Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

13. IPAR

Az iparstatisztikai adatokat 2009-től a tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR'08) szerint közöljük, összhangban az Európai Unió tevékenységi osztályozásával (NACE Rev.2).

Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti együttesen összes iparnak, melynek hivatalos rövid megnevezése: Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.

Az adatok forrása: a havi iparstatisztikai jelentés.

A statisztikai megfigyelés köre: az ipar összesenre közölt adatok (STADAT táblák: 4.2.1.–4.2.3.) valamennyi ipari vállalkozás adatát tartalmazzák, részben teljes körű (49 fő felett), részben reprezentatív megfigyelés (5–49 fő között), részben egyéb adatforrások alapján készült becslések (5 fő alatt) összegzéseként. Az alágas (4.2.4–4.2.19; 4.2.28), az ágazatcsoportos (4.2.20–4.2.27), valamint a területi bontású adatok (6.4.2.1.1–6.4.2.1.3) az 5 fős és afeletti vállalkozásokra vonatkoznak. A rendelésállomány adatok csak a kijelölt ágazatok teljes körűen megfigyelt vállalkozásaira vonatkoznak (4.2.29–4.2.34).

Összehasonlíthatóság: az Európai Uniónak a statisztikai regiszterre vonatkozó, az Európai Parlament és a Tanács 177/2008/EK rendelete (2008. február 20.) előírja, hogy a statisztikai egységeket a statisztikai regiszterben az általuk folytatott tevékenységek közül a főtevékenység alapján a NACE Rev. 2 (magyar megfelelője a TEÁOR '08) szerint, annak legrészletesebb szakágazati szintjén kell nyilvántartani. A statisztikai egység főtevékenysége az a tevékenység, ami a legnagyobb mértékben járul hozzá a szóban forgó egység összes hozzáadott értékéhez.

A KSH kidolgozta a statisztikai főtevékenység megállapításának eljárási szabályait, ezeket a Statisztikai Közlöny 2003 évi 5–6. számában közzétett, a KSH elnökének 9003/2003. (SK. 5–6.) KSH számú közleménye ismerteti. A statisztikai adatgyűjtések az e szabályok szerint számított statisztikai főtevékenység figyelembevételével történnek.

A fontosabb fogalmak, mutatók

Termelési érték: az iparba sorolt vállalkozások ipari tevékenységének (bruttó) termelési értéke, amelyet úgy számítunk, hogy az ipari tevékenység nettó árbevételét korrigáljuk a saját termelésű készletek állományváltozásával. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás tevékenység ipari termelési értékéből – a többszörös halmozódás kiszűrése miatt – levonjuk az elosztásra átvett és továbbértékesített energia értékét.

Összes értékesítés: az ipari tevékenység nettó árbevételével azonos, amely az értékesített saját termelésű, illetve az alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek és a teljesített ipari szolgáltatások ártámogatással növelt, jövedéki, regisztrációs és energiaadót, valamint általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét foglalja magában. Az értékesítésre vonatkozó adatok a mindenkori számviteli törvény adott időszakban hatályos tartalmának felelnek meg.

Exportértékesítés: a saját termelésű, illetve az alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldön végzett ipari szolgáltatás nyújtásának teljesítéskori forintértékét foglalja magában, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevételének elszámolása szempontjából külföldnek a Magyarország államhatárán kívüli terület minősül. A nem magyarországi székhelyű, de magyar adószámmal rendelkező cégek felé történő értékesítést is exportértékesítésként vesszük számba. Az iparstatisztikában és a külkereskedelmi statisztikában kimutatott exportforgalom eltér egymástól. Az eltérés okait lásd a Külkereskedelmi termékértékesítés c. fejezetben.

Belföldi értékesítés: a belföldön értékesített saját termelésű, illetve közvetített szolgáltatással készült ipari termékek és a belföldön értékesített ipari szolgáltatások értéke. A belföldi értékesítés elszámolása szempontjából belföld Magyarország területe.

Területi adatok (telephely szerinti): olyan megyei adatok, melyek telephelyre vonatkoznak, azaz arra a megyére, ahol a termelőtevékenység ténylegesen folyik (tehát nem a vállalkozás székhelye szerinti adatok). A megyei adatok összege az országhatáron kívüli termelőtevékenység értékével tér el az ipari tevékenység (bruttó) termelési értékétől. A területi adatokat – a megfigyelési rendszer és a becslési eljárás következtében – csak az ipar egészére lehet meghatározni.

Termelési volumenindex: az ipari termelés alakulását az ipari termelési érték változásával mérjük, de ebből az árváltozás hatását kiszűrjük. A termelési volumenindexet az ipari termelési érték (tárgyidőszaki árszinten kifejezett) összehasonlító áras adataiból számítjuk.

Az energiaipar területén – az iparban általánosan alkalmazott értékesítési árbevétel alapú termelési volumenindex-számítástól eltérően – termék alapú volumenindex számítást alkalmazunk. Ennek a módszernek a lényege, hogy az érintett szakágazatok (3514 Villamosenergia-kereskedelem és 3523 Gázkereskedelem) termelési volumenindexét a homogén termékcsoportok mennyiségének változásával számoljuk, aminek a forrása a havi termékstatisztika.

Értékesítési volumenindex: az értékesítés nettó árbevétele alapján számított, az ipari értékesítési árak változásától megtisztított mutató.

Termelékenységi index: az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés változását mérő mutató, amelyet a termelési volumenindex és a létszámindex hányadosaként számítunk.

Indexek 2015. évi bázison: a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, fix bázisú index 2015. januári áron, a 2015. év havi átlagához viszonyítva mutatja a termelés és az értékesítés alakulását. A szezonális kiigazítás a JDemetra+ szoftver segítségével, a TRAMO-SEATS módszerrel történik. A szezonális kiigazítás során a naptárhatás egyes komponenseit (munkanaphatás, szökőnaphatás, húsvéthatás) azon soroknál vesszük figyelembe, ahol jelenlétük szignifikánsan kimutatható. A szezonális kiigazítás természetéből adódóan a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok a teljes idősorra vonatkozóan minden hónapban változhatnak.Bővebben»

Rendelésállomány: az ipari termékekre és ipari szolgáltatásokra vonatkozóan a megrendelőtől az adatszolgáltatóhoz beérkezett és elfogadott rendelések forgalmi adó nélküli, ártámogatást tartalmazó áron számított értéke. A rendelésállományt hó végi értéken közöljük, az adat a még nem teljesített rendeléseket foglalja magában.

Az új rendelés fogalmába a tárgyhónapban beérkezett és elfogadott valamennyi rendelés beletartozik, függetlenül attól, hogy teljesítették-e vagy sem. Az adatok a teljes körűen megfigyelt szervezetek adatait tartalmazzák. A megfigyelés a feldolgozóipar kiemelt ágazataira (rendelésre termelő) terjed ki. A rendelésállomány és az új rendelés adatai a több mint 49 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak.

Becslési módszer

Az 5-49 főt foglalkoztató bányászati és feldolgozóipari vállalkozásokat reprezentatívan figyeljük meg. A célsokaság a működő kisvállalkozások összessége, a mintavételi keret a KSH számjelnyilvántartása. A mintavétel rétegzett, a teljeskörűsítés egyszerű felszorzáson alapuló átlagbecslés. A standard hibát a hagyományos módon határozzuk meg.

Az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások adatainak a becslése az utolsó két év áfa adatai, az egyes értékesítési irányok arányának összes értékesítéstől való függése, valamint a működő vállalkozások tárgyévi száma alapján történik.

Az adatok pontosítása, véglegesítése

A tájékoztatóban közölt adatok előzetesek, a korábban közöltektől adatjavítások miatt eltérhetnek. Az adatjavításokat negyedévente érvényesítjük. A javított adatokat a március, június, szeptember és december tárgyhavi kiadványokban publikáljuk. Ekkor a tárgyév adatait évkezdettől felülvizsgáljuk és módosítjuk. Ettől a gyakorlattól csak indokolt esetben, jelentős hiba felfedezésekor térünk el; ilyenkor rendkívüli adatjavítást hajtunk végre, a módosított adatot pedig a rákövetkező gyorstájékoztatóban tesszük közzé. Az előző évi adatok végleges felülvizsgálatára minden év július–augusztusában kerül sor. Az adatokat a június tárgyhavi tájékoztatóban közöljük. Ekkor a bázisév 12 havi volumenindex- és értékadatai mellett a tárgyévi indexek is változhatnak. A részadatok összege(i) – a kerekítés miatt – eltérhet(nek) az összesen adatoktól. A fontosabb ipari ágazatokra vonatkozó adatokat nemzetgazdasági alág bontásban közöljük. Ezek TEÁOR'08 szerinti kódjai az alábbiak:

05–09
B
10–33
C
10–12
CA
13–15
CB
16–18
CC
19
CD
20
CE
21
CF
22–23
CG
24–25
CH
26
CI
27
CJ
28
CK
29–30
CL
31–33
CM
35
D
05–35
B+C+D

Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás