A KSH Kiadványtára

A beutazási korlátozások, illetve a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó, a járvány megfékezését célzó védelmi intézkedések hatására a belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma áprilisban 87%-kal esett vissza a járvány kitörése előtti időszakhoz, 2019 azonos hónapjához viszonyítva. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 94%-kal csökkent. 2020 áprilisához képest a megfigyelt mutatók növekedése látható, a vendégéjszakák száma 2021 áprilisában közel háromszorosa volt az egy évvel korábbinak. Az előző hónaphoz mérten a belföldi vendégéjszakák száma 2 ezerrel nőtt.

2020 októberétől december végéig a hazánkba látogató külföldiek száma közel a felére csökkent a koronavírus-járvány miatt bevezetett határzár következtében az egy évvel korábbihoz képest. A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés célú többnapos utak száma a tizedére esett vissza. A magyarok külföldre irányuló utazásai 61%-kal csökkentek, a munkavégzési célból tett utakból viszont alig a tizedével volt kevesebb, mint 2019 utolsó negyedévében.

2018-ban tovább bővült a hazai turizmus, a GDP-hez való hozzájárulása – a tovagyűrűző hatást is figyelembe véve – meghaladta a 10%-ot. A turisztikai ágazatokhoz kötődött a vállalkozások tizede és a foglalkoztatottak 9,4%-a. A turisták költéseinek összege 23%-kal nőtt, aminek csaknem háromnegyedét a külföldiek fogyasztása adta. Magyarország legfőbb turisztikai partnerének továbbra is Ausztria, Németország és Románia számított, a kiadások négytizede e három ország turistáihoz volt köthető.

2019-ben még bővülés jellemezte Magyarország turizmusát.
A nemzetközi trendekkel összhangban 2019-ben hazánkban is kedvezően alakultak a turisztikai folyamatok. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma enyhébben, az üzleti célú egyéb szálláshelyeké erőteljesebben bővült. A magyar lakosság 9,0%-kal több utazást tett külföldre, mint 2018-ban, míg a más országból hozzánk érkezők száma 6,5%-kal emelkedett.

A koronavírus-járvány következtében meghozott utazási korlátozások bevezetése, a külföldi vendégforgalom évek óta tartó folyamatos bővülését törte meg hazánkban is. 2020 márciusában jelentősen visszaesett a nemzetközi turizmus. Az elmúlt években a külföldiek generálták a vendégforgalom mintegy felét a kereskedelmi szálláshelyeken, az utazásokhoz kapcsolódó kiadásaik összege pedig 2019-ben elérte a 2,3 ezer milliárd forintot.

2017 első kilenc hónapjában a többnapos belföldi utazások száma (11 millió) 0,5%-kal nőtt, míg a turizmusra fordított idő (47 millió nap) 1,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A turisztikai fogyasztás folyó áron 5,1%-kal magasabb volt, miközben az egy utazó egy napjára jutó költés 7,0%-kal növekedett, elsősorban az alacsony költéssel járó utazások számának visszaesése miatt.

Az idegenforgalom egyes területeinek 2015. évi teljesítményéről már jelentetett meg a Központi Statisztikai Hivatal publikációkat, ez a mostani azonban elsősorban a területi különbségekre koncentrál, és a kilenc turisztikai régió vendégforgalmi, kapacitás- és teljesítménymutatóira. A kiadvány ezért külön fejezetben foglalkozik az egyéb szálláshelyek fogalmával, jelenlegi helyzetével, és kitér a szálláshely-szolgáltatás új, a közösségi megosztáson alapuló formáira is.

2016 első nyolc hónapjában a balatoni kereskedelmi szálláshelyeken 1 millió 300 ezer vendég 4 millió 310 ezer vendégéjszakát töltött el. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek együttes vendéglétszámának 17%-a és a regisztrált vendégéjszakák 22%-a ebben a régióban jelent meg. A térség külföldi- és belföldivendég-forgalma is kedvezőbben alakult, mint egy évvel korábban, így a vendégek száma összesen közel 63 ezer fővel (5,1%-kal), az eltöltött vendégéjszakák száma pedig 222 ezer éjszakával (5,4%-kal) nőtt. A Balaton régió vendégkörének több mint a háromnegyedét a belföldiek tették ki, és a vendégéjszakák kétharmada is hozzájuk kapcsolódott.

A Balaton idegenforgalmi régió hazánk második legnépszerűbb idegenforgalmi célterülete, évente több millió magyar és külföldi turista keresi fel, veszi igénybe a szálláshelyeket, vagy csak egyszerűen megtekinti az idegenforgalmi régió egy-egy látványosságát. A korábbi években a balatoni idegenforgalomról csak a kereskedelmi szálláshelyek adatai révén esett szó. Ez a kiadvány azonban más módon közelíti meg a turizmust: az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó vállalkozásokra fókuszálva az idegenforgalmat mint gazdasági ágat mutatja be. Az elemzés során a balatoni turizmusgazdaságban érdekelt vállalkozások összetételét, eredményességét, beruházásait, hozzáadott értékét és a foglalkoztatásban betöltött szerepét mutatja be. Az adatokat hosszabb időtávban (2008 és 2014 között) vizsgálva lehetőség nyílt arra is, hogy a gazdasági válságnak az idegenforgalomhoz közvetlenül és közvetve kötődő vállalkozásaira gyakorolt hatását is szemlélteti. Elemző kiadványunk utolsó fejezetében összefoglaltuk a Balaton régióban működő kereskedelmi és egyéb (korábbi elnevezéssel magán-) szálláshelyek legfrissebb, 2014. évi kapacitás-, vendégforgalmi és bevételi adatait, valamint röviden áttekintettük a 2008 és 2014 között bekövetkezett változásokat.

Hazánk és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatok a 20. század során fokozatosan elmélyültek. A kiadványunk ennek a jelenlegi helyzetéről ad egy áttekintést. A nagy földrajzi távolságok ellenére napjainkban élénk áruforgalom zajlik a két ország között, méghozzá jelentős exporttöbblet mellett. A külföldi leányvállalatok terén pedig az Egyesült Államok a második legfontosabb stratégiai partnerünk több vállalati teljesítménymutató alapján.

A kiadvány havi rendszerességgel nyújt aktuális információkat a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmáról megyei és szállástípus szerinti bontásban.

2014. január–decemberében a közép-magyarországi szálláshelyek vendégéjszakák alapján mért együttes forgalma az országosnál kisebb mértékben, 4,0%-kal növekedett: ezen belül a fővárosban 3,1, Pest megyében 13% volt a bővülés.

Jelen kiadványunkban a társadalmi-gazdasági környezetben elhelyezve bemutatjuk, és az ezredfordulótól napjainkig eltelt időszak adatainak segítségével összehasonlítjuk a hazai turisztikai régiókat. A kiadvány első részében ismertetjük a régiók kialakulását, és azok területi lehatárolását, majd röviden felvázoljuk a turisztikai régiók társadalmi-gazdasági hátterét. Ezt követően elsősorban a kereskedelmi és az egyéb (korábban magán-) szálláshelyek kapacitás és vendégforgalmi adatai alapján igyekszünk képet alkotni a régióknak a hazai idegenforgalmi palettán elfoglalt helyéről, szerepéről. Végül térségenként bemutatjuk a vendégek által leginkább preferált települések sajátosságait, az egyes régiókra legjellemzőbb turisztikai attrakciókat.
A téma iránt bővebben érdeklődők számára az elemző részben felvázolt tendenciákat részletes táblamelléklettel egészítettük ki.

2012-ben 137 olyan település volt Magyarországon, amely valamilyen formában érintett volt a gyógyturizmusban. A látogatók számára jelentős vonzerőt jelentenek, melyet jól jelez, hogy a hazai turizmus döntő része e településeken realizálódik, s forgalmuk a vizsgált 2001 és 2012 közötti időszakban a gazdasági válság hatásait leszámítva folyamatosan növekedett. Kiadványunkban a gyógyturizmusban érintett települések jellemzőit, turisztikai adottságait, vendégforgalmuk legfontosabb tulajdonságait, és annak alakulását mutatjuk be.

A turizmus helyi jelentőségét jelzi, hogy Észak-Alföldön töltik el az ország kereskedelmi szálláshelyei vendégéjszakáinak 8,2%-át. A térségen belül azonban a turizmus kínálata és kereslete jelentős különbségeket, sajátosságokat jelez. A kiadvány célja annak bemutatása, hogy az elmúlt évek globális és helyi folyamatai hogyan befolyásolták a térség megyéinek turisztikai kínálatát és vendégforgalmát.

Kiadványunkban a Nyugat-Dunántúlon működő kereskedelmi és magánszálláshelyek látogatottságának főbb sajátosságait mutatjuk be. A régión belül kisebb területi egységeket is meghatározunk, melyek kiemelkedő szerepet töltenek be a térség turizmusában. A forgalom nagysága és közös jellemzők alapján így üdülőhelyeket, városokat, valamint öt tájegységet is megkülönböztetünk. A vendégforgalom mellett kitérünk a turizmust befolyásoló adottságok bemutatására, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ág régió gazdaságában betöltött szerepére.

A kiadvány havi rendszerességgel nyújt aktuális információkat a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmáról megyei és szállástípus szerinti bontásban.

Hajdúszoboszló az ország egyik legjelentősebb fürdővárosa. A fejlődő egészségturizmus kedvező hatást fejt ki a város idegenforgalmára, melynek részesedése az ország kereskedelmi és magánszálláshelyeinek vendégéjszakáiból 5% körüli. Észak-Alföldön belüli jelentőségét jól mutatja, hogy a térség vendégéjszakáinak közel fele a városban realizálódik. A kiadvány Hajdúszoboszló egészségturizmusának alakulását, jellemzőit valamint a fejlődésére gyakorolt hatását mutatja be.

A Balaton régió természeti és kulturális adottságai, évszázadok lenyomatát hordozó történelmi emlékei, a tó és a változatos szépségű táj, illetve települési környezet összhangja révén a magyarországi idegenforgalom második legkedveltebb térsége. Hazánk összesen nyolc kiemelt üdülőkörzete közül – a magában foglalt települések számát és területét tekintve – a Balaton üdülőkörzet a legnagyobb, népességszáma alapján mégis az alacsonyabb lélekszámúak közé tartozik.
Kiadványunk követi az üdülőkörzet területi változásait, elemző része és adattáblázatai a legutolsó területi lehatárolás szerint készültek. Az áttérés folyamatosságát a már megszokott gyakorlat szerint úgy biztosítjuk, hogy az idősorok valamennyi adatát az új, 179 települést magában foglaló területi beosztás szerint közöljük.