Az ipari termelés 2019 szeptemberéhez mérten 2,2, az előző hónaphoz képest 2,3%-kal nőtt
2020 szeptemberében az ipari termelés volumene 2,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit a nyers adatok szerint. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,0%-kal mérséklődött. Az előző hónaphoz képest a bővülés 2,3%-os volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján.
2020. szeptemberben:
Az ipari termelés volumene 2,2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva 2,3, áprilishoz képest pedig 61%-kal nőtt.
Az ipari export volumene 3,8%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 38%-át képviselő járműgyártás kivitele 8,8, míg a 18%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 7,5%-kal emelkedett.
Az ipar belföldi értékesítése gyakorlatilag stagnált, a feldolgozóiparé 1,3%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő súlyt (97%) képviselő feldolgozóipar termelése 3,3%-kal nőtt, a csekély súlyú bányászaté 26%-kal visszaesett. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
A feldolgozóipari termelés és értékesítés alakulása
(%)
| Időszak | Termelés | Értékesítés | Az export aránya az értékesítésben, folyó áron | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| összesen | belföldi | export | ||||
| volumenindexe, az előző év azonos időszaka = 100,0 | ||||||
| 2018 | 103,5 | 103,2 | 109,2 | 101,1 | 72,9 | |
| 2019 | 105,6 | 106,4 | 106,3 | 106,4 | 72,5 | |
| 2020. | január | 103,6 | 102,9 | 97,3 | 104,8 | 75,8 |
| február | 104,4 | 104,5 | 101,0 | 105,6 | 75,4 | |
| március | 94,4 | 93,3 | 99,5 | 91,1 | 72,8 | |
| április | 61,6 | 61,2 | 75,5 | 56,1 | 67,1 | |
| május | 68,3 | 70,4 | 76,4 | 68,2 | 71,4 | |
| június | 93,2 | 95,2 | 90,0 | 97,0 | 75,4 | |
| július | 92,1 | 92,9 | 88,8 | 94,6 | 73,1 | |
| augusztus | 98,5 | 97,2 | 93,6 | 98,5 | 73,3 | |
| szeptember | 103,3 | 103,5 | 98,7 | 105,1 | 75,6 | |
| 2020. évkezdettől | 90,8 | 91,0 | 91,0 | 91,1 | 73,7 | |
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 32%-át képviselő járműgyártás 7,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártásának volumene 5,8, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 8,8%-kal nőtt.
A feldolgozóipari termelés 14%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 6,0%-kal emelkedett. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 27, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 78%-kal bővült. A híradástechnikai berendezés gyártása ugyanakkor 75%-kal visszaesett.
A feldolgozóipari termelésből 11%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék termelése 2,1%-kal emelkedett, mindkét értékesítési irányban növekedést mértünk. Az alágazatok közül az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósítás bővült a legnagyobb mértékben, 79%-kal, de jelentősen, 29%-kal emelkedett a növényi, állati olaj gyártása is. Csupán két alágazatban csökkent a termelés: a legnagyobb súlyt (22%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,5, az édesség és készétel gyártását is magába foglaló egyéb élelmiszeré 6,5%-kal mérséklődött.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 24%-kal a kisebb súlyú villamos berendezés gyártása haladta meg az egy évvel korábbit, főként a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutása miatt.
Kéthavi csökkenés után a gyógyszergyártás kibocsátása szeptemberben 6,7%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál a hazai eladások növekedésének és a külpiaci eladások visszaesésének az eredőjeként.
Szinte azonos volt a csökkenés mértéke a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,4, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 4,3%-kal mérséklődött az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
A legnagyobb mértékben, 13,9%-kal a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csökkent, szinte mindegyik szakágazatban visszaesést mértünk.
A termelés alakulása a feldolgozóipar jelentősebb alágaiban, 2020. szeptember
(%)
| Alág | Termelés volumenindexe, az előző év azonos időszaka = 100,0 | Az alág részesedése a feldolgozóiparon belül, folyó áron | |
|---|---|---|---|
| kódja | megnevezése | ||
| CA | Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása | 102,1 | 11,0 |
| CG | Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása | 95,6 | 8,2 |
| CH | Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása | 95,7 | 7,2 |
| CI | Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása | 106,0 | 13,7 |
| CJ | Villamos berendezés gyártása | 123,6 | 6,3 |
| CL | Járműgyártás | 107,8 | 31,6 |
Az ipari termelés három régióban csökkent az előző év azonos időszakához képest, a legnagyobb mértékben, 8,0%-kal Budapesten. A legnagyobb volumenbővülés Észak-Alföldön (14,6%) volt, a többiben 2,5 és 9,7% közötti növekedést mértünk.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 8,2%-kal nagyobb volt a 2019. szeptemberinél. Az új belföldi rendelések 7,0, az új exportrendelések 8,4%-kal emelkedtek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 6,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
2020. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest:
Az ipari termelés 9,2%-kal csökkent. Az összes értékesítés 64%-át adó külpiaci eladások volumene 9,5, míg a 36%-ot képviselő hazai értékesítésé 6,6%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Az ipari termelés csak Észak-Alföldön (4,9%-kal) nőtt, míg a többi régióban 1,4 és 15,6% közötti volumencsökkenést mértünk, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.