A negyedéves kormányzati számlák összeállításának tartalmáról, módszeréről, az Eurostat felé történő továbbításáról két EU-jogszabály rendelkezik:
| |
a Bizottság 264/2000/EK rendelete (2000. február 3.) a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a rövid távú államháztartási statisztikákkal kapcsolatos végrehajtásáról; |
| |
az Európai Parlament és a Tanács 1221/2002/EK rendelete (2002. június 10.) az államháztartás negyedéves nem pénzügyi számláiról. |
Ezen jogszabályokat figyelembe véve, valamint az ESA95 módszertani elveit és az éves kormányzati statisztikáknál alkalmazott eljárásokat követve készülnek el a kormányzati szektor negyedéves nem-pénzügyi számlái.
A kormányzati szektorról közölt statisztikai adatok eltérhetnek a PM által az államháztartásról közölt pénzforgalmi adatoktól. A főbb különbségek:
| |
a kormányzati szektor tartalma a statisztikában bővebb, az államháztartási intézményeken kívül itt számoljuk el a nem piaci termelést végző állami vállalatokat és a nemzeti vagyon újraelosztásában közreműködő non-profit intézményeket, |
| |
eredményszemléletű és időkülönbözettel korrigált elszámolást alkalmazunk, |
| |
bizonyos tranzakciók (pl. privatizáció, katonai eszközök beszerzése stb.) elszámolása eltér a pénzforgalomtól. |
Az éves számlák készítésével összhangban a negyedéves adatokat március és szeptember végén felülvizsgáljuk.
A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok bevételeiről és kiadásairól havonta készít jelentést a Magyar Államkincstár (MÁK), amit a KSH a negyedéves kormányzati számla összeállításához felhasznál. A helyi önkormányzatok bevételi és kiadási adatai negyedévente készülnek, a feldolgozás és összesítés után a MÁK továbbítja a KSH-nak. A társadalombiztosítási alapok bevételeiről és kiadásairól szintén havonta állnak rendelkezésre adatok, közvetlenül az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól és az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól.
A központi kormányzatba sorolt vállalatokról és nonprofit intézményekről néhány kivételtől eltekintve negyedéves adatokkal nem rendelkezünk, ezeknél az előző éves adatokból, illetve az adott év tervszámaiból kiindulva becsüljük az adott negyedévet, figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat (ilyenek pl. a költségvetés által nyújtott transzferek, a beruházási adatok). Az ÁPV Rt-ről havi adatok is rendelkezésre állnak.
Ezeket a pénzforgalmi adatokat az ESA95 előírásainak megfelelő bevételi és kiadási kategóriákba soroljuk (törekedve az éves kormányzati számlákkal való konzisztenciára). A negyedéves adatok aggregáltabbak, mint az éves adatok, ahol sok részletező tábla teszi lehetővé az adatok ESA-kategóriákba való pontos besorolását. Olyan esetekben, ahol a megfelelő részletezettség negyedévente nem érhető el, az előző éves arányokat figyelembe véve osztjuk meg az adatokat a különböző kategóriák között.
A pénzforgalmi adatok között található pénzügyi tranzakciók (pl. hitelnyújtás, részvényvásárlás) a módszertani előírások szerint a pénzügyi számlákat érintik, ezekkel a tételekkel a költségvetési pénzforgalmi egyenleget módosítjuk.
A gazdasági folyamatokat az események bekövetkezésének időpontjában kell elszámolni az ESA95 szabályai szerint, ezért a pénzforgalmi szemléletű adatokat eredményszemléletűvé kell tenni. Az alábbi módszereket alkalmazzuk a különböző bevételi és kiadási kategóriák esetén:
Munkavállalói jövedelem (bérek és keresetek és a társadalombiztosítási hozzájárulások): az 1 hónapos időkülönbözettel korrigált pénzforgalmi adatokat használjuk. Azaz az I. negyedéves munkavállalói jövedelem kiszámításához a február, március és április havi pénzforgalmi kifizetésekkel számolunk.
Bruttó állóeszköz-felhalmozás: a költségvetési pénzforgalmi adatok helyett a KSH beruházásstatisztikai adatgyűjtéséből származó eredményszemléletű adatokat használjuk.
Kamatok: a központi kormányzat esetén az Államadósság Kezelő Központ Rt. által számított, a felhalmozott kamatot is figyelembe vevő kamatszámítást használjuk.
Adók: a folyamatosan fizetendő adókat időkülönbözettel korrigáljuk. 1 hónapos időkülönbözetet alkalmazunk a jövedéki adó, az energiaadó, a nemzeti kulturális járulék, a játékadó, az innovációs adó, a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadó esetében. Az áfánál az adóbefizetéseket szintén 1 hónapos időkülönbözettel korrigáljuk, az adó-visszatérítéseknél az APEH által készített, adóbevallásokon alapuló, adott negyedévre járó visszafizetések adatát használjuk. A helyi adók zömét, amelyeknél évente kétszer kell fizetni, illetve az év végi feltöltési kötelezettséggel járó adókat (pl. társasági adó, EVA) negyedévente oly módon korrigáljuk, hogy az éves tervadatokból kiindulva becsüljük a negyedéves adatokat, és év végén a tényleges pénzforgalmi befizetéseket használjuk.
Társadalombiztosítási hozzájárulások: 1 hónapos időkülönbözettel korrigált pénzforgalmi adatokat használunk.
Támogatások: megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása és a vasúttársaságok egyedi támogatása – 1 hónapos időkülönbözettel korrigálunk.
Mezőgazdasági kiegészítő nemzeti támogatás (top-up): az adott évre vonatkozó tervezett támogatás negyedévre eső adatát vesszük figyelembe.
A pénzforgalmi, majd az eredményszemléletű adatok összeállítása után bizonyos esetekben további korrekciókat kell végrehajtani. Ezek olyan műveletekhez kapcsolódnak, amelyek pénzforgalmilag nem olyan módon, vagy más összeggel, illetve később, vagy korábban szerepelnek az adatok között, mint ahogy azt a módszertani előírások megkívánják. Ilyenek pl. a Gripen-vadászgépek elszámolásával kapcsolatos korrekciók, külföldi adósság elengedéséhez fűződő tőketranszfer imputálások, MOL-párnagáz-értékesítéssel összefüggő elszámolások stb.
Ezek után kerül sor az adatok konszolidálására, azaz a kormányzat alszektorai közötti és az alszektorokon belüli pénzmozgásokat az alábbi műveleteknél nem vesszük számításba: kamatok (D.41), egyéb folyó átutalások (D.7), beruházási támogatások (D.92) és egyéb tőkeátutalások (D.99)
A fent leírt módon összeállított bevételek és kiadások egyenlege adja meg az államháztartás ESA szerinti hiányát.
A hiány GDP-hez viszonyított arányánál a szezonálisan kiigazított GDP adatokat használjuk. Bővebben»