A KSH Kiadványtára

2019-ben Magyarországon több mint 700 milliárd forintot, a GDP 1,48%-át fordították kutatás-fejlesztésre. Ezzel az uniós tagállamok között a középmezőnyhöz tartoztunk. A K+F-ráfordítások folyó áron számított összege és GDP-hez mért nagysága az elmúlt tíz évben – kisebb hullámzások mellett – számottevően emelkedett. A kutatás-fejlesztés fő bázisát jelentő vállalkozói szektor szerepvállalása tovább erősödött. 2016–2018 között a legalább 10 fős vállalkozások 29%-a végzett innovációs tevékenységet.

A kutatás-fejlesztés 2018. évi adatait bemutató kiadványunk célja, hogy a téma iránt érdeklődők tájékoztatást kapjanak a K+F-tevékenységet jellemző legfontosabb mutatók (K+F-helyek száma, létszáma, a -ráfordítások és a -források) alakulásáról. Rövid áttekintést adunk az országos és területi adatokról, a vállalkozási, felsőoktatási és államháztartási szektor K+F-tevékenységéről, illetve a kiadvány nemzetközi összehasonlítást is tartalmaz.

A korábbi évekhez hasonlóan a kutatás-fejlesztés 2017. évi adatait bemutató éves összefoglaló kiadványunk célja, hogy a téma iránt érdeklődő felhasználók a rendelkezésre álló legfrissebb adataink alapján részletes tájékoztatást kapjanak a K+F-tevékenységet jellemző legfontosabb mutatók (kutató-fejlesztő helyek száma, a kutatásban részt vevők tényleges és számított létszáma, a ráfordítások és a források) alakulásáról.
A kiadvány elején rövid áttekintést adunk az országos K+F-tevékenység helyzetéről, majd ezt követően külön-külön részletezzük a három – vállalkozási, felsőoktatási és államháztartási – szektor 2017. évi adatait. A kiadványhoz kapcsolódó táblázatos anyagban állnak rendelkezésre a további részletes adatok.
A kiadványban a K+F-tevékenységgel együtt az innovációra vonatkozó, a KSH által már több alka- lommal végrehajtott CIS-adatfelvétel eredményeit is publikáljuk. A kétévenkénti gyakorisággal végrehajtott adatgyűjtés – hasonlóan az előző évekéhez – az Eurostat módszertani ajánlásai alapján történt. A Com-munitiy Innovation Survey (CIS) 2004 óta az EU valamennyi tagállamában kötelező adatgyűjtés, amelyet bizottsági rendelettel szabályoznak.

2017-ben a nemzetgazdaság kutatás-fejlesztési ráfordítása 517 milliárd forint volt, ami a GDP 1,35%-a. A nemzetgazdasági szintű kutatás-fejlesztési ráfordítás közel 74%-a a vállalkozások, 13–13%-a pedig a felsőoktatási, valamint a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek tevékenységéből származott. A 2016. évi pályázati források jelentős részének 2017-ben történt felhasználása miatt az állami költségvetési finanszírozású kutatási ráfordítások emelkedtek a legnagyobb mértékben, folyó áron közel 53 milliárd forinttal (47%). A vállalkozási forrásból finanszírozott K+F-ráfordítások 31 milliárd forinttal (13%) növekedtek. A K+F-ráfordítások pénzügyi forrásai közül csak a nonprofit források összege csökkent, egy év alatt 10,5%-kal.

2016-ban a kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten több mint 427 milliárd forintot, a GDP 1,22%-át fordították, 2727 kutatóhely működött, 2,6%-kal kevesebb, mint az előző évben. A felsőoktatásban 2016-ban lezajlott átszervezések következtében az intézmények száma 65-re csökkent, ezen belül viszont 58-cal emelkedett azon egységeik száma, ahol kutatást, kísérleti fejlesztést végeztek. A kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek az ország összes K+F-kutatóhelyének a 4,6%-át tették ki 2016-ban, a 125 kutatóhely 10-zel volt kevesebb, mint az előző évben.

2016-ban kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten több mint 427 milliárd forintot, a GDP 1,22%-át fordították. A K+F-ráfordítások 2015-höz viszonyítva folyó áron 8,8%-kal csökkentek.

A szektorok szerinti bontásban a hazai kutató-fejlesztő helyek főbb adatait tartalmazó kiadványunk bemutatja a K+F-személyzet számának alakulását. Elemezzük a kutatás-fejlesztés ráfordításait és azok forrásait. A vállalkozási szektort létszám-kategória, valamint tulajdonosok szerinti bontásban is vizsgáljuk. Bemutatjuk a vállalkozások innovációs tevékenységének alakulását, vizsgáljuk az új termékeket, illetve eljárásokat bevezető, ún. technológiai innovátor cégeket és a marketing és szervezeti innovációkat végrehajtókat.
A 4. ábrát javítottuk: a nonprofit források aránya 15,3% helyett helyesen 5,3%.

2015-ben kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten több mint 468 milliárd forintot, a GDP 1,39%-át fordították. 2014-hez viszonyítva a folyó áron számított növekedés az előző évinél nagyobb, 6,2%-os volt.

