Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

20. MUNKAERŐ

Tartalom

 

Munkaerőpiaci részvétel (Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség)

Tartalom: gazdasági aktivitásra, foglalkoztatásra, munkanélküliségre vonatkozó információk főbb demográfiai ismérvek, valamint a munkaerőpiaci kötődés jellemzői szerint.

Vonatkozási kör: magyarországi magánháztartásban élő 15–74 éves népesség.

Fogalmak

Az adat-előállítás módszertana

Az adatok forrása a KSH által végrehajtott Munkaerő-felmérés (nyilvántartási szám: 1539), amelyet 1992-ben vezetett be a hivatal. Az adatfelvétel a magánháztartásokban élő személyek demográfiai, iskolázottsági és munkaerőpiaci jellemzőiről nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.

A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tényleges tevékenységük alapján sorolja be a foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kategóriába, függetlenül attól, hogy részesül-e valamilyen juttatásban, vagy milyen egyéb tevékenységet végez (tanul, nyugdíjas stb.).

A munkaerő-felmérés mintája többlépcsős, rétegzett, valószínűségi minta. A nagyobb, ún. önreprezentáló településeken az elsődleges mintavételi egységek a lakások. A kisebb települések esetében viszont az első mintavételi lépcsőt a település kiválasztása jelenti. A mintába kijelölt címek száma 1997-ig negyedévente 24 ezer volt, 1998-tól negyedévente mintegy 36 ezer. Az adatfelvétel lebonyolítása folyamatos, a negyedéves minta a három egymástól független havi részminta együttese. Az adatok teljeskörűsítésének alapjául a megfigyelt időszak – matematikai modell segítségével előre becsült – (magánháztartásokban élő) népességszáma szolgál. Az egyes népességcsoportok létszámát a minta rétegeiben megfigyelt értékek megfelelő súllyal történő felszorzásával és összegzésével számítjuk ki.

A munkaerő-felmérés mintájának hibaszámítása linearizált jackknife módszerrel történik. Az áttekintő táblázatok a 2023. évre vonatkozó adatok mintavételi hibáit (s.e.) 95%-os megbízhatósági szinten közlik.

A közölt abszolút számok kerekítése elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel.

A felmérés sajátosságából adódóan (a negyedéves minta háromhavi, egymástól független almintából áll) részletes eredmények negyedéves, illetve háromhavi mozgóátlagolt frekvenciával érhetők el.

A munkaerőpiaci részvétel legfőbb aggregált havi adatait (foglalkoztatottak száma, munkanélküliek száma, munkanélküliségi ráta) modellbecsléssel határozzuk meg, amihez felhasználjuk a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól (NFSZ) átvett adminisztratív adatokat. A modellbecslésből származó adatok a publikációkban fel vannak tüntetve. A modellbecslés eredményeiként közzétett adatok háromhavi átlaga eltérhet az adatfelvételből származó görgetett háromhavi adatoktól.

A Munkaerő-felmérés szezonálisan kiigazított adatainak előállítása TRAMO/SEAT módszerrel történik a JDemetra+ szoftver segítségével. A modellekbe nincs beépítve a munkanap-, szökőév- és húsvéthatás.

Időbeli összehasonlíthatóság

Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer

Ez a tématerület magában foglalja a kereset- (havi, negyedéves, éves keresetszerkezeti adatok), üres álláshely-, munkaerőköltség- és sztrájkstatisztikát. Közös jellemzőjük, hogy munkáltatói adatszolgáltatáson alapuló adatfelvételekre épülnek, azonos fogalmi rendszert használnak.

Havi kereset- és létszámstatisztika

Tartalom: 2019-től bruttó, illetve nettó átlagkereset, mediánkereset, kereseti eloszlás, reálkereset, létszámadatok az álláshely, a munkavállaló, valamint a munkáltató fő jellemzői szerint. 2019 előtt nem állt rendelkezésre információ a havi kereseti eloszlásokról.

Vonatkozási kör: Magyarországon regisztrált, működő gazdasági szervezetek: alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és költségvetési intézmények teljeskörűen; 2019 előtt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.

Fogalmak

Az adat-előállítás módszertana

2019-től az adat-előállítás adminisztratív adatokon alapszik, ennek forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett '08-as jelű járulékbevallás, valamint a Magyar Államkincstár nyilvántartási adatai a Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetekről. Az adat-előállítás az adminisztratív adatok statisztikai definíciók szerinti kategorizálásával, szűrésével történik.

A nem rendszeres kereseti adatok modellalapú becsléssel állítjuk elő havi szinten (a Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek kivételével, amelyekről a Magyar Államkincstár biztosítja a vonatkozó információkat).

