Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

25. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

ESSPROS – a szociális védelem integrált európai statisztikai rendszere

Az Európai Uniót alkotó tagállamok szociális védelmi rendszereinek kiadási és bevételi adatait gyűjti egységes, nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszertan alapján.

Szociális védelem: Közösségi vagy magánszervezetek minden olyan beavatkozása, amelynek célja, hogy könnyítsen a különféle kockázatok vagy szükségletek miatt a háztartásokra és az egyénekre nehezedő terheken, feltéve, hogy viszonzatlan és nem egyéni keretek között nyújtják.

Szociális védelmi rendszerek kiadásai: Az ESSPROS központi rendszere a szociális védelem kiadásait bruttó összegük szerint tartalmazza. A kiadások négy fő kategóriáját különbözteti meg:
1. társadalmi juttatásokra fordított kiadások: a kedvezményezetteknek pénzben vagy áruk és szolgáltatások formájában átadott források;
2. adminisztratív költségek;
3. transzferek, a szociális védelmi rendszerek között történő átutalások; 4. egyéb.

Társadalmi juttatások: A szociális védelmi rendszerek pénzbeli vagy természetbeni transzferei a háztartások vagy egyének számára abból a célból, hogy meghatározott kockázatok vagy szükségletek terhein könnyítsenek. Az ESSPROS a társadalmi juttatásokat funkció és típus szerint osztályozza. A funkció az elsődleges célra utal, amellyel a juttatást nyújtják, tekintet nélkül az ellátás jogi vagy intézményi formájára. Az ESSPROS nyolc funkciót különböztet meg, amelyek mindegyike személyek vagy háztartások kockázati tényezője vagy szükséglete:
1. betegség, egészséggondozás;
2. fogyatékosság;
3. öregség;
4. hátrahagyottak;
5. család, gyermekek;
6. munkanélküliség;
7. lakhatás;
8. egyéb, máshová nem sorolható társadalmi kirekesztettség.

A társadalmi juttatások főbb típusai: rendszeres és eseti pénzbeli, valamint természetbeni juttatások.

Vásárlóerő-egység (Purchasing Power Standard, PPS): Mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem. Az Európai Unióban területi összehasonlítások elvégzése céljából használják a nemzetgazdasági aggregátumok mennyiségének olyan jellegű kifejezésére, amely kiküszöböli az egyes országok közötti árszínvonal-különbségeket. 1 PPS értéke megegyezik 1 euró értékével.

Korai becslés: a főbb funkciók szerinti szociális védelmi társadalmi juttatások becslése tárgyévet követő október hónapban, az Európai Unió által finanszírozott ESSPROS módszertani fejlesztési projekt keretében készült becslés 2018. tárgyévre. Az éves rendszeres ESSPROS publikációnál korábban készül és jelenik meg, emiatt eltérő módszertanon alapul.

Módszertani forrás: Eurostat, ESSPROS-kézikönyv, 2016.

Családtámogatások

Átlagos létszám (fő): a tárgyidőszak alatt segélyezettek által igénybe vett napoknak és a tárgyidőszak naptári napjainak a hányadosa.

Az igénybe vevők száma (fő): a tárgyhóban legalább egy napra ellátást igénybe vevők száma.

Csecsemőgondozási díj: 2015 előtt az ellátás elnevezése terhességi-gyermekágyi segély volt. Olyan biztosítási jogviszonyhoz kötött, keresethez igazodó ellátás, amely a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 nap) jár annak az anyának, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

Anyasági támogatás: A szülést követően anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki terhessége alatt legalább négyszer – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson részt vett.

Gyermekgondozási díj (gyed): A biztosított szülőt megillető, annak keresetéhez igazodó ellátás, amely a csecsemőgondozási díjra jogosító időtartam (168 nap) leteltét követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, amennyiben a szülő a szülést megelőző két évben legalább 365 napig biztosított volt. Ikergyermekek esetén a gyed időtartama egy évvel meghosszabbodik. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói a 2013. december 31-ét követően született gyermekük után az úgynevezett "diplomás gyed"-re lehetnek jogosultak, ami a gyermek 2 éves koráig jár. A gyermekgondozási díj 1996-ban megszűnt, majd 2000. január 1-jével újból bevezetésre került.

Gyermekgondozást segítő ellátás (gyes): 2016 előtt az ellátás elnevezése gyermekgondozási segély volt. Fix összegű, alanyi jogon járó ellátás, amely a szülőt, a nevelőszülőt, a gyermeket saját háztartásában nevelő gyámot illeti meg a gyermek 3. életévének (ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig), a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Az említett jogosultakon kívül a nagyszülő is jogosult a gyesre, ha a gyermek az 1. életévét betöltötte, gondozása a szülő háztartásában történik, és szülei írásban nyilatkoztak arról, hogy a gyesről lemondanak a nagyszülő részére.

Gyermeknevelési támogatás (gyet): Fix összegű, alanyi jogon járó ellátás, amelyre az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.

Családi pótlék: Az állam havi rendszerességgel nyújtja a gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez. 2010. augusztus 30-tól két formában folyósítják: a még nem tanköteles gyermekek után, illetve a 18. életévüket betöltött, iskolába már nem járó tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek után nevelési ellátás címen, míg a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek 20 éves koráig, sajátos nevelési igényű tanulók esetén azok 23. életévéig iskoláztatási támogatásként jár. Magasabb összegű családi pótlék: Tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság esetén jár.

Az adatok forrása: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), Magyar Államkincstár (MÁK), Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

Családsegítő és gyermekjóléti ellátás

Gyermekjóléti alapellátás: az ellátások esetében a szülő felügyeleti joga minden esetben megmarad. Formái: gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsődei ellátás (2016-ig), családi napközi (2016-ig), házi gyermekfelügyelet (2016-ig), gyermekek napközbeni ellátása (2017-től), Biztos Kezdet Gyerekház, tanoda, helyettes szülői ellátás, gyermekek vagy családok átmeneti otthonában történő elhelyezés.

2017. január 1-jétől megváltozott a Gyermekvédelmi törvény, amelynek következtében megszűntek a családi napközik, valamint a házi gyermekfelügyeletek. Mindemellett új ellátási formák jöttek létre, mint a bölcsőde, minibölcsőde, családi bölcsőde és munkahelyi bölcsőde, valamint a napközbeni gyermekfelügyelet.
Bölcsőde (2016-ig): a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében. Sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt bölcsődei ellátásban, amelyben a 6. életévét betölti.
Családi napközi (2016-ig): a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A családi napközikre vonatkozó működési adatok az összes családi napközi 98–99 százalékát tartalmazzák.

Gyermekek napközbeni ellátása (2017-től): A családban nevelkedő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést biztosító intézmények. Az ellátás biztosítható: bölcsődében, minibölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátás keretében.

Bölcsőde:Korábban gyűjtőfogalom, jelen formájában 2017. január 1-jétől működő intézmény. A gyermekek olyan napközbeni ellátása, amely keretében a bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár több csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

Minibölcsőde: 2017. január 1-jétől működő intézmény. A gyermekek olyan napközbeni ellátása, amely keretében, a bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által akár több, a bölcsődéhez képest kisebb létszámú csoportban, valamint egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

Munkahelyi bölcsőde: 2017. január 1-jétől működő intézmény. Olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a foglalkoztató vagy a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján fenntartó tart fenn, elsősorban a foglalkoztatónál keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei bölcsődei ellátásának biztosítására.

Családi bölcsőde: 2017. január 1-jétől működő intézmény. Olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más, e célra kialakított helyiségben biztosít.

Napközbeni gyermekfelügyelet: 2017. január 1-jétől működő szolgáltatás. Ennek keretében – nem nevelési-oktatási céllal – a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek számára; a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára; az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül; a magántanuló számára; az iskolai oktatásban részesülő tanuló számára az Nktv. szerinti kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételének idején kívül, valamint a tanítási szünetekben, és az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek számára.

Biztos Kezdet Gyerekház: A szociokulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradást kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára (2019-től 0-3 éves korú gyermek) együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás.

Tanoda: Civil vagy egyházi szervezet által működtetett, helyi sajátosságokra, a gyermekek, fiatalok önkéntes részvételére és egyéni szükségleteire építő innovatív szemléletű hátránykompenzáló kezdeményezés, amely a tanoda fenntartója által autonóm módon használt közösségi színteret működtet. A tanoda olyan, a személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást nyújt, melyet a köznevelési rendszerben kevésbé sikeres, a társadalmi perifériára szoruló gyermekek és fiatalok korlátozottan vagy egyáltalán nem érhetnek el.

Családsegítő szolgálat (2015-ig): a szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családoknak, személyeknek nyújt szolgáltatást.

A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők ( 2015-ig):: a családsegítő szolgálat tevékenysége személyes kapcsolat keretében vehető igénybe. A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, önkéntes alapon, térítésmentesen vehető igénybe.

Gyermekjóléti szolgálat (2015-ig): biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak elvégzését. Típusai: önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti központ.

A gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevő (2015-ig): a gyermekjóléti szolgáltatótevékenységet egy vagy több probléma (szociális, mentálhigiénés, életvezetési, anyagi) rendezésére igénybe vevő személy. A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, önkéntes alapon, térítésmentesen vehető igénybe. Az igénybe vevők: azok az alapellátásban gondozottak, akikről készült gondozási terv, a védelembe vettként nyilvántartott gondozottakat, és a szakellátásból kikerülő utógondozottak. 2010-től tartalmazza a szakellátás miatt gondozottakat is. Az adat nem tartalmazza a speciális szolgáltatásokban részesülő kiskorúakat. Minden gondozott egyszer szerepel, vagy a december 31-i állapot szerint, vagy aszerint, hogy a tárgyévben megszűnt gondozásakor milyen státusz szerint gondozták.

Az 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 2016. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás és az 1993. évi III. törvény (Sztv.) hatálya alá tartozó családsegítés új szervezeti struktúrával és feladatmegosztással, család- és gyermekjóléti szolgáltatásként összevonásra került. A szolgáltatások tartalma és az igénybevétel lehetőségei és formája, ennek következtében az adatszolgáltatás módja is alapvetően megváltozott, ezért az idősoros adatok összehasonlítása nem lehetséges.

Család- és gyermekjóléti központ: 2016. január 1-jétől család- és gyermekjóléti központnak az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik. A család- és gyermekjóléti központ a szolgálat általános szolgáltatási feladatain túl önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt (pl. utcai és lakótelepi szociális munka, gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálat, kórházi szociális munka stb.), továbbá a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, illetve szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára

Család- és gyermekjóléti szolgálat: 2016. január 1-jétől működő intézmény. Ettől az időponttól a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás csak a család- és gyermekjóléti szolgálat és központ keretében működhet. A szolgálat ellátja az 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott gyermekjóléti szolgáltatási és az 1993. évi III. törvényben meghatározott családsegítés általános szociális munkával elvégezhető feladatait. A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás lakóhely szintű biztosításáról a települési önkormányzatoknak kell gondoskodniuk.

Családsegítés: A családsegítés szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

Gyermekjóléti szolgáltatás: A gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosítani kell a családgondozó tevékenységet, szolgáltatás közvetítésével segíteni a kliens hozzájutását a nem a szolgálat által nyújtott szolgáltatásokhoz, megszervezni a szakmai fórumokat, a helyettes szülői hálózatot, valamint a gyermekek és fiatal felnőttek számára a szabadidős programokat. A gyermekjóléti szolgáltatás ezen alapfeladatokon túl olyan speciális szolgáltatásokat is magában foglalhat, mint a gyermekek utcai szociális gondozása, a lakótelepi gyerekek gondozása és a lelkisegély-telefon működtetése.

Átmeneti gondozásban részesülő: A szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátást biztosító gondozásban (átmeneti otthonban, helyettes szülőnél, illetve szülővel együtt családok átmeneti otthonában) részesülő gyermek. A gondozás időtartama legfeljebb 12 hónap.

Helyettes szülő: A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását a gyermekjóléti szolgálat által készített egyéni gondozási, nevelési terv alapján saját háztartásában biztosítja. Helyettes szülő a külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és vállalja, hogy a szükséges ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, neveli. A helyettes szülő egyidejűleg – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb 4 gyermek gondozását végezheti.

Gyermekek átmeneti otthona: A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Egy intézmény legalább 12, de legfeljebb 40 gyermek teljes körű ellátását biztosítja.

Családok átmeneti otthona: Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Egy intézmény legalább 12, de legfeljebb 40 felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. 2018. január 1-jétől a családok átmeneti otthonaiban létrehozhatók külső férőhelyek.

Szociális alapszolgáltatások és nappali ellátás

Szociális alapszolgáltatások: megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák.

Házi segítségnyújtás keretében gondoskodnak azokról az időskorúakról, pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, vagy életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek.

Nappali ellátást nyújtó intézmények: elsősorban a saját otthonukban élők, vagy hajléktalanok részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkeztetésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Egy intézményben többféle típusú ellátás is működhet.

Gyámügy, gyermekvédelmi gondoskodás

Védelembe vétel: ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyezettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, 2012. december 31-ig a települési önkormányzat jegyzője, 2013. január 1-től a járási gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi.

Gyámság alatt álló kiskorú: az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, és részére a gyámhatóság gyámot rendel ki. Gyámság alatt áll: a gyermekvédelmi szakellátásban élő, a családba fogadott és a harmadik személynél elhelyezett kiskorúak is.

Gondnokság alatt áll: a cselekvőképességében teljesen korlátozott,illetve cselekvőképességében részlegesen korlátozott felnőtt, akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett. Ezenkívül az idősor tartalmazhat még – a 2014. évi Ptk módosítás nyomán még nem felülvizsgált határozattal rendelkező, vagy folyamatban levő felülvizsgálattal érintett – kizáró gondnokság alá helyezetteket is.

Otthonteremtési támogatás: az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását segíti elő.

Gyermekvédelmi gondoskodás: a gyermekvédelmi gondoskodás törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem. Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülőnél nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől függően a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedéseket tesz (védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás elrendelése).

Gyermekvédelmi szakellátás: a gyermekvédelmi szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. Az ellátás biztosítható gyermekotthonban, nevelőszülőnél vagy ápolást, gondozást nyújtó intézményben.

Kiskorú: az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.

Utógondozói ellátás: a gyámhivatal rendelheti el az előzőleg gyermekvédelmi gondoskodásban részülő fiatal felnőtt kérésére, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton folytat tanulmányokat, illetve szociális bentlakásos intézménybe várja felvételét. Utógondozói ellátását a fiatal felnőtt 25. évének betöltéséig kérheti. Az utógondozói ellátást nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely (különösen albérlet) biztosítja.

Szociális támogatások

Rendszeres szociális segély: 2015. február 28-ig a települési önkormányzatok által nyújtott, jövedelempótló pénzbeli ellátás, amelynek célja, hogy megélhetést biztosítson a jövedelemmel nem rendelkezők számára. 2006. július 1-jétől megváltozott az ellátás jogosultsági feltétele és a támogatás összegének számítási módja. Korábban a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg annak a személynek, aki a 18. életévét betöltötte, aktív korú, de munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve vakok személyi járadékában részesült, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottaknak, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. A jogosultság és az összeg megállapítása a család egy főre jutó havi jövedelme alapján történt. Az új feltételű támogatásra egy családban egyidejűleg csak egy személy volt jogosult, a jogosultság és az összeg megállapítása az ún. fogyasztási egységre vetített jövedelem alapján történt a korábbi egy főre jutó jövedelem helyett. A fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma. Az első nagykorú családtag, illetve fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, míg a házastársé (élettárs) 0,9, az első és a második (nem fogyatékos) gyermeké 0,8, valamint minden további gyermek arányszáma 0,7. Minden nagykorú fogyatékos személy arányszáma 0,2-del növekszik. A támogatás összegét úgy határozták meg, hogy a támogatás törvényben meghatározott legmagasabb összegéből kivonták a család havi összjövedelmét.
2009-ben jelentősen átalakult a szociális támogatások rendszere. Ebben az évben vezették be az aktív korúak ellátását, amely a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az ellátás feltétele, hogy nem biztosított a megélhetés, azaz ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. 2015. február 28-ig az aktív korúak ellátása keretében a rászorulók életkoruk, egészségi állapotuk, munkaképességük alapján rendszeres szociális segélyben vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (korábban rendelkezésre állási támogatás, bérpótló juttatás) részesülhettek. 2015. február 28-ig azok az aktív korúak ellátására jogosult személyek, akik egészségkárosodott személynek minősültek, vagy a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltötték, valamint azok, akik 14 éven aluli gyermekük napközbeni intézményi ellátását nem tudták biztosítani, rendszeres szociális segélyt kaptak.
Méltányossági alapon rendszeres szociális segélyt kaphatott továbbá az az aktív korúak ellátására jogosult személy, akinek a helyi önkormányzat rendeletében jogosultságot állapított meg.

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás: 2015. február 28-án megszűnt a rendszeres szociális segély, helyébe – szigorúbb jogosultsági feltételekkel – az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás lépett. Az új ellátásban az az aktív korúak ellátására jogosult személy részesül, aki egészségkárosodottnak minősül, vagy aki 14 éven aluli gyermekének napközbeni intézményi ellátását nem tudja biztosítani. Közfoglalkoztatásban való részvétel, illetve keresőtevékenység végzése ideje alatt a támogatás folyósítása szünetel.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás: 2015. február 28-ig azt az aktív korúak ellátására jogosult személyt illette meg, aki rendszeres szociális segélyre nem szerzett jogosultságot. Az ellátás neve 2009 és 2010 között rendelkezésre állási támogatás, 2011. január 1-jétől augusztus 31-ig bérpótló juttatás volt.