2014-ben az országban 2994 kutatóhely működött, 165-tel (5,2%-kal) kevesebb, mint 2013-ban. A K+F tényleges létszáma a kutatóhelyek számánál kisebb ütemben (1,8%-kal), 57,2 ezer főre, a K+F számított létszáma pedig (2,2%-kal) 37,3 ezer főre csökkent. Ezzel szemben a kutatók tényleges és számított létszáma is emelkedett, 3,7, illetve 4,7%-kal. Ennek következtében részarányuk szintén növekedett, így a teljes munkaidejű dolgozóra átszámított összes létszám több mint 70%-a kutató. Az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású K+F-személyzet számított létszáma 20, a segédszemélyzeté közel 12%-kal lett kevesebb.

2014-ben kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten közel 440 milliárd forintot, a GDP 1,38%-át fordították. 2013-hoz viszonyítva a folyó áron számított növekedés 4,6%-os volt.

A szektorok szerinti bontásban a hazai kutató-fejlesztő helyek főbb adatait tartalmazó kiadványunk bemutatja a K+F-személyzet számának alakulását. Elemezzük a kutatás-fejlesztés ráfordításait és azok forrásait. A vállalkozási szektort a tudományági és gazdálkodási forma szerint, TEÁOR, létszám-kategória, valamint tulajdonosok szerinti bontásban is vizsgáljuk. Bemutatjuk a vállalkozások innovációs tevékenységének alakulását, vizsgáljuk az új termékeket, illetve eljárásokat bevezető, ún. technológiai innovátor cégeket és a marketing és szervezeti innovációkat végrehajtókat.

2013-ban kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten több mint 420 milliárd forintot, a GDP 1,44%-át fordították. 2012-höz viszonyítva a folyó áron számított növekedés kiugróan magas, 15,5%-os volt.
A vállalkozási kutatóhelyek K+F-ráfordításai 22,2%-kal emelkedtek, de az államháztartási szektorban is az átlagot meghaladó, 19,1%-os volt a fejlődés. Ezzel szemben a felsőoktatási kutatóhelyeken az elmúlt évinél is erőteljesebb, 9,7%-os csökkenés következett be.

A kiadvány a Magyarországon működő kutató-fejlesztő helyek főbb adatait tartalmazza, szektorok, megyék és tudományágak szerinti bontásban. Bemutatja a kutatás-fejlesztéssel foglalkozók tényleges és számított létszámának alakulását, munkakörök, nemek, kor és iskolai végzettség szerinti megoszlását. Részletes adatokat tartalmaz a K+F ráfordításokról és azok forrásairól. Az MTA kutatóhelyek K+F tevékenységére vonatkozó adatok, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától származó országos szabadalmi adatok külön táblasorokban szerepelnek.

2012-ben kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten 363,7 milliárd forintot fordítottak, a GDP 1,29%-át. 2011-hez képest a növekedés folyó áron számítva 8,1% volt. A kutatás-fejlesztési ráfordítások forrásaiban a legnagyobb részarányt változatlanul a vállalkozások tették ki, az állami költségvetés szerepe tovább csökkent.

A kiadvány számot ad arról, hogy 2011-ben hány milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztési tevékenységre Magyarországon, hol emelkedtek legnagyobb ütemben a K+F-ráfordítások, változott-e a kutatóhelyek száma és a K+F-létszám, továbbá hány ezer fő foglalkozott K+F-tevékenységgel. A felhasználók információt kaphatnak a kutatás-fejlesztés pénzügyi forrásaink az összetételéről is.

A kiadvány számot ad arról, hogy 2011-ben hány milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztési tevékenységre Magyarországon, hol emelkedtek legynagyobb ütemben a K+F-ráfordítások, valamint hány ezer fő foglalkozott K+F-tevékenységgel, és a felhasználók információt kaphatnak a kutatás-fejlesztés pénzügyi forrásainak az összetételéről is.

A kutatás és fejlesztési tevékenység 2010. évre vonatkozó legfontosabb mutatószámai, melyek nemzetgazdasági szinten jellemzik a K+F személyi feltételeinek és ráfordításainak alakulását.

A kiadvány a hazai kutató-fejlesztő helyek főbb adatait tartalmazza, szektorok, régiók és tudományágak szerinti bontásban. Bemutatja a K+F személyzet számának alakulását, munkakör, nemek és kor szerinti megoszlását és iskolai végzettségét. Részletesen taglalja a kutatási ráfordításokat, azok forrásait és a K+F eredményeit. Az MTA kutatóhelyek K+F tevékenységére vonatkozó adatokat, valamint az országos szabadalmi adatokat külön fejezetek tartalmazzák.

A kiadvány a kutató-fejlesztő helyek legfontosabb adatait tartalmazza. Bemutatja a K+F-ben foglalkoztatottak számának alakulását, nemek szerinti megoszlását és iskolai végzettségét. Részletesen taglalja a kutatási ráfordításokat, azok forrásait, a beruházások alakulását szektoronként, gazdálkodási forma és ágazat szerinti bontásban, valamint a K+F-tevékenység eredményeit. A legfontosabb jellemzők területi (megyés, régiós) részletezésben is feldolgozásra kerültek.

A kiadvány a kutató-fejlesztő helyek legfontosabb adatait tartalmazza.
Bemutatja a K+F foglalkoztatottak számának alakulását, nemek szerinti megoszlását és iskolai végzettségét. Részletesen taglalja a kutatási ráfordításokat, azok forrásait, valamint a beruházások alakulását szektoronként, gazdálkodási forma és ágazat szerinti bontásban. Ezenkívül bemutatja a K+F tevékenység eredményeit a különböző kutatási témák és publikációk tükrében. A kiadvány területi részletezésben is feldolgozza a legfontosabb jellemzőket.