2019 II. negyedévében 19%-kal nőttek a beruházások
2019 II. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházásoknak a tavalyi év egészét jellemző dinamikus bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 19%-kal haladta meg a 2018. azonos időszaki, magas bázist. Az uniós forrásokból származó – nagyobb részt a kormányzati szerveknél megjelenő – fejlesztések szerepe mérséklődött, miközben a – főként feldolgozóipari – vállalkozások beruházásai dinamikusan bővültek.
2019 II. negyedévében szezonálisan igazítva:
A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 4,1%-kal haladta meg, 2015 negyedéveinek átlagát pedig 53%-kal.
2019 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A beruházási tevékenység volumene 19, ezen belül a teljesítményérték mintegy hattizedét képviselő építési beruházásoké 22%-kal, ugyanakkor a teljesítményérték mintegy négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké ennél mérsékeltebben, 15%-kal nőtt. A gép- és berendezésberuházások növekedéséhez a belföldi gyártásból származó eszközök beszerzése járult hozzá nagyobb mértékben.
A beruházási teljesítmény a beruházások megközelítőleg hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében gyorsuló ütemben, 31%-kal emelkedett, a beruházások mintegy 15%-át megvalósító költségvetési szerveknél pedig – a korábbi időszakok átlagos üteménél mérsékeltebben – 21%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Míg a vállalkozások esetében a nagyvállalati kör beruházásai bővültek kiugróan, addig a költségvetésnél a beruházások nagyobbik hányadát a központi közigazgatási szervek valósították meg.
A nemzetgazdaság szinte minden területén emelkedett a beruházási aktivitás. A meghatározó nemzetgazdasági ágak között kimagaslóan nőttek – a beruházások több mint negyedét képviselő – feldolgozóipar fejlesztései (30%), ahol az alágak döntő többségében bővülést regisztráltunk. A növekedést elsősorban – a járműipari beszállítóknak köszönhetően– a villamos berendezések gyártásában és a vegyi anyag, termék gyártása területén realizált beruházások eredményezték. A fejlesztések felfutásában zöldmezős beruházások és meglévő kapacitások bővítései egyaránt szerepet játszottak. Számottevő volt a külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházási tevékenysége is.
A második legnagyobb beruházónak számító szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak dinamikus növekedése folytatódott, volumene 20%-kal nőtt, ismételten elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítkezések következtében, de jelentős beruházási aktivitás jellemezte a városi és a távolsági közlekedésben tevékenykedő vállalatokat is.
A harmadik legnagyobb beruházónak számító, a teljesítményérték mintegy 16%-át képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye szintén nagymértékben nőtt (15%-kal), ahol a lakásépítések csökkenését ellensúlyozta a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (logisztikai csarnok, bevásárlóközpont stb.) történő beruházások erőteljes növekedése.
Az ötödik legnagyobb beruházónak számító kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény növekedése folytatódott (6,0%-kal), ehhez a legnagyobb mértékben a nagykereskedelmi hálózatok gépjárműbeszerzései járultak hozzá.
Az államhoz kötődő beruházások továbbra is meghatározóak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás immár a negyedik legnagyobb beruházónak számít, teljesítményértéke a bázisidőszakhoz képest 13%-kal nőtt. Az árvízvédelmi védvonalak kiépítése is növelte a tárgyidőszaki ráfordításokat.
Néhány alacsony súlyú nemzetgazdasági ágban a beruházások volumene a nemzetgazdasági átlag felett nőtt. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (82%) területén a hotelépítések és a szállodafelújítások a korábbi időszakokhoz hasonlóan ismét szerepet játszottak a beruházások kiugró teljesítménynövekedésében. A víz- és hulladékgazdálkodás ágban a részben uniós forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő projektek révén jelentősen nőttek a beruházások (64%). Az építőipari gazdasági szervezetek a kedvező ágazati konjunktúra hatására 28%-kal növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket.
Négy nemzetgazdasági ágban a tárgyidőszaki volumen nem érte el a bázisidőszakit: az energiaipar (–12%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (–4,5%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (–3,7%) és az oktatás esetében 3,0%-kal csökkentek a beruházások.
Nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke
| Nemzetgazdasági ág | 2019. II. negyedév | 2019. I. félév | ||
|---|---|---|---|---|
| folyó áron, millió forint | volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0% | folyó áron, millió forint | volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0% | |
| Összesen | 2 400 263 | 118,8 | 4 087 851 | 119,3 |
| Ebből: | ||||
| feldolgozóipar | 618 728 | 129,7 | 1 137 781 | 129,3 |
| szállítás, raktározás | 397 716 | 119,7 | 604 903 | 119,3 |
| ingatlanügyletek | 381 170 | 114,6 | 652 882 | 111,6 |
| közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás | 162 655 | 112,6 | 253 691 | 111,6 |
| kereskedelem, gépjárműjavítás | 123 881 | 106,0 | 217 870 | 105,6 |
| mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat | 111 858 | 115,3 | 196 360 | 117,1 |
* A 2019. II. negyedévi beruházási teljesítmény alapján a hat legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág adatai.