeges módosítást, átdolgozást kellett volna végezni.
2. Nem tervezett revíziók:
Előre be nem ütemezett adat-felülvizsgálat. Erre csak rendkívüli esetben kerül sor, nevezetesen ha előre nem látott esemény (adathiba, technikai probléma, stb.) adat-felülvizsgálatot tesz szükségessé. 2017-ben nem tervezett revízióra a munkaerőköltség-index adatok esetében került sor, adathiba javítás miatt. A vonatkozó adatközlésben a javítás ténye is közzétételre került.
A szakstatisztika története:
Utolsó frissítés:
2020.04.21.