20. MUNKAERŐ
Tartalom
Munkaerőpiaci részvétel (Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség)
Tartalom: gazdasági aktivitásra, foglalkoztatásra, munkanélküliségre vonatkozó információk főbb demográfiai ismérvek, valamint a munkaerőpiaci kötődés jellemzői szerint.
Vonatkozási kör: magyarországi magánháztartásban élő 15–74 éves népesség.
Fogalmak
- Foglalkoztatott, aki a kérdezés hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot és gyermekgondozás miatti tartós távollétet is) nem dolgozott. A gyermekgondozás miatt tartósan távollevők közül csak azok számítanak foglalkoztatottnak, akik az ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre.
- Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak az azonos korú népességhez viszonyított aránya.
- Munkanélküli az, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg vagy – gyermekgondozási ellátás igénybevétele esetén – tartósan volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Az a foglalkoztatottnak nem minősülő személy, aki már talált munkát, amelyben 90 napon belül dolgozni kezd, csak abban az esetben számít munkanélkülinek, ha – adott esetben – két héten belül munkába tudna állni.
- Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek az azonos korú, gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya.
- Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt.
- Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) azonos korú népességen belüli aránya.
- Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Idetartoznak többek között a nem dolgozó tanulók, a nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások (az idényen kívül, három hónapot meghaladó távollét esetén), ha nem kerestek munkát, vagy két héten belül nem tudnának munkába állni.
- Potenciális munkaerő-tartalék: a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. A rendelkezésre állás kritériumának az nem felel meg, aki két héten belül nem tudna munkába állni akkor sem, ha találna megfelelő állást.
- Passzív munkanélküli: a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja.
Az adat-előállítás módszertana
Az adatok forrása a KSH által végrehajtott Munkaerő-felmérés (nyilvántartási szám: 1539), amelyet 1992-ben vezetett be a hivatal. Az adatfelvétel a magánháztartásokban élő személyek demográfiai, iskolázottsági és munkaerőpiaci jellemzőiről nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.
A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tényleges tevékenységük alapján sorolja be a foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kategóriába, függetlenül attól, hogy részesül-e valamilyen juttatásban, vagy milyen egyéb tevékenységet végez (tanul, nyugdíjas stb.).
A munkaerő-felmérés mintája többlépcsős, rétegzett, valószínűségi minta. A nagyobb, ún. önreprezentáló településeken az elsődleges mintavételi egységek a lakások. A kisebb települések esetében viszont az első mintavételi lépcsőt a település kiválasztása jelenti. A mintába kijelölt címek száma 1997-ig negyedévente 24 ezer volt, 1998-tól negyedévente mintegy 36 ezer. Az adatfelvétel lebonyolítása folyamatos, a negyedéves minta a három egymástól független havi részminta együttese. Az adatok teljeskörűsítésének alapjául a megfigyelt időszak – matematikai modell segítségével előre becsült – (magánháztartásokban élő) népességszáma szolgál. Az egyes népességcsoportok létszámát a minta rétegeiben megfigyelt értékek megfelelő súllyal történő felszorzásával és összegzésével számítjuk ki.
A munkaerő-felmérés mintájának hibaszámítása linearizált jackknife módszerrel történik. Az áttekintő táblázatok a 2023. évre vonatkozó adatok mintavételi hibáit (s.e.) 95%-os megbízhatósági szinten közlik.
A közölt abszolút számok kerekítése elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel.
A felmérés sajátosságából adódóan (a negyedéves minta háromhavi, egymástól független almintából áll) részletes eredmények negyedéves, illetve háromhavi mozgóátlagolt frekvenciával érhetők el.
A munkaerőpiaci részvétel legfőbb aggregált havi adatait (foglalkoztatottak száma, munkanélküliek száma, munkanélküliségi ráta) modellbecsléssel határozzuk meg, amihez felhasználjuk a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól (NFSZ) átvett adminisztratív adatokat. A modellbecslésből származó adatok a publikációkban fel vannak tüntetve. A modellbecslés eredményeiként közzétett adatok háromhavi átlaga eltérhet az adatfelvételből származó görgetett háromhavi adatoktól.