A közcélú foglalkoztatás intézménye miatt – amelynek minimális időtartama 90 nap volt, és amelynek időtartama alatt az ellátásra jogosultak munkabért kaptak (szociális törvény 36-37. §) – 2009–2010-ben az egy főre jutó havi átlagos segélyösszeg 12 helyett 9 hónapra lett kiszámítva. 2011. január 1-jétől a közcélú foglalkoztatás megszűnt, ezért ettől az évtől az egy főre jutó havi átlagos segélyösszeg számításánál 12 hónapos időtartamot vettünk alapul. Ennek megfelelően az adatok összehasonlíthatósága érdekében a 2009. és 2010. évi adatokat visszamenőleg módosítottuk.

2015. március 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatás azt az aktív korúak ellátására jogosult személyt illeti meg, aki egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra nem szerzett jogosultságot. Közfoglalkoztatásban való részvétel, illetve keresőtevékenység végzésének ideje alatt a támogatás folyósítása szünetel.

Rendelkezésre állási támogatás: azt az aktív korúak ellátására jogosult munkaképes személyt illeti meg, aki neki fel nem róható okból nem tud munkát végezni. Az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, 2008. január 1-jétől, 28 500 forint.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás: A célja az volt, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését, és megelőzze a gyermek kiemelését a családból. A települési önkormányzat a gyermeket rendszeres támogatásban részesítette, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem állt a gyermek érdekével szemben. 2006-tól a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépült az alanyi jogon járó családi pótlékba. A korábban ehhez kapcsolódó természetbeni juttatásokra (ingyenes étkezés, ingyen tankönyv) való jogosultság megmaradt, az ellátás neve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre változott. 2011-ig a kedvezményre jogosultaknak évente két alkalommal (augusztusban és novemberben) 5800–5800 forint pénzbeli támogatást folyósítottak. 2012. október 1-jétől az ellátást Erzsébet-utalvány formájában kapták a rászorulók, amelyet kizárólag fogyasztásra kész étel, ruházat és tanszer vásárlására fordíthattak. 2019-től ismét pénzbeli támogatás, a támogatási alkalmak száma nem változott, de az összeg emelkedett, a rászorultságtól függően 6000 Ft alapösszegben, illetve 6500 Ft emelt összegben adható.

Ápolási díj: a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 2005. szeptember 1-jétől a fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozókat magasabb összegű ápolási díj illeti meg, amelynek összege 30%-kal magasabb az alanyi jogon járó ápolási díjnál. 2014. január 1-jétől bevezetésre került a kiemelt ápolási szükségletre tekintettel járó kiemelt ápolási díj. 2015. február 28-ig a települési önkormányzat méltányossági alapon ápolási díjat állapíthatott meg annak a hozzátartozónak is, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végezte. 2019. január 1-től a jogosultak egy része gyermekek otthongondozási díjára lett jogosult.

Gyermekek otthongondozási díja: 2019. január 1-én bevezetett új ellátás, amely az önellátásra képtelen, tartós betegségben, illetve súlyos fogyatékosságban szenvedő gyermeküket ápoló szülőknek adható.

Időskorúak járadéka: a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. 2005. december 31-ig a települési önkormányzat időskorúak járadékában részesítette azt a nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át. 2006. január 1-jétől a törvény nemcsak a családi állapot szerint differenciálja a támogatás mértékét, hanem életkor alapján is. Eszerint magasabb összegű időskorúak járadékában részesíti a 75 éves és idősebb egyedülálló személyeket, akiknek havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem éri el.

Átmeneti segély: a települési önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegség, elemi kár – miatt anyagi segítségre szorulnak.

Lakásfenntartási támogatás: a települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak, azaz a törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (normatív lakásfenntartási támogatás), az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyeknek, az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (helyi lakásfenntartási támogatás) az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja.

Adósságkezelési szolgáltatás: a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott lakhatást segítő ellátás, a jogosult adósságcsökkentési támogatásban és adósságkezelési tanácsadásban részesül. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt, akinek – az adóssága meghaladja az 50 000 forintot, és a tartozása legalább hat hónapja fennáll, vagy közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, valamint – az egy főre jutó havi jövedelem és lakás mérete, illetve minősége nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott mértéket, továbbá – vállalja a tartozás – az önkormányzat által nyújtott adósságcsökkentési támogatás után – fennmaradó részének a kifizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Adósságnak minősül a közüzemi díjtartozás, a közösköltség-hátralék, a lakbérhátralék és a hitelintézeti hátralék.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: a települési önkormányzat a gyermeket rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.