1999 és 2019 között az adatok forrása a KSH által kijelölt munkáltatók körében végrehajtott közvetlen adatgyűjtés (Havi munkaügyi jelentés, 2013 előtt Integrált gazdaságstatisztikai adatgyűjtés), valamint a Magyar Államkincstár nyilvántartásai voltak. Az adatszolgáltatói kör a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek, a Központosított Illetményszámfejtési Rendszert nem használó költségvetési szervek, valamint a legalább 50 fős vállalkozások voltak teljeskörűen. Az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozásokat mintavétellel figyeltük meg. A Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetekre vonatkozóan a Magyar Államkincstár szolgáltatta az adatokat.

A területi bontású munkaügyi adatok (ha nincs külön megjegyzés) a munkáltató székhelye szerint soroljuk be. A munkavállalók lakóhelye szerinti adatok a munkavállalók egyéb adminisztratív forrásokban elérhető bejelentett lakcíme alapján történik, 2019-től érhető el.

Időbeli összehasonlíthatóság

Negyedéves kiegészítő kereseti adatok

Tartalom: 2019-től bruttó munkajövedelem, teljesített munkaóra, részletes rendszeres/nem rendszeres kereseti adatok, munkaerő-kölcsönző ügynökségtől kölcsönvett munkavállalók száma a munkáltató meghatározott jellemzői szerint. 2019 előtt ezek az információk havi szinten voltak elérhetők.

Vonatkozási kör: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.

Fogalmak

Az adat-előállítás módszertana

Az adatok forrása a KSH által kijelölt munkáltatók körében végrehajtott közvetlen adatgyűjtés (2019-től Negyedéves munkaügyi jelentés, 2013 és 2019 között Havi munkaügyi jelentés, 1999 és 2012 között havi integrált gazdaságstatisztikai adatgyűjtés), valamint a Magyar Államkincstár nyilvántartásai. Az adatszolgáltatói kör a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek, a Központosított Illetményszámfejtési Rendszert nem használó költségvetési szervek, valamint a legalább 50 fős vállalkozások teljeskörűen. Az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozásokat mintavétellel figyeljük meg. A Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetekre vonatkozóan a Magyar Államkincstár szolgáltatta az adatokat.

A területi bontású munkaügyi adatokat a munkáltató székhelye szerint soroljuk be.

Időbeli összehasonlíthatóság

Éves keresetszerkezeti adatok

Az Egyéni bérek és keresetek című adatgyűjtés 1994 óta létezik, 2002 óta azonos tartalommal készül, és a hazai felhasználók igényeinek kielégítése mellett az Eurostat által kötelezően előírt és az Európai Unió szintjén harmonizált "Structure of Earnings Survey" (rövidítve: SES) adatigényét is kiszolgálja.

Tartalom: munkavégzésre irányuló megállapodás szerinti alapbér, egyéb kereseti elemek és azok eloszlása, az álláshely, a munkáltató meghatározott jellemzői szerint.

Vonatkozási kör: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.

Fogalmak

Az adat-előállítás módszertana

Az adatok forrása a KSH által kijelölt munkáltatók körében végrehajtott közvetlen adatgyűjtés (nyilvántartási szám 2019-től: 1405), valamint a Magyar Államkincstár nyilvántartásai (nyilvántartási szám: 1668). Az adatszolgáltatói kör a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek, a Központosított Illetményszámfejtési Rendszert nem használó költségvetési szervek, valamint a legalább 50 fős vállalkozások teljeskörűen. Az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozásokat mintavétellel figyeljük meg. A Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetekre vonatkozóan a Magyar Államkincstár szolgáltatja az adatokat.

Időbeli összehasonlíthatóság

Üres álláshely adatok

Tartalom: az üres álláshelyek száma, aránya, betöltött álláshelyek száma foglalkozási főcsoportonként (FEOR–08) valamint a munkáltató meghatározott jellemzői szerint.

Vonatkozási kör: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.

Fogalmak

Az adat-előállítás módszertana

Az adatok forrása a KSH által kijelölt munkáltatók körében végrehajtott közvetlen adatgyűjtés (2019-től Negyedéves munkaügyi jelentés). Az adatszolgáltatói kör a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek, a Központosított Illetményszámfejtési Rendszert nem használó költségvetési szervek, valamint a legalább 50 fős vállalkozások teljeskörűen. Az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozásokat mintavétellel figyeljük meg. A Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetekre vonatkozóan a Magyar Államkincstár szolgáltatta az adatokat.

Időbeli összehasonlíthatóság

Munkaerőköltség-adatok

Tartalom: az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, a munkavállalót közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmazások legtágabb köre, beletartoznak a munkajövedelem, a szociális költség, továbbá a képzési és más költségelemek a munkáltató főbb ismérvei szerinti bontásban.

Vonatkozási kör: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.

