A háztartások információs és kommunikációs eszközhasználatának főbb jellemzői - módszertan

Módszertan

A háztartások IKT-eszközhasználata

Az adatgyűjtés célja, kialakítása

A kiadványban szereplő adatok forrása az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) 2003-as számú, „Felmérés a háztartások információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközhasználatáról” című önkéntes lakossági adatgyűjtése.

A megfigyelés célja magánszemélyek és háztartások infokommunikációs (IKT) eszközökhöz való hozzáférésének és eszközhasználatának statisztikai mérése, az információs társadalom fejlődésének megfigyelése, valamint a különböző felhasználói csoportok, a politikai döntéshozók számára történő bemutatása. A kérdezési program alapvetően az internethasználattal kapcsolatos témaköröket ölelte fel.

A 2020. évi adatfelvétel témakörei:

Alapinformációk (a kijelölt személyről és háztartásának tagjairól)

A modul A háztartás tagjainak hozzáférése az IKT- (információs és kommunikációs technológiai) eszközökhöz

B modul Internethasználat

C modul e-közigazgatás

D modul Elektronikus kereskedelem

E modul Magánélet és személyes adatok védelme

F modul Bizalom, biztonság és magánélet

Z modul A tárgyak internete

KI Kiegészítő digitális ismereti modul

K1 Kiegészítő háztartási kérdés

A hazai felmérés kérdőíve az EU-ban alkalmazott modellkérdőívvel harmonizáltan került kialakításra. A kérdőív az alábbiakban felsorolt európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelező, és tartalmában, módszertanában harmonizált felmérés. A felmérés kérdőíve tartalmaz minden évben megfigyelt, valamint évente változó kérdéscsoportokat.

Az adatfelvételre vonatkozó EU jogszabályok:

  • AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 808/2004/EK RENDELETE (2004. április 21.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról
  • AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1006/2009/EK RENDELETE (2009. szeptember 16.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK rendelet módosításáról
  • A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1910 RENDELETE (2019. november 7.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2020-as referenciaév tekintetében történő végrehajtásáról

Magyarországon grant támogatás keretében valósítjuk meg a felmérést.

A felvétel fontosabb jellemzői

Földrajzi értelemben a felvétel kiterjed Magyarország egész területére, illetve a területén élő háztartásokra és magánszemélyekre.

A felvétel célsokasága: a magyarországi lakcímmel rendelkező 16–74 év közötti, magánháztartásokban élő személyek, akik 2020. április 1-jéig (eszmei időpont) betöltötték (vagy töltik) a 16. életévüket, illetve akik eddig az időpontig még nem töltötték be a 75. életévüket. A felvétel célsokaságába nem tartoznak bele az intézetekben élő személyek.

Megfigyelési egység: a 16–74 éves korú magánszemély és háztartása.

A mintavétel felvételi kerete: A mintaválasztásban jelentős módszertani változás történt a korábbi évek gyakorlatához képest. 2020-tól a felvétel mintája – a korábbi háztartások kiválasztására épülő helyett – személyi alapú lett. Az adatszolgáltatói kör a BM személyi adat- és lakcímnyilvántartásából véletlenszerűen kiválasztott 12.002 személyt tartalmazott. A személyeket úgy választottuk ki, hogy annak alapján az IKT-használati szokásokról országosan és területi szinten is jellemző képet kaphassunk.

Adatszolgáltatók kiválasztása: a KSH általános lakossági mintavételi eljárása szerint: önreprezentáló és nem önreprezentáló települések mintája, kiegészülve a közigazgatási határok (megyék–fővárosi kerületek) és településnagyság-kategóriák szerinti rétegzéssel és a lakások véletlen szisztematikus kiválasztásához alkalmazott implicit rétegzéssel. A háztartások és az egyének infokommunikációs eszközhasználatára irányuló lakossági felmérés (HIKT2020) előkészítéséhez rétegzett, kétlépcsős mintavételt alkalmaztunk. Az első lépcsőben 422 település került kiválasztásra, rétegen belül nagysággal arányos valószínűséggel. A településeket régió, nagyság és fejlettség alapján soroltuk mintavételi rétegekbe. A kiválasztott településeken belül a 16–74 éves személyek a születési dátumuk szerint sorba rendezett keretből, véletlen szisztematikus módon kerültek kiválasztásra.

A személyek kiválasztásához a keretet a Belügyminisztérium személyi adat- és lakcímnyilvántartása biztosította.

Mintanagyság: 12 002 fő magánszemély és a háztartásuk.

Rotáció: 2020-ban teljes egészében új minta került kiválasztásra. 2021-től a mintában szereplő adatszolgáltatók 25%-át évente lecseréljük, azaz a mintát rotáljuk. Ennek következtében egy személyt legfeljebb 4 egymást követő évben kérdezünk meg.

Módja: 2020-ban az adatgyűjtés végrehajtásának módszere is változott: a kiválasztott személyek választhatták az interneten keresztül történő önkitöltési lehetőségét is a kérdőív online visszaküldésével. Emellett a felvétel mintájába került magánszemélyek továbbra is élhettek a kérdezők (STATEK KFt.) által személyes interjúval és tableten rögzített adatfelvételi móddal, valamint tekintettel a pandémiára – indokolt esetben –, a telefonon keresztüli adatfelvétel lehetőségével is.

A felvétel eszmei időpontja: 2020. április 1. 0:00 óra. Ha a kérdésre a válasz a megelőző 3, illetve 12 hónapra vonatkozik, akkor az időtartamot ettől az időponttól kell visszaszámítani. Felvételi időszak: 2020. augusztus 3. – október 4.

Az adatok teljeskörűsítése: A kiadványunkban publikált adatok a KSH lakossági felvételeinek nagyrevíziója okán, a 2011. évi népszámlálás szerinti új sarokszámok alapján kerültek teljeskörüsítésre, és ennek megfelelően a korábbi évek adatait is eszerint dolgoztuk fel újra. Az új sarokszámok kialakításának módszertanát „A lakossági felvételek nagyrevíziója – A 2011. évi népszámlálás szerinti új sarokszámok” című KSH-kiadvány ismerteti részletesen.

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/modsz/lakossagi_felvetelek.pdf.

Az elemzés döntően a gyakori, 3 hónapon belüli internethasználatra vonatkozik. A kiadványban a gyakori jelző nélkül mindig a három hónapon belüli internethasználat értendő. A szövegben jeleztük, amikor az egyéb használati kategóriákra vonatkozik az elemzés.

A területi bontású számításoknál a népesség régiók közti egyenlőtlen eloszlásának kiszűrésére minden régió esetében az adott régió összesen adatait használtuk viszonyítási alapul.

Háztartások internetkapcsolata: egy háztartás többféle internetkapcsolat-típussal is rendelkezhet.

Egyéni internethasználat során magáncélból végzett tevékenységek: az adatok forrásául szolgáló felmérésben a vonatkozó kérdés több válasz jelölését is lehetővé tette, ezért itt az arányok azt jelentik, hogy az internethasználók (3 hónapon belüli) hány százaléka használta az internetet többek között (nem kizárólag) a megjelölt céllal is.

E-közigazgatás: a kérdéscsoport azokra az interneten keresztül létesített elektronikus kapcsolatokra vonatkozik, amelyek az állampolgárok és közhivatalok, közintézmények között jönnek létre. Az egyedileg írt e-maileken keresztüli kapcsolatok nem sorolhatók ide. Ideértve azokat a weboldalakat, melyek az alábbi területekre vonatkoznak:

  • állampolgári kötelezettség (pl. adóbevallás (a NAV által elkészített adóbevallás ellenőrzése is számít), lakcímváltozás bejelentés),
  • állampolgári jogok (pl. nyugdíjak, szociális ellátások, juttatások (pl. gyermekek után, munkanélküli ellátás), hivatali okmányok (pl. személyi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat);
  • közoktatási szolgáltatások (nyilvános könyvtár, információ óvodákról, állami iskolákról vagy egyetemről, beiratkozásról),
  • állami egészségügyi szolgáltatások (állami kórházak szolgáltatásai?az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó magán- vagy félig magántulajdonban lévő szolgáltatókkal abban az esetben, ha az állami szolgáltatások magán- vagy félig magánvállalkozókkal kötöttek ilyen szolgáltatásokat).

Az e-közigazgatás fogalma nem csak a kormányzati feladatokat ellátó hivatalokra, hatóságokra, helyi önkormányzatokra terjed ki, hanem más a központi költségvetésből finanszírozott, közfeladatokat ellátó közintézményekre is (pl.: közoktatási, egészségügyi intézmények, kormányhivatalok stb.).

Ezt a kérdéscsoportot azok a személyek válaszolták meg, akik a felvétel eszmei időpontjától visszaszámított 12 hónapon belül használták az internetet és ebben az időszakban intéztek vagy nem intéztek hivatalos ügye(ke)t online módon.

E-kereskedelem: a kérdések a magánszemélyek által, magáncélból történő termékek (áruk) és/vagy szolgáltatások interneten (weboldalakon és appokon [alkalmazási szoftverek]) keresztüli vásárlásaira vonatkoztak. A vásárlás történhetett bármely informatikai eszközön (asztali, hordozható vagy kézi számítógépen, mobil- vagy okostelefonon).

Ezt a kérdéscsoportot azok a személyek válaszolták meg, akik a felvétel eszmei időpontjától visszaszámított 12 hónapon belül (azaz 2019. március 31. és 2020. március 31. között) használták az internetet. Az arányok számításánál döntő részben a viszonyítás alapja az éven belüli internethasználók száma volt.