Temetési segély: a települési önkormányzat temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

Települési támogatás: 2015. március 1-jétől a települési önkormányzat képviselő-testülete a szociális törvény rendelkezései alapján nyújtott ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújthat. Települési támogatás nyújtható különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, a gyógyszerkiadások viseléséhez, illetve a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

Fogyatékossági támogatás: a 18. életévüket betöltött, önálló életvitelre képtelen, vagy mások állandó segítségére szoruló súlyosan fogyatékos személyek részére járó pénzbeli juttatás.

Módszertani forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2019 (KSH, Budapest, 2020).

Szociális alapszolgáltatások és nappali ellátás

Szociális alapszolgáltatások: megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák.

Házi segítségnyújtás keretében gondoskodnak azokról az időskorúakról, pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, vagy életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

Támogató szolgáltatás: Célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsősorban lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével.

Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére: Célja a pszichiátriai betegek lakókörnyezetben történő gondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.

Közösségi ellátás szenvedélybetegek részére: Célja a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.

Utcai szociális munka: Ennek keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, az ehhez szükséges intézkedések megtételét.

Nappali ellátást nyújtó intézmények: Hajléktalan személyek és meghatározóan a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy időskoruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai és szenvedélybetegek, 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkeztetésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Egy intézményben többféle típusú ellátás is működhet.

Idősek klubja: Meghatározóan a saját otthonukban élő, szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak számára biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

Fogyatékosok nappali intézménye: Meghatározóan a saját otthonukban élő, 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

Szenvedélybetegek nappali intézménye: Meghatározóan a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő szenvedélybetegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

Pszichiátriai betegek nappali intézménye: Meghatározóan a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

Nappali melegedő: Lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére a közösségi együttlétre, pihenésre, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, étkezésre.

Népkonyha: A népkonyha alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással legalább napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe.

A népkonyhák napi átlagos forgalmára vonatkozó adatok a hajléktalan személyek mellett a hajlékkal rendelkező, szociálisan rászorultak részére nyújtott szolgáltatási eseteket is tartalmazzák.

Engedélyezett férőhelyek: Az intézmény működési engedélyében szereplő férőhelyek.

Szociális ellátás elhelyezéssel

Tartós bentlakásos szociális intézmények: tartós jelleggel folyamatos ellátást, nappali és éjszakai tartózkodást, ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt nyújtó intézmények.

Időskorúak otthona: ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amely elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzi, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az időskorúak otthonába az a 18. évét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

Fogyatékos személyek otthona: olyan ápolást, gondozást és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, ahova az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékosok otthonában elkülönítetten kell gondoskodni a fiatalkorú és a felnőttkorú személyek ellátásáról.

Pszichiátriai betegek otthona: olyan ápolást, gondozást, és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amelybe az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.

Szenvedélybetegek otthona: olyan ápolást, gondozást és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amelybe az a személy vehető fel, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.

Hajléktalan személyek otthona: olyan ápolást, gondozást és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, melyben azoknak a hajléktalan személyeknek a gondozását kell biztosítani, akiknek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem megoldható, és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: (a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével) ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.

Időskorúak gondozóháza: olyan átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, ahova azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Fogyatékos személyek gondozóháza: olyan átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, melyben azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.

Pszichiátriai betegek átmeneti otthona: átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmény, ahová azok a pszichiátriai betegek vehetők fel, akiknek ellátása más intézményben vagy a családjukban átmenetileg nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt.

Szenvedélybetegek átmeneti otthona: átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, amely azoknak az elhelyezését biztosítja, akiket (addiktológus, pszichiáter) szakorvosi vélemény alapján szenvedélybetegnek minősítettek, és ellátásuk családjukban vagy lakókörnyezetükben átmeneti jelleggel nem oldható meg.

Hajléktalan személyek átmeneti szállása: azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik életvitelszerű szálláshasználat és szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

Hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye: az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállását biztosító szolgáltatás.

Hajléktalanok időszakos éjjeli menedékhelye: a hajléktalanok átmeneti szállását, az éjjeli menedékhelyet, valamint a nappali melegedőt működtető fenntartó a közterületen vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében a téli időszakban (november 1-je és április 30-a között) időszakos férőhelyeket biztosíthat.

Lakóotthon: Olyan, 8–12 (külön jogszabályban meghatározott esetben 14) pszichiátriai, szenvedélybeteget vagy fogyatékos személyt befogadó tartós bentlakásos szociális intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkoruk, egészségi állapotuk és önellátásuk mértékének megfelelő ellátást biztosít.

Támogatott lakhatás: Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely magában foglalja a lakhatási szolgáltatást, esetvitelt, kísérő támogatást, étkezést, ápolás-gondozást.

Egyéb otthon: egyik fent említett típusba sem sorolható. 2004-től a statisztikai számbavétel módszertani változásának következtében számuk jelentősen csökkent, majd megszűnt.

Engedélyezett férőhelyek: Az intézmény működési engedélyében szereplő férőhelyek.

Táppénz

A táblákban az alkalmazásban állók, egyéni vállalkozók és társas vállalkozások tagjainak táppénzes adatai szerepelnek a Magyar Államvasutak adataival együtt, 1998-ig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral külön megállapodást kötők adatai nélkül. 1999-től a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú munkavállalóinak adatai nélkül.

Táppénz: A biztosítási jogviszony fennállása alatt a keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy évig folyósított keresetpótló ellátás, amely a betegszabadság kimerítése után vehető igénybe, kivéve a gyermekápolási táppénzt és az üzemi balesetet, amelyeknél első naptól jár a táppénz. Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné és az egészségbiztosítási törvényben meghatározott mértékű egyéni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Táppénzes nap: A keresőképtelenségi napok közül azok a napok, amelyekre a biztosított táppénzt kapott (naptári napokban).

Táppénzes eset: Az adott időszakban kezdődött keresőképtelenségi esetek közül azon esetek, amelyekre táppénzt fizettek.

Gyermekápolási táppénz: Annak a biztosított szülőnek jár, aki beteg gyermekének ápolása miatt válik keresőképtelenné.

Baleseti táppénz: Annak a biztosítottnak vagy baleseti ellátásra jogosultnak jár, aki üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében keresőképtelenné válik. A kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó és a foglalkoztatott nyugdíjas csak baleseti táppénzre jogosult.

Betegszabadság: A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, amelynek költsége a munkáltatót terheli.

A táppénzesek napi átlagos száma: a biztosítottak táppénzes napjainak és a naptári napoknak a hányadosa.

A táppénzesek aránya, %: a tárgyidőszakban táppénzen levők napi átlagos száma és a tárgyidőszakban táppénzre jogosultak száma hányadosának százszorosa.

Adatok forrása: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), Magyar Államkincstár (MÁK)

Nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok

2012. január 1-jén a nyugdíjrendszer gyökeresen átalakult két fő rendezőelv mentén: Saját jogon nyugdíjat – két kivételtől eltekintve – csak korbetöltött személyek részére lehet megállapítani, illetve folyósítani. Kivételt képeznek a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak, illetve az 1955. előtt született volt fegyvereseknek járó (korhatár alatti) nyugdíjak. Ez utóbbiak azonban 2012-től újonnan már nem állapíthatók meg.

A nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére még 2012 előtt megállapított különféle korai öregségi nyugdíjak (pl. előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj) átalakultak korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá (az 1955-ben vagy azt követően született volt fegyveresek esetén), átmeneti bányászjáradékká és balettművészeti életjáradékká. Ezek az ellátások – meghatározott feltételek teljesülése esetén – 2012-től átmenetileg még újonnan is megállapíthatók. A korhatár betöltésekor ezeket az ellátásokat (közös elnevezésük: életkoron alapuló ellátások) öregségi nyugdíjként folyósítják tovább.

A másik jelentős változás a megváltozott munkaképességűeket érinti, két új ellátás, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás bevezetésével. Ugyanakkor megszűnt a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék. 2012. január 1-jétől rehabilitációs járadék sem állapítható meg, a korábban megállapított járadékok fokozatosan futottak ki a rendszerből. Azok rokkantsági nyugdíját, akik 2012 előtt betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, 2012-től öregségi nyugdíjként folyósítják. 2012. január 1-jével az átmeneti járadékból rokkantsági ellátás lett, míg a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak és a rendszeres szociális járadékok a rokkantsági csoporttól, illetve az életkortól függően alakultak át rokkantsági ellátássá, illetve rehabilitációs ellátássá.

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők: azok az ellátottak, akik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátásban részesülnek. Az ellátórendszer 2012. évi átalakítása előtt a "Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők" megnevezés volt használatban.

Új nyugdíj és egyéb ellátás megállapítás: A benyújtott igény kedvező elbírálását tükröző, a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak eleget tevő határozat, valamely nyugdíj vagy egyéb ellátás folyósításának elrendelésére. A teljesítő határozatok száma a tárgyévben hozott határozatokat jelenti, függetlenül attól, hogy tárgyévi vagy korábbi igénybejelentés lett-e lezárva, illetve a nyugdíj (ellátás) folyósítása kezdetének hatálya tárgyévi vagy tárgyévet megelőző időpont.

Teljes ellátás: Főellátás és kiegészítő ellátás együttes összege.

Főellátás: Ugyanazon személy részére többféle ellátás folyósítása esetén az ellátások közötti rangsorolásban az előrébb álló ellátás. Az osztályozás 2011. december 31-ig a nyugdíj, a járadék, a nyugdíjszerű szociális ellátás sorrendet követte. A nyugdíjon belül első helyen a saját jogú nyugdíj, ezen belül az öregségi és öregségi jellegű nyugdíj állt. 2012-től az ellátások rangsora: öregségi nyugdíj, életkoron alapuló ellátások, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások, hozzátartozói ellátások, mezőgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, rokkantsági járadék, házastársi pótlék és jövedelempótlék, egyéb járandóság.

Kiegészítő ellátások: Többféle ellátás esetén a főellátáson kívül folyósított ellátás.

Saját jogon járó nyugdíjak és ellátások: Az öregségi nyugdíjak, az életkoron alapuló ellátások, valamint a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások összefoglaló megnevezése a nyugdíjstatisztikában.

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. A korbetöltött öregségi nyugdíjasok mellett nem korbetöltöttként az öregségi nyugdíjasok közé sorolódnak a legalább 40 év jogosultsági idő alapján nyugdíjban részesülő nők és az 1955. előtt született, 2012 előtt szolgálati nyugdíjban részesült volt fegyveresek, akik a korhatár betöltése után átkerülnek a korbetöltött öregségi nyugdíjasok közé.

Nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, akiknek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes jogosultsági ideje eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel töltött. A törvény legalább 5 gyermek felnevelése esetén csökkenti a keresőtevékenység 32 éves követelményét.

Életkoron alapuló ellátások (korhatár alattiaknak járó ellátások): a nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére folyósított ellátások, melyek a 2012 előtti különféle korai öregségi nyugdíjakat váltották fel. Az ide tartozó ellátások (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék) a nyugdíjkorhatár betöltése után korbetöltött öregségi nyugdíjjá alakulnak át.

A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások: A megváltozott munkaképességű személyek részére folyósított ellátások összefoglaló megnevezése a nyugdíjstatisztikában. A rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, valamint a 2014-ig folyósított rehabilitációs járadék tartozik ide.

Rokkantsági ellátás: a jogosultsági feltételeket teljesítő megváltozott munkaképességű személyeknek járó egészségbiztosítási ellátás. A bevezetéskor rokkantsági ellátásként folyósították tovább a korábban megállapított I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjat, az átmeneti járadékot, valamint az 57 évet betöltöttek III. csoportos rokkantsági nyugdíját és rendszeres szociális járadékát. Új igénylő rokkantsági ellátást legfeljebb 60%-os egészségi állapot esetén kaphat, amennyiben nem rehabilitálható. Ugyanilyen egészségi állapotú, de rehabilitálható igénylőnek az öregségi nyugdíjkorhatár öt éven belüli betöltése esetén állapítható meg az ellátás. Az újonnan megállapított rokkantsági ellátás összege az egészségi állapottól és a rehabilitáció lehetőségétől függ.

Rehabilitációs ellátás: a jogosultsági feltételeket teljesítő megváltozott munkaképességű személyeknek járó egészségbiztosítási ellátás. A bevezetéskor rehabilitációs ellátásként folyósították tovább az 57 évet be nem töltött személyek korábban megállapított III. csoportos rokkantsági nyugdíját és rendszeres szociális járadékát. (Ellátásuk végleges formáját komplex felülvizsgálatot követően határozzák meg.) Új igénylőnek rehabilitációs ellátás akkor állapítható meg, ha legfeljebb 60%-os egészségi állapotúnak és rehabilitálhatónak minősítik. Az újonnan megállapított rehabilitációs ellátás időtartama a rehabilitáció időtartama, de legfeljebb 3 év. Az ellátási összeg az egészségi állapottól és a rehabilitálhatóság fokától függ.

Adatok forrása: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH), Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), Magyar Államkincstár (MÁK).

Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás