Iskolázottság - népszámlálás
Felelős főosztály:
Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztály
Jogi alap – magyar:
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
1993. évi XCII. törvény a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról
76/2000. (V. 31.) Korm. rendelet a 2001. évi népszámlálással kapcsolatos feladatokról
2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről
305/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet a 2011. évi népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokról
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
1069/2015. (II. 25.) Korm. határozat a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felmérésének előkészítésével kapcsolatos egyes feladatokról
65/2015. (III. 25.) Korm. rendelet a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felmérésével kapcsolatos egyes feladatokról
A tárgyidőszak adatgyűjtéseit elrendelő OSAP Kormányrendelet
Jogi alap – nemzetközi:
Ajánlás a 2000 körüli nép- és lakásszámlálásokhoz az EGB régióban
Az Európai Statisztikusok Értekezlete ajánlása a 2010 körüli nép- és lakásszámlálásokhoz
Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a nép- és lakásszámlálásról
Bizottság 1201/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jellemzők és bontásuk technikai leírása tekintetében történő végrehajtásáról
A Bizottság 519/2010/EU rendelete a 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nép- és lakásszámlálásokra vonatkozóan a statisztikai adatok és metaadatok programjának elfogadásáról
A Bizottság 1151/2010/EU rendelete a nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a minőségi jelentésre vonatkozó előírások és annak szerkezete, valamint az adattovábbítás technikai formátumának tekintetében történő végrehajtásáról
A szakstatisztika célja:
A népesség iskolázottsági
szintjének és szakképzettségének bemutatása.
A népszámlálások között eltelt
időben végbement változások mérése.
Tartalom:
A népesség iskolázottság szerinti
megoszlása, az iskolarendszerű oktatás keretében
szerzett legmagasabb elvégzett évfolyam alapján. Az iskolába
járók képzési szint szerinti
összetétele.
Az adatok teljes körű
népszámlálás esetén tetszőleges
területi bontásban, mintavételes adatfelvétel
(mikrocenzus) esetén megyénkénti,
járásonkénti bontásban elérhetők.
A szakstatisztika osztályozásai:
ISCED - Az oktatás nemzetközi
szabványosztályozása
Az iskolai végzettségek (szakok, szakmák)
csoportosítási rendszere
Képesítések jegyzéke
Tanintézetek, kiállítók
jegyzéke
Adatforrások:
-
Teljes körű
összeírás (népszámlálás) -
interjú módszerrel (a lakosság személyes
kikérdezése papíralapú
kérdőíven), önkitöltéssel
(papíralapú kérdőíven), elektronikus
úton. Az adatszolgáltatás kötelező.
-
Mintavételes
adatfelvétel (mikrocenzus) - interjú módszerrel (a
lakosság személyes kikérdezése
papíralapú kérdőíven, elektronikus
eszközön), önkitöltéssel elektronikus
úton. A kijelölt címeken élők
számára az adatszolgáltatás
kötelező.
-
Közzétételi formák:
Publikálás gyakorisága:
tízévenként.
Elektronikus formában: KSH honlap, a
nyomtatott formában megjelenő
népszámlálási kiadványok egy része
CD-ROM-on, stADAT, T-STAR.
Nyomtatott formában:
Népszámlálási kötetsorozat, Magyar
statisztikai évkönyv.
Adatátadás nemzetközi
szervezetnek: ENSZ. Eurostat adatbázisa, adatátadás az
Eurostat kérésnek megfelelő időpontokban, célja
a nemzetközi összehasonlítási lehetőségek
biztosítása.
Időszerűség, revíziós politika és gyakorlat:
Időszerűség:
Előzetes adatok közzététele: a teljes
körű népszámlálás
végrehajtását követő 9-12. hónapban.
Végleges adatok közzététele: a teljes
körű népszámlálás, illetve a mikrocenzus
adatainak feldolgozását követően folyamatosan.
Revíziós politika/gyakorlat
o
Rutin (rendszeres)
revízió: Nincs rendszeres revízió
o
Nagy revízió:
Nagy revízió soha nem volt ebben a szakstatisztikában.
-
Nem tervezett revízió: Előre be nem
jelentett adat-felülvizsgálat. Erre csak
rendkívüli esetben kerül sor, nevezetesen, ha előre
nem látott esemény (adathiba, technikai probléma
stb.) adat-felülvizsgálatot tesz
szükségessé. Az elmúlt évben nem
tervezett revízióra nem került sor ebben a
szakstatisztikában.
A szakstatisztika története:
Magyarországon 1869 óta rendszeresen,
általában tízéves időközökben
kerül sor teljes körű
népszámlálásra. 1970-ben és 1990-ben a
teljes körű összeíráshoz 25, illetve 20
százalékos reprezentatív felvétel
kapcsolódott. A köztes időben reprezentatív
mintán alapuló mikrocenzusra kerül sor.
A magyar népszámlálások során
iskolai végzettségre vonatkozó kérdést
először 1910-ben tettek fel. A korábbi
népszámlálások csak az írni-olvasni
tudást kérdezték. Az 1920. évi
népszámlálástól fokozatos
bővítéssel igyekeztek az iskolai végzettséget
megközelíteni.
Az oktatási rendszerben szereplő
iskolázottsági fokozatok teljes skáláját
(alap-, közép-, illetve felsőfok) az 1941. évi
népszámlálás programja tartalmazta. Azóta
minden népszámlálás felvételi programja ezt
folytatta, illetve bővítette (tanintézet megnevezése,
képesítés megnevezése, elvégzett szak,
szakág, ágazat megnevezése, bizonyítvány,
oklevél megszerzésének éve).
Utolsó frissítés:
2018.06.22.