Az időszaki mezőgazdasági munkaerő-felhasználás a koronavírus-járvány következtében világszerte nehézségekbe ütközik. A mezőgazdasági idénymunkákra nehezebb időszaki alkalmazottakat találni a bevezetett utazási korlátozások, határlezárások miatt. Hazánkban is gondot jelenthet az idénymunkák elvégzése, a leginkább kitettek az ültetvénytermesztő (gyümölcs, szőlő), valamint a kertészetre szakosodott gazdaságok. Az idénymunka éven belüli felhasználásának üteme eltérő (tavaszi, őszi munkacsúcsok), így a járvány okozta intézkedések időbeni alakulása nagyban befolyásolhatja, hogy mely ágazatokban mutatkozik hiány. A zöldségtermesztőknél tavasszal, nyár elején jelentkezik a munkacsúcs, míg az ültetvénytermesztőknél az év folyamán többször is, kora tavasszal, nyáron és ősszel.
A legnagyobb munkaigénye a szakosodott szőlészeteknek volt
A gazdaságtípusokat és a rájuk jellemző munkaerő-felhasználás szerkezetét a 2016. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás adatai mutatják, amikor a mezőgazdaság teljes munkaerő-felhasználása 409 ezer éves munkaerőegység (ÉME) volt, azaz a ráfordítás ennyi ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) munkavégzésének felelt meg.
A vizsgálatba bevont gazdaságokban a ráfordítás 55%-a, 226 ezer ÉME realizálódott.
- Ennek 26%-át (59 ezer ÉME) a gabonatermesztők,
- 11%-át a szántóföldi növénytermesztők (gyökgumós növény-, zöldség-, dohánytermesztők) adták.
- Az ültetvénytermesztésre és kertészeti gazdálkodásra jellemző típusok a további egynegyedét, 57 ezer ÉME-t használtak fel.
Az időszaki alkalmazottak összesen 34 ezer ÉME munkát végeztek a vizsgált gazdaságokban.
A legnagyobb munkaerőigénye a szakosodott szőlészeteknek, a vegyes ültetvény-, szőlő és kertészeti termékeket termesztőknek és a növényházi kertészeteknek volt 2016-ban.
- Egységnyi standard termelési érték előállításához egy szőlészetnek átlagosan 13-szor több munkaerő-ráfordításra van szüksége, mint egy szakosodott baromfitartónak.
- A gabonatermesztőkkel összehasonlítva pedig átlagosan ötszörös a különbség.
Általánosságban megállapítható, hogy a legnagyobb munkaintenzitás az ültetvénytermesztőkre, a kertészetekre, a szántóföldi zöldségtermesztőkre jellemző, míg a legalacsonyabb érték a szakosodott állattartóknál és a gabonatermesztőknél figyelhető meg.
A szakosodott ültetvénytermesztők támaszkodnak a legnagyobb mértékben az idénymunkásokra
A gazdaságszerkezeti összeírások adatai alapján a vizsgált gazdaságok teljes munkaerő-felhasználásának 15%-át (34 ezer ÉME) az időszaki alkalmazottak adják. Ezen belül a szakosodott ültetvénytermesztők támaszkodnak a legnagyobb mértékben idénymunkásokra. Az éves ráfordítás nagyjából 40%-át időszaki alkalmazottak végzik a gyümölcsültetvényeken, szőlészetekben, vegyes ültetvénygazdaságokban. Emellett a szántóföldi zöldség, dohány, gyökgumós növények termesztői és a kertészetek emelkednek ki a mutató tekintetében. A legnagyobb mértékben ezek a gazdaságok lehetnek érintettek a szezonális munkaerő hiányában. Ezzel szemben az állattartásban az idénymunka szerepe kisebb, ezek a gazdaságok kevésbé kitettek a kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatoknak.
A mezőgazdasági idénymunka éven belüli csúcsa szakágazatonként eltérő
Az egyes szakágazatokban a munkacsúcs más-más időszakban jelentkezik, így eltérő lehet a gazdaságok kitettsége a munkaerőhiánynak attól függően, hogy a korlátozó intézkedések hatása, az esetleges munkaerőhiány meddig tart. A mezőgazdasági idénymunka éven belüli csúcsa júliusban van, 2019-ben mintegy 10 000 fő volt az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott idénymunkások átlagos állományi létszáma.
A legtöbb munkavállalót a gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztése, az almatermésű, csonthéjas termesztése, a zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése és a szőlőtermesztés szakágazatokban jelentették. Nagy különbség azonban, hogy az idénymunkások átlagos állományi létszámsúlya
- a gabonatermesztésben a legintenzívebb júliusi hónapban 13 (a teljes munkaidőben alkalmazásban állókhoz képest),
- az almatermesztésben a szeptember–októberi szüret idején 131–135,
- a dohánytermesztésben pedig augusztusban közel 400%, azaz a teljes munkaidős alkalmazottak számának négyszerese segíti a betakarítást.
Az egyes szakágazatokban máskor tetőzik a szezonális munkaerőigény. A gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztése szakágazatban júliusban, a dohánytermesztésben augusztusban van a legtöbb munka. A zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése szakágazatban májustól júliusig tart a munkacsúcs. Az almatermésű, csonthéjas termesztése ágban a június–július mellett egy szeptember–októberi betakarítási csúcs figyelhető meg. A szőlőtermesztésben három, a különböző munkákhoz igazodó csúcs rajzolódik ki.
Az egyes mezőgazdasági szakágazatokban alkalmazott idénymunkások létszámának havi alakulása, 2019+
Az idénymunkában leginkább érintett gazdaságok földhasználatának adott ágazaton belüli súlya jelentős
A vizsgálatba bevont, az idénymunka alkalmazásában leginkább érintett gazdaságok ágazaton belüli súlyát jól mutatja, hogy részesedésük az adott ágazatra jellemző földhasználatból a teljes mezőgazdasági területen belül jelentős. Az intenzív használatú területek négyötöde-kilenctizede ezekre a gazdaságokra jellemző, így az adott termékcsoport kibocsátásában meghatározóak ezek a gazdaságok. A zöldség- és szamócaterület 80, az üvegházak több mint 90, a virág- és dísznövényterület közel 100%-a az érintett gazdaságok használatában volt 2016-ban.
Az idénymunka által érintett gazdaságok földhasználaton belüli aránya gazdaságtípusonként* (%)
| Gazdaságtípusok | Mezőgazdasági terület | Szántóterület | Zöldségfélék és szamóca területe szabadföldön | Szántóföldi növények és zöldségek üvegházban | Használt gyümölcsös területe | Használt szőlőterület | Szántóföldi virág- és dísznövény terület, faiskola nélkül |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szántóföldi növények (gyökgumós, zöldség, dohány) | 7,1 | 7,2 | 53,6 | 1,0 | 1,5 | 0,5 | 0,3 |
| Növényházi kertészet | 0,2 | 0,2 | 1,0 | 75,2 | 0,1 | 0,1 | 0,8 |
| Szabadföldi kertészet | 0,4 | 0,5 | 12,9 | 0,3 | 0,1 | 0,0 | 90,4 |
| Egyéb kertészet | 0,3 | 0,2 | 1,4 | 5,3 | 0,6 | 0,5 | 6,2 |
| Szőlészet | 1,0 | 0,1 | 0,0 | 0,0 | 0,6 | 58,8 | 0,0 |
| Gyümölcsök termesztése | 1,4 | 0,4 | 0,3 | 0,0 | 55,9 | 1,7 | 0,0 |
| Vegyes ültetvény-termesztés | 0,3 | 0,2 | 0,1 | 0,0 | 3,0 | 5,1 | 0,0 |
| Vegyes növénytermesztés (kertészet, ültetvény, szőlészet, szántó vegyesen) | 3,0 | 2,8 | 10,0 | 9,7 | 17,1 | 7,0 | 1,4 |
| A vizsgált gazdaságok területe az összes terület arányában | 13,6 | 11,6 | 79,1 | 91,6 | 78,8 | 73,8 | 99,1 |
A gyümölcs-, bor-, burgonya- és kertészeti termékek együttes kibocsátása a teljes érték 15%-át adta
A magyar mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásán belül a gabonaféléknek, az ipari növényeknek és a baromfinak van a legnagyobb súlya. (Együtt a teljes kibocsátás felét adják.) A gyümölcs-, bor-, burgonya- és kertészeti termékek kibocsátása együttesen szintén jelentős, 2019-ben a három termékcsoport a teljes érték 15%-át (428 milliárd forint) adta. A friss zöldségek a kibocsátás 7,3, a gyümölcsfélék 4,1%-át adták.
Módszertan
A gazdaságtípusok és a rájuk jellemző munkaerő-felhasználás szerkezete a 2016. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás adatai alapján elemezhető. A vizsgálatba csak a nagyobb, legalább 5000 Euro Standard Output méretkategóriát elérő gazdaságokat vontuk be. A mintavételes összeírás eredményeképpen 97 ezer gazdaság (az összes gazdaság valamivel több mint ötöde) érte el ezt a méretet az összes, 431 ezer gazdaságból. Az állandó és időszaki alkalmazottak munkaerő-ráfordításának 90–90%-a ezeknél a gazdaságoknál volt, így elegendőnek látszott ezt a kört vizsgálni. A gazdaságtípus meghatározásának alapja a Bizottság 1242/2008/EK rendelete volt, amely szerint a gazdaságokat fő gazdaságtípusokba (két számjegyű osztályozás) soroltuk. Az elvégzett munka mennyiségét, azaz az éves munkaerőegység (ÉME) összegét és nem az alkalmazottak számát vizsgáltuk.
Az idénymunkások havi létszámának alakulását a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési szervezetek teljeskörűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek létszámmegfigyelése teszi lehetővé.
A termékcsoportok bruttó kibocsátási érték adatai a mezőgazdasági számlarendszer 2019. évi előzetes adataiból származnak.
Módszertani táblázat
| Általános gazdaságtípus | Fő gazdaságtípus |
|---|---|
| 1. Szakosodott szántóföldi növénytermesztés | 15. Szakosodott gabona-, olajosmag- és fehérjenövény-termesztés |
| 16. Szántóföldi növények termesztése | |
| 2. Szakosodott kertészet | 21. Szakosodott növényházi kertészet |
| 22. Szakosodott szabadföldi kertészet | |
| 23. Egyéb kertészet | |
| 3. Szakosodott ültetvénytermesztés | 35. Szakosodott szőlészet |
| 36. Gyümölcsök és citrusfélék szakosodott termesztése | |
| 37. Szakosodott olajbogyó-termesztés | |
| 38. Különféle szántóföldi növények vegyesen | |
| 4. Tömegtakarmány-fogyasztó állatok szakosodott tartása | 45. Szakosodott tejtermelés |
| 46. Szakosodott marhatartás – tenyésztés és hízlalás | |
| 47. Marhatartás – tejtermelés, tenyésztés és hízlalás vegyesen | |
| 48. Juh, kecske és egyéb tömegtakarmány-fogyasztó jószág | |
| 5. Abrakfogyasztó állatok szakosodott tartása | 51. Szakosodott sertéstartás |
| 52. Szakosodott baromfitartás | |
| 53. Különféle abrakfogyasztó állatok vegyesen | |
| 6. Vegyes növénytermesztés | 61. Vegyes növénytermesztés |
| 7. Vegyes állattartó gazdaságok | 73. Vegyes állatállomány, főként tömegtakarmány-fogyasztó állatok |
| 74. Vegyes állatállomány, főként abrakfogyasztó állatok | |
| 8. Szántóföldi növények – állattartás vegyesen | 83. Szántóföldi növények – tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása vegyesen |
| 84. Különféle növények és állatok vegyesen | |
| 9. Osztályba nem sorolt gazdaság | 90. Osztályba nem sorolt gazdaság |