A nemzetközi utazások jellemzői

Turizmus: turisztikai motivációból utazók forgalma

Látogató/Utazó: az a személy, aki kevesebb mint 12 hónapot tartózkodik – a szokásos lakókörnyezetén kívüli – meglátogatott helyen, fő úti célja bármely tevékenység, kivéve olyan, amelyért a meglátogatott helyen javadalmazásban részesül.

Utascsoportok (utasprofilok a nemzetközi gyakorlat szerint)

	Egy napra látogatók: azok az utazók, akik 24 óránál rövidebb ideig tartózkodnak – tehát nem éjszakáznak – a meglátogatott helyen.
	Több napra látogatók: azok az utazók, akik legalább egy éjszakát töltenek a meglátogatott helyen (részletesebb csoportosítása: 1–3 éjszakát eltöltő látogatók (rövid tartózkodás), 4 vagy több éjszakát eltöltő látogatók (hosszú tartózkodás)
Utazási célok (motivációk): Turisztika cél:
	Szabadidős turizmus: üdülés; körutazás (2007 végéig); városnézés; természetjárás; rokon, barát, ismerős meglátogatása; gyógykezelés, egészségmegőrzés; kulturális és sportrendezvény látogatása; vadászat; vallási céllal tett utazások.
	Üzleti turizmus: konferencia, kongresszus; üzleti út; kiállítás, vásár céljából tett utazások.
Nem turisztikai cél:
	Vásárlás
	Munkavégzés
	Átutazás: olyan utazás, melynek fő célja nem a vizsgált ország (Magyarország) területén végzett tevékenység.
	Egyéb: tanulás; egyéb utazási cél.

Fő úti cél: az a cél, mely nélkül az utazás nem jött volna létre.

Magyarországra látogató külföldiek és külföldre látogató magyarok: látogatók alatt a légi, vasúti, vízi és közúti személyforgalom tehergépjármű-vezetők nélküli része értendő. Az EU belső határszakaszain a személyforgalmi adatok becsült adatok. 2007. december 21-től a schengeni belső határokon megszűnt a Rendőrség teljes körű forgalomszámlálása, ami a külföldi és a magyar keresletoldali felvételek alapsokaságát adta. Az érintett határszakaszokon (osztrák, szlovén, szlovák), valamint Ferihegyen a felvételek alapsokaságát 2008. január 1-jét követően – a megszűnt jelentés hiányában – Eviews-szoftverrel, Tramo/Seats-módszerrel, ARIMA-modell alkalmazásával (idősoros továbbvezetés) vezettük tovább.

Külföldiek kiadásai (Utasforgalmi export): a külföldiek magyarországi turisztikai és egyéb kiadásai a külföldi állampolgárok által hazánkban elköltött összeget, a nemzetközi közlekedést, valamint az ezekhez kapcsolódó jutalék és egyéb jogcímek formájában Magyarországon maradó összeget tartalmazzák. (A Magyar Nemzeti Bank fizetési mérlegének idegenforgalmi exportadata a Nemzetközi Valutaalap szabványának megfelelően nem tartalmazza a nemzetközi közlekedésre fordított pénzösszegeket!)

A lakosság kiadásai (Utasforgalmi import): a lakosság külföldi turisztikai és egyéb kiadásaihoz számítjuk a Magyarországon kifizetett összegek azon részét is, ami külföldi rezidensekhez kerül. (A Magyar Nemzeti Bank fizetési mérlegének idegenforgalmi importadata a Nemzetközi Valutaalap szabványának megfelelően nem tartalmazza a nemzetközi közlekedésre fordított pénzösszegeket!)

Adatrevízió

"A külföldiek magyarországi turisztikai és egyéb kiadása" című felvétel esetében a KSH adatrevíziót hajtott végre a 2006. I. negyedéves és attól régebbi adatállományokon, módszertani változások, valamint új adatforrások rendelkezésre állása folytán. Az adatrevízió részeként a külföldiek magyarországi kiadásai, közlekedési költsége, valamint az utazási irodai befizetés adatok esetében imputálási eljárást is alkalmaztunk.

"A lakosság utazásai külföldön" című felvétel esetében 2004. évig visszamenőleg megtisztításra kerültek az adatok a belföldi fogyasztástól.

Adatjavítás: az adatok – a hibás adatszolgáltatások visszamenőleg javítása miatt – a korábban publikáltaktól eltérhetnek.

Módszertani változás

A 2007. I. negyedéves adatközlésben és a korábbi időszakokban kirándulóknak tekintettük azon külföldi állampolgárokat, akik belépési és kilépési határszakasza azonos és nem töltöttek éjszakát az ország területén. Átutazóknak tekintettük azon külföldieket, akik belépési és kilépési határszakaszuk különbözik, valamint nem töltöttek éjszakát hazánk területén.

A 2007. II. negyedéves tájékozatóban és továbbiakban kiránduló az a külföldi állampolgár, aki turisztikai céllal érkezett (lásd. Ábra) és legfeljebb egy napot tölt (éjszakázás nélkül) az ország területén. Átutazónak tekintjük, azon külföldi állampolgárokat, akik fő célja, nem a hazánk területén végzett tevékenység. Más szóval, azon utazók, akik útban vannak fő céljuk felé, mely alatt hazánkat is érintik, anélkül, hogy bármilyen konkrét céljuk lenne hazánk területén.

Módszertani leírás (kiegészítő) a nemzetközi turisztikai kereslet, 2011. I. félévi gyorsjelentéséhez.

• 2007. december 21-től a schengeni belső határokon megszűnt az OSAP 1222 (személy- és járműforgalmi) jelentés, ami a külföldi és a magyar keresletoldali felvételek alapsokaságát adta. Az érintett határszakaszokon (osztrák, szlovák, szlovén), valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a felvételek alapsokaságát 2010. január 1-jét követően - a megszűnt jelentés hiányában - Eviews-szoftverrel, Tramo/Seats-módszerrel, ARIMA-modell alkalmazásával (idősor-továbbvezetés) vezettük tovább.
• 2011-től az utasforgalmi számok meghatározása kiegészült a lineáris regresszió módszerének -SPSS-program - az alkalmazásával módszerével, melyben a magyarázóváltozók a külső határszakaszok adatai, dummy változók és az idősor-továbbvezetésből származó egyéb adatok.
• Az utasforgalomhoz kapcsolódó pénzmozgások közül a fizetésimérleg-elszámolásban a Nemzetközi Valutaalap módszertanát követve a szervezett személyszállítási szolgáltatások értékét a Magyar Nemzeti Bank nem az idegenforgalomnál, hanem önálló tételként számolja el.
• A légi, a vasúti, a vízi és a közúti forgalom tehergépjármű-vezetők nélkül. Az EU belső határszakaszain a személy- és járműforgalmi adatok becsült adatok.