Ipar

Az iparstatisztikai adatokat 1999-től a tevékenységek 1998. január 1-jétől érvényes ágazati osztályozási rendszere a TEÁOR'98, 2004-től pedig a TEÁOR'03 szerint publikáljuk, amely összhangban van az Európai Unió tevékenységi osztályozásával (NACE Rev.1.1). A TEÁOR'98 és a TEÁOR'03 közti különbség csupán szakágazati szinten (négyszámjegyen) jelenik meg, mely a publikált szakágazatokat nem érinti.
Az adatok forrása: a havi iparstatisztikai jelentés.
A statisztikai megfigyelés köre: az ipar összesenre közölt adatok (1., 2., 3., 4. táblákon) valamennyi ipari vállalkozás adatát tartalmazzák, részben teljes körű (49 fő felett), részben reprezentatív megfigyelés (5–49 fő között), részben egyéb adatforrások alapján készült becslések (5 fő alatt) összegzéseként. Az ágazati, szakágazati, területi bontású adatok (5–8. táblák) az 5 fős és afeletti vállalkozásokra vonatkoznak. A rendelésállomány adatok csak a kijelölt ágazatok teljes körűen megfigyelt vállalkozásaira vonatkoznak.
Összehasonlíthatóság: az Európai Uniónak a statisztikai regiszterre vonatkozó tanácsi rendelete [Európa Tanácsi szabályozás (EGK 2186/93, 1993. július 22.) a statisztikai célú gazdálkodói regiszterek közösségi koordinációjára] előírja, hogy a statisztikai egységeket a statisztikai regiszterben az általuk folytatott tevékenységek közül a főtevékenység alapján a NACE Rev. 1.1 (magyar megfelelője a TEÁOR '03) szerint, annak legrészletesebb szakágazati szintjén kell besorolni. Egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre
A KSH kidolgozta a statisztikai főtevékenység megállapításának eljárási szabályait, ezeket a Statisztikai Közlöny 2003 évi 5–6. számában közzétett, a KSH elnökének 9003/2003. (SK. 5–6.) KSH számú közleménye ismerteti. A statisztikai adatgyűjtések 2004. január 1-jétől már az e szabályok szerint számított statisztikai főtevékenység figyelembevételével történnek.
A statisztikai főtevékenység szerinti adatgyűjtésre való átállás következtében egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ami az adatok időbeli összehasonlíthatóságát esetenként érinti. A változások elsősorban a négy számjegyes szakágazati adatokban jelentkeznek, egy-egy szakágazat árbevételét és létszámát egyetlen vállalkozás átsorolása is módosíthatja, különösen, ha egy nagyobb árbevételű vállalkozás kis súlyú szakágazatba került. A változások hatása az aggregációs szint növekedésével mérséklődik, mert hatása nagyrészt kiegyenlítődik, két számjegyes ágazati szinten pedig csekély elmozdulást okoznak a bázishoz mérten.

A fontosabb fogalmak, mutatók

Termelési érték: az iparba sorolt vállalkozások ipari tevékenységének (bruttó) termelési értéke, amelyet úgy számítunk, hogy az ipari tevékenység nettó árbevételét korrigáljuk a saját termelésű készletek állományváltozásával. 2005. évtől – a liberalizált energiapiac felgyorsult eseményeinek követése érdekében – a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás tevékenység ipari termelési értékéből – a többszörös halmozódás kiszűrése miatt – levonjuk az elosztásra átvett és tovább értékesített energia értékét.
Összes értékesítés: az ipari tevékenység nettó árbevételével azonos, amely az értékesített saját termelésű, illetve az alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek és a teljesített ipari szolgáltatások árkiegészítéssel növelt, fogyasztási adóval csökkentett és általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét foglalja magában. Az értékesítésre vonatkozó adatok a mindenkori számviteli törvény adott időszakban hatályos tartalmának felelnek meg.
Exportértékesítés: a saját termelésű, illetve az alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldön végzett ipari szolgáltatás nyújtásának teljesítéskori forintértékét foglalja magában, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevételének elszámolása szempontjából külföldnek a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület minősül. A nem magyarországi székhelyű, de magyar adószámmal rendelkező cégek felé történő értékesítést is exportértékesítésként vesszük számba.
Belföldi értékesítés: az exportértékesítéssel csökkentett összes értékesítés.
Területi adatok: olyan megyei adatok, melyek telephelyre vonatkoznak, azaz arra a megyére, ahol a termelőtevékenység ténylegesen folyik (tehát nem a vállalkozás székhelye szerinti adatok). A megyei adatok összege az országhatáron kívüli termelőtevékenység értékével tér el az ipari tevékenység (bruttó) termelési értékétől. A területi adatokat – a megfigyelési rendszer és a becslési eljárás következtében – csak az ipar egészére lehet meghatározni.
Termelési volumenindex: az ipari termelés alakulását az ipari termelési érték változásával mérjük, de ebből az árváltozás hatását kiszűrjük. A termelési volumenindexet az ipari termelési érték (tárgyidőszaki árszinten kifejezett) összehasonlító áras adataiból számítjuk.
Értékesítési volumenindex: az értékesítés nettó árbevétele alapján számított, az ipari értékesítési árak változásától megtisztított mutató.
Termelékenységi index: az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés változását mérő mutató, amelyet a termelési volumenindex és a létszámindex hányadosaként számítunk.
Indexek 2000. évi bázison: a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított, fix bázisú index 2000. január havi áron, a 2000. év havi átlagához viszonyítva mutatja a termelés és az értékesítés alakulását. A szezonális kiigazítás a Demetra-szoftver segítségével, a TRAMO-SEATS módszerével történik. Az ipari értékesítés idősoraira (összes, belföldi, exportértékesítés) is alkalmazunk munkanap-korrekciót, mivel a próbafuttatások alátámasztották, hogy az értékesítésben szignifikáns munkanaphatás jelentkezik. A szezonális kiigazítás módszerének változása miatt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok a teljes idősorra vonatkozóan minden hónapban változhatnak.
Rendelésállomány: az ipari termékekre és ipari szolgáltatásokra vonatkozóan a megrendelőtől az adatszolgáltatóhoz beérkezett és elfogadott rendelések forgalmi adó nélküli, árkiegészítést tartalmazó áron számított értéke. A rendelésállományt hó végi értéken közöljük, az adat a még nem teljesített rendeléseket foglalja magában.
Új rendelés: valamennyi, a tárgyhónapban beérkezett és elfogadott rendelés értéke, függetlenül attól, hogy teljesítették-e vagy sem.

Becslési módszer

Az 5–49 főt foglalkoztató feldolgozóipari vállalkozásokat reprezentatívan figyeljük meg. A célsokaság a működő kisvállalkozások összessége, a mintavételi keret a KSH számjelnyilvántartása. A mintavétel rétegzett, a teljeskörűsítés egyszerű felszorzáson alapuló átlagbecslés. A standard hibát a hagyományos módon határozzuk meg.
Az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások adatainak a becslése az utolsó két év áfaadatai, az egyes értékesítési irányok arányának összes értékesítéstől való függése, valamint a működő vállalkozások tárgyévi száma alapján történik.

Az adatok pontosítása, véglegesítése

A tájékoztatóban közölt adatok előzetesek, a korábban közöltektől adatjavítások miatt eltérhetnek. Az adatjavításokat negyedévente érvényesítjük. A javított adatokat a március, június, szeptember és december tárgyhavi kiadványokban publikáljuk. Ekkor a tárgyév adatait évkezdettől felülvizsgáljuk és módosítjuk. Ettől a gyakorlattól csak indokolt esetben, jelentős hiba felfedezésekor térünk el; ilyenkor rendkívüli adatjavítást hajtunk végre, a módosított adatot pedig a rákövetkező gyorstájékoztatóban közzétesszük.
Az előző évi adatok végleges felülvizsgálatára minden év július-augusztusában kerül sor. Az adatokat a június tárgyhavi tájékoztatóban közöljük. Ekkor a bázisév 12 havi volumenindex- és értékadatai mellett a tárgyévi indexek is változhatnak.
A részadatok összege(i) – a kerekítés miatt – eltérhet(nek) az összesen adatoktól.
A fontosabb ipari ágazatokra vonatkozó adatokat az 1999. évtől nemzetgazdasági alág bontásban közöljük. Ezek TEÁOR szerinti kódjai az alábbiak:

10–14 C

10–14 C

15–16 DA

17–18 DB

19 DC

20 DD

21–22 DE

23 DF

24 DG

25 DH

26 DI

27–28 DJ

29 DK

30–33 DL

34–35 DM

36–37 DN

15–37 D

40–41 E