Helyzetkép a külkereskedelemről, 2020

Módszertani információk

Külkereskedelmi termékforgalom

A külkereskedelmi termékforgalom statisztikai rendszere a nemzetközi termékforgalmi statisztika megfigyelésére vonatkozó ENSZ-ajánlásokban közzétett alapelvek, fogalmak és meghatározások figyelembevételével készül. Az Európai Unió rendeletei szabályozzák két alrendszerének működését: az unió tagállamaival lebonyolított (a továbbiakban uniós) forgalomra vonatkozóan az Európai Parlament és Tanács 638/2004/EK és Bizottság 1982/2004/EK rendeletei és módosításaik az irányadóak, míg az unión kívüli országokkal folytatott (a továbbiakban unión kívüli) kereskedelem statisztikája az Európai Parlament és a Tanács 471/2009/EK, valamint a Bizottság 92/2010/EK és 113/2010/EK rendeleteinek és módosító rendeleteik előírásai szerint készül. Magyarország külkereskedelmi termékforgalma az uniós és az unión kívüli forgalom összege.

Az adatok forrása: az uniós kereskedelemre vonatkozóan a forgalmazó vállalatoktól kérdőíven begyűjtött adatok, míg az unión kívüli forgalom tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámeljárás keretében begyűjtött adatai, valamint egyes, Magyarországon központi vámkezelési engedélyt használó cégektől közvetlenül begyűjtött adatok állnak rendelkezésre. A villamosenergia-forgalmi adatok adminisztratív adatforrások felhasználásával kerülnek összeállításra. Az adatok statisztikai feldolgozása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai irányításával folyik.

Az uniós forgalom adatait a KSH – a vonatkozó rendeleteknek megfelelően – nem teljeskörűen gyűjti be. A forgalmazók közel kilenctizede (a kis- és közepes vállalkozások döntő többsége) mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, de ezáltal mindössze a teljes forgalom mintegy 3–7%-a kerül ki a statisztikai megfigyelés köréből. Az adatszolgáltatás alól (teljesen vagy részlegesen) felmentett, valamint a kötelezettségüknek eleget nem tevő vállalatok adatait a KSH adminisztratív adatforrások és idősorok felhasználásával becsli és pótolja.

A megfigyelés köre: a külkereskedelmi termékforgalom jellemzően rezidens és nem rezidens gazdasági alanyok között bonyolódik. A külkereskedelmi forgalom megfigyelése az ország gazdasági területének határát átlépő termékek számbavételén alapul, azzal a megkötéssel, hogy – az aktív feldolgozás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás miatt szállított áruk kivételével – vámraktárakba külföldről belépő, illetve onnan külföldre szállított termékek nem szerepelnek a statisztikában, a vámbelföld és a vámraktárak közötti forgalom azonban igen.

A megfigyelt ügyletek döntő többsége adásvétel, de a külkereskedelmi termékforgalomba tulajdonosváltással nem járó és/vagy ellenszolgáltatás nélküli esetek is tartoznak. Így az adatok tartalmazzák például a bérfeldolgozásra szállított anyagokat, és a munka elvégzése után visszaszállított késztermékeket (mindkét esetben azok teljes értékén), a pénzügyilízing-ügyleteket (a lízingelt áru kamat és kezelési költségek nélküli piaci értékén) és a térti árukat, valamint néhány speciális termék behozatalát és kivitelét is (pl. vezetéken szállított gáz és elektromos áram).

Nem tartoznak a megfigyelésbe a szolgáltatási ügyletek (pl. javítás, operatív lízing, közvetlen reexport) keretében szállított áruk, az ország területén külföldi közlekedési eszközök részére eladott, illetve hazai közlekedési eszközök részére külföldön vásárolt üzemanyag stb. (Részletes felsorolás „A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertana” (KSH, Budapest, 2005) című kiadványban található).

A külkereskedelmi termékforgalom értéke behozatal esetében c.i.f.-, kivitel esetében f.o.b.-paritáson kifejezett érték. C.i.f.: a behozott áru piaci értéke a magyar határon, beleértve a szállítással kapcsolatos összes – a magyar határig felmerülő – költséget és a szállítás alatti biztosítást. F.o.b.: a kivitt áru piaci értéke a magyar határon, beleértve az árunak a határig szállításával kapcsolatban felmerülő szállítási és biztosítási költségeket.

A forintban közölt értékadatok uniós forgalom esetén az adatszolgáltató számviteli politikájában meghatározott banknak a beérkezés vagy kiszállítás napján érvényes napi deviza-középárfolyama alapján állnak elő. Unión kívüli forgalom esetén az átszámítás az áru vámkezelését megelőző hónap utolsó előtti szerdáján jegyzett MNB-devizaárfolyam alapján történik. Az euró- és dollárértékadatok előállítása a forintadatokból, uniós forgalom esetén havi átlagos MNB-árfolyam alapján, unión kívüli forgalom esetén a fenti módszerrel történik.

A külkereskedelmi forgalom egyenlege a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbsége. Az áruszerkezeti csoportosítás az ENSZ egységes nemzetközi kereskedelmi termékjegyzéke (SITC Rev. 4.) szerint készült.

Az alapadatok begyűjtése az EU-tagállamok számára kötelezően előírt vám- és külkereskedelem-statisztikai osztályozás, a Kombinált nómenklatúra (CN) szerint valósul meg.

Az egyes országcsoportok tartalma

Régi tagállamok (EU14): Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország; új tagállamok: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia; EU27: a két előző csoport együttesen. A további országok besorolása a földrajzi elhelyezkedésük alapján történik.

A kivitel országcsoportonként részletezett adatai rendeltetési országok szerinti, a behozataléi feladási ország szerinti számbavételen alapulnak.

A vállalati jellemzők szerinti külkereskedelmi termékforgalom a kijelölt forgalmazók adatai mellett tartalmazza a küszöb alatti (adatszolgáltatási kötelezettség alól felmentett) forgalmazók adatait is; a vámregisztrációk forgalmát, valamint magában foglalja a villamos energia kereskedelmet, és a magánforgalmat. Az áfaregisztrációknak definíció szerint nincs alkalmazottjuk, ezért a „nem ismert” létszám-kategóriába kerülnek. A vámregisztrációk forgalma továbbá a magánforgalom létszám és ágazati besorolása a „nem ismert” illetve az „egyéb ágazat” kategóriába kerülnek. A termékek jellege szerint import- és exportforgalom a TESZOR (Termékek Tevékenység Szerinti Osztályozása) csoportok összevonásával készült. Az Intrastat adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalatok termék-/országrészletezettségű adatairól nincs egyedi (vállalati szintű) információnk, ezt cégenként becsléssel állapítjuk meg.

Árindexek

A külkereskedelmi termékforgalom árszintváltozásának mérésére a tényleges piaci árak megfigyelésén alapuló árindexeket számít a KSH. A homogén termékcsoportok (élelmiszerek, nyersanyagok, energiahordozók) indexeinek becslése a külkereskedelmi termékforgalmi statisztika keretében begyűjtött mennyiségi és értékadatokból számított egységértékeken alapul. Az árak alakulása szempontjából heterogén termékcsoportoknál (feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök) az árszintváltozást vállalati adatközlésből származó reprezentáns termékek tényleges tranzakciós áraiból számítja a KSH. Az indexek Fisher-formula szerint készülnek, teljes termékforgalmi súlyok felhasználásával.

A volumenindex a forintértékindexből a bázisidőszak és a tárgyidőszak között bekövetkezett forintárszint-változás hatásának kiszűrésével készül, vagyis a volumenindex az értékindex és a megfelelő árindex hányadosa.

Fogalmak

  • C.i.f/f.o.b-konverzió: fuvarparitás miatti konverzió.
  • Áfaregisztrációk: nem rezidens vállalkozások, amelyek gazdasági tevékenységet folytatnak Magyarország területén.
  • Bunker üzemanyag exportja: a szállítóeszközzel rendelkező külföldi vállalatok által Magyarországon vásárolt kereskedelmi célú üzemanyag értéke.
  • Bunker üzemanyag importja: a szállítóeszközzel rendelkező magyar vállalatok által külföldön vásárolt üzemanyag értéke.

Módszertani források

Szolgáltatás-külkereskedelem

A szolgáltatás-külkereskedelmi adatok összeállítása a 184/2005/EK-, az 555/2012/EU- és a 707/2009/EK-rendeletek (a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról) alapján történik.

Az adatok forrása: a KSH adatgyűjtései; a hiányzó adatok pótlása és teljeskörűsítése adminisztratív adatforrások felhasználásával történik.

Szolgáltatások külkereskedelme: minden olyan magánjogi szerződésen alapuló ügylet, amelynek során egy ország rezidense nem rezidens részére szolgáltatást nyújt (export), illetve nem rezidenstől szolgáltatást vesz igénybe (import).

Szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értéke: a szolgáltatásoknak a számlán feltüntetett, forgalmi adó nélküli értéke. Amennyiben az ügylet devizában valósul meg, a forintra való átszámítás a teljesítés időpontjában érvényes, hivatalos MNB-devizaárfolyam alapján történik.

A szolgáltatások teljesítése: a rezidens és nem rezidens közötti szolgáltatásügylet lebonyolításának tényleges időpontja, azaz amikor a szolgáltatást nyújtották, illetve igénybe vették. Ez eltérhet a pénzügyi teljesítéstől.

Adatok revideálása: a jelenleg publikált adatok a 2020. év zárását követően 2022 márciusában revideálásra kerülnek.

A szolgáltatások az alábbi tevékenység és partnerország szerinti csoportosításban kerülnek megfigyelésre és publikálásra:

Turizmus: külföldiek magyarországi kiadásai; magyarok külföldi költései. A nemzetközi előírásokkal összhangban a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom turizmusadatai nem tartalmazzák a nemzetközi közlekedéssel és biztosítással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, amelyek azonban szerepelnek a „Nemzetközi utazások” című kiadvány adatai között, ezzel szemben tartalmazzák az illegális szolgáltatásokkal kapcsolatos tételeket.

2020-ban a koronavírus-járvány miatt a bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében a határforgalom jelentősen elmaradt a szokásostól. Az adatszolgáltatók alacsony száma miatt a publikált adatok megbízhatósága csökkent és azok csak korlátozottan összehasonlíthatóak a korábbi időszakok adataival. A koronavírus-járvány miatt elrendelt határzár következtében 2020. II. negyedévben szüneteltek a nemzetközi turizmust érintő adatfelvételek, az időszakra vonatkozó adatok modellbecsléssel készültek.

Szállítási szolgáltatások módozatonként: tengeri szállítás, légi szállítás, vasúti szállítás, közúti szállítás, belvízi szállítás, csővezetékes szállítás és villamosenergia-átvitel, egyéb kiegészítő szállítási szolgáltatások, postai és futárszolgálat.

Üzleti szolgáltatások az alábbi csoportok szerint: távközlési szolgáltatások, építési-szerelési szolgáltatások, biztosítási szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, számítástechnikai és információs szolgáltatások, szellemi tulajdon használatáért kapott/fizetett díjak, egyéb üzleti szolgáltatások, valamint személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások.

Kormányzati szolgáltatások: nagykövetségek és konzulátusok; katonai egységek és ügynökségek; egyéb, máshová nem sorolt kormányzati szolgáltatások.

Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma a szolgáltatásnyújtás módja szerint, Modes of supply (MoS): A felmérés alapjául az adminisztratív adatforrásokon felül (FATS- és ágazati statisztikai adatok) egy külön erre a célra, a legnagyobb szolgáltatás-külkereskedelmi adatszolgáltatóknak kiküldött kérdőív szolgált. A kérdőív kitöltése önkéntes volt.

Az 1. mód a szolgáltatás-külkereskedelem statisztikai adatokon felül tartalmazza a disztribúciós szolgáltatásokat, amely az ágazati statisztikai adatokból származik. Disztribúciós szolgáltatásként kerül elszámolásra a nagykereskedők és viszonteladók termékforgalmának kereskedelmi árrése, csak azok figyelembevételével, amelyeknél az anyagköltség nem haladta meg az árbevétel 50%-át, így biztosan kizárva a gyártókat.

A 3. mód adatai a FATS-statisztikából származnak, amely tartalmazza a hazai (outward FATS: export) és a külföldi irányítású leányvállalatok (inward FATS: import) szolgáltatásforgalmát. A duplikáció (FATS és szolgáltatás-külkereskedelmi statisztika közötti átfedés) elkerülése érdekében felülvizsgáltuk azon vállalatok adatait, amelyek mindkét statisztikában megtalálhatóak.

A 2. és 4. mód kizárólag szolgáltatás-külkereskedelem statisztikai adatokat tartalmaz.

Partnerország: a turizmusban az utazót küldő ország, a külföldre utazó magyar állampolgárok esetében a célország. Szállítási szolgáltatásoknál exportban a számlát fizető, importban a számlát kiállító honossága szerinti ország. Üzleti szolgáltatások esetén az az ország, amelyben a szolgáltatás-külkereskedelmi ügyletben részt vevő külföldi gazdasági szervezetet bejegyezték. Az egyes országcsoportok tartalma megegyezik a külkereskedelmi termékforgalom esetében megadottal.

A KSH honlapján közzétett módszertani információk (metaadatok) az alábbi címen érhetők el:

http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?plang=HU&pmenuid=110&potid=100&pobjid=BFAB&psession_id=59950451

A szolgáltatás-külkereskedelmi adatok vállalati jellemzők szerinti elemzésének pontos módszertana jelenleg kialakítás alatt áll európai uniós szinten. Jelen elemzés a kijelölt szolgáltatók adatai mellett tartalmazza az adatszolgáltatásra nem kötelezett szolgáltatók adatait is, részben tartalmazza az üzleti szolgáltatások forgalmát, de nem foglalja magába a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokat. Az adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalatok esetében az áfa összesítő nyilatkozat adatait vettük figyelembe. A szolgáltatások jellege szerint az import- és az exportforgalom a TEÁOR- (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) csoportok összevonásával készült. Az adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalatok igénybevett szolgáltatásairól nincs egyedi (vállalati szintű) információnk, ezt becsléssel állapítjuk meg.

Módszertani források

Manual on Statistics of International Trade in Services (2010), Balance of Payments and International Investment Position Manual, 6th edition (IMF, 2009).