Fogalmak

Az adat-előállítás módszertana

A negyedéves munkaerőköltség-indexek mutatják az egy teljesített munkaórára jutó munkaerőköltség és főbb elemeinek változását a bázisévhez képest. Vonatkozási köre a legalább öt fős vállalkozások, a költségvetési szervezetek teljeskörűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az adatok forrása az éves munkaerőköltség-felvétel mellett a havi kereseti- és létszámstatisztika, valamint a Negyedéves munkaügyi jelentés.

Az éves továbbvezetett munkaerőköltség: a munkaerőköltség elemeinek megoszlása az egyes ágazatokban. Az elemek vonatkozási köre a legalább öt fős vállalkozások, költségvetési szervezetek teljeskörűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Forrása az éves munkaerőköltség felvétel, továbbá a havi kereset- és létszámstatisztika, valamint a Negyedéves munkaügyi jelentés.

A részletes éves munkaerőköltség-adatok forrása az éves adatgyűjtés (Munkaerőköltség-felvétel, nyilvántartási szám: 1117) és a Magyar Államkincstártól átvett adat (nyilvántartási szám: 2263). Vonatkozási köre a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetési intézmények teljeskörűen. Minden 4. évben (legutóbb 2020-ra vonatkozóan) a kijelölt adatszolgáltatói kör bővebb: valamennyi 20 és több főt foglalkoztató, illetve a reprezentatív módon kijelölt 5–19 fős vállalkozás, a költségvetési szervezetek teljeskörűen, valamint a kijelölt (foglalkoztatás szempontjából jelentős) nonprofit szervezetek. A Központosított Illetményszámfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek adatait a Magyar Államkincstártól vesszük át.

Időbeli összehasonlíthatóság

Sztrájkadatok

A legalább tíz főt érintő sztrájkesemények adatait tartalmazza. A sztrájkstatisztikai megfigyelés a sztrájkeseményekhez kapcsolódik. Az ILO definíciója szerint egy sztrájknak számít, ha ugyanazon munkaügyi vita kapcsán több szervezetben és különböző időszakokban vannak munkabeszüntetések, míg a leállások közötti idő nem több 2 hónapnál. Az adatok forrása a KSH által végrehajtott közvetlen adatgyűjtés (nyilvántartási szám: 1119).

Nyilvántartott álláskeresők, álláskeresők támogatása

Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: az a személy, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettséggel rendelkező esetén 30. életévét – nem töltötte be, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső, aki tanulmányai befejezését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot.

Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek, és így a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban Flt.) meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. A jogszabály 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől lehetővé teszi volt vállalkozók belépését is. 2011. szeptember 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék megállapításának, folyósításának feltételei.

Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok,
a) akik az álláskeresési járadék legalább 180 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették,
b) akik minimum 200, maximum 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek, és
c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és az álláskeresési járadék legalább 140 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették. 2011. szeptember 1-jétől az álláskeresési segély fent említett a) és b) típusa megszűnt, míg a c) típusnak megváltozott az elnevezése és megállapításának, folyósításának feltétele. (Flt.)

Szociális ellátásban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korúak, és jövedelmük kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. 2009. január 1-jétől a rendszeres szociális segélyben részesülőket két csoportba sorolták: a rendszeres szociális segélyezettek, a rendelkezésre állási támogatottak. 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új ellátási forma lépett, a bérpótló juttatás. 2011. szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezés foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.)

A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett, munkaközvetítésre rendelkezésre álló munkalehetőségek száma az időszak végén.

Módszertani forrás: "A munkaerőpiaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai alapján" című havi jelentés (NFSZ, Budapest, 2011).

Az adatok forrása: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.

Egyéb fogalmak

Korai iskolaelhagyók: korai iskolaelhagyóknak (leszakadóknak) azok a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű 18–24 évesek minősülnek, akik a kikérdezést megelőző négy hét folyamán semmiféle (sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben nem vettek részt. A mutató a korai iskolaelhagyóknak a megfelelő korcsoportba tartozó (18–24 éves) népességen belüli arányát jelzi. (Az adatok forrása: Munkaerő-felmérés)

Legmagasabb befejezett iskolai végzettség: az iskolarendszerű oktatás keretében szerzett legmagasabb szintű végzettség, amelyet hivatalos bizonyítvány, oklevél igazol. A jelenleg alkalmazott végzettségi szintek megfeleltethetők a hatályos ISCED–11 nemzetközi osztályozásban meghatározott végzettségi szinteknek. (Az adatok forrása: Munkaerő-felmérés)

Pedagógus bérmutató: a köznevelésben dolgozó pedagógusok és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban dolgozók (FEOR 2-es főcsoport, diplomás munkavállalók) munkaidő-egyenértékes bruttó havi átlagkeresetének hányadosa. (Az adatok forrása: Havi kereset- és létszámstatisztika)

Bővebb információk a Metainformációs adatbázisból érhetők el:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás