A KSH Kiadványtára

2019-ben a termékbehozatal 5,7, a kivitel 4,2%-kal bővült, ennek üteme ugyanakkor export- és importoldalon egyaránt lassult az egy évvel korábbihoz képest. Termék-külkereskedelmi mérlegünk 1,6 ezer milliárd forint többlettel zárt, aminek összege nemcsak elmaradt a 2018. évitől, hanem jóval kisebb volt, mint a dinamikusan bővülő szolgáltatás-külkereskedelem 2,9 ezer milliárd forintos aktívuma. A szolgáltatásexport bevételei rekordmértékben meghaladták a szolgáltatásimport értékét.

A külkereskedelmi termékforgalom volumene mindkét forgalmi irányban emelkedett 2018-ban. A növekedés üteme ugyanakkor export- és importoldalon egyaránt lassult. A behozatal bővülése az előző évihez hasonlóan meghaladta a kivitelét. Termék-külkereskedelmi egyenlegünk 2018-ban is többletet mutatott, összege azonban elmaradt az egy évvel korábbitól. A szolgáltatás-külkereskedelem bővülése is folytatódott: exportbevételei minden eddiginél nagyobb mértékben meghaladták importkiadásait, így a szolgáltatások rekordnagyságú külkereskedelmi többlettel zárhatták az évet.

Magyarországon 2017-ben is folytatódott a növekedés a külkereskedelemben. A termékforgalomra vonatkozó előzetes adatok szerint a kivitel értéke 31,1 ezer milliárd, a behozatalé 28,6 ezer milliárd forint volt, ami folyó áron a forgalom 7,4, illetve 10%-os növekedését jelentette az előző évihez képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 2,5 ezer milliárd forint (8,1 milliárd eurós) többletet mutatott, 528 milliárd forinttal (1,6 milliárd euróval) romlott az előző évhez képest. A külkereskedelmi termékforgalom értékéhez hasonlóan a volumene is tovább bővült, az export 5,8, az import 8,2%-kal nőtt 2016-hoz képest.

2016-ban az előzetes adatok szerint a magyar külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 4,4, a behozatalé 4,7%-kal nőtt. Az előzetes adatok szerint a kivitel értéke 29,0 ezer milliárd, a behozatalé 25,9 ezer milliárd forint volt, ami folyó áron a forgalom 3,4, illetve 2,1%-os növekedését jelenti az előző évhez képest. Az export euróban számított értéke 2,9, az importé 1,5%-kal nőtt, az export értéke 93,0 milliárd eurót, az importé 83,1 milliárd eurót tett ki.
2016-ban a termék-külkereskedelem többlete 3,1 ezer milliárd forint (9,9 milliárd euró) volt, 429 milliárd forinttal (1,3 milliárd euróval) több, mint egy évvel korábban.

A külkereskedelem szerepe az egyes gazdaságok szempontjából egyre fontosabb, ugyanakkor súlya országonként jelentősen különbözik. A világgazdaság teljesítménye 2015-ben 3,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit a NemzetköziValutaalap becslése szerint, míg 2014-ben a globális gazdaság GDP-je 3,4%-kal emelkedett. A fejlett országok teljesítménye több mint 10 éve elmarad a világgazdaság átlagától. 2014-ben a GDP 1,8, 2015-ben 1,9%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A fejlődő és felzárkózó országok együttes teljesítménye a globális átlagot meghaladó ütemben nőtt, 2015-ben 4,0%-kal. A nem fejlett országok közül a teljesítményt és a gazdasági súlyt tekintve kiemelkedik Brazília, Oroszország, India és Kína által alkotott BRIC-országcsoport. Mindegyikük a világ tízlegnagyobb nemzetgazdasága közé tartozik.

A külkereskedelem szerepe az egyes gazdaságok szempontjából egyre fontosabb, ugyanakkor súlya országonként jelentősen különbözik. 2014-ben a világ gazdaságainak jelentős része a válságon túljutva már növekedést tudott elérni. A bővülés azonban a legtöbb országban szerény, több esetben a korábbinál kisebb mértékű volt. Egy ország külkereskedelmének volumenét az ország fizetőeszközének árfolyama is befolyásolja. Hazánkban a külkereskedelmi egyenleg 2014-et kivéve (0,4%) 2009 óta minden évben pozitívan járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A kiadvány átfogó képet ad a magyar külkereskedelem 2013. évi alakulásáról. Foglalkozik annak nemzetközi, illetve nemzetgazdasági vonatkozásaival, továbbá részleteiben elemzi a külkereskedelmi termékforgalom, a külkereskedelmi termékárak, valamint a szolgáltatás-külkereskedelem területeit. Az elemzés első része áttekintést ad a külkereskedelem alakulásáról a világ többi országában, kiemelten az Európai Unióban, annak fontosabb tagállamaiban, valamint néhány, Magyarországhoz közeli, vele hasonló helyzetű országban, külön vizsgálva a teljes külkereskedelem, a külkereskedelmi termékforgalom és a szolgáltatás-külkereskedelem alakulását is. Magyarországon a 2010–2013 közötti idő¬szakban a nettó export pozitívan járult hozzá a GDP növekedéséhez. 2013-ban a folyó áron mért külkereskedelmi egyenleg 52%-át a termékek forgalma, 30%-át a turizmus, 13%-át a szállítási szolgáltatások adták. A külkereskedelmi termékforgalom előzetes adatai szerint 2013-ban a kivitel értéke 24 244 milliárd forintot, a behozatalé 22 154 milliárd forintot tett ki, ami a forgalom értékének 4,8, illetve 4,4%-os növekedését jelenti az előző évhez képest. Az árufőcsoportok közül a forgalom mindkét irányában a legjelentősebb súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök exportvolumene 5,1, az importé 4,8%-kal bővült. A növekedés húzóerejét mindkét irányban az autóiparhoz kapcsolódó árucsoportok forgalmának fellendülése okozta. 2013-ban a tíz legfontosabb exportcélországunk közül 9, az import tekintetében 8 az Európai Unióban található. A kivitel, illetve behozatal negyedét egyaránt legnagyobb külkereskedelmi partnerünkkel, Németországgal bonyolítottuk. 2013-ban a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala az importban 0,6%-kal csökkent, a kivitel ugyanakkor az előző évi árszinten bonyolódott le. A cserearány 0,6%-kal javult. A bevételek 4,4 és a kiadások 3,9%-os bővülése mellett a szolgáltatás-külkereskedelmi export értéke 2013-ban 4823 milliárd forint, az importé 3666 milliárd forint volt. A szolgáltatáscsoportok közül a turizmus bevételei 4,7%-os bővülést, kiadásai kismértékű csökkenést mutattak. A szállítási szolgáltatások exportja 13, importja 6,1%-kal nőtt, míg az üzleti és kormányzati szolgáltatások bevételei alig változtak, kiadásai pedig 4,4%-kal emelkedtek. A szolgáltatás-külkereskedelem relációs szerkezete évről évre viszonylag állandó. Elsődleges partnerünk az Európai Unió, azon belül 2013-ban a legfontosabb partnerország mindkét forgalmi irányban Németország volt.