A szakstatisztika célja a Magyarországon regisztrált, működő gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, nonprofit szervezetek, költségvetési szervezetek esetében az üres álláshelyek számának, arányának bemutatása, a sztrájk események valamint a munkaidőalap, a munkaidő-veszteségek és a munkaidő-teljesítések vizsgálata.
Tartalom:
Üres álláshely adatok
Az adatgyűjtés a betöltetlen üres álláshelyek zárónapi számának és a betöltött álláshelyek zárónapi számának foglalkozási főcsoportok szerinti (FEOR’08 nómenklatúra alapján) megfigyelésére irányul. Az üres álláshely adatok vonatkozási köre a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes köre, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.
Foglalkozási főcsoportok:
Háttérváltozók
Sztrájk
A sztrájk-statisztikai adatgyűjtés a legalább tíz főt érintő sztrájkeseményekre terjed ki. Az adatgyűjtésből elérhető információk:
Munkaidőmérleg
Az alkalmazásban állók munkaidőmérlegének összeállítása érdekében többévenkénti gyakorisággal végrehajtásra kerülő adatgyűjtés a kieső munkanapok, valamint a munkaszüneti és munkarend szerinti pihenőnapon teljesített munkanapok számának a megfigyelését célozza. Az adatgyűjtés a fizikai és szellemi foglalkozásúak adataira külön-külön kérdez rá. A munkaidő-mérleg adatok vonatkozási köre a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények teljes köre, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.
Rendelkezésre álló információk:
Háttérváltozók
A szakstatisztika mindegyik témájánál:
Egy-egy témánál adatgyűjtés specifikusan használt osztályozás
Üres álláshely adatok:
Munkaidőmérleg adatok:
A szakstatisztikához tartozó témáknál (a sztrájk statisztikát kivéve) kombinált adatforrásokat használunk. Ennek részét képezik a szakstatisztikához közvetlenül kapcsolódó, az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban (OSAP-ban) elrendelt, adatgyűjtések, és az adminisztratív forrásokból átvett adatok.
A vállalkozások, nonprofit szervezetek, valamint a Központosított Illetmény-számfejtő Rendszert (KIR) nem alkalmazó költségvetési szervezetek körében kérdőíves adatgyűjtés történik. A vállalkozások és nonprofit szervezetek körében az adatgyűjtés nem teljes körű, az adatszolgáltatásra való kijelölés a szervezet statisztikai főtevékenysége és létszám-kategóriája alapján történik. A vállalkozások körében a szervezetek bizonyos létszám felett teljes körűen, bizonyos létszám-kategóriákban mintavétellel kerülnek kijelölésre. Az adatgyűjtések kiterjednek a nonprofit szféra foglalkoztatás szempontjából jelentősebb szervezeteire. A kijelölt szervezetek számára az adatszolgáltatás kötelező, és kizárólag elektronikus formában teljesíthető az ELEKTRA rendszeren keresztül.
A Központosított Illetmény-számfejtő Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek munkaügyi adatait a Magyar Államkincstártól veszi át a KSH. A szakstatisztikában felhasználunk még a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett adóbevallásból származó adatokat is.
A sztrájk-statisztikai megfigyelés a sztrájkeseményekhez kapcsolódik. Az adatszolgáltatók kiválasztása sajtófigyeléssel történik. Az adatszolgáltatás kötelező.
A szakstatisztikához tartozó témákban használt adatforrások (2018. évi állapot szerint):
Üres álláshely adatok
Sztrájk
Szakstatisztikához tartozó közvetlen adatgyűjtések főbb jellemzői
|
Adatgyűjtés
megnevezése
|
OSAP
azonosító
|
Gyakoriság
|
Adatszolgáltatói
kör
|
||
|
Vállalkozás
|
Nonprofit
|
Költségvetés
|
|||
|
Jelentés
a betöltött és üres álláshelyek
számáról
|
2009
|
Negyedéves
|
50 főtől
teljes körű
5-49 fősek
körében mintavétel (Kivéve D nemzetgazdasági
ágat, ahol 5 főtől teljes körű) |
Oktatás, humán-egészségügy,
szociális ellátás területén, valamint a
vízellátás; szennyvíz gyűjtése,
kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés
statisztikai főtevékenységű szervezetek
körében 3 főtől teljes körű a többi
ágban 50 főtől teljes körű.
|
A Központosított
Illetmény-számfejtő Rendszeren kívüli
költségvetési szervek
|
|
Alapadatok a fizikai és szellemi
foglalkozásúak munkaidőmérlegéhez
|
1114
|
Többévenként
(1992, 1995, 1999, 2002, 2005, 2011, 2016)
|
50 főtől
teljes körű
5-49 fősek
körében mintavétel
|
||
|
Sztrájk-statisztikai
jelentés
|
1119
|
Eseményhez
kötött
|
Eseményben
érintett munkáltatók
|
||
A vállalkozások körében az adatgyűjtés a TEÁOR’08 alapján, A-N, P-S, a nonprofit szervezetek körében az A-S nemzetgazdasági ágakra terjed ki. A kijelölt nonprofit szervezetek között a gazdálkodási forma alapján elsődlegesen hitéleti tevékenységet végzők nem szerepelnek. A jelentés a betöltött és üres álláshelyek számáról című adatgyűjtés minden év harmadik negyedévében kiterjed az 1-4 fős vállalkozások mintavételes megfigyelésére is.
Szakstatisztikához tartozó adatátvételek felhasználása és jellemzői
A Központosított Illetmény-számfejtő Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetekre vonatkozó adatátvétel 2015-től önálló OSAP számon (2264, 2267) került elrendelésre, lefedettsége teljes körű. Az adatszolgáltató a Magyar Államkincstár, az adatszolgáltatások tartalma lényegében megegyezik az azonos témájú adatgyűjtés kérdőíve tartalmával.
Közzétételi formák:
Üres álláshely adatok
Sztrájk
Munkaidőmérleg
Időszerűség, adatok publikálása tájékoztatási naptár szerint:
Üres álláshely adtok : Tárgynegyedévet követő 70. nap
Sztrájk statisztikai adatok : Tárgyévet követő 6. hónap
Munkaidő-mérleg adatok : Tárgyévét követő 18. hónap
Revíziók:
1. Tervezett revíziók:
1.1 Rutin (rendszeres) revíziók:
Üres álláshely adatok
Rutin revízióra évente egyszer kerül sor. A revideált adatokat a tárgyévet követő első negyedévi adatok publikálásakor tesszük közzé. A rutinrevíziók legjellemzőbb oka az adatszolgáltatók utólagos adatjavítása, illetve pótlólagos adatszolgáltatás. Ez utóbbi esetben az első publikáláskor hiányzó jelentések pótolt, becsült adatai kerülnek lecserélésre a tényleges a jelentett tényleges adatra.
Sztrájk statisztikai adatok
Az adatgyűjtés jellegéből adódóan nincs rutinrevízió.
Munkaidőmérleg adatok
Nincs rutinrevízió, mert a jelentések beérkezési határideje és az adatok publikálása közötti időszakban a hiányzó adatok pótlása (bekérése), a hibás adatok javíttatása jellemzően meg tud történni.
1.2 Nagy revíziók:
Az intézményi munkaügyi adatgyűjtések esetében eddig nem volt olyan esemény, ami miatt a már publikált adatoknál lényeges módosítást, átdolgozást kellett volna végezni.
2. Nem tervezett revíziók:
Előre be nem ütemezett adat-felülvizsgálat. Erre csak rendkívüli esetben kerül sor, nevezetesen ha előre nem látott esemény (adathiba, technikai probléma, stb.) adat-felülvizsgálatot tesz szükségessé. A vonatkozó adatközlésben a javítás ténye is közzétételre került.
A szakstatisztika története:
Üres álláshely adatok
A munkaerő-kereslet alakulásának megfigyelése céljából az üres álláshelyre vonatkozó adatok 2001-2003 között kísérleti jelleggel az éves munkaügyi jelentésen kerültek bekérésre. Az önálló felvételként elrendelt negyedéves gyakoriságú adatgyűjtés 2004-ben indult. A felvétel végrehajtása az Európai Unió tagországai számára 2008-tól kötelező. A kérdőív és az adatgyűjtés vonatkozási köre 2004-től változatlan. 2015-től a Központosított Illetmény-számfejtő rendszert alkalmazó költségvetési szervekre vonatkozó adatátvétel új nyilvántartási számon került elrendelésre. 2016-tól a kijelölt nonprofit szervezetek köre kibővült a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés statisztikai főtevékenységű szervezetek 3-49 fős nonprofit gazdasági társaságaival. 2017-től a kijelölt nonprofit szervezetek köre szűkült a gazdálkodási forma alapján elsődlegesen hitéleti tevékenységet folytató nonprofit szervezetekkel. A havi adatoknál jelzett módszertani változás 2018-tól az üres álláshely adatokat is érinti, jóllehet az adatok összehasonlíthatóságát a módszertani változás alapvetően nem befolyásolja.
Sztrájk
A sztrájktörvény elfogadását követően igény merült fel a sztrájkesemények megfigyelésére. A sztrájk eseményekre vonatkozó megfigyelés 1990-ben került kidolgozásra, és 1991 óta része a munkaügyi statisztika rendszerének. A sztrájkstatisztikai adatgyűjtés azokra az eseményekre korlátozódik - összhangban a vonatkozó ILO módszertannal - amelyekben egyidejűleg legalább 10 fő vesz részt. Abban az esetben, ha a munkabeszüntetés a 2 órát nem éri el, akkor figyelmeztető sztrájkról van szó. A statisztikai adatlap kiküldésére akkor kerül sor, ha az országos és a megyei napilapok teljes körére kiterjedő sajtófigyelésből tudomást szerez a sztrájkról a KSH.
Munkaidőmérleg
A KSH több évtizede 3-6 éves gyakorisággal figyeli meg a munkából való egész napos távollét hosszát és okok szerinti megoszlását. Az ún. munkaidő-mérleg a gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók munkaidőalapját, a munkaidő-veszteségeket és a munkaidő-teljesítéseket veszi számba. Az adatgyűjtésre az alábbi években került sor: 1992, 1995, 1999, 2002, 2005, 2011, 2016. 1992-ben az adatszolgáltatói kör kizárólag a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásokra terjedt ki, 1995-ben ez kiegészült a költségvetési szervek adataival. Az adatgyűjtés vonatkozási köre 1999-től a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények és a megfigyelésbe bevont nonprofit szervezetek. 2016-tól a kijelölt nonprofit szervezetek köre kibővült a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés statisztikai főtevékenységű szervezetek 3-49 fős nonprofit gazdasági társaságaival.
Utolsó frissítés:
2019.04.03.