A Munkaerő-felmérés szezonálisan kiigazított adatainak előállítása TRAMO/SEAT módszerrel történik a JDemetra+ szoftver segítségével. A modellekbe nincs beépítve a munkanap-, szökőév- és húsvéthatás.
Időbeli összehasonlíthatóság
- A 2021. januárjától életbe lépett új EU-szabályozás miatt a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. Az idősorok 2009-ig lettek visszavezetve, emiatt közvetlenül az 1992–2008 közötti, valamint a 2009 és azutáni időszak adatai hasonlíthatók össze.
- Az 1992–1997 közötti adatok teljeskörűsítése az 1990. évi népszámláláson, az 1998–2005 közöttieké a 2001. évi népszámláláson alapul, 2006-tól kezdődően pedig a 2011. évi népszámlálást is figyelembe vevő sarokszámrendszeren alapult. Az új sarokszámrendszerek hatására 1998-ban és 2006-ban idősortörés található az idősorokban.
- A foglalkozások besorolása 2010-ig a FEOR–93 foglalkozási nómenklatúra alapján történt. 2011. I. negyedévétől a FEOR–08 szerinti adatokat publikáljuk.
- A munkáltatók gazdasági tevékenységét a TEÁOR'08 alapján soroljuk be.
- A kikérdezés 2012. I. negyedévig papíralapú kérdőíven történt. Ettől kezdődően folyamatos volt az áttérés a mobileszközös (laptopos) összeírásra, és 2012 novemberétől az összeírás kizárólag így valósul meg.
- 2020-ban a koronavírus-járvány következtében a korábban főként személyes felkereséssel megvalósuló kikérdezéseket jelentős arányban váltották fel telefonos interjúk, a 2021 januárjától érvényes módszertan pedig új, uniós szinten harmonizált, ún. modellkérdőív bevezetését tette szükségessé. A kikérdezés módjának, illetve eszközének (kérdőív) változása miatt a szokásosnál nagyobb lehet a nem mintavételi hiba.
Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer
Ez a tématerület magában foglalja a kereset- (havi, negyedéves, éves keresetszerkezeti adatok), üres álláshely-, munkaerőköltség- és sztrájkstatisztikát. Közös jellemzőjük, hogy munkáltatói adatszolgáltatáson alapuló adatfelvételekre épülnek, azonos fogalmi rendszert használnak.
Havi kereset- és létszámstatisztika
Tartalom: 2019-től bruttó, illetve nettó átlagkereset, mediánkereset, kereseti eloszlás, reálkereset, létszámadatok az álláshely, a munkavállaló, valamint a munkáltató fő jellemzői szerint. 2019 előtt nem állt rendelkezésre információ a havi kereseti eloszlásokról.
Vonatkozási kör: Magyarországon regisztrált, működő gazdasági szervezetek: alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és költségvetési intézmények teljeskörűen; 2019 előtt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.
Fogalmak
- Alkalmazásban álló: alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető.
- Alkalmazásban állók átlagos állományi létszáma: az alkalmazásban állók száma, kivéve az átlagos állományi létszámból kieső, a munkából meghatározott okok miatt tartósan távol lévő személyeket (szülési szabadságon lévők, különböző gyermekgondozási ellátás címén nem dolgozók, egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).
- Kereset: a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavégzés közvetlen ellentételezését szolgáló javadalmazás: alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege.
- Bruttó kereset: a személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot (2020 júliusa előtt: egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint munkaerőpiaci járulékot) is tartalmazó kereset.
- Nettó kereset (kedvezmények figyelembevétele nélkül): a bruttó keresetből a munkavállalót terhelő általános kulcsokkal számított közterhek, azaz a társadalombiztosítási járulék (2020 júliusa előtt: munkaerőpiaci járulék, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék), továbbá a személyi jövedelemadó-előleg levonásával számított adat. Az adókedvezmények hatását, valamint az adó- és járulékmentességeket nem vesszük figyelembe a számításnál.
- Nettó kereset (kedvezmények figyelembevételével): a bruttó keresetből a munkavállalót terhelő tényleges közterhek, azaz a társadalombiztosítási járulék (2020 júliusa előtt: munkaerőpiaci járulék, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék) továbbá a személyi jövedelemadó-előleg levonásával számított adat. Az adókedvezmények hatását, valamint az adó- és járulékmentességeket figyelembe vesszük a számításnál.
- Rendszeres kereset: a (teljes) kereset és az ún. nem rendszeres kereseti elemek (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) különbsége.
- Átlagkereset: az alapállomány-csoportonkénti keresettömeg és az ahhoz tartozó átlagos állományi létszám hányadosa. Ha eltérő megjegyzés nincs, a közölt adat havi vonatkozású (kumulált időszakok esetén is), és a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik.
- Átlagkereseti index: a KSH tradicionálisan a főátlagindexet publikálja az átlagkereset változásának mutatójaként, amely az előző év azonos időszakához viszonyított százalékos változást fejezi ki. Az átlagkereset-változás indexe így a két időszak közötti létszámarány eltolódás és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi.
- Reálkereseti index: a nettó kereseti index és a fogyasztói árindex hányadosa. Ha eltérő megjegyzés nincs, a közölt adat a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik.
- Mediánkereset: az adott állománycsoportba tartozók a (havi számfejtett) keresetük nagysága szerinti sorba rendezésével kapott középső kereseti érték, vagyis az a kereset, amelynél a sokaság fele nagyobb, fele pedig kisebb keresettel rendelkezik. Ha eltérő megjegyzés nincs, a közölt adat havi vonatkozású (kumulált időszakok esetén is), és a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik. (Havi keresetstatisztikában 2019-től érhető el. 2019 előtt az adatok forrása az NFSZ Egyéni bérek és keresetek adatgyűjtése.)
- Teljes munkaidőre számított egyenértékes bruttó átlagkereset: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók számfejtett keresettömegének, valamint a nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók és a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak teljes munkaidős teljesítésre átszámított keresettömegének és az adott állománycsoportok összesített átlagos állományi létszámának hányadosa. A részmunkaidősek keresetének teljes munkaidő egyenértékre átszámítása a munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzített heti munkaóra alapján történik a havi keresetstatisztikában.
- Férfiak és nők közötti kereseti rés (Hazai számítási módszer): a férfiak és a nők havi bruttó átlagkeresetének különbsége és a férfiak havi bruttó átlagkeresetének hányadosa.
Az adat-előállítás módszertana
2019-től az adat-előállítás adminisztratív adatokon alapszik, ennek forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett '08-as jelű járulékbevallás, valamint a Magyar Államkincstár nyilvántartási adatai a Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetekről. Az adat-előállítás az adminisztratív adatok statisztikai definíciók szerinti kategorizálásával, szűrésével történik.
A nem rendszeres kereseti adatok modellalapú becsléssel állítjuk elő havi szinten (a Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek kivételével, amelyekről a Magyar Államkincstár biztosítja a vonatkozó információkat).
1999 és 2019 között az adatok forrása a KSH által kijelölt munkáltatók körében végrehajtott közvetlen adatgyűjtés (Havi munkaügyi jelentés, 2013 előtt Integrált gazdaságstatisztikai adatgyűjtés), valamint a Magyar Államkincstár nyilvántartásai voltak. Az adatszolgáltatói kör a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek, a Központosított Illetményszámfejtési Rendszert nem használó költségvetési szervek, valamint a legalább 50 fős vállalkozások voltak teljeskörűen. Az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozásokat mintavétellel figyeltük meg. A Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetekre vonatkozóan a Magyar Államkincstár szolgáltatta az adatokat.
A területi bontású munkaügyi adatok (ha nincs külön megjegyzés) a munkáltató székhelye szerint soroljuk be. A munkavállalók lakóhelye szerinti adatok a munkavállalók egyéb adminisztratív forrásokban elérhető bejelentett lakcíme alapján történik, 2019-től érhető el.
Időbeli összehasonlíthatóság
- 2019-től változott az adatok forrása (adminisztratív adatok váltották a közvetlen adatgyűjtést) és a publikált adatok vonatkozási köre (áttértünk a munkáltatók teljes körére vonatkozó adatközlésre), így az adatok korlátozott mértékben hasonlíthatók össze. (A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokra, valamennyi költségvetési intézményre és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetre vonatkozó adatok a Tájékoztatási adatbázisban, a Stadat archívumában érhetők el a 2019 utáni időszakra.)
- 2018-ban módszertani korrekció történt, amelynek hatására a 2018 januárjától közzétett értékösszegadatok tekintetében (létszám, keresettömeg) jelentős törés mutatkozik (vonallal jelöljük a táblákban). A változás a publikált fajlagos mutatók (pl.: átlagkereset) összehasonlíthatóságát alapvetően nem korlátozza. Az előző év azonos időszakához mért százalékos változást kifejező indexmutatók közléséhez 2018. januártól a fent vázolt módszertani változás hatását kiszűrő becslést használunk, ezért a publikált indexek eltérhetnek a korábban közzétett adatokból számítható értékektől.
Negyedéves kiegészítő kereseti adatok
Tartalom: 2019-től bruttó munkajövedelem, teljesített munkaóra, részletes rendszeres/nem rendszeres kereseti adatok, munkaerő-kölcsönző ügynökségtől kölcsönvett munkavállalók száma a munkáltató meghatározott jellemzői szerint. 2019 előtt ezek az információk havi szinten voltak elérhetők.
Vonatkozási kör: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.
Fogalmak
- Munkajövedelem (munkavégzéshez kötődő jövedelem): a kereseti elemeken felül az egyéb munkajövedelmeket is tartalmazza. Egyéb munkajövedelemnek minősülnek a munkavégzés ellentételezése érdekében a kereseten felül nyújtott juttatások. Idetartoznak a pénzbeli és a természetbeni juttatások, amelyek a nemzetközi ajánlások szerint munkajövedelemnek minősülnek. Ilyen például a lakhatási költségtérítés, az étkezési térítés, a munkába járás költségének térítése, a kizárólag saját használatra biztosított cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom, a tárgyjutalmak stb. A munkajövedelem európai statisztikai fogalmak szerinti "wages and salaries" mutató tartalmát adja.
- Teljesített munkaóra: a ténylegesen ledolgozott valamennyi munkaóra, beleértve a túlórákat, valamint a munkahelyen eltöltött és elszámolt állásidőt, vagyis azokat a munkaórákat is, amelyek időtartama alatt anyaghiány, energiahiány, géphiba stb. miatt a munkavállaló nem dolgozott.
Az adat-előállítás módszertana
Az adatok forrása a KSH által kijelölt munkáltatók körében végrehajtott közvetlen adatgyűjtés (2019-től Negyedéves munkaügyi jelentés, 2013 és 2019 között Havi munkaügyi jelentés, 1999 és 2012 között havi integrált gazdaságstatisztikai adatgyűjtés), valamint a Magyar Államkincstár nyilvántartásai. Az adatszolgáltatói kör a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek, a Központosított Illetményszámfejtési Rendszert nem használó költségvetési szervek, valamint a legalább 50 fős vállalkozások teljeskörűen. Az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozásokat mintavétellel figyeljük meg. A Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetekre vonatkozóan a Magyar Államkincstár szolgáltatta az adatokat.
A területi bontású munkaügyi adatokat a munkáltató székhelye szerint soroljuk be.
Időbeli összehasonlíthatóság
- 2018-ban módszertani korrekció történt, melynek hatására a 2018 januárjától közzétett értékösszegadatok tekintetében (munkajövedelem, munkaóra tömeg) jelentős törés mutatkozik. A változás a publikált fajlagos mutatók (pl.: átlagos munkajövedelem) összehasonlíthatóságát alapvetően nem korlátozza. Az előző év azonos időszakához mért százalékos változást kifejező indexmutatók közléséhez 2018. januártól a fent vázolt módszertani változás hatását kiszűrő becslést használunk, ezért a publikált indexek eltérhetnek a korábban közzétett adatokból számítható értékektől. Az adatok 2019-től negyedéves gyakorisággal érhetők el, 2019 előtt havi gyakorisággal. Az adatgyűjtés és adat-előállítás módszertana egyéb jellemzőiben nem változott.
Éves keresetszerkezeti adatok
Az Egyéni bérek és keresetek című adatgyűjtés 1994 óta létezik, 2002 óta azonos tartalommal készül, és a hazai felhasználók igényeinek kielégítése mellett az Eurostat által kötelezően előírt és az Európai Unió szintjén harmonizált "Structure of Earnings Survey" (rövidítve: SES) adatigényét is kiszolgálja.
Tartalom: munkavégzésre irányuló megállapodás szerinti alapbér, egyéb kereseti elemek és azok eloszlása, az álláshely, a munkáltató meghatározott jellemzői szerint.
Vonatkozási kör: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.
Fogalmak
- Havi bruttó alapbér: a munkavállaló vonatkozási év októberi besorolása alapján a szerződésében meghatározott alapbére (órabére, havi bére). Az egyes költségvetési előmeneti rendszerekben az alapbér az alapilletmény vagy az alapilletmény és a kötelező illetménypótlékok és/vagy a kötelező illetménykiegészítés együttes összege. Teljesítménybérezés esetén az alapbér meghatározott munka elvégzésére is megállapítható.
- Bruttó műszak-, túlóra- és egyéb bérpótlékok: a vonatkozási év októberében a fizetett munkaidőre vonatkozó, a munkavégzés különleges feltételeit, speciális képzettségeket, munkaköri követelményeket (sajátos munkakörülményeket), valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezését szolgáló bér.
- Órakereset: a vonatkozási év októberében a nem rendszeres keresetelemek (bónusz, jutalom, 13. és további havi kifizetések) nélküli bruttó kereset és a fizetett munkaóra hányadosa.
- Fizetett munkaóra: a ledolgozott munkaórák és a fizetett távollét (szabadság, munkaszüneti és ünnepnapok) óraszámának együttes összege.
- Férfiak és nők közötti kereseti rés (Eurostat számítási módszere): a vonatkozási év októberében a férfiak és a nők órakeresetének különbsége és a férfiak órakeresetének hányadosa a legalább tíz főt foglalkoztató szervezetek körében, a B–S ágakban.
Az adat-előállítás módszertana
Az adatok forrása a KSH által kijelölt munkáltatók körében végrehajtott közvetlen adatgyűjtés (nyilvántartási szám 2019-től: 1405), valamint a Magyar Államkincstár nyilvántartásai (nyilvántartási szám: 1668). Az adatszolgáltatói kör a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek, a Központosított Illetményszámfejtési Rendszert nem használó költségvetési szervek, valamint a legalább 50 fős vállalkozások teljeskörűen. Az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozásokat mintavétellel figyeljük meg. A Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetekre vonatkozóan a Magyar Államkincstár szolgáltatja az adatokat.
Időbeli összehasonlíthatóság
- 1994–2002: az adatfelvételt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) hajtotta végre a jelenleginél szűkebb adatkörrel.
- 2002–2018: az adatfelvételt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hajtotta végre, amely az Eurostat "Structure of Earnings Survey"-re vonatkozó előírásaival harmonizált. A módszertani változások miatt az adatok a megelőző időszak adataival csak korlátozottan összehasonlíthatók.
- 2019-től: a KSH hajtja végre az adatfelvételt, amely az Eurostat "Structure of Earnings Survey"-re vonatkozó előírásaival harmonizált. Az egyes mutatókat és a feldolgozást érintő módszertani változás miatt az adatok csak korlátozottan összehasonlíthatók az előző évek adataival.
Üres álláshely adatok
Tartalom: az üres álláshelyek száma, aránya, betöltött álláshelyek száma foglalkozási főcsoportonként (FEOR–08) valamint a munkáltató meghatározott jellemzői szerint.
Vonatkozási kör: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.
Fogalmak
- Üres álláshelyek száma: az adott munkáltatónál újonnan létesített, megüresedett, illetve olyan, a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshelyek, amelyeknek betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz (pl.: hirdetés, pályázat útján, kapcsolatfelvétel az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal, magánközvetítő cégen keresztül, kollégák, barátok, ismerősök segítségével stb.). Nem tekintendő üres álláshelynek az, amelyet munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással vagy vállalkozói szerződéssel kívánnak betölteni, és az sem, amelyet saját dolgozó áthelyezésével vagy munkadíjban nem részesülő, kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulóval, hallgatóval kívánnak betölteni. Nem tekinthetők továbbá üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévők, de munkavégzésre nem kötelezettek – tartósan távollévők – fenntartott álláshelyei sem (gyed, gyes, sorkatonai szolgálatot teljesítő, 1 hónapnál hosszabb ideje betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt távollévő).
