A távközlés, televízió- és internetszolgáltatási ágazat teljesítménye, főbb jellemzői

Módszertan

Nemzetközi adatok

A kiadvány nemzetközi fejezetében szereplő, a távközlés- és az internetszolgáltatásokra vonatkozó magyarországi adatok a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által végzett nemzetközi adatszolgáltatás során átadott adatforrásaiból származnak. A fejezetben szereplő nemzetközi adatok a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU), valamint az Eurostat statisztikai adatbázisából származnak. A nemzetközi kábeltelevíziós adatok forrása a Cable Europe publikációjából származik.

Távközlés, televízió, kábeltelevízió

Az adatok forrása

A 2018. évi és a korábbi adatok esetében az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében a KSH, illetve az Innovációs és Technológiai MinisztériumA Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) kormányrendelet 162.§ 1) c) bekezdése szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium átnevezését követően Innovációs és Technológiai Minisztérium néven működik tovább.[1] fejezetében kötelezően elrendelt éves és évközi adatgyűjtések, amelyek az ELEKTRA-rendszeren keresztül érkeznek be és kerülnek feldolgozásra a hivatalban:

  • Távközlési és műsorszórási teljesítmények KSH OSAP 1639,
  • A távközlési tevékenység berendezései és szolgáltatásai ITM OSAP 1708,
  • Jelentés a kábeltelevíziós szolgáltatásról KSH OSAP 1620,
  • Az internetszolgáltatás berendezései és szolgáltatásai ITM OSAP 1995,
  • A postai, hírközlési, média és műsorszórási hatósági tevékenység ITM OSAP 1705,
  • A hírközlési tevékenységet végző szervezetek gazdálkodását jellemző adatok (ITM OSAP 1957).

Az adatszolgáltatók köre

Vezetékes telefonvonalat biztosító távközlési- és mobiltelefon-szolgáltatást nyújtó szervezetek. Emellett olyan kábeltelevízió-szolgáltatást nyújtó szervezetek, amelyek műsorfelhasználó részére égi vagy földi műsorszóró vagy távközlési adók által sugárzott vagy kazettán rögzített televízióműsorok jeleinek a hálózat végpontjain bekapcsolt készülékeikhez történő eljuttatásával jelszolgáltatást nyújtanak.

A televíziószolgáltatásra vonatkozó adatok a Magyarországon szolgáltatást nyújtó rezidens vállalkozásoktól származnak.

Feldolgozás, számítás

  • Az 1620-as kérdőív adatai összehasonlításra kerülnek az előző év adatával mind összesítve, mind egyedi szinten. Kiugró érték szűrésére is sor kerül, illetve a makrovalidálás során számított mutatókat is képezünk (pl. 100 lakosra jutó előfizetőszám).
  • Az 1639-es és az 1708-as kérdőívek esetében előző időszakokkal is történik összesített, illetve adatszolgáltatói szintű összehasonlítás, valamint az 1639-es negyedéves adatgyűjtés esetében a korábbi év azonos negyedévével is.
  • A vezetékes távközlésre vonatkozó adatok kismértékben eltérnek egymástól, mert különböző adatforrásokból származnak. (KSH OSAP 1639 Távközlési és műsorszórási teljesítmények, NFM OSAP 1708 A távközlési tevékenység berendezései és szolgáltatásai).

Internetszolgáltatás

Az adatok forrása

Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében a KSH, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében kötelezően elrendelt éves és évközi adatgyűjtések, amelyek az ELEKTRA-rendszeren keresztül érkeznek be és kerülnek feldolgozásra a statisztikai hivatalban:

  • Az internetszolgáltatások negyedéves forgalmi adatai KSH OSAP 1760,
  • Éves jelentés az internetszolgáltatásokról KSH OSAP 1789,
  • Az internetszolgáltatás berendezései és szolgáltatásai ITM OSAP 1995.

Az adatszolgáltatók köre

Az internetszolgáltatásokat vizsgáló felmérés teljes körű, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartása szerinti, engedéllyel rendelkező vállalkozások képezik az adatszolgáltatásra kijelölt kört. Internetszolgáltatók azok a vállalkozások, amelyek a szerződésben megállapított díj ellenében internet-hozzáférési lehetőséget biztosítanak más vállalkozások, háztartások és magánszemélyek, nonprofit szervezetek és intézmények részére különböző csatlakozási lehetőségen keresztül. Az internetszolgáltatásra vonatkozó adatok a Magyarországon szolgáltatást nyújtó rezidens vállalkozásoktól származnak.

Feldolgozás, számítás

  • Az 1789-es éves kérdőív adatai összehasonlításra kerülnek az előző év adatával mind összesítve, mind egyedi szinten. A mikrovalidálás során a kiugró értékek szűrésére is sor kerül. Fajlagos mutatókat is képezünk (pl. ezer lakosra jutó előfizetőszám).
  • Az 1760-as negyedéves adatai is összehasonlításra kerülnek az éves 1789-es kérdőív adataival összesítve és egyedi szinten is.

A szakstatisztika osztályozásai

Szakágazat (2008-ig TEÁOR 03, 2009-től TEÁOR’08), az internetszolgáltatás megyénkénti megoszlása (megyekód), információs és kommunikációs szolgáltatások (2008-ig SZJ, 2009-től TESZOR), internet-előfizetés típusa.

A lakossági és az üzleti szektor adatai uniós szinten harmonizált adatgyűjtéseken alapulnak, ezáltal azonos módszertannal rendelkező, összehasonlítható nemzetközi adatokat is fel tudunk használni az elemzés készítésénél. A lakossági adatgyűjtésünk régiós, a vállalkozások használati szokásait vizsgáló adatgyűjtésünk megyei szinten is reprezentatív.

[1]:↑ A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) kormányrendelet 162.§ 1) c) bekezdése szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium átnevezését követően Innovációs és Technológiai Minisztérium néven működik tovább.