Az adatok forrása az intézményi havi munkaügy-statisztikai jelentés. A megfigyelési kör a legalább 5 fős létszámú vállalkozások, illetve
létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek.
A keresetek minden esetben a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak. A
mindenkori havi átlagkereset részét képezi a kifizetés hónapjában az alapbér, bérpótlékok (ide tartozik a bányászati hűségjutalom és a Széchenyi professzori
ösztöndíj is), a kiegészítő fizetés, valamint a prémium, a jutalom, a 13. és további havi fizetés is.
A nettó kereset
a gazdálkodó szervezetenkénti bruttó átlagkeresetből a munkavállalói járulék, a személyi jövedelemadó, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék
levonásával, illetve az adott évre érvényes járulékküszöb és az alkalmazotti kedvezményre jogosító jövedelemhatár figyelembevételével számított adat.
A társadalombiztosítási járulék számításánál a tényleges keresetet és nem a 2006 szeptember 1-jétől érvényes minimum-járulékalapot vesszük figyelembe.
A bruttó keresetből kiinduló nettósítás csak az összes munkavállalót érintő levonásokat kezeli, így az 1999-től bevezetett gyermekek utáni adókedvezmény
hatásával a korábbi gyakorlatnak megfelelően nem számol. A személyi jövedelemadó kiszámítása az szja-törvényben szereplő – az adott évre érvényes –
sávos adóelőlegkulcsokkal történik, az adatokat intézményi és havi szinten nettósítjuk.
A munkajövedelem (munkavégzéshez kötődő jövedelem) a hazai kereseti elemeken felüli pénzbeni, illetve természetbeni juttatásokat is tartalmazza, melyek a nemzetközi
(Eurostat-) ajánlás szerint részei a keresetnek. Ilyen például a külföldi kiküldetésnek a munkabér összegét meghaladó díjazása, a lakhatási
költségtérítés, az étkezési térítés, a munkába járás költségének térítése, a saját használatra biztosított, cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a
jubileumi jutalom, a tárgyjutalmak.
Az alkalmazásban állók száma 2004-től tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban
állók között jelentett munkavállalók számát is. További változás, hogy míg 2003 végéig a statisztikai jelentésekben a rendvédelmi és honvédelmi intézmények
összevont adatait vettük figyelembe, 2004 januárjától elkezdődött az új rendszerre való áttérés. 2005 decemberére már minden, a KIR-ből származó
munkaügyi adat feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEOR-besorolás szerint történik. Az abszolút számok ezért közvetlenül nem
összehasonlíthatóak a korábbi évek adataival. Az indexek összehasonlító körre vonatkoznak, figyelembe véve a definícióváltozásokat, illetve az adatgyűjtés
körének változásait is.
A létszámadatok növekedését részben a hatékonyabb imputálási eljárások magyarázzák.
A KSH tradicionálisan a főátlagindexet publikálja keresetnövekedési mutatóként. A keresetváltozás
mértéke így a két időszak közötti létszámarányok eltolódását és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi.
A reálkereset változását a nettó kereseti index és az ugyanezen időszaki fogyasztóiár-index hányadosából képzett index 100% feletti (vagy alatti) értéke adja.
A foglalkozások egységes osztályozási rendszere (FEOR) 1994. január 1-je óta érvényes változata szerint a szellemi állománycsoportba az 1–4. foglalkozási főcsoportba, a
fizikaiba pedig az 5–9. foglalkozási főcsoportba tarozókat soroljuk.
A létszámtáblák részadatainak összege(i) – kerekítés miatt – eltérhet(nek) az összesen adatoktól.
A havi munkaügy-statisztikai adatok megfigyelésénél – tekintettel azok konjunktúramutató jellegére – a tárgyhavi adatok időben történő közzététele
érdekében a kisebb hibák kijavítására csak később van mód. Ezért az adatokat visszamenőleg pontosítjuk, így azok a korábban publikáltaktól némileg
eltérhetnek.