Módszertani dokumentáció / szakstatisztikák

• Főmenü /
• Iskolarendszerű oktatás - felsőoktatás

English version

Nyomtatási verzió

Letöltés

Keresés

• Tartalmi leírás
• Fogalmak, definíciók
• Osztályozások
• Adat-előállítás módszertana
• Adatminőség
• Adatforrások 2013-ig
• Adatforrások 2013-tól
• Kapcsolódó szakstatisztikák

Iskolarendszerű oktatás - felsőoktatás

Felelős főosztály: Életminőség-statisztikai főosztály, 1/345-6193, eletminoseg@ksh.hu
Jogi alap – magyar: A tárgyidőszak adatgyűjtéseit elrendelő OSAP Kormányrendelet
Jogi alap – nemzetközi: Az Európai Parlament és a Tanács 452/2008/EK rendelete (2008. április 23.) az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról
A Bizottság 88/2011/EU rendelete (2011. február 2.) az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló 452/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó statisztikák tekintetében történő végrehajtásáról
A Bizottság 912/2013/EU rendelete (2013. szeptember 23.) az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló 452/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó statisztikák tekintetében történő végrehajtásáról

A szakstatisztika célja:

A köznevelési (2011-ig közoktatási) és felsőoktatási intézmények tevékenységének felmérése, indikátorok fejlesztése, oktatáspolitikai döntések előkészítése, intézkedések végrehajtásának értékelése, információszolgáltatás, nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.

Tartalom:

A köznevelés- (2011-ig közoktatás) statisztikai adatbázis főbb mutatócsoportjai településszintű bontásban:

• a feladatellátási hely tevékenységére vonatkozó adatok (tárgyi eszközök, pedagógusok)
• tanulók létszámára, összetételére vonatkozó adatok
• a szakmai oktatás részvételi és vizsgákra vonatkozó adatai
• gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra vonatkozó adatok
• egyéb köznevelési (2011-ig közoktatási) tevékenységet ellátó intézmények (pedagógiai szakszolgálat, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadó, szakértői bizottságok, alapfokú művészetoktatás) tevékenységével kapcsolatos adatok

A felsőoktatás-statisztikai adatbázis főbb mutatócsoportjai az intézmény székhelye és a képzési hely székhelye szerinti megyei bontásban:

• hallgatói, oktatói és a technikai ellátottságra vonatkozó adatok intézményi, kari és munkarend szerinti bontásban
• kollégiumi, diákjóléti és a végzettekre vonatkozó adatok munkarend szerinti bontásban

Felsőoktatási intézményekbe jelentkezettek és felvettek adatai képzési területek szerinti bontásban.

A szakstatisztika osztályozásai:

Az oktatás szabványos nemzetközi osztályozási rendszere: ISCED

Képzési területek egységes osztályozási rendszere: KEOR

Adatforrások:

A köznevelési (2011-ig közoktatási) és felsőoktatási adatbázisok teljes körű, elektronikus, intézményi adatgyűjtéseken (OSAP 1410, 1434, 1435, 2220) alapulnak. 2013-tól a felsőoktatásra vonatkozó adatok (OSAP 1434, 1435, 2220) nem különálló adatgyűjtésből származnak, hanem a Felsőoktatási Információs Rendszerből (FIR), amely egy közhiteles központi nyilvántartás.

2017/2018-as tanévtől a pedagógusokra vonatkozó adatok a Köznevelési Információs Rendszer személyi nyilvántartásából származnak.

A KSH a köznevelési és a felsőoktatási statisztikai adatállományt átveszi az EMMI-től, és használja.

Az OSAP 1467, 1468 adatgyűjtésből a felsőoktatásba jelentkezettekre és felvettekre vonatkozóan az Oktatási Hivataltól vesszünk át adatokat.

Adatátvétel más szakstatisztikától: Továbbvezetett népesség (WNT)

Közzétételi formák:

• Elektronikus formában: stADAT-táblák, tájékoztatási adatbázis, egyéb letölthető kiadványok (Oktatási adatok c. Statisztikai tükör; T-STAR; MR-STAR(2016-ig); BP-STAR).

• Nyomtatott formában: Országos, régiós és települési szinten is minden összefoglaló statisztikai adattárban publikálnak iskolarendszerű oktatási adatokat. (Magyar statisztikai zsebkönyv; Magyar statisztikai évkönyv; KSH jelenti; Magyarország; Megyei évkönyvek és zsebkönyvek; Nők-férfiak), egyéb kiadvány (Társadalmi ellátórendszerek).

• Adatátadás hazai és nemzetközi szervezetnek (évente Eurostat, UNICEF, OECD)

• Adatátadás más szakstatisztikának: Nemzeti számlák, GDP (QP), Egészségügy, baleset (FE), Gyermekjólléti ellátások és gyermekvédelem (FSG), Vásárlóerőparitás számítás (QPV), Munkaerőpiaci részvétel (QLF).

Időszerűség, revíziós politika és gyakorlat:

Előzetes adatok megjelenése: t+2 hónap.

Előzetes részletes adatok megjelenése: t+6 hónap.

Végleges adatok megjelenése: t+10 hónap.

• Tervezett revíziók:

o   Rutin (rendszeres) revíziók:

A 2017-re vonatkozó végleges adatok az előzetesekben közöltektől adatjavítások miatt eltérnek.

o     Nagy revíziók:

Az oktatási adatfelvételek rendszere a 2000/2001. tanévtől mind tartalmában, mind módszerében változott, követve az oktatás szervezeti és tevékenységi rendszerének átalakulását. Az összehasonlíthatóság érdekében a korábbi években közölt adatok az új módszernek megfelelően módosultak, de az átdolgozás néhány esetben nem volt megoldható.

A 2016/2017-es tanévben a középfokú szakképzésben jelentős átalakulások kezdődtek, amelyek egyben az iskolatípusok változását is jelentik. Az összehasonlíthatóság érdekében a korábbi években közölt adatok az új szerkezetnek megfelelően átdolgozásra kerültek.

• Nem tervezett revízió:

Előre be nem jelentett adat-felülvizsgálat. Erre csak rendkívüli esetben kerül sor, nevezetesen, ha előre nem látott esemény (adathiba, technikai probléma stb.) adat-felülvizsgálatot tesz szükségessé. Nem tervezett revízióra legutóbb 2011-ben került sor, új információ kései beérkezése miatt.

A szakstatisztika története:

Az oktatás különféle szintjeiről végrehajtott adatgyűjtések a magyar statisztikai szolgálat legrégebbi tevékenységei közé tartoznak. 1867 után a Földművelés-, Ipar-, és Kereskedelmi Minisztériumban működő statisztikai osztály legelső munkája a közoktatásügyi statisztika megszervezése volt.

A 1948 után mind a magyar statisztikai szolgálat, mind az iskolarendszer jelentősen megváltozott.

Az oktatásstatisztika egészen az ezredfordulóig az iskolatípusonkénti adatgyűjtésre koncentrálódott. Ezek az adatgyűjtések tartalmazták a főbb oktatásstatisztikai mutatókat (iskolák, tanulók, osztályok és pedagógusok száma), amelyeket a KSH által kibocsátott évkönyvekben, zsebkönyvekben, kiadványokban publikáltak. A területi adatok elemzése és publikálása a KSH megyei igazgatóságainak feladata volt. (Az első összefoglaló módszertani kiadvány 1978-ban készült.)

Az 1990-es évek folyamán az oktatási rendszer alapvetően átalakult (új iskolák alapítása, régiek bezárása, iskolák profiljának megváltozása, kibővülése), és a megváltozott folyamatokat a korábbi szerkezetre épülő statisztika egyre kevésbé tudta nyomon követni. A nemzetközi szervezetek adatigénye is felgyorsította a magyar oktatásstatisztikai rendszer reformját.

Az oktatási adatfelvételek rendszere a 2000/2001. tanévtől mind tartalmában, mind módszerében változott, követve az oktatásnak az 1993. évi LXXIX. és LXXX. sz. törvényekben meghatározott szervezeti és tevékenységi rendszerét. Az adatfelvétel megfigyelési egysége az oktatási intézmény, ezen belül a tevékenység, oktatási feladat. Az adatfelvétel eszmei időpontja 2000/2001-től minden év október 1., illetve október 15. (2000 előtt ehhez közel álló, iskolatípusonként eltérő időpont.).


Utolsó frissítés: 2018.07.04.