- Az üres álláshelyek aránya: az üres álláshelyek száma az összes álláshely (szervezet tevékenységében résztvevők álláshelyeinek zárónapi száma + üres álláshelyek száma) százalékában.
Az adat-előállítás módszertana
Az adatok forrása a KSH által kijelölt munkáltatók körében végrehajtott közvetlen adatgyűjtés (2019-től Negyedéves munkaügyi jelentés). Az adatszolgáltatói kör a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek, a Központosított Illetményszámfejtési Rendszert nem használó költségvetési szervek, valamint a legalább 50 fős vállalkozások teljeskörűen. Az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozásokat mintavétellel figyeljük meg. A Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetekre vonatkozóan a Magyar Államkincstár szolgáltatta az adatokat.
Időbeli összehasonlíthatóság
- 2019-től az üres állások arányának kiszámításához a szervezet tevékenységében résztvevők álláshelyeinek zárónapi számának forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallás, emiatt az üres álláshelyek aránya korlátozottan összehasonlítható az előző évi adatokkal.
Munkaerőköltség-adatok
Tartalom: az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, a munkavállalót közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmazások legtágabb köre, beletartoznak a munkajövedelem, a szociális költség, továbbá a képzési és más költségelemek a munkáltató főbb ismérvei szerinti bontásban.
Vonatkozási kör: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.
Fogalmak
- Munkaerőköltség: az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, a munkavállalót közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmazások legtágabb köre, beletartoznak a munkajövedelem, a szociális költség továbbá a képzési és más költségelemek. A foglalkoztatást segítő támogatások csökkentik, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók növelik a munkaerőköltséget.
- Szociális költség: a munkáltató által kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások (pl. szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás), a kollektív szerződés, az ágazati megállapodás, az egyedi munkaszerződés szerint teljesített hozzájárulások, a kifizetések (biztosítási díjak) és a közvetlenül a munkavállalónak nyújtott szociális juttatások, valamint a munkavállalók érdekében teljesített szociális hozzájárulások (a betegszabadság díjazása, a végkielégítés, a felmondási időre járó bér, a szociális segély stb.) összege.
- Egyéb munkaerőköltség: a képzési és más, a munkajövedelem és a szociális költségek körébe nem tartozó költségelemek, növelve a foglalkoztatást terhelő adókkal és csökkentve a foglalkoztatást segítő támogatásokkal.
- Az egy főre (egy ledolgozott munkaórára) jutó munkaerőköltség a szervezet tevékenységében résztvevőkhöz tartozó munkaerőköltség tömegének és a teljes munkaidősre átszámított ún. egyenértékes létszámnak (ledolgozott munkaórának) a hányadosa.
Az adat-előállítás módszertana
A negyedéves munkaerőköltség-indexek mutatják az egy teljesített munkaórára jutó munkaerőköltség és főbb elemeinek változását a bázisévhez képest. Vonatkozási köre a legalább öt fős vállalkozások, a költségvetési szervezetek teljeskörűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az adatok forrása az éves munkaerőköltség-felvétel mellett a havi kereseti- és létszámstatisztika, valamint a Negyedéves munkaügyi jelentés.
Az éves továbbvezetett munkaerőköltség: a munkaerőköltség elemeinek megoszlása az egyes ágazatokban. Az elemek vonatkozási köre a legalább öt fős vállalkozások, költségvetési szervezetek teljeskörűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Forrása az éves munkaerőköltség felvétel, továbbá a havi kereset- és létszámstatisztika, valamint a Negyedéves munkaügyi jelentés.
A részletes éves munkaerőköltség-adatok forrása az éves adatgyűjtés (Munkaerőköltség-felvétel, nyilvántartási szám: 1117) és a Magyar Államkincstártól átvett adat (nyilvántartási szám: 2263). Vonatkozási köre a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetési intézmények teljeskörűen. Minden 4. évben (legutóbb 2020-ra vonatkozóan) a kijelölt adatszolgáltatói kör bővebb: valamennyi 20 és több főt foglalkoztató, illetve a reprezentatív módon kijelölt 5–19 fős vállalkozás, a költségvetési szervezetek teljeskörűen, valamint a kijelölt (foglalkoztatás szempontjából jelentős) nonprofit szervezetek. A Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek adatait a Magyar Államkincstártól vesszük át.
Időbeli összehasonlíthatóság
- A munkaerőköltség-index alapjául szolgáló adatokban (munkajövedelem, munkaóratömeg) 2018-ban módszertani korrekció történt, amelynek hatására a 2018 januárjától közzétett értékösszegadatok tekintetében törés mutatkozik. A változás a munkaerőköltség-index összehasonlíthatóságát alapvetően nem korlátozza.
Sztrájkadatok
A legalább tíz főt érintő sztrájkesemények adatait tartalmazza. A sztrájkstatisztikai megfigyelés a sztrájkeseményekhez kapcsolódik. Az ILO definíciója szerint egy sztrájknak számít, ha ugyanazon munkaügyi vita kapcsán több szervezetben és különböző időszakokban vannak munkabeszüntetések, míg a leállások közötti idő nem több 2 hónapnál. Az adatok forrása a KSH által végrehajtott közvetlen adatgyűjtés (nyilvántartási szám: 1119).
Nyilvántartott álláskeresők, álláskeresők támogatása
Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: az a személy, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettséggel rendelkező esetén 30. életévét – nem töltötte be, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső, aki tanulmányai befejezését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot.
Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek, és így a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban Flt.) meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. A jogszabály 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől lehetővé teszi volt vállalkozók belépését is. 2011. szeptember 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék megállapításának, folyósításának feltételei.
Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok,
a) akik az álláskeresési járadék legalább 180 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették,
b) akik minimum 200, maximum 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek, és
c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és az álláskeresési járadék legalább 140 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették. 2011. szeptember 1-jétől az álláskeresési segély fent említett a) és b) típusa megszűnt, míg a c) típusnak megváltozott az elnevezése és megállapításának, folyósításának feltétele. (Flt.)
Szociális ellátásban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korúak, és jövedelmük kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. 2009. január 1-jétől a rendszeres szociális segélyben részesülőket két csoportba sorolták: a rendszeres szociális segélyezettek, a rendelkezésre állási támogatottak. 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új ellátási forma lépett, a bérpótló juttatás. 2011. szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezés foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.)
A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett, munkaközvetítésre rendelkezésre álló munkalehetőségek száma az időszak végén.
Módszertani forrás: "A munkaerőpiaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai alapján" című havi jelentés (NFSZ, Budapest, 2011).
Az adatok forrása: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.
Egyéb fogalmak
Korai iskolaelhagyók: korai iskolaelhagyóknak (leszakadóknak) azok a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű 18–24 évesek minősülnek, akik a kikérdezést megelőző négy hét folyamán semmiféle (sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben nem vettek részt. A mutató a korai iskolaelhagyóknak a megfelelő korcsoportba tartozó (18–24 éves) népességen belüli arányát jelzi. (Az adatok forrása: Munkaerő-felmérés)
Legmagasabb befejezett iskolai végzettség: az iskolarendszerű oktatás keretében szerzett legmagasabb szintű végzettség, amelyet hivatalos bizonyítvány, oklevél igazol. A jelenleg alkalmazott végzettségi szintek megfeleltethetők a hatályos ISCED–11 nemzetközi osztályozásban meghatározott végzettségi szinteknek. (Az adatok forrása: Munkaerő-felmérés)
Pedagógus bérmutató: a köznevelésben dolgozó pedagógusok és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban dolgozók (FEOR 2-es főcsoport, diplomás munkavállalók) munkaidő-egyenértékes bruttó havi átlagkeresetének hányadosa. (Az adatok forrása: Havi kereset- és létszámstatisztika)
Bővebb információk a Metainformációs adatbázisból érhetők el: