Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

23. OKTATÁS

Adatforrás: az oktatási intézmények tevékenységére, valamint a képzésben részt vevőkre vonatkozóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Oktatási Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által gyűjtött és feldolgozott adatok. Az oktatási intézményekre vonatkozó adatfelvételi rendszer 2000/2001-es tanévtől mind tartalmában, mind módszerében változott, követte a jogszabályoknak megfelelő szervezeti és tevékenységi rendszereket. Az adatfelvétel megfigyelési egysége az oktatási intézmény, illetve az oktatásban, képzésben részt vevők. Az adatfelvétel eszmei időpontja 2000/2001-es tanévtől minden év október 1., illetve október 15. (2000/2001-es tanév előtt ehhez közeli, iskolatípusonként eltérő időpont). A tanulmányok befejezésére vonatkozó adatok az adatfelvételt megelőző tanév végi eredményeket tartalmazzák, az eszmei időpontig letett javító- és pótvizsgák eredményeivel kiegészítve.

A 2016/2017-es tanévben a középfokú szakképzésben jelentős átalakulások kezdődtek, amelyek egyben az iskolatípusok változását is jelentették. A speciális szakiskola új neve szakiskola lett, a korábbi szakiskola elnevezésében szakközépiskolává, a régi szakközépiskolák pedig szakgimnáziumokká alakultak. E tanévtől a gimnázium, szakgimnázium és a szakközépiskola közös elnevezése középiskola. A 2016/2017-es tanévtől a szakközépiskolák érettségire felkészítő programokat is folytattak.

A 2020/2021-es tanévtől a köznevelésben és a szakképzésben további átalakulások zajlottak, a köznevelési és a szakképző intézmények szétváltak. A köznevelési intézményekben a művészeti, a közművelődési és a pedagógiai képzési területet oktató intézmények szakgimnáziumként, a szakképző intézményekben a technikumok és a szakképző iskolák a felmenő rendszerű képzések mellett kifutó jelleggel a korábbi szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzéseket is folytatják. Ettől a tanévtől a szakképző intézményekre vonatkozó adatgyűjtés módszertana változott, ezért a szakképzési feladatokra vonatkozó adatok az előző évi adatokkal korlátozottan hasonlíthatók össze.

Köznevelési intézmény, szakképző intézmény, feladatellátási hely

Köznevelési intézmény: az alapító okirattal vagy szakmai alapdokumentummal rendelkező, köznevelési feladatot ellátó intézmény. Köznevelési feladat többek között óvodai nevelés, általános iskolai, szakiskolai, készségfejlesztő iskolai, gimnáziumi, szakgimnáziumi nevelés-oktatás. A köznevelési intézmény egy igazgatási szervezetben több nevelési-oktatási feladatot is elláthat. 2013/2014-es tanévtől a köznevelési intézmények száma az előző évek adataival a szervezeti és fenntartói változások miatt csak korlátozottan hasonlítható össze.

Szakképző intézmény: A szakképző intézmény szakképzési alapfeladat ellátására létrejött jogi személy, amely a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény a szakképzési centrum jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, amely önálló költségvetéssel nem rendelkezik és kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott jogok és kötelezettségek alanya lehet.

Feladatellátási hely: a köznevelési és szakképző intézmény igazgatási szervezetén belül a székhelyen vagy más telephelyen működő intézményegység, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen, de eltérő nevelési-oktatási, illetve szakképzési alapfeladatot ellátó intézményegység. A statisztikai adatok az adatfelvétel eszmei időpontjában működő intézményeket, illetve feladatellátási helyeket tartalmazzák. Az óvodák és általános iskolák számáról 2000/2001-es tanév előtt közölt adatokban a feladatellátási helyek is külön intézményként szerepeltek.

A 2013/2014-es tanévtől a feladatellátási helyek száma az előző tanévek adataival csak korlátozottan hasonlítható össze. Ennek oka, a szervezeti és fenntartói változások mellett, hogy a 2013/2014-es tanévtől a köznevelési intézmény székhelyével vagy annak tagintézményével azonos településen, de nem tagintézményként működő telephelyek adatai önállóan, külön feladatellátási helyként szerepelnek.

Osztályterem: az alapfelszereléssel rendelkező iskolai tanterem. 2000/2001-es tanév előtt az osztályok állandó tartózkodási helyeként használt és felszerelt helyiség, függetlenül attól, hogy erre vagy más célra épült. 2000/2001-es tanévtől az osztálytermek száma nem tartalmazza azokat a szaktantermi felszereltséggel rendelkező tantermeket, amelyeket osztályteremként és szaktanteremként is használnak.

Évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények oktatásának és elsajátításának szakasza.

Nappali rendszerű iskolai oktatás: a tanköteles korú és a tanköteles kornál idősebb, de 25 éves kort el nem ért tanulók nappali rendszerű iskolai oktatása.

Felnőttoktatás, nem nappali oktatás: a tanköteles kornál idősebb vagy a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt venni nem tudó, illetve nem akaró személyeknek a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltsághoz, a meglévő ismeretekhez, az életkorhoz igazodó iskolai oktatása. A felnőttoktatás munkarendje lehet nappali, esti, levelező vagy más sajátos.

Nem szakképző évfolyam: kizárólag közismereti, illetve érettségi vizsgára felkészítő évfolyamok.

Szakképző évfolyam: az Országos Képzési Jegyzék, illetve a Szakmajegyzék szerint meghatározott évfolyamok. Készségfejlesztő iskolák esetén a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását lehetővé tevő évfolyamok.

Óvodás gyermek, iskolai tanuló, felsőoktatásban hallgató

Óvodás gyermek: az óvodába felvett és az adatfelvétel eszmei időpontjában az óvoda nyilvántartásában szereplő gyermek.

Tanuló: általános iskolába, illetve középfokú oktatási intézménybe beiratkozott, az adatfelvétel eszmei időpontjában az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő személy. A statisztikai közlésekben 2000/2001-es tanévtől az általános iskolai tanulók száma nem tartalmazza a gimnáziumi oktatásban tanuló 5–8. évfolyamos tanulókat, létszámuk a gimnáziumi tanulók számában szerepel.

Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, a korai fejlesztés és gondozásban részt vevő, illetve a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek.

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: 2013. szeptember 1-jét megelőzően a hátrányos helyzet megállapításának szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, 2013. szeptember 1-jétől a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) szabályozta. A törvény szerint hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, tanuló, aki esetében a három körülmény közül (alacsony a szülők iskolai végzettsége; alacsony a szülők foglalkoztatottsága, elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él) legalább egy fennáll.

Hallgató: a felsőoktatási intézménybe felvételt nyert és beiratkozott, az intézmény nyilvántartásában szereplő személy. A statisztikai adatközlésekben az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezőket jelenítjük meg.

Számítógépet használó hallgató: 2020/2021-es tanévtől a felsőoktatási intézmények összes hallgatói létszámát tartalmazza.

Végzettek

Végzettek: a 8. évfolyamot sikeresen befejezők, az érettségi, illetve szakmai vizsgát tett tanulók, valamint a felsőoktatásban az oklevelet szerzett hallgatók.

Felsőfokú oklevelet szerzettek: a felsőfokú alap-, mester, valamint osztatlan, illetve az egyetemi és főiskolai képzésben a sikeres záróvizsgát tett, valamint a képzési és kimeneti követelmények szerinti idegen nyelvi feltételeknek megfelelt, oklevelet szerzett hallgatók.

Pedagógus

Pedagógus, oktató: fő munkaviszony keretében, teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok, oktatók, beleértve a foglalkoztatott nyugdíjasokat és a tartósan távollévőket is.
A statisztikai közlésekben a pedagógusok száma nem tartalmazza az óraadó pedagógusok, oktatók létszámát.

A 2017/2018-as tanévtől a pedagógusokra vonatkozó adatok részben a Köznevelési Információs Rendszer alkalmazottakra vonatkozó személyi nyilvántartásából származnak.
A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményekben fő munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatók adataival együtt.

Oktató (a felsőoktatásban): a felsőoktatási intézményben teljes vagy részmunkaidőben alkalmazott tanár, docens, adjunktus, tanársegéd, mesteroktató, mestertanár, nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár vagy egyéb oktatói munkakörben foglalkoztatott személy.

Felsőoktatási intézmény, kar

Felsőoktatási intézmény: a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás és a művészeti alkotótevékenység. Felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet. A statisztikai adatközlésekben a képzést folytató intézmények számát jelenítjük meg.

Kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység.

Új belépő: az a hallgató, aki az adott képzési (ISCED-2011) szinten először lép be a képzésbe.

Felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés: felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet önálló végzettségi szintet nem jelentő oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását, valamint a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakokba való beszámítását a képzési és kimeneti követelmény tartalmazza. A képzési idő legalább négy félév.

Felsőfokú alapképzés, BA/BSc: a felsőfokú alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.

Az előkészítő tanulmányokban, a vendéghallgatói tanulmányokban, a nemzetközi program képzésekben, valamint a részismeret megszerzésére irányuló képzésekben résztvevőket a felsőfokú alapképzésben résztvevők közé soroljuk.

Felsőfokú mesterképzés, MA/MSc: a felsőfokú alapképzésre épülő felsőfokú mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.

Osztatlan képzés: az osztatlan képzésben mesterfokozat (magister, master) szerezhető, amelynek elvégzése, alapfokozat kiadása nélkül ugyanannyi tanulmányi időt igényel, mint az első, majd ezt követően a második képzési ciklus teljesítése. A képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév. Például orvos, állatorvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász, építész, általános iskolai vagy középiskolai tanár.

Szakirányú továbbképzés: alap- vagy mesterfokozat megszerzését követő (korábban egyetemi vagy főiskolai végzettség), illetve meghatározott szakképzettségre épülő olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul.

Doktori képzések (PhD, DLA): felsőoktatási intézmény által végzett posztgraduális szintű képzés, mely az adott terület kutatóinak a tudományos (PhD) és művészeti (DLA) felkészítését szolgálja.

Képzési forma

Nappali képzés: teljes idejű képzés.

Nem nappali képzés: esti, levelező, távoktatás együtt.

Egyéb fogalmak

Iskolarendszeren kívüli képzés: minden olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

PISA: Programme for International Student Assessment (PISA) vizsgálat a 15 éves tanulók alapvető ismereteinek (szövegértés, matematika, természettudományok) vizsgálatára irányul. A gyengén teljesítők a 15 éves tanulók között azok arányát mutatja, akik az öt, illetve hat fokozatú skálán 1 vagy rosszabb értékelést kaptak a kombinált szövegértési, a matematikai és természettudományos vizsgálatokon.

PIAAC: Programme for the International Assessment of Adult Competencies (PIAAC) a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosság munkavégzés és hétköznapi tevékenységek során használt készségeit és kompetenciáit, valamint ezek oktatásban és foglalkoztatásban való hasznosulását vizsgálja a szövegértés, a számolási készség és a problémamegoldó készség információtechnológiai környezetben területei esetén.

Oktatási célra használt számítógép: Digitális eszközökkel támogatott oktatási/tanulási térben (pl. termekben, laborokban stb.) elhelyezett, oktatási-kutatási célra használt számítógépek összesen száma (asztali-, illetve hordozható számítógépek száma együttesen).
2020/2021-es tanévtől módszertani változások miatt az adatok csak korlátozottan összehasonlíthatóak a korábbi évek adataival.

Számított mutatók

Egy pedagógusra jutó gyermek / tanuló: az óvodás gyermekek, nappali rendszerű oktatásban tanulók és a pedagógusok számának hányadosa. A pedagógusok, illetve tanulók területi megoszlása esetén a feladatellátási hely területi egysége szerint számítva.

Egy gyermek-csoportra jutó gyermek: az óvodás gyermekek és az óvodai gyermek-csoportok számának hányadosa.

Egy osztályra jutó tanuló: a nappali rendszerű oktatásban a tanulók és az osztályok számának hányadosa.

A költségvetési intézmények oktatási kiadásai a GDP százalékában: az állami és önkormányzati költségvetési intézmények összes, folyó áras oktatási kiadását mutatja meg a GDP százalékában.

A 3–5 éves népességből az óvodások aránya: a mutató a 3–5 éves népességből azok arányát fejezi ki, akik óvodai nevelésben részesülnek, az óvodások területi megoszlás esetén a feladatellátási hely területi egysége szerint számítva.

A 16 éves népességből a nappali oktatásban részt vevők aránya: a 16 éves népességből azok aránya, akik iskolarendszerű nappali oktatásban, képzésben vesznek részt, a tanulók és hallgatók területi megoszlás esetén a feladatellátási hely területi egysége szerint számítva.

A 20 éves népességből a nappali oktatásban részt vevők aránya: a 20 éves népességből azok aránya, akik iskolarendszerű nappali oktatásban, képzésben vesznek részt, a tanulók és hallgatók területi megoszlás esetén a feladatellátási, illetve a képzési hely területi egysége szerint számítva.

A 3–22 éves népességből a nappali oktatásban részt vevők aránya: a mutató a 3–22 éves népességből azok arányát fejezi ki, akik iskolarendszerű nappali oktatásban, képzésben vesznek részt.

Érettségizettek a nappali oktatásban a 18 évesek százalékában: a 18 éves népességből azok aránya, akik az adott évben nappali oktatásban sikeres érettségi vizsgát tettek, az érettségizettek területi megoszlása esetén a feladatellátási hely területi egysége szerint számítva.

Felsőfokú oklevelet szerzettek a nappali képzésben a 22 évesek százalékában: a 22 éves népességből azok aránya, akik az adott évben nappali képzésben felsőfokú oklevelet szereztek, az oklevelet szerzettek területi megoszlása esetén a képzési hely területi egysége szerint számítva.

Óvodai férőhely-kihasználtság: az óvodás gyermekek száma az óvodák férőhelyeinek százalékában.

Ezer lakosra jutó óvodás gyermek: a mutató az óvodás gyermekek száma és az ezer főre vetített lakónépesség hányadosa, az óvodás gyermekek területi megoszlása esetén a feladatellátási hely területi egysége szerint számítva.

Ezer lakosra jutó tanuló a nappali oktatásban: a mutató a nappali oktatásban tanulók száma és az ezer főre vetített lakónépesség hányadosa, a tanulók területi megoszlása esetén a feladatellátási hely területi egysége szerint számítva.

Ezer lakosra jutó hallgató: a mutató a nappali felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma és az ezer főre vetített lakónépesség hányadosa, a hallgatók területi megoszlása esetén a lakóhely területi egysége szerint számítva.